Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

MAGAZIN ' mr « 2 we >gfj 1987 marcius *■’ szombat .......................................................................................................... ...........1 Nem misztikus csoda a komputer Költemény a vörös kaftánról A zászlóbontás évfordulóján Céljuk: a tömeges oktatás A Skála-Metró Áruház élelmiszerosztályán mindennapos tö­megjelenetek szereplői, a bevásárlókocsijukat egymás boká­jára tologató dühös vevők nem is gondolnak rá, hogy a titok­zatosan villogó kassza zöld számjeleit komputer bocsátja ki. Display, floppy-disc, printer, input-output — sokak számára még idegenül hangzó szavak, pedig lassan mindennapjaink része lesz a számítógép. A számítástechnikai ismeretek álta­lánossá tételéhez kíván hozzájárulni a gödöllői agrárágazati KISZ-bizottság is; ilyen célokra kérték és kapták meg a KISZ KB 150 ezer forintos támogatását. A pénzt azonban nem ők, hanem a művelődési központ használja majd fel. A két intézmény már tavaly is szervezett közös számítógépes versenyt közép- és általános iskolásoknak, és mivel az ifjú­sági szövetség jelszavai között amúgy is szerepel a társadal­masítás, ésszerű volt, hogy a KB-pályázaton együtt indulja­nak. Algoritmusban gondolkodni — Már decemberben, ami­kor még nem tudtuk az ered­ményt, megkezdtük számítás- technikai programjainkat és a tehetséggondozó-képzést is, de számítottunk erre a pénzre — mondja Kaposi László nép­művelő. — Gödöllő számító­gépekkel viszonylag jól ellá­tott terület, tanfolyamokat hir­det az agrártudományi egye­tem és a MÉM Műszaki Inté­zete is. Mi viszont elit okta­tást indítottunk két tizenhat tagú csoportban; általános, il­letve középiskolásoknak. Házi feladatként is programokat írnak a gyerekek, díjazott há­ziversenyeket rendezünk, és aki nem jár rendszeresen a foglalkozásokra, azt elküldjük. A hirdetésünkre akkora tö­meg rohamozta meg az épü­letet, hogy kemény felvételi vizsgán kellett kiválasztanunk' a legjobbakat. Érdekes, hogy bár mindkét csoportban két­harmad a vonzáskörzetiek aránya, az első helyeken mindenütt a gödöllőiek végez­tek. Mi azt akarjuk megvaló­sítani, ami a közoktatásra egyelőre sajnos nem jellem­ző: segíteni a tehetséges gye­rekek fejlődését, nem lehúzni őket a szürke átlag színvona­lára. — Szerintetek tehát az a le­hetséges gyerek, aki ért a szá­mítástechnikához? Ezt mérté­tek le a felvételi vizsgán is? — Nem, ez nem volt felté­tel, inkább a kreativitást, az intelligenciát vizsgáltuk. Meg­kérdeztük például, hogyan ke­resne meg a könyvtárban egy vörös kaftánról szóló verset. A fantáziátlan erre azt vála­szolta, hogy megkérdezi a könyvtárostól, az érdeklő­dőbbnek viszont megmozdul­tak az agysejtjei, és minden­féle furcsa ötleteket kitalál­jak. A komputerrel való fog­lalkozás pedig nagyon hasz­nos. Aki megtanul algorit­musban gondolkodni, az má­sutt is tudja hasznosítani ezt a tudást. A program azonnal kidobja a hibát és ez rend­szerezésre szoktatja az em­bert. Nyelvtanítás programcsomaggal A művelődési központ szá­mítógépparkja jóval nagyobb az átlaíos közművelődési in­tézményekben megszokottnál; köszönnető ez a Pest Megyei Tanács 300 ezer és a Ganz Árammérő Gyár 40 ezer fo­rintos hozzájárulásának. Eze­ken kívül nyertek a gödöl­lőiek az Országos Közműve­lődési Tanács által kiírt két pályázaton is. — Magyarországon egyelőre a legelterjedtebb géptípus a Commodore—64-es — folytat­ja Kaposi László. — Ezt a gyártók tanulásra, és házi, csa­ládi használatra szánták, ezért is olyan sok rajta a játék- program. A jövő az IBM—PC (persona! Computer=személyi számítógép) gépeké, amelyek sokkal fejlettebbek, több adat kezelésére alkalmasak. Már tartunk is az ilyenek megis­merésére, működtetésére át­képző tanfolyamokat. A számítástechnikai isme­retterjesztés elsődleges célja azonban nem a programozó szakemberek képzésé, hanem a tömeges oktatás, azok ta­nítása, akik a gépeket majd alkalmazni fogják. Pályázati anyagunkkal is ez volt a leg­fontosabb célunk. A múlt hé­ten a munkatársaimat tanítot­tam, programokat írni ugyan én sem tudok, de elsajátítot­tam néhánynak a kezelését. Most már a kollégák is hasz­nálják a gépet például sten­cilkészítésre, szövegszerkesz­tésre. és látják, hogy a kom­puter nem misztikus csoda, legfeljebb misztifikálták. Szintén a pályázat terhére a művelődési központban még ezen a héten megindul a szá­mítástechnikát oktató pedagó­gusok klubja. Tervezik a már létező klubok munkájának to­vábbfejlesztését. hogy progra­mok, újságok, folyóiratok cse­réjével igazi szakmai fórum­má váljanak. Tanfolyamaikat az eddigieken kívül újabb formákban, kisebb résztémák­ban is meghirdetik majd. Szakmai előadásokat ajánla­nak a komputerközelbe kerü­lőknek. Sokféle tantárgyhoz el­készültek már az oktatóprog­ramok, létezik magyar anya­nyelvi programcsomag és ol­vasástanító program is, ezek­ből könyvtár kialakítása sze­repel az elképzelések között. Mint egy automata mosógép — Ha az mondjuk, egy nyelvtanár megérti, hogy nem nehezebb kezelni egy progra­mot, mint egy automata mo­sógépet, szívesen kölcsönöz majd tőlünk — mondja a mű­velődési központ „számitógép­felelős” népművelője. — Könyvtárunkban működik már újságszerkesztő program, erre az otthon összeállított oldalt telefonon is le lehet adni. A gödöllői kutatóintézetek is ter­vezik egymás között helyi há­lózatuk kialakítását, amellyel, azután külföldi információs rendszerekhez ^ is csatlakozni tudnának. Ezáltal persze a te­lefon alapigénnyé válik, és ez megkívánja a vonalak erőtel­jes bővítését, új' telefonkon­ténerek felállítását a város­ban. — Az igazi cél az informa­tikaoktatás lesz — foglalja össze Pekárovics Ákos, az ag­rárágazati KISZ-bizottság tit­kára. — A számítástechnika csak a kezdet, az alapmecha­nizmus. Nemrégiben jelent meg a francia informatikai ügynökség jelentése, Francia- ország számítógépesítése cím­mel. ök ugyan jóval előttünk járnak ezen a téren, de a vizs­gálataik olyan tapasztalatokat adhatnak, amelyeket itthon is tudunk hasznosítani. Hiszen a számítógép a mi jövőnk'is. M. L. Forradalmi ifjúsági napok Barlangbeszéigetések, politikai kaszinó, koncertek Tavasz, ifjúság, forradalom — képzettársításainkban ösz- szekapcsolódott fogalmak. A fiatalok mindig ott voltak a nemzeti függetlenségért, a tár­sadalmi haladásért vívott har­cok élvonalában. S nem csak nálunk. Gondoljunk például a Junges Deutschland, az „élet­korát” nevében is hordozó fia­tal Németország körének kép­viselőire. „Nékem úgy látszik, mintha ránk magyarokra el­végre felnyílt volna az ég” — írta Széchenyi egyik 1848. márciufe 17-én keltezett levelé­ben. S akik az égboltot kitár­ták: a magyar közéletben ad­dig soha nem látott fellendü­lést hozó reformkor ifjú nem­zedéke, a márciusi ifjak cso­portja. Emlékük előtt tiszteleg éven­te örökösük, a KISZ a forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vényeivel. Az eseménysorozat­hoz az idén még egy nagy je­lentőségű évforduló is kapcso­lódik: éppen harminc éve, hogy zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. Fáklyás felvonulás — Azt szeretnénk, ha az év­forduló kapcsán nem magun­kat ünnepelnénk, hanem a má­nak szóló tartalmat tudnánk adni a programoknak — mondja a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára, Szeme­rei Károly. — Erre jó lehető­séget kínál a Jövőnk a tét fel­hívás. A megye nagyobb vá­rosaiban a forradalmi ifjúsági napok március 15-től április 4-ig tartó ünnepi rendezvényei közé olyan fórumokat iktatunk be, amelyeken csak epnek az akciónak a kérdéseit dolgoz­zák fel. A FIN megyei megnyitójára március 15-én 14 órakor kerül sor Szentendrén. Az eddigi ha­gyományoknak megfelelően a politikai eseményeken túl sza­badidős, kulturális és sport- rendezvények egész sora várja a megye fiataljait. A fórumok, „barlangbeszélgetések”l mellett polbeategyüttesek, színját­szók lépnek fel a város kü­lönböző pontjain, filmvetítések várják a nézőket. Ekkor in­dulhatnak el a versenyzők a szentendrei pontszerző sport- versenyen, a 7+1 akción is. Az ifjúsági napok területi eseménysorozatait március 14—15-én nyitják meg. Aszó­don például Pilvax-kávéházzá alakítják át a fegyveres erők klubját, itt találkoznak majd a Petőfi-táborosok. Este pedig fáklyás felvonulás járja végig a község forradalmi emlékhe­lyeit: az 1848-as emlékművet, a Petőfi-házat és a gimnáziu­mot. Találkozás elődökkel Március 21-én, a Tanácsköz­társaság ünnepén, az ifjúsági szövetség megalakulásának 30. évfordulójára rendezett megyei Egy gerenda, egy kanál is segítség Táborhelyet minden csapatnak! Az Úttörőélet legszebb élményei a nyári táborozáshoz fűződnek. Akinek volt szeren­cséje részt venni benne, az tudja, miiért. Bi­zony sokan vannaik azok is. akik csak tár­saik történetéiből ismerhetik az együttlét örömeit. Pest megyében csupán a gyerekek 20 százaléka jut el évente a táborokba, s ők is csak egy-két hetet tölthetnek ott. Ezért hirdette meg a KISZ Pest Megyei Bizottsá­ga és a megyei úttörőelnökség a Táborhe­lyet minden úttörőcsapatnak akcióját. Első pillanatban nehezen kivitelezhetőnek tűnik a terv. Ugyan honnan lenne most pénz táborhelyek épiítésére? A tanácsok szű­kös anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy még erre is áldozzanak. Ám az akció meghirdetői nem is temérdek pénzre várnak, hanem arra. hogy a különböző intézmények, gazdasági egységek, szülők és a gyerekek a maguk eszközeivel, saját lehetőségeikhez mérten segítsenek. A helyi tanácsok például azzal támogathatják az elképzelések megva­lósítását. hogy területet adnak. Hogy ez nem is olyan nagy probléma, nem megoldhatatlan feladat, arra bizonyíték; Ráckevén. Kiskun- lacházán. Verőcemaroson, Letkésen máris rendelkezésre áll a szükséges hely. Miután ezek az adott községekben, illetve azok kör­nyékén találhatók, az alapvető feltételek megteremtésében a helyi úttörőcsapatok, ifi­vezetők. KISZ-szervezetek munkájára lehet és kell számítani. Vagyis azok dolgoznak ér­te. akik később birtokba vehetik. A sátorozáshoz nem kellenek luxusfelté­telek, ha van villany, egyszerű vizes blokk, máris le lehet verni az első cölöpöket. Az akció második szakaszában kerülne sor ki­sebb építmények felhúzására, A szervezők ezért felhívással fordulnak a megye intéz­ményeihez, gazdálkodó egységeikhez, hogy a tevékenységük során felszabaduló, számuk­ra már hasznavehetetlen anyagokat, tábori felszerelésnek alkalmas eszközeiket ajánlják fel- a táborok kialakításához. Egy gerenda, néhány tégla, egy pohár, egy kanál is segít­séget jelent. A táborhelyek folyamatos fej­lesztésével hosszú távon megoldódna a gye­rekek nyári üdültetése. Most éppen azok nem jutnak el sehová, akik a legrászorul­tabbak. A táborhelyek hálózata nemcsak megoldaná ezt a gondot, hanem gyarapod­nának a cserekapcsolatok is. A kezdeményezéshez kapcsolódik egv út- törö-horgásztanya létrehozása is, szintén tár­sadalmi összefogással. Az Apaji Állami Gaz­daság máris átadott használatra az úttörő­elnökségnek egy 14 hektáros volt kavicsbá­nyatavat, körülötte akkora területtel, ameny- nyi a táborozáshoz szükséges. Első lépésben ott is csak sátorozásra lesz lehetőség, de ké­sőbb, bontási anyagokból faházakat építenek majd. Ehhez szintén várják a gazdálkodó egységek felajánlásait. A horgásztanya ki­alakításáért az ifivezetők vállalnak védnök­séget, hiszen mérnökök, kőművesek, kútfú­róik, egyéb szakmák képviselői is akadnak közöttük. És ők azok, akik megalakíthatják az úttörő-horgászegyesületet. amelyre még nem volt példa az országban. Az elképzelések szerint már az idén nyá­ron turnusonként 50—60 gyerek ismerked­het meg a horgászás szépségeivel. A prog­ram minden évben egy évadnyitó horgász­versennyel kezdődne, esetleg már a tavaszi szünidőben. Természetesen a horgászathoz hal is kell A telepítésről, a halőrzésről a Mohosz Pest Megyei Intéző Bizottsága gondoskodik. Kövess László lesz a helyszíne a megyei vers- és prózamondó verseny minő-, sítöjének, a legjobb produk­ciókból összeállított műsort az országos diáknapokon adják majd elő. Ugyanezen a napon a váci művelődési központban mutat­koznak be a bűvészek, a tán­cosok és a polbeaténekesek. Az Éneklő ifjúság mozgalom­mal közös rendezvény az a há­rom kórustalálkozó, amelyen a megye középiskoláinak 21 énekkara lép fel: március 14- én Szentendrén, március 21-én Dunakeszin, és március 28-án Nagykörösön. A március 29-i záróesemény Gödöllőn zajlik majd le, a művelődési központban a diák­színjátszók. a zeneiskolában a néptáncosok, valamint a ko­moly és a kamarazene képvi­selői mutatják be műsorukat. A felsorolt eseményeken leg­jobban szrfeplőkből áll össze az a 250 tagú delegáció, amely megyénket képviseli majd az országos diáknapokon. A KISZ-évforduló megün­nepléséből az ifjabbak,' az út­törők sem maradnak ki. Az ifjúsági szövetség tavaszi po­litikai feladataihoz a Riadó 57—30—87 elnevezésű akcióval kapcsolódnak. megemlékezés helyszíne Buda­örs lesz. Egész napos, párhu­zamosan futó kulturális és po­litikai programokat állítottak össze a szervezők. A politikai események köz­pontját az a megyei vetélkedő képezi majd, amelyen városon­ként 10 tagú csapatok indul­nak. A már előzetesen kiadott feladatok között szerepelt az elmúlt harminc év relikviái­nak: korhű ruháknak, alapító dokumentumoknak, jelvények­nek az összegyűjtése, s el kel­lett készíteni egy, a képviselt városra jellemző szimbólumot is. Az amatőr képzőművészeti stúdió kiállításán, a politikai kaszinóban, a tornacsarnok szabadidős rendezvényein, az MHSZ löbuszában, a számító- gépes játék során egyaránt le­hetőség nyílik a pontszerzésre. A Jövőnk a tét akcióhoz kapcsolódóan a résztvevők megtekinthetik a vitaanyag­ként kiadott videofilmeket, il­letve a KISZ-teázó keretében beszélgethetnek az ÁISH, a KISZ KB, a Pest Megyei Ta­nács, az Alkotó Ifjúság Egye­sülés. valamint a megyei és városi pártszervek képviselői­vel. A Sasad Tsz virágkötésze­ti bemutatót, a Mechanikai Művek egyik KlSZ-alapszerve- zete tinibutikot tervez, a zsámbékiak a Lysistratét ad­ják elő, a Pest Megyei Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat pe­dig felvonultatja 30 év változó divatirányzatait. A programot polbeat-koncertek és görög táncház is színesítik. Események sora Ugyancsak március 21-re tervezik a volt megyei KISZ- és úttörövezetök találkozóját is. Itt felelevenítik az elmúlt időszak eseményeit, s az egy­kori szemtanúk, résztvevők el­mondják; milyen célkitűzések­kel indult, milyen feladatokat akart megoldani az ifjúsági szövetség megalakulása idején. A jelenlegi program vázolása a mai KISZ-esekre vár. Március 7. és 29. között a forradalmi ifjúsági napokhoz kapcsolódnak a Pest megyei ifjúsági és diáknapok is. A programsorozat az április 30. és május- 3. közötti soproni or­szágos diáknapokat megelőző rendezvény. Március 7-én az érdi Vörösmarty Gimnázium Mi a tét? G őzerővel zajlanak a Jö­vőnk a tét akció mun­kálatai, megannyi fel­hívásból értesültünk róla. mi is a KISZ KO célja: cselek­vésre hívni minden fiatalt, hogy vállalják a harcot sa­ját magúit és környezetük alakításáért, fejlesztéséért. A jelszavak: teljesítmény, ész­szer üség, minőség, fegyelem, hatékonyság, jobb munka . . . megannyi dicséretes törekvés. Ehhez képest a? íróasztaltól a nyomdáig vezető úton a szlogenből elkallódott a nev­elő, és valahogyan azóta sem keriijt meg, mindenütt a nyelvtanilag helytelten ctm szerepel. Maga a felhívás el­ső nekifutásra az eredetileg tervezett három színnyomásos. nemzetiszínű háttér helyett vastag fekete gyaszkeretben látta meg a napvilágot, pesz- szimista megjegyzésekre sar­kallva a szimbólumokra fo­gékony olvasót; ez hát a jö­vőnk? Sötétség és homály? A szövetség a programalko­tást megkönnyítendő, háttér­anyagot bocsátott ki. Némi fejtörés és alaposabb tanul­mányozás után világossá vá­lik, hogy a kis füzetben — az áttekinthetőség jegyében — a számokkal jelölt pontokon belül az alpontokat betűk, azon belül gondolatjelek, azon belül egyenlőségjelek, meg azon belül pedig keresztek jel­zik. S ha az algoritmusokon edzett ifjabb nemzedék sike­resen véve az akadályokat el­jut a harmadik oldalra, ott ezzel a meghökkentő mon­dattal találja szembe mágiát: „nem politikai jellegű felada­tok ellátása milyen politikai hozadékkal bírnak’5. Hát ezt bizony ném tudom, azt viszont igen, milyen „ho- zadékkai bírnak” az ilyen jel­legű megfogalmazások — az olvasó, akit idáig még nem rettentettek el a számok, be­tűk. gondolat- és egyenlőség­jelek, valamint keresztek út­vesztői —, itt. biztos, hogv le­csapja a brosúrát és többet elő se veszi. A tájékozódást, a fenti fü- zetecskén túl, négy vitaanyag segíti, jóllehet, mint a mel­lékelt hibaifrazítón olvashat­juk, „sajnálatos technikai okok miatt két kiadványunk kézirata összekeveredett”. A legizgalmasabb olvasmány a Lakáspolitika ígéretes címet viseli. Kétgyermekes, átlagos nagyságú lakásépítőt véve — áll a kilencedik oldal táblá­zatának élén. Vajon hol mé­rik le a lakásépítőket? A KIS7 KR-ban? Az OTP-nél? Es mekkora belőlük egy átlagos nagyságú? Mint a franciák­nál a méterrudat, nálunk őr­zik valahol a lakásépítő pla­tinából készült etalonját? A program értelmében az ifjúsági szövetség mindenkitől varia az ötleteket, amelyek a változtatást elindíthatják. Ne­kem máris van egy: elsőként maga a KJS7 KB próbáljon meg salát felhívásának szel­lemében esoií»kedni. ne ve­szítse el hitelét egy jó szándé­kú kezdeményezés méltatlan hi^ák miatt. Mert. és ezt már megint nem én mondom: „a leghatéko­nyabb agháció a személyes meggyőzés!” Mörk Leonóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents