Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-09 / 57. szám

2 1981. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ A Pravda értékelése az új szovjst javaslatok fogadtatáséra/ Lendületet kaptak a genfi térgysl&ak Valódi lehetőség' nyílt arra, hogy gyakorlati nuk­leáris leszerelési intézkedéseket hajtsanak végre, csök­kentsék, felszámolják a nukleáris rakéták egy egész osztályának jelentős részét — így értékeli a Pravda vasárnapi' nemzetközi szemléjében a közepes hatótá­volságú, rakéták kérdésében tett új szovjet kezdemé­nyezést. Rámutat, hogy e lehetőség kihasználása fordulópontot jelenthet a nukleáris fegyve­rektől mentes béke megte­remtéséért vívott harcban. A nehézségek, a mesterséges akadályok ellenére a Szovjet­unió ismét bizonyította szi­lárd eltökéltségét. A nukleáris leszerelés problémájának megoldásához azonban szük­ség van az Egyesült Államok vezetésének válaszlépésére Is. Határozottságra, szilárd poli­tikai akaratra van szükség — figyelíneztet a Pravda. A lap maga hívja fel a fi­gyelmet: nem szabad elsietni az arra a kérdésre adandó választ, megindult-e valóban a jég? De a kérdés feltevé­sére minden alap megvan. A szovjet javaslatot kedvezően értékelte a ' bonni kormány, majd az amerikai rakétákat szintén befogadó brit, olasz, belga és holland kormány is. Kedvezően reagált a többi NATO-ország — Spanyolor­szág, Luxemburg, Norvégia, Dánia, Izland és Kanada. Á szovjet kezdeményezés eredményeként a genfi tár­gyalások újabb lendületet kaptak. Előterjesztették az új, Konkrét szovjet javaslatokat és az amerikai javaslatokat is. Á hetedik forduló végső szakaszában lehetőség nyílt a közepes hatótávolságú rakéták problémájának megoldására — írja a lap. A, teltételek megvannak, csoda lenne, ha a katonai­ipari komplexum erői és a rájuk hallgató „héják” az Atlanti-óceán mindkét part­ján tétlenül szemlélnék az eseményeket. Már felröppent a „kacsa”, hogy „az amerikai rakéták leszerelése esetén a Szovjetunió néhány »elrej­tett« SS—20-as rakétával zsa­rolhatja a NATO-t”. Üjra előkerült a hagyományos fegyverek terén mutatkozó egyensúlyhiány mondvacsinált kérdése. Heves utóvédharcot vív Bemard Rogers, a NATO Kampélman bizakodó nyilatkozata Jó esély a megegyezésre Max Kampélman, a genfi leszerelési értekezleten részt­vevő amerikai küldöttség ve­zetője szerint „jó esély van a megegyezésre” a közepes ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zökről. Kampélman azt köve­tően nyilatkozott, hogy jelen­tést tett Reagan elnöknek a tárgyalások alakulásáról, a legújabb fejleményekről. Az amerikai diplomata sze­rint a jelenlegi előrelépés egy ilyen megállapodás előkészíté­sére jelentős fejlemény ugyan, de mögötte kétéves munka áll. A küldöttségek a megállapodás számos részletét kidolgozták már, bár az ellenőrzés kérdé­seit és a rövidebb hatótávol­ságú nukleáris rakéták problé­máját illetően még számos kérdés vár megoldásra. Kam- pelman azt mondotta, hogy a Szovjetunió már a most elő­készítés alatt levő szerződésen belül hajlandó lenne két ilyen rakétatípust kivonni a had­rendből s arra vonatkozóan is van elvi megállapodás, hogy a további tárgyalások a rövi­debb hatótávolságú rakétákról közvetlenül az esetleges szer­ződés megkötése után pár meg is indulhatnának. Kampélman bizakodóan nyi­latkozott arról, hogy StmUz külügyminiszter most bejelen­tett moszkvai látogatása során áprilisban jelentősebb előrelé­pés következhet be a leszere­lési megállapodások előkészí­tésében. Aláhúzta azonban, hogy Slfultz útja során nem­csak a leszerelésről, hanem a szovjet-amerikai kapcsolatok egyéb kérdéseiről is tárgyal­nak majd. AI ABDALLAHÜSY RlffiLW Üjabb látványos fordulat az életfogytiglani börtönbüntetés­re ítélt Georges Ibrahim Abdallah ügyében: első ügyvédje leleplezte magát, mint a. francia hírszerzés ügynökét, akl> mindvégig besúgóként tájékoztatta védencéről a titkosszolgá­latot, a DGSE-t. Ez a váratlan fordulat újabb jele annak, hogy a Libanoni Forradalom Fegyveres Frakciója (FÁUL) feltételezett kommandó vezérének ügye tele van tisztázatlan rejtélyekkel, s Abdallah sorsáról nyilván nem a párizsi kü­lönleges bíróság mondta ki a végső szót. Mazurier egy újságíróval együtt írt „A fekete ügynök“ című könyvében adta elő részletes önvallomását. Mint balol­dali érzelmű fiatal ügyvédnek, számos terrorista védence Is volt. 1982-ben felkereste öt Abdallah és felkérte arra, hogy adott jelzésre juttassa majd el a sajtószervekhez a FARL leendő merényletét Igazoló nyilatkozatát. Mazurier nem ta­gadta meg a kérést, mert Abdallah szerinte fenyegetően vi­selkedett, de később eltépte a papírt. Egy gyilkos FARL-me- rénylet után határozta el, hogy a belügyminisztériumhoz for­dul. Válaszul egy úr kereste fel irodájában, és felszólította, hogy épüljön csak be a FARL-ba és dolgozzék a DGSE-nek. Mazurier ezt hazájának tett jószolgálatnak tartotta, s afféle hírvivő szerepet vállalt Abdallah és szervezete más tagjai között. Abdallah letartóztatása után a lyoni perben a DGSE utasítására védelmét is elvállalta. Akkor ábrándult ki, ami­kor hiába jelezte a hírszerzésnek, hogy Abdallah súlyosabb büntetése esetén barátai vérfürdőt fognak rendezni Párizs­ban, a bíróság mégis 4 évet szabott ki Abdallahra. Amikor pedig a Táti áruházban rendezett merénylet hét ártatlan ál­dozatot követelt, Mazuriemél betelt a pohár. Az ügyvéd úgy érezte, egész kettős tevékenysége hasztalan volt, s elhatároz­ta, hogy leleplezi magát. Könyve rövidesen megjelenik a bol­tokban — pár tízezer példányt most bezúztak, mert egy rö­vid rész több ffancia ügynök nevét tartalmazta, s ezt ki kel­lett hagyni. A Francia Ügyvédek Szövetsége, a Párizsi Ügyvédi Kama­ra megbotránkozva vette tudomásul az ügyvéd önleleplezéset. A kamara elnöke úgy vélekedett, bogy ezért a kettős játé­kért meg lehetne semmisíteni a lyoni ítéletet — ami persze nem sokat változtatna Abdallah párizsi életfogytiglani ítéle­tén. A fiatal ügvvéd ellen belső fegyelmi eljárást Indítottak és példás büntetéssel akarják sújtani. 'A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT« Hazaérkezett Czinege Lajos A Minisztertanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról. Czinege Lajos ellátogatott a Kambodzsai Népköztársaságba, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba és a Vietnami Szocialista Köztársaságba, ahol a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottságok társelnökeként részt vett a bizottságok ülésszakain. európai haderőinek főpa­rancsnoka, aki szerint „eszte- lenség” volna a nullamegol- dás végrehajtása. A francia jobboldali sajtó is a javaslat ellen szállt síkra — írja a Pravda. Ezek az erők nyomást akar­nak gyakorolni az amerikai kormányzatra is. Ismét az „ellenőrzés” kérdéseit hozzák fel kifogásul. Megpróbálják kihasználni a kormányzat meggyengült belpolitikai hely­zetét. A Pravda nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kormányzat végül is engedni fog ennek a nyomásnak. A francia sajtóban ugyan­akkor nagy visszhangot kel­tett a közepes hatótávolságú rakéták ügyének két újabb fejleménye: Voroncov szovjet küldöttségvezető derűlátó megállapítása párizsi sajtóér­tekezletén, miszerint a megál­lapodás 3—4 hónapon belül kidolgozható, továbbá az a bejelentés, hogy Shultz kül­ügyminiszter a jövő hónapban Moszkvába látogat. A lapok mindebből azt a következte­tést vonják le, hogy az euro- rakéták teljes kivonását mindkét fél akarja s nagyon felgyorsult a haladás a meg­állapodás felé. Ide kapcsolódik az is, hogy az NDK javasolta az NSZK- nak; kormányszinten folytas­sanak véleménycserét arról, miként segíthetik elő a kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló egyezmény létrejöttét. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke múlt va­sárnapi szóbeli üzenetét meg­erősítve csütörtökön levelet intézett ezzel kapcsolatban Helmut Kohl nyugatnémet kancellárhoz. Ifa Hszüs-tsiei prágzi látogatása Hivatalos látogatásra szom­baton Prágába érkezett Vu Hsziien-csien kínai külügymi­niszter. Prágában nagy várakozással tekintenek a kínai diplomácia vezetőjének tárgyalásai elé. Rámutatnak, a diplomáciai kapcsolatok 1949-es felvétele óta először látogat el Cseh­szlovákiába kínai külügymi­niszter. Ügy vélik, ez a vizit jelentős állomása a kiegyensú­lyozottan és egyre dinamiku­sabban fejlődő csehszlovák- kínai politikai és gazdasági kapcsolatoknak. Emlékezetes, hogy a két or­szág a nyolcvanas évek elején élénkítette meg a kontaktuso­kat. Április közepén Csorge Sha/tz Moszkvába utazik Megállapodás született arról, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter április köze­pén viszontlátogatást tesz a Szovjetunióban — jelentette be szombaton a TASZSZ hír- ügynökség. Amerikai részről Frank Car- lucci, Reagan elnök nemzet- biztonsági tanácsadója adta hírül, hogy az amerikai diplo­mácia vezetője április 13. és 16. között Moszkvába látogat. Indonézia után Ssverdaadzs koszi msgheszéíéssi Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja, hivatalos láto­gatása befejeztével vasárnap elutazott Indonéziából. A dja- kartai repülőtéren Mochtar Kusumaatmadja indonéz kül­ügyminiszter búcsúztatta a szovjet diplomácia vezetőjét, aki a laoszi fővárosba, Vien- tianba utazott. A szovjet külügyminiszter Ausztráliából érkezett csü­törtökön Djakartába, ahol Sevardnadzét szombaton fo­gadta Suharto indonéz köztár­sasági elnök. Felborult 'egy brit komphajó a La Mnnche-tsatornán Vizsgálják c katasztrófa ekeit Margaret Thatcher kor­mányfő utasítására vasárnap megkezdődött a hivatalos vizs­gálat a Townsend Thoresen cég Zeebrugge és Dover kikö­tő között közlekedő komphajó­jának pénteki katasztrófája ügyében. Az utóbbi öt évben ez az ötödik brit komphajó­szerencsétlenség. Londonban azonban hangoztatják: ez volt a brit polgári hajózás legsú­lyosabb katasztrófája azóta, hogy 75 évvel ezelőtt a „Tita­nic” jéghegynek ütközött és 1500 utasát hullámsírba te­mette. A brit vizsgálóbizottsággal egyidejűleg kezdték meg mun­kájukat Zeebrugge-ben a belga hatóságok, és a Town­send Thorensen cég, továbbá — a brit tengerész-szakszer­vezet kérésére — a Nemzetkö­zi Tengerész-szakszervezetek Szövetsége által kiküldött szakértők. A katasztrófa színhelyén, a zeebrugge-i kikötőben még szombat este tartott sajtókon­ferencián hivatalosan közöl­ték: a szerencsétlenül járt brit komphajó, a Herald of Free Enterprise fedélzetén volt 543 ember közül 408-an megmenekültek (köztük mint­egy 100-an megsebesültek), 51-en életüket vesztették, 84- en eltűntek. Az utóbbiak nagy részének sorsára valószínűleg akkor derül fény, amikor a még a kikötő vizében felbo­X- ■ • T < Mi történt a stksraguas kontráknak kiutak pénzekkel ? Heves bírálatok érik Reagant A Demokrata Párt azt kö­veteli, hogy a kormányzat ad­jon pontos tájékoztatást arról/ nii történt a nicaraguaA kont­ráknak kiutalt összegekkel. Ezt David Bonior képviselő jelen­tette ki szombaton, amikor a párt hivatalos válaszát adta meg Reagan elnök szokásos rádióbeszédére. Reagan a be­szédben egyebek között támo­gatást követelt a nicaraguai ellenforradalmároknak, és tá­madta a Szovjetuniót, amely szerinte „felelős” a helyi há­borúkért. „Több tízmillió, talán száz­millió dollárról van szó” — je­lentette , ki a képviselő, közöl­ve: a demokraták a képviselő­házban mindaddig nem járul­nak hozzá a kontrák további segélyezéséhez, amíg nem kap­nak meg-minden felvilágosí­tást. Bonior utalt arra is, hogy „az amerikai népnek tudnia kell”, mi «olt oz elnök szere­pe az iráni-kontra ügyekben. „Rendszeresen megszegték a törvényeket, hogy biztosítsák a pénz folyósítását a kontrák­nak, a kormányzat rendszere­sen hazudott az amerikai nép­nek ... Ezért azok a lépések, amelyeket ön 'tett, elnök úr, nem elegendőek” — szögezte le a képviselő, megállapítva: pártja moratóriumot javasol a kontrák további támogatása terén mindaddig, amíg nincs meg a felvilágosítás arról, mi történt az eddig folyósított ösz- szegekkel és a titkos alapok­kal. „Bármilyen sokba került is már ez a háború az Egyesült Államoknak, Közép-Amerika népei ennél sokkalta maga­sabb árat fizetnek. A kontrák háborúja eddig 12 ezer ember életébe került” — jelentette ki Bonior, aki felszólította az el­nököt: a szerdai beszédében ígért „új kezdetet” a háború megszüntetésére használja fel. A belgiumi Zeebrugge kikötője közelében zátonyra futott és fel­borult brit komp. A balesetet több mint négyszázan túléltéit, ám sokan meghaltak, Illetve el­tűntek, rultan fekvő hajót kivontat- • ják és átvizsgálják. Szombat este a sötétség beálltával ezt a munkát felfüggesztették és vasárnap reggel újrakezdték. A mentőket és az egész partvidéket óvatosságra inti, hogy a hajón levő kamionok közül kettőnek elszabadult a veszélyes szállítmánya: 50 hor­dó metibenzol-cianat és 61 hordó cianid. Bíznak abban, hogy a hordók az előírásoknak megfelelően jól zárnak és nem tetézik a bajt. A katasztrófa okait illetően megoszlanak a vélemények. De tartja magát az a nézet, hogy a komphajó azért veszí­tette el az egyensúlyát, mert hanyagul, vagy egyáltalán nem zárták le annak a rako­dótérnek a kapuit, ahol a gép­kocsik és a teherautók „utaz­nak”. Állítólag általános gya­korlat, hogy a felgyülemlő benzingőz kiszellőztetésére in­dulás után —• a szabályzatot megsértve — egy ideig nyitva tartják ezeket a kapukat, „A rakomány egyensúlyban tartá­sát ballasztmanőverezéssel érik el, ám ezt, feltételezések szerint, ezúttal elmulaszthat­ták. TOROK TEL A Balkán felől érkező tildeg front a hét végére Törökország, egészére kiterjedt és teljesen megbénította Isztambul életét. A várost egyméteres hőréteg borítja, a hőmérséklet mínusz 10 fok. Szünetel a vasúti és a közúti közlekedés, bezárt a nemzetközi légikikötő. Gyakor­latilag megbénult az élelmi­szer- és a fütőanyagellátás. Jelentések szerint a rendkívüli hidegnek három halálos áldo­zaté van. FALUS GYÖRGY—DOHÁNY ZOLTÁN A MEGBÍZOTT — Ezt a maga emberei 5 csinálták? — kérdezte Éva. — A mi embereink! — ja- • vitatta ki Pataki kedves ,-m.. ..I— mosollyal. Ezzel elzárta a rádiót és asztalhoz ültek. Reggel Pataki korán kelt, beutazott Budapestre. Nyolc óra után már a vá­rosban volt. Végigsétált a Rákóczi úton és a Divatcsarnok előtt belépett egy telefonfülkébe. Már jó előre megtanul­ta a telefonszámokat, amelyekre szük­sége lehetett. Bedobta az érmét és amint vonalat kapott, tárcsázott. A Honvédelmi Minisztériumot hívta. A központ jelentkezett. Kérte, kapcsol­ják a vezérkari főnököt. Amikor ott egy erélyes hang jelentkezett, a követ­kezőket közölte: — Szombathelyi Ferenc vezérezredes úrral óhajtok beszélni! — Ki keresi? — kérdezte egy indig- nálódott hang, majd hozzátette. — Ugyebár a kegyelmes úrra gondol? — Itt a Megbízott beszél — mondta kurtán Pataki. Egy kis szünet következett, amiből Pataki arra következtetett, hogy be­szélgetőtársa tudhat a létezéséről. — Kérem, azonnal megkérdezem, hogy kapcsolhatom-e? Egy perc tü­relmet kérek. Pataki már •tisztában volt, hogy partnere jelzést adott a telefonköz­pontban lévő felderítőknek. Hamarosan megszólalt a hang. — Elnézést kérek! A kegyelmes úr telefonon beszél, amint lehet, kapcso­lom. — Figyeljen ide! — szólalt meg ha­tározottan Pataki. — Nem várom meg, hogy megállapítsák, honnan beszélek. Maga viszont jelentse a vezérezredes úrnak, hogy még egyszer hívom. Töb­bet nem! Akkor azonnal kapcsoljon, vagy nem tartom tárgyalópartnerem­nek, Találok mást, aki meghallgat és tárgyal velem. — Kérem... — kezdte mondani a másik, de Pataki közbevágott. — Hogy megkönnyítsem a munkáju­kat, megmondom, a Divatcsarnok előt­ti fülkéből beszélek. Ne siessenek ide,. mert úgysem találnak már itt. Végez­tem! — ezzel letette a hallgatót és ki­lépett a fülkéből. Nyugodt léptekkel sétált és befordult az Alsó-erdősor ut­cába. Lement a Dohány utcáig, majd a Szegényházat megkerülve elindult az István út felé. — Agyalágyultak — dohogott magá­ban. — Azt hitték, ilyen olcsó kis fo­gással túljárhatnak az eszemen. Tizenegykor már a HÉV végállomá­sánál várta a két fiút. Azok pontosan megjöttek. Nem léptek mellé, csak tá­volabbról kisérték. Végül Pataki be­ült egy vendéglőbe és amikor a társai meggyőződtek róla, hogy . senki sem követi őket, csak akkor csatlakoztak hozzá, mintha véletlenül találkoztak volna. — Mit mondasz, miért utaztál le? — Élelmiszert akarok felhozni, mert itt nagyon keveset lehet kapni. Azért viszem a táskát is magammaL — Helyes! Van olyan barátod, aki­hez nyugodtan fordulhatsz a kéréssel? — Nem éppen barátom! Nagy va­gány, szereti a pénzt. Beszélni nem fog, mert akkor ő is lebukik. Pofon egyszerű a dolog, nem? — És ha valaki beköpi és ő kapja a pofonokat, akkor mi van? — Akkor sincs semmi, bár nem hi­szem, hogy erre rájönnének. Nálam már nem találnak semmit, mert le­adom nektek és kijelentem, hogy aki ilyesmit állít rólam, az hazudik. — Rendben van. De nagyon vi­gyázz magadra! Mikor érkezel vissza? — Holnap hajnalban ott vagyok és este már visszajövök. — Mihály hétfőn a lakásodon vár. — Gyere ki te is, Feri bácsi! — Ha lehet, ott leszek, ha nem, ak­kor kedden délben találkozunk az óra alatt. Jóska ment el először, kis idő múlva Pataki is elindult Gyukinnal. Szótlanul lépkedtek egymás mellett. — Közeledik a karácsony! — szólalt meg végül Gyukin. — Vajon mit csi­nálhatnak az otthoniak? — Ne törd rajta a fejed, annál rosz- szabb. Majd Jóskával karácsonyozoi. Mert karácsonykor „Mihály gazda” is hazamegy a családjához. Helyes? (Folytatjuk) ' ~ /

Next

/
Thumbnails
Contents