Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 198”. MÁRCIUS .9., I1ÉTFÖ Kenyérgyár épül az ipartelepen Letehetik a lapátot a pékek A Mizsei úti malom egysze/ csak arra ébredt, hogy a lisz- tesmolnárok mind eltűntek, és a pékek vették át a parancs­nokságot. így lett a városnak kenyérgyára annak idején. Ki tudná vajon megmondani, hány veknit vetettek, cipót szakaj- tottak, kalácsot fontak azóta ebben a hatalmas pékségben? Emberek ezreiről gondoskod­nak nap mint nap, de mi ta­gadás, ez a gyár már meget­te a kenyere javát, és a verí­téke« műszakok után új ke­mencékről álmodnak a pékek. Késedelem nélkül Ez az álom hamarosan va­lósággá válik. A megye hete­dik ötéves tervében benne van a régóta várt beruházás. A megyei tanács jóváhagyásával a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat két évvel előbbre hoz­za a beruházás megkezdését. Miután a támogatást csak 1988- tól folyósítják számukra, saját fejlesztési alapjuk pótlására kölcsön után néznek a ban­koknál, mert azt szeretnék, hogy jó tempóban, késedelem nélkül menjen végbe az épít­kezés. A beruházási programot jó­váhagyták, az alapokmány el­készült, kiviteli terveik hama­rosan megszületnek, az enge­délyezési eljárások folynak, és az ipartelepen — aki arra járt, láthatta — folynak a te­rületfel töltési munkák. Az új üzem nemcsak korsze­rűbb lesz a jelenleginél, de va­lamivel nagyobb a teljesítőké­pessége is. Két műszakban na­pi, 28 tonnás teljesítményre ké­pes. ünnepek előtti folyamatos munkarendben még több ke­nyeret, más pékárut is kisüt­hetnek a modern aiagútke- mencék. Akkor a pékek sutba dob­hatják a hosszú nyelű lapá­tokat óraműpontossággal végzik majd a gépek a műve­leteket, és még jobb minősé­gű harapnivalót gyártanak, mint eddig. Ez a jövő útja, hi­szen erre a kemény munkára, kora hajnali kelésre, tüzes ke­mencék mellé egyre nehezebb elegendő számú, jó szakem­bert találni. Senkit sem vonz a kenyérgyártás hagyományos formája. Az ipartelepi pék­üzemben, amit lehet, a tech­nikára bíznak. A nagykátai, tápiószecsői, nagykőrösi pék­ség mind korszerűbb a ceglé­dinél. Onnan tudják, hogy a modern többet tud; egyenle­tesen jobb minőséget produ­kálnak. Ugyanaz a súlyú ke­nyér jóval nagyobb térfogatú, de még a zsemlék is másfél­szer akkorák mint Cegléden. Átgondolt tervezés Napjainkban a beruházó egé­szen más pozícióban tárgyal a kivitelezésre pályázókkal de meg a tervezőkkel is. mint ré­gen, A vállalatvezetés igen ha­tározott és letisztult elképze­lésekkel fordult a tervezők­höz. A racionális íeiad&tmeg- határozásnak köszönhető, hogy 11 céloknak megfelelő, legol­csóbb konstrukciót választot­ták. Az épület vasbeton váz- szerkezetű, hagyományos tégla közfalakkal. A kivitelezésre több pályázó van. Még a ta­vasz folyamán eldől, melyik kapja a munkát. Nagy körül­tekintéssel választják ki a leg­megfelelőbb építőipari válla­latot; azzal kötnek szerződést, aki a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Az előzetes számítások sze­rint az év derekán kezdődhet az építkezés. A szerkezeti ele­mek gyártására már előkészü­leteket tettek. A gépeket szo­cialista importból szerzik be, illetve hazai gyártmányok lesznek. Ezek beszerelését, üzembe helyezését saját mű­szaki gardájuk végzi. Van már ebben gyakorlatuk, legújabban éppen a tavaly elkészült nagy­kőrösi rekonstrukció bizonyí­totta. A sajátrezsís munkával millióikat tudnak megtakarí­tani. Tervszerűen készültek erre a nagy feladatra; a tmk- szerelők létszámát ennek meg­felelően egészítették ki. jó mű­szaki érzékű és felkészültsé­gű szakemberekkel. Utóhasznosítás A beruházási program sze­rint már 1988 végére meg kell valósítani a gyárépületet, hogy hozzákezdhessenek a be­rendezések felállításához, a belső munkálatokhoz. Azt tér vezik, hogy 1989-ben az új üzemből látják el a lakossá­got. A kivitelezéssel kapcso­latos különféle teendők in­tézésébe és a műszaki eilen- j őrzésbe bevonják a Pest M j gyei Beruházási Vállalati ' amelynek nagy gyakorlata v; i ezen a téren. A Mizsei úti üzemből a m | jól hasznosítható gépeket, b rendezéseket természetesen í viszik az új kenyérgyárt Megfeleld karbantartás, fi újítás után továbbra is szán tanak rájuk. Ebben jelent tartalék rejlik. Ügy kell sz molniuk, hogy a rendelkezi re álló alig több mint szá millió forintból sikerülj megoldani a beruházást. M nem döntötték el, hogy 199 tői mire használják majd a i köszönő öreg üzemet, de t rik a fejüket a profiljukba v i gó legjövedelmezőbb megi ; dáson Partnert és tennék 1 keresnek.. Még van idejük mt í találni. Tamasi Tamás Virágos, repkényes házak Több alkalommal próbálkoz­tak már Cegléden a kampány- szerű virágositással, sajnos nem hozta meg a kívánt ered­ményt, a lakosság jelentős ré­szének részvétlen, olykor el­utasító magatartása miatt. Lé­nyegében nem szabadalmi ol­talomra érett újdonságokkal kell jelentkezni, hanem össze­fogni néhány jó szerv szőképes- ségű embernek az utcai es la­kótelepi társakat és együtt próbálkozni. Például még min­dig lehet vizes homokban mus­kátlit, kúszó muskátlit gyö- kereztetni. Ott kell elvágni a hajtását, ahol az íz látható, legfeljebb három levél marad­jon rajta, mert különben ki­szárad és nem gyökerezik meg. A megyei népfrontbizottság környezetvédelmi munkacso­portja meghirdette a repke- nyes, borostyános ház akciót. Ehhez is lehet csatlakozni. A kertészet alapelemeinek isme­rete kedvező, mert a dugvá­nyozás könnyen megoldható — saját erőből. Nem kell pénzt kiadni érte. A lugasszőlő tele­pítési lehetőség ismét adva van. persze a többi ember tű­rését feltételezzük hozza, még ha idővel az eredő fürtök na­gyon is csábítóak lesznek. Az apró virágmagokból pedig nagy lehetőségek kínálkoznak, akar végleges helyre is lehet a ma­gokat vetni, a feleslegeseket idővel ki kell gyomlálni vagy néhányan összefognak, és kö­zülük egy felneveli a növény- kéket. Szándékosan nem adunk tel­jesen iskolás módon recepte­ket mindenki vagy a közel­múltban saját kertes házában vagy a szüleinél láthatta, ho­gyan lehetséges egyszerűen egynyáriakat nevelni. Most sem kell mást tenni, egészen kis helyen, a virágládákban. A ládákat rögzítsük, nehogy bal­esetet okozzunk. A virágföld azért is jobb, mert általában nem, vagy alig tartalmaz gyommagvakat, és a benne levő tőzeg lazává teszi, A dánszenteildósí klubban h nyugdíjasok napja a csu Dánszentmiklóson igen Je­lentős az idős korúak száma. Ezért gondoltak arra, hogy meg kellene alakítani a nyugdíjasok klubját, megte­remtve a közösségi élet lehe­tőségét az idősek számára, 1984 elején Preysing Fri­gyessel hozzákezdtünk a szer­vezéshez. Egy kabaréműsort terveztünk alakuló összejöve­telnek. Minden, a nyugdíjas­kort betöltött lakos kapott meghívót. Azon a februári napon A magyar kabaré cí­mű műsort mutatta be For­gács László és Mach Judit. A könyvtár olvasóterme zsú­folásig megtelt. Száznegyven idős ember tapsolt a művé­szeknek. A község vezetői, a szervezésben segítő HNF-aktí- vák, a tanácstagok s folyo­són szorongtak. A műsor után elmondtuk elképzeléseinket és megbeszél­tük a következő összejövete­lek programját. Megtörtént az első lépés egy kis közösség megteremtéséért, Csütörtöki napokon azóta is minden hé­ten klubfoglalkozás van Ter­mészetesen a többi összejöve­telen már nem jelent meg 140 ember, de nem is ez volt a célunk. Eljöttek 30—40-en, el­beszélgettek. kikapcsolódtak, s lassan egymásra találtak. Igyekeztünk különböző prog­ramokkal változatossá tenni a foglalkozásokat. Tavaly márciusban teadél­után keretében ünnepelték a nőnapot. Filmvetítéseket szer­veztünk. Áprilisban a Fővá­rosi Nagycirkuszba látogat­tunk e). A jó idő közeledté­vel a klubtagok elmondták, hogy nagyon szeretnének or­szágot járni, mert bizony többüknek eddig nem volt rá módjuk. Szervezni kezdtük hát a kirándulásokat. 1984 júniusában Mátralüred kör­nyékére kirándultunk. Megte­kintettük a Mesevárost, egy palócházat és a parádi kocsi­múzeumot. Egy hónap múlva Tiszakécskére és Kecskemétre látogattunk el. Felkerestük még az első évben Szentend­rét, Visegrádot, Esztergomot. A kirándulások mindig jó hangulatban és lelkes nóta­szóval teltek. Sokáig beszél­gettek az utakról. A klub egyre inkább ösz- szekovácsolódott, közösséggé vált, és ebben a közös kirán­dulásoknak is nagy szerepük volt. Nyár közepén felvető­dött a gondolat, ünnepeljük meg a tagok névnapját. Azóta minden klubtagot lelköszön­tünk. Amikor közeledett a mű­velődési és sportház átadásá­nak időpontja, klubtagjaink társadalmi munkát vállaltak az épületnél. Nagy igyekezet­tel vettek részt a takarítás­ban több alkalommal. Az át­adás után megtartottuk a klubavató ünnepséget. Öröm­mel vették birtokukba a szép klubszobát, és virágaik­kal gazdagították, szépítették. Szilveszterre mulatságot szer­veztek, ahol vidám hangulat­ban búcsúztatták az óévet, A klubnak jelenleg 40—45 tagja van. Nyáron két-három kiránduláson vesznek részt, megünneplik a névnapokat. Felvettük már a kapcsolatot a pilisi és a mikebudai klu­bokkal. Ellátogattunk hozzá­juk és őket is vendégül lát­tuk. A pilisi nyugdíjas klubbal együtt búcsúztattuk az 1985­ös esztendőt. A 86-os év bú­csúztatására mindkét község klubját vendégül láttuk, fel­emelő érzés volt, amikor éj­félkor 150 Idős ember éne­kelte a Himnuszt. A klubfoglalkozásokon álta­lában 25—35 személy vesz részt, de a nagyobb rendez­vényeken 50—60 is megjele­nik. Nagyon szeretnek éne­kelni, ebből indult az elkép­zelés. szerepeljenek dalcso- korral a különböző ünnepsé­geken. A klub nyugdíjas ve­zetője Szuda Károlyné, aki sokat tett azért, hogy az ösz- szejövetelek minél változato­sabbak és gazdagabbak le­gyenek. Megszervezi a bete­gek látogatását, a klubtago­kat — ha kórházba kerülnek — felkeresi, ezzel is kifejezve összetartozásukat. Jelentéktelen a klubtagok lemorzsolódása, egy-két em­ber körülményeinek változása miatt elmarad, időnként újak jönnek. Azt is mondhatnánk, aki egyszer megszerette a klubot, nem szívesen válik meg tőle. Továbbra is hívunk és va­runk minden nyugdíjast, aki szeret beszélgetni, én ekeki i, társaságban lenni. Minden csütörtökön délután 3 órától a dánszentmiklósi művelődé­si és sportház emeleti klub­szobája várja az érdeklődő­ket. Király Józsefné klubvezető Emléklap az obsitosoknak Cegléden a napokban obsit- osztásra hívták össze azokat a tartalékos honvédeket és tiszt- helyetteseket, akik elérkeztek hadkötelezettségük felső kor­határához. Sziráki Péter, a városi tanács főelőadója üd­vözölte őket, majd Podmanicz­Határidő: március 15. Adófizetők figyelmébe Á városi tanács adócsoport- iá felhívja a ceglédi adófize­tők figyelmét, hogy a félév el­ső napján esedékes lakossági adókat március 15-ig fizethetik be adópótlékmentesen. A be­fizetéshez szükséges csekke­ket a városi tanács ügyfélfo­gadási irodájának bejáratánál, illetve ügyfélfogadási időben az adóhatóságnál szerezhetik be. A számításnál figyelmen kí­vül kell hagyni az 1986. évi házadó összegét, mivel az új házadórendelet módosította a fizetésre kötelezettek körét és a házadó mértékét. Az 1987. évi házadó összegéről az ér­dekelteknek külön határozat formájában értesítést külde­nek. Az adófizetéssel kapcsola­tos kérdésekben az adócso­port dolgozói ügyfélfogadási időben készséggel állnak ren­delkezésre. (Az ügyfélfogadás rendje: hétfőn 8—18.39 óráig, szerdán 14—18.30 óráig, pén­teken 8—12 óráig.) Beköltöznek az lakásokba Megkezdték új otthonaik birtokbavételét a Teleki utcai új négyemeletes ház lakói. Az el­ső költözők az átadást követőara megkezdték a hurcolkodást. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) jogszabályismeret A Szakszervezetek Pest Me­gyei Tanácsa jogsegélyszolgá­lata és a városi szakmaközi bizottság kihelyezett tanfolya­mot indít városunkban a ceg­lédi és a körzetbeli vállala­tok, üzemek munkahelyi dön­tőbizottságai, jogsegélyszolgá­latai számára. A változó jog­szabályokat ismertetik egy öthetes tanfolyam keretében, hetenként két előadásban. Március 10-én délután 2 óra­kor lesz az első foglalkozás a Kossuth Művelődési Köz­pontban, ahová minden ér­deklődőt szívesen látnak. Me­net közben is bárki bekapcso­lódhat a tanfolyam munkájá­ba. lei István, a városi pártbizott­ság titkára mondott beszédet. Arról szólt, hogy ez a kor­osztály már a béke idősza­kában töltötte le katonaide­jét, vett részt a tartalékosok kiképzésén. Ma már fiaik töl­tik sorkatonai szolgálatukat. Kifejezte reményét, hogy nem szakad meg a kapcsolatuk a fegyveres testületekkel, hiszen a Munkásőrség soraiban, ön­kéntes rendőrként vagy, az MHSZ keretei között haszno­síthatják tapasztalataikat és fontos társadalmi megbízatá­soknak tehetnek eleget. A honvédség emléklappal vett búcsút az obsitosoktól. ötven darab Márka-kupak átmenetileg százat ér, mert a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát rendkívüli akciót szervez, párhuzamosan az or­szágos Márka-mozgalommal. A Cegléden, Nagykőrösön, il­letve a két város környékén élő kupakgyűjtőknek ebben a hónapban nem kell Budapest­re küldeniük a szerencsét ho­zó zárófedeleket. Ha fölhal­mozódott ötven darab, hely­ben is átveszik, s érte sorsje­gyet adnak. Cegléden március 12-én és 25-én délután I3-tól 16 óráig a Kossuth Ferenc utcai ex­portpincében, Nagykőrösön szintén március 12-én és 25-én, de délelőtt 8-tól 12 óráig az Eszperantó utcai volt szikvízüzemben várják a már­kásokat. A sorsolás, aminek eredményéről annak idején hírt adunk, március 31-én lesz. A sorsjegyek részt vesz­ne!; az országos játékban is. Kézilabda-teremtorna Győzelmek után vereségek A Közgép SE férfi NB 1/3-s kézilabda-csapata részt vett a Kecskeméten rendezett kézilabda-teremtornán. Az induló hét csapatot két csoportra osztották, az első napon a selejtezőket, a máso­dikon a helyosztókat játszot­ták. A Közgép ötvenszázalékos sikerrel szerepelt, hiszen szombaton mindkét összecsa­pását megnyerte, ugyanakkor vasárnap már vetélytársai győzedelmeskedtek. A Közgép végül a negyedik helyet sze­rezte meg. Eredmények: Közgép SE—Kiskunmajsa 35-21 A legtöbb gólt Nagy (11), Túlik (7), Dér (5) és Podhorsz­ki (4) dobta. Közgép SE—Újkígyós 36-28 A legeredményesebbek Tú­lik (9), Nagy (8), Podhorszki (5) és Tündik (4) voltak. Szondii SE—Közgép SE 29-36 A két NB I/B-s gárda ösz- szecsapásán sok helyzetet hi­bázott el a Cegléd. A legtöbb gólt Nagy (9), Túlik (8), és Podhorszki (2) szerezték. Kecskemét—Közgép SE 28-36 A Szondi SE elleni vereség után itt már „leeresztett” a ceglédi gárda, s játékukon a fáradtság jelei is megmutat- koztak. A legjobb góldobók: Nagy (6) , Túlik (5), Pásztor (4), Far­kas (4). U. L. ISSN 0133—2Sg> (Ceglédi Hírlap) így az ismételt virágöntözés­sel sem tömörödik össze a ta­laj Űjabban árusítanak úgy­nevezett virágkonzerveket, vagyis olyan keveréket, amely fokozatosan csírázik, s az újabb fajok más és más színt, formát adnak. Kicsit drága, aki azonban ad a különleges­ségekre, annak megéri. A tisztasági verseny, a lom­talanítás és minden egyéb ak­kor lesz csak igazán hatékony és látható, ha a virágosítás- ban is sikerül az elképzelése­ket megvalósítani. Surányi Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents