Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

Tájak, korok, múzeumok Az aszódi műemlékek p Á címlapon selymesen zöld pázsit. A fűben fen er oszlop. Az oszlopon szoborfej. Petőfi Sándor leszegett, szigorú te­kintetű feje. Mögötte világos­sárga falú, piros cserepes, sokablakos épület. A múzeum. Nem tudhatom, ki döntötte el, hogy ez legyen a címlapon. De az biztos, hogy jobban sen­ki sem dönthetett -volna. Aszódnak építészeti szempont­ból nem ez a legfontosabb épülete. Egy tekintetben mégis ez a legfontosabb. Ebben a házban tanult Petőfi Sándor, Gondoljunk bele: a magyar­ság egyik legnagyobb fia alig huszonhat évnyi életéből há­rom, esztendőt töltött az aszó­di iskolában., óriási idő. A hátlapon az evangélikus temp­lom gyönyörű oltára. A fedőlapok színesek, a bel­sőkön fekete-fehér képek, de még ezek is felvillantanak va­lamit, valami lényegeset Aszód műemlékeinek jelentőségéből, szépségéből. Barka Gábor fényképei csábítanak: men­jünk, nézzük meg. Az evan­gélikus templomot, a Podma- nicaky-kastélyt, a fölújított dísztermeit, a falfestményeket, a múzeum udvarán látható kútházat, a római katolikus templomot. Ezzel voltaképpen fölsoroltuk a műemlékeket, a tartalmát a Tájak, korok, mú­zeumok kiskönyvtára sorozat­ban megjelent füzetnek. Az írásos rész ki más nevé­hez fűződhetne, mint Asztalos Istvánéhoz, s nem lepődnék meg, ha a címlap ötlete szin­tén tőle származna, hiszen ha valaki, ő tisztában van Petőfi aszódi jelenlétének a jelentő­ségével. A múzeum igazgatója rövid településtörténettel kezdi, oe"- leágyazya Aszód és a Podma- niezky család kapcsolatát. A história végén a keserű kriti­ka: A település mai arcula­tában megtalálhatjuk ugyan a múlt dicsőségét (kastélyok, templomok), ám a tervszerűt­len, az értékek megmentésére egészen a közelmúltig nem fi­gyelő városfejlesztés alig tu­dott megőrizni valamit a jel­legzetesen három nyelvű (ma­gyar, német, szlovák) iparos, kereskedő és kisebb részben gazdálkodó mezőváros hangu­latából. (Nem furcsa? Csak fi­gyelni kéne, menteni, meg­hagyni, óvni, őrizni, s ez se ; megy!) I A szerző ezután sorra veszi i a műemlékeket. A legnagyobb teret természetesen a kastély­nak szenteli. Ennek sorsa is változatosan alakult a száza­dokban. Belsejét többször át­építették. A XVIII. századi falfestményeket részben leka­parták, részben többször át­meszelték. Aszód mai ékessé­gében, a felújított Sándor- szárnyi díszteremben azonban eredeti pompájában találjuk a restaurált freskót, s külön ér­dekesség az oszlopos látszat- architektúra. Méltó helyet és ismertetést kap a többi műemlék is, a templomok, a mai helyőrségi művelődési ház, ahol hajda­nán kaszinó, szálloda, étte­rem. kávéház működött. Mind­egyikről pontos leírás, kelet­kezés- és változástörtónet, egykori és mai értéke. A füzet a nagyközségi ta­nács megbízására készült, megjelent tízezer példányban. Válasz cikkünkre Körültekintőbb munka Lapjuk gödöllői méllékieté- ben J égcsap cseppek címmel cikk jelent meg, melyre az alábbi tájékoztatást adjuk. A Galgahévízről 7.20 órakor induló szerződéses járatunk — » kifogásolt napon •— az út­viszonyok miatt 20 perc késés­sel közlekedett. Gépkocsiveze­tőnk meghallgatása során el­mondta, hogy Bag, th. megál­lóhelyen érkezésekor 2 autó­busz tartózkodott. Természete­sem tudott arról, hogy a meg­állóban tartózkodtak az Ipari Műszergyár dolgozói is. Mivel ezen a vonalon még rövid ideje dolgozik, úgy gondolta, hogy valamelyik autóbusz el­viszi a gyár dolgozóit is. Tekintettel- arra, hogy ■ dol­gozónk eddigi munkája ellen kifogás nem merült fel, a fe­lelősségre vonástól eltekintet­tünk, azonban felhívtuk fi­gyelmét a körültekintőbb munkavégzésre. Az okozott kellemetlenségért dolgozónk nevében is elnézést és válaszunk elfogadását kér­jük. dohár István osztályvezető LLjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 5^SZAM 1987. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ Rendkívüli tanácsülés Több új rendeletet ÁlSásfögSaiás a főiskolai tanárképzőről Gödöllőn rendkívüli ülést tartott a tanács. Rendkívüli- sége nem valamilyen váratlan helyzet miatt volt. Mivel több új rendeletet kellett alkotnia a testületnek, amelyeknek a vitája mindig elhúzódik, a ko­rábban megszabott munka- programot célszerűnek látszott egy üléssel kibővíteni. A ren­deletalkotáskor megszokott élénk eszmecsere erre az ülés­re is igaz volt, a legnagyobb érdeklődést azonban egy olyan téma keltette, aipely eredeti­leg nem szerepelt a napiren­den. Ez pedig az idén kezdő­dő általános iskolai tanárkép­zéssel függ össze. Az ezzel kap­csolatos újabb fejlemények: Tizenkét terem Mint ismeretes, ez év szep­temberében, a megszüntetett Közép-magyarországi Közmű- és Magasépítő Vállalat egyko­ri irodaépületében kap helyet az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem gödöllői tagozata. Az első két évre az épület ele­gendő a szükségleteknek, úgy, hogy a távolabbról érkezőket, ötven—hatvan diákot, a szom­szédos szakmunkásképző inté­zet kollégiumában helyezik el. A létszám gyarapodásával azonban a toronyépület szűk­nek bizonyulna, ezért már most igyekeznek gondoskodni megfelelő helyről. A városi tanács elé a kő­vetkező javaslatot terjesztette a művelődési osztály. Az új városi gimnázium megépülte után, annak megüresedő bes- nyői épületébe költözzön a szakmunkásképző. A szak­munkásképző épületeit kapja meg a főiskolai tanárképző. A következő lépés a nyolcadik ötéves terv idejére esik. Ak­kor, jelenleg még nem ismere­tes gödöllői területen, új szak­munkásképzőt építenék, tizen­két tanteremmel, kétszáz sze­mélyt befogadó kollégiummal. Lehetséges, hogy nem lesz szükség ekkora kollégiumra, ez esetben az ott felszabaduló összegből további tantermeket építenek, s ezáltal a jelenlegi­nél körülbelül hetven száza­lékkal több ipart tanulót ké­pesek fogadni. A garancia Tudjuk, hogy & szakmun­kásképzőben jóval nagyobb a létszám, mint a városi gimná­ziumban. Hogyan férnek majd ott el az ipart tanulók? Az előterjesztők szerint szűkösen, de elférnek. A jelenlegi ösz- szes tanuló persze nem férne be. Az egészségügyi szakisko­lások az erre a célra Kere- pestarcsán épülő tanintézetbe kerülnek, a mezőgazdasági szakközepeseket ideiglenesen Aszódra- irányítják. Honnan lesz pénz az űj szakmunkásképzőre? A beru­házás anyagi eszközeit a Mű­velődési Minisztérium fedezi. A megyei tanács ötvenmillió­val járul hozzá, mintegy ga­rantálva az építkezés megkez­dését. . Mindennek egyik nagyon fontos feltétele az új gimná­zium határidőre történő befe­jezése. A tervek szerint ott az 1988-as tanévben meg kell kezdeni az Oktatásit. Ebben az esetben 198(j közepén átadhat­ják a szakmunkásképzőt a fő­iskolának, miután az ipari ta­nulók elköltöznek Besnyőre. alkottak A tanácstagok kérdéseire adott válaszok után fölhatal­mazták a tanács elnökét, hogy írja alá a terv megvalósításá­ra kötendő megállapodást a Művelődési Minisztériummal, a megyei tanáccsal, az egye­temmel. Átdolgozva Ezt követően tárgyalta meg a testület a rendelettervezete­det. Elfogadták a köztiszta­ságról, az állatok tartásáról, a temetőkről, a temetkezési te­vékenységről szóló rendeletek- re előterjesztett javaslatot. A lakóépületek házirendjéről szóló tervezetet visszaadták az előterjesztőknek azzal, hogy a következő ülésre,, átdolgozva nyújtsák be ismét, A rendele­tek ismertetésére a későbbiek­ben visszatérünk. tt. P. A* i*s munkanap volt, min­den különlegesség nélkül. Egy a sok közül. Az emberek min­den megállóban, vagy álló- máson fel- és leszálltak. Vol­tak, akik beszélgettek, voltak, akik egyedül utaztak, olvas­tak, vagy gondolataikba me­rülve nézelődtek kifelé a pá­rás ablakon. A jegyvizsgáló is annak rendje s módja sze­rint tette a dolgát, Lyukasz­tott, vagy helyben írt menet­jegyeket, ellenőrizte a bérle­teket, s ha kérdezték, nyugod­tan, érthetően válaszolt, me­lyik irányban, hol kell átszáll* ni másik vonatra, vagy, hogy a Piroskák milyen időközön­ként közlekednek a nap me­lyik időszakában. Vácról indult a kisvonat Aszódra, serényen falta a kilo­métereket. Már Gödöllő kö­zelében jártunk, amikor az égjük kis megállóban később indult el a vonat, pedig sza­bad jelzése volt. Egyik-másik utas felpattant, az ülésről, s ablakot lehúzva', vagy a peron- ajtót kinyitva kukucskáltak. A jegyvizsgálót keresték te­kintetükkel. Ha az ember a szemével ölni lenne képes, ak­kor biztosan holtan terűit volna el a szerelvény mellett. Semmi különösebb nem tör­tént, esak egy idős, fekete ru­hás, fejkendős nénike csúsz- koráit a járdán, közben nagy igyekezettel integetett a vo­natnak, s talán kiabált is vol­na, hogy várják meg, ha bírta volna szusszal a nagy futás után. A jegyvizsgáló fölemelte Jobbját, filtólag integetett a mozdonyvezetőnek, míg a né­ni elérte a legközelebbi nyi­tott ajtót. A késedelem nem tartott talán tíz másodpercig sem. Az' ölni tudó, vagy inkább akaró tekintetek megenyhül­tek, gazdáik megszégyenülte» Hivatáshoz türelem A Piroska meg a vcnatvezeíő húzódtak vissza a kupékba. A Piroska elindult, folytató­dott az utazás úgy, mint ad­dig fel- és leszálltak az em­berek. A jegyvizsgáló abban a kupéban, amelyikben éppen tartózkodott, mindig megelőz­te a leszálíni készülő uta­sokat kinyitotta előttük, ha szorult valamelyik ajtó, s a peronra lépve kezét nyújtot­ta segítségül. Mondom, semmi különös nem történt Aszódig a vonat­tal, az utasokkal, a jegy- vizsgálóval. Mégsem tudtam leszálláshoz készülődve- úgy elmenni mellette, hogy meg ne kérdezzem, miért úgy dolgozik, ahogyan láttam. Végh Imrét, a vonatvezetői ranggal bíró jegyvizsgálót meglepte a kérdés, hiszen in­kább a menetrendről .szoktak érdeklődni nála az emberek, nem pedig a munkájáról. Tíz évig volt bányász, mi­előtt majdnem három évtized­del ezelőtt vasutas lett.. Ne­héz fizikai munkát nem vé­gezhetett többé, hát valami­lyen könnyebbet kellett ke­resnie. Annyiban nem csaló­dott, hogy jegyvizsgálóként nem kellett csákányt, lapátot emelgetnie, de lábait annál inkább, hiszen a mozgó, sű­rűn megálló szerelvényen nem telepedhet le olyan kényelme­sen, mint az utasok. Aztán ar­Végh Imre jegy vizsgáló csendes szóval kéri a jegyeket, bér­leteket ellenőrzésre. (A szerző felvétele) ra is rájött, hogy nem elég csupán bérletet ellenőrizni, je­gyet lyukasztani vagy éppen írni. Egyáltalán nem árt eb­ben a munkakörben, ha jó emberismeretre tesz szert, mert a konfliktushelyzeteket .könnyebben átvészelheti anél­kül, hogy azok őt is túlságo­san megviselnék. Konfliktus pedig akkor keletkezhet, ha kiderül a tisztelt utasról, hogy nincs jegye. A bliccelők eset­leges ellenséges magatartása miatt azonban soha nem ke­rült veszélyhelyzetbe, mert egyszer sem lépte túl hatás­körét, s megadta azt a tiszte­letet, ami kijár az utasnak — még akkor is, ha vét a szabá­lyok ellen S mert jó a me­móriája, hosszú idő múlva is felismeri a bliccelőket, s különbséget tud tenni a no- fórius lógósok és a figyelmet- len utasok között. De ehhez a ' hivatáshoz nem elég a türelem, a jó memória, az emberismeret. Szeretni kell az emberekkel való foglalatosságot, s magu­kat az embereket. Erre nevel­te fiát is, aki az ő főnök­ségén, a balassagyarmati kör­zeti üzemfőnökségen forgaiipi szolgálattevőként dolgozik. Ne­ki magának még másfél éve van a nyugdíjig, s e hosszú munkaviszony után úgy teszi ie a kalauzkulcsot, hogy szak­mája iránt az utolsó pilla­natig sem vesztette el érdek­lődését. Szeretné is, ha fia legalább addig, annyi ideig szolgálná a vasutat, az embe­reket, mint ő maga. Aszódi László Antal Veresegyház Báli Luca Mest már hagyományosnak tekinthető Veresegyházon far­sang vége felé a szülői mun­kaközösségi bál, A jelmezbál­nak ebben az évadban is nagy közönségsikere volt: megtelt bálozókkal a művelő­dési ház színháztermén kívül az erkély, és az üvegterem is. A jelmezesek versenyének mezőnye nem volt olyan né­pes, mint az előző évben, öe nem szűkölködött szellemes jelmezekben. Az első díjat holtversenyben Süsüvel és a Macskákkal a Kemény Kál­mán utcai szülők víz- és gáz­vezetékcső csoportja nyerte, akik a Luca széke módjára készülő vízbekötést karikíroz- ták. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: A miniszter barátja, készült 1939-ben, 17 órakor. Kortárs filmklub: O-BI, O-BÁ, avagy a civilizáció vége, 19 órakor. A hónap műtárgya: Wigand: Öreg csillagok, megtekinthető az előtérben. Emlékest A népi irodalom estjét ren­dezik március 14-ón, szomba­ton este 7 órakor Budapesten az Egyetemi Színpadon. Az Egyetemi Színpad, a Forrás kör és a Veres Péter baráti kör közös rendezvényén Basa Annamária, Erős József, Ho- molya Attila, Szabó András és Torday Ferenc előadómű­vészek mellett fellép Maczkó Mária túrái népdalénekes is. A Márciusi Frontra emlékező műsort Salamon Konrád tör ­ténész vezeti be. Alapítókat köszöntöttek Tagértekezlet Versegen A Galga Aíósz az ellátási körzetébe tartozó települése­ken ezekben á napokban tar­totta, illetve tartja idei tag­ért ekezlertéi. Legutóbb Verse­sen gyűlt össze a helyi tag­ság a művelődési ház nagy­termében, hogy képet kapjon a szövetkezet elmúlt évi gaz­dálkodásáról, eredményeiről és gondjairól. Szabó Lajos osztályvezető ágazatonként vá­zolta az áfész tevékenységét, majd ismertette az 1987-es ter­vet. Külöin szólt a helyi egy­ségekről. A régi italbolt, hen­tes- és iparcikküzlet helyén az ősszel kis ABC-áruház nyílt, amely egyrészt a kínálat-nö­vekedését, másrészt a válasz­ték bővülését eredményezte. A nyitásra gondosan feltöl­tődött áruház novemberben és decemberben igen magas for­galmat bonyolított le, és éves szinten tekintve az eladott élelmiszerek értéke megközélí- tete a txzenhétmillió forintot, szemben az 1985. évi tizennégy és fél millióvá]. Az áruház ki­alakítása miatt a vegyes ipar­cikkekből származó bevétel há­rommillió forint alá esett, az előző évinek csak a 83 száza­lékát érte el. Tavaly újították fel a bisztró épületét is, így ennek a forgalma is vissza­esett négymillió-hétszázezer forintra, az előző évi 70 szá zal ékára. 'A beszámoló után megható eseményre került sor. Kalmár Jánosné, a helyi intézőbizott­ság elnöke három hajdani ala­pító tagnak, Berze Józsefnek, Kisvölgyi Jánosnak és Vngi Jánosnak mondott köszönetét a szövetkezeti mozgalomban végzett több évtizedes mun­kájukért. Ezek az idős embe­rek ott voltak azok között, akik az egykori mostoha kö­rülmények között, számos ne­hézség ellenére sikerre vitték a szövetkezet ügyet, bekapcso­lódtak a választott testületek­be, küldöttként, igazgatósági felügyelőbizottsági tagként, a helyi vezetőség tagjaként kép­viselték a közösség érdekeit. Az ünnepeltek népművészeti korsót és 500 forintos vásár­lási utalványt kaptak az áfész- tól ajándékba, évtizedeket fel­ölelő aktív tevékenységük sze­rény elismeréseképpen. A szövetkezet részközgyűlé­sein, tagértekezletein ritkán fordult még elő Versegen, hogy nem akadt hozzászóló. Bizonyára nem azért, mert a kisáruházzal minden gondot sikerült megoldani. Természe­tesen nem sikerült. Az azon­ban tény, hogy túl nagy prob­lémák nem adódtak. Még a legkeményebb téli napokban is — amikor a közellátás or­szágszerte nagy akadályok le­küzdése árán volt lehetséges — lehetett a boltban kapni ke­nyeret, jóllehet előfordult, hogy katonai autó hozta, s ahol az út járhatatlan volt, a szántóföldre kényszerült, de kenyér az volt. A tej és tejtermékek viszont nem érkeztek zökkenőmente­sen, a rendeléseknek megfele­lően. Vajat például egy héten át nem lehetett kapni, több ízben a megrendelt tejmeny- nyiségnek is csak egy része érkezett meg. Ennek hátteré­ben a tejüzemek átszervezése, szakosodása húzódik meg, ami feltehetően az átszervezés kez­deti nehézségeivel függ össze. A kisáruház végleges készlet­beállítása sem történt meg véglegesen. A tagértekezlet a hagyomá­nyos 'módon' fejeződött be, tombolával, amely során több száz tárgyat sorsoltak ki a megjelentek között. B. M. A Gödöllőt Városgazdálkodási Vállalat az 1987. április 15-étől 1988. december 31-éig terjedő időszakra szerződéses üzemeltetésre eladja építő­szerelorészleget A részletes pályázati feltételekről felvilágosítást ad a Gödöllői VGV budapesti telephelye, cím; Budapest XIV., Mályva köz 4. A versenytárgyalás április 10-én délelőtt 10 árakor lesz a Gödöllői VGV tanácstermében, Gödöllő, Dózsa György út 69. Imre 0133—1987 {Gödöllőt Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents