Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-06 / 55. szám

Heti kérdésünk Van önnek szerencséje? — Különösebben nincs — válaszol Parúdi Katalin püs­pökhatvani lakos, az aszódi Ferromechanika Ipari Kisszö­vetkezet anyaggazdálkodási csoportvezetője. — Húsz éve lottózom ugyanazokkal a szá­mokkal, néha-néha totózom is, de nagyobb összeget még so­sem nyertem. Szerencsém van a munkahelyemmel, jól érzem magam, a magánéletem is ki­egyensúlyozott. Nem tudom, mi lenne, ha nyernék. Nem biztos, hogy a pénz mindent jelent. Meg vagyok elégedve mostani helyzetemmel, nem várok semmi többet. — Nincs. Miért nincs? — kérdez vissza Budai Pál nyug­díjas, az aszódi helyőrségi mű­velődési központ portása. — Mert bármibe belefogok, sem­mi sem sikerül. Harminc éve lottózóm, még egy kettesem se volt, nem is lesz. Gépkocsinye- remény-betétkönyvem sincs. Betegségem miatt nem bírom már a háromszáz négyszög- öles kertemet művelni. Ki­adtam, az sem sikerült. Nem törődtek vele. — Nekem? Nem volt egész életemben. Olyan csillagzat alatt születtem. Még a nősülés­sel sem volt szerencsém. — Vidák Ignác nyugdíjas postás másban találta meg örömét. — Csak a munkámmal vagyok elégedett. Olyan nekem való munkát kaptam, én már pos­tásnak születtem. Dolgoztam Kartalon, Salgótarjánban, 1968-tól Gödöllőn. Innen men­tem nyugdíjba, sok tapaszta­latot szereztem. Mégsem mondtam jól. Egyszer volt szerencsém Salgótarjánban egy öreg bányásznak kitöl­töttem egy lottószelvényt, né­gyese lett. Hálából tetőtől tal­pig felöltöztetett. A hétvége Március 7-én: Gödöllő, művelődési ház: A Bolero pantomim együt­tes klubestje, 19 órakor. Háttér-kép, gödöllői művé­szek csoportos kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Wigand: öreg csillagok, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. — Jaj, nekem nincs — sza­kad föl a sóhaj Nagy András­áéból, az Utasellátó Vállalat aszódi egységének dolgozójá­ból. — Nyerni nem nyertem semmit, ami van. a munkám­mal szereztem. Sokat kell dolgozni, hogy az ember a színvonalat tudja tartani a mai világban. A munkám mel­lett még állatokat tartok, ház­táji földjeink vannak. Kapá­lással, a termények értékesíté­sével tudunk többet szerezni. Elég sok baj érte a férjemet is, sokáig volt beteg, most le van százalékolva. Egyedül a gyerekekben van örömöm, meg a tizenhat hónapos uno­kámban. — Nézze, ott van a Népsza­va cikke, melyből megtudtuk, hogy a fővárosban a fűtési szezon kezdete óta húsz halá­los eset volt füstmérgezés miatt. — Burányi József, a Pest Megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Tüzelés- technikai Vállalat gödöllői ki- rendeltségének főművezetője az iroda falára akasztott új­ságcikkre mutat. — Mi kény­szerszolgáltatás vagyunk. An­nak szerencse csak, ha megy a kéményseprő, akinek éppen rossz a kéménye. Máskor bi­zalmatlanok az emberek, el­küldenek bennünket. Nekem személy szerint van és volt sikerélményem, jól sikerült a vállalatnak az 1986-os eszten­dő. Sok helyről kaptunk szó­beli és írásos dicséretet is. Csak valahogy azt kellene el­fogadtatni az emberekkel, mi jót akarunk nekik, nem hábor­gatjuk, ha megyünk, és a 24 forintos kéménydíjat beszedni, hanem a saját biztonságukért vagyunk. Ez a munkánk. B. E. programja Március 8-án: Gödöllő, művelődési ház: Mesemozi, 15 órakor. Elfújta a szél, 18 órakor. Háttér-kép, gödöllői művé­szek csoportos kiállítása, meg­tekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Wigand: Öreg csillagok, megtekintése az előtérben. A helytörténeti gyűjtemény és az ’ aszódi múzeum prog­ramja megegyezik az előző napival. ■■ MoTtHÜ Március 7-én és 8-án: A nindzsa színre lép. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai kalandfilm. 4, 6 és 8 óra­kor. FOGAS. A gödöllői város­háza kis- és nagytermének fo­lyosóján fogasokat helyeztek el, télidőben legyen hova akasztani kabátot, bundát, ka­lapot, kucsmát. A múltkor a községi elnökök is hivatalo­sak voltak valamilyen össze­jövetelre. A dobogón álló be­lefogott mondókájába, amikor a mellette ülő községi elnök a fülemhez hajolt. — Te a fogasra tetted a kabátodat? — Persze. — Máskor is szoktad? — Hogyne, amióta van fo­gas. — Nem szokták ellopni? — Eddig még nem szokták. Ez a város háza, nem tolva­jok tanyája. — Akkor jó, mondta még az elnök, arcán azonban nem észleltem a megnyugvás kifejeződését. ÚJÍTÁS. Van egy újítási ja­vaslatom. Nem most találtam ki, a városháza átadási ün­nepségén jutott eszembe. Azért nem terjesztettem elő eddig, mert vártam, hátha a bennfentesek is rájönnek. Ar­ról van szó, hogy a nagyte­remben két helyen alakítottak ki olyan tízcentis kis lépcső- zetet. Hogy miért, az rejté­lyes. Lehetett volna lejtősen vezetni a padlót, ha azt akar­ták, hogy elöl mélyebb le­gyen, mint hátul, a bejárat­nál. A tervezőknek és építők­nek, úgy látszik, ez nem ju­tott eszükbe. Beépítettek két kis nyaktörőt. Megy a gya­nútlan, s egyszer csak nem ér talajt a lába. Beleharap a nyeivébe, káromkodna, de hirtelen rádöbben, hol is tar­tózkodik. Körülnéz, látták? Ha látták, mit csinálnak? Mindig akad, aki látja. S magában Mindennapi kuncog. Mert oly mulatságos, amikor váratlanul az egyik váll nagyot nyekken. Újítási javaslatom: a nyak­törőkhöz illesszenek egy-egy átvezetőt. Voltaképpen derék­szögű háromszögről van szó. A két befogó odasimulna a padló aljára, illetve a kis lép­cső oldalához, az átfogóra lép­ve simán haladhatnánk to­vább. Nem kerül sokba. Én magam lemondok az újítási díjról. Számítsák be a társa­dalmi munkába. ANYAG. Amit most tetsze­nek olvasni, az anyag. A mi szakmai zsargonunkban min­den írás, legyen riport, tudó­sítás. eszmefuttatás, kommen­tár. hír, tárca, interjú, kis szí­nes, az mind-mind anyag. Úgy beszélünk, hogy a héten nyolc méretes anyagom je­lent meg, zúg a fejem, annyit írtam. Nyolc méretes anyag, az nyolc 70—80 soros írás. A malac is anyag. A terme­lőszövetkezetek a háztájikba hízóanyagot szoktak kihelyez­ni. A gazdák ezt a hízóanya­got a megszabott súlyúra és minőségűre vagy méretre hiz­lalják. Aztán jönnek az átve­vők. ök azt mondják, ezen a héten ezer mázsa anyagot vet­tem át, torkig vagyok vele. Az átvett anyagot a hentesek megölik, szétszabdalják, a hús­üzletekben kampóra akaszt­ják, tepsikbe teszik. Odaál- lunk a pulthoz, rámutatunk valamelyikre: azt a darabot legyen szíves. Hazavisszük, A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, SZÁM 1987. MÁRCIUS 7.. SZOMBAT A közgyűlés még együtt volt Minden várakozást felülmúltak Szép számban jelentek meg utolsó közös gyűlésükön az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezet dolgozói,. A szer­vezetből ugyanis január else­jével Ferroszolg Kisszövetke­zet néven kivált a tekercselő és a szolgáltató részleg. Múlt évi eredményeikről, gond­jaikról azonban még együttes ülésen hallhattak tájékozta­tást. Huszár János, a régi szö­vetkezet, a változás óta a Fer­romechanika Ipari Kisszövet­kezet elnöke, beszédében nem titkolta a hibákat, visszássá­gokat sem. Emlékeztette a megjelénteket az egy évvel ez­előtti közgyűlési beszámolóra, melyben bizony! elég sötét ké­pet festettek a szövetkezet helyzetéről. Filléres alkatrész A sötét felhők, úgy tűnik, elvonultak fejük felett. Egy év alatt 47.4 százalékkal nö­vekedett az egy főre jutó anyagmentes termelés, a költ­ségeket négymillió-hatszázhu- szonhétezer forinttal csökken­tették. A nagymértékű javu­lásban közrejátszott az elfek­vő raktári készletek, fölösleges állóeszközök leselejtezése, ki­árusítása, a leginkább hulla­dékanyagok hasznosítása cél­jából megnyitott barkácsbolt. Utóbbival természetesen a vá­sárlók sem jártak rosszul, hi­szen szinte fillérekért juthat­nak hozzá az ^otthonukban szükséges kisebb fa- és fémal­katrészekhez. Döntő jelentő­séget tulajdonított az elnök annak a ténynek, hogy a meg­szigorított követelményeket is vállaló dolgozók megértették, erejükhöz, képességeikhez mérten n\ndannyiuknak segí­teniük kei' a szövetkezetét a talpraállásban. Bár árbevételi tervüket túl­teljesítették, gazdálkodásuk eredményes volt, még mindig van mit pótolniuk. Egy fontos területen sok adósságot hoz­tak át erre az évre. Lemarad­tak a Tanért által rendelt Me- rabona bútorcsalád gyártásá­apróságok megsütjük, föltálaljuk, meg­esszük. Az oldalast. A tánc is anyag. A tánc­anyagot lehet ropni, de gyűj­teni is. A minap hallottam a rádióban riportot az egyik gö­döllői néptánccsoportról. A ri­porter megkérdezte, milyen táncokat tanulnak. A vezető azt válaszolta, ők maguk gyűj­tik az anyagot. A Galga men­tén még lehet gyűjteni anya­got. Az anyagot összegyűjtik, aztán földolgozzák az anya­got, betanulják és előadják. Mi úgy látjuk majd. mintha táncolnának. Holott ők anya­got adnak elő. VILLON. Ugyanebben a műsorban megszólalt egy gö­döllői gimnazista. Arra a kér­désre, hogy miért a művelő­dési házban tanyáznak, azt válaszolta, ott jobban érzik magukat, mint a gimiben, ahol mindenféle regulákkal keserítik meg az életüket. Meg különben is, tromfolt. Villon­nak is milyen volt a magán­élete. mégis a világ legna­gyobb költője, legalábbis a lány szerint. A magánélettől a költői teljesítmény úgyszólván független. Ez a Villon az éjszakai élet egyik vezéralakja, csapszékes bordélyok bicskázó törzsven­dége. 1456 karácsonya előtt néhány cimborájával kirabol­ja az egyik párizsi kollégium pénztárát. Utána zsivónyban- dába sodródik, börtönbe ve­tik. kötél általi halálra ítélik, majd tízévi száműzetésre vál­val, szántásával. Nagyobb összhangot kell teremteni a technológusok, a raktárak és a könyvelés munkájában, a különböző üzemek közötti kapcsolatban. Feladataik kö­zött továbbra is ott szerepel a munkafegyelem megszilár­dítása. Még veszteséges Albert Lászióné főkönyvelő, az újonnan alakult Ferroszolg Kisszövetkezet elnöke kedve­zőbb adatokról számolt be a részvevőknek. A tervezetthez képest 6,5 százalékkal túltel­jesített árbevételt csaknem húszszázalékos létszámcsök­kenés mellett érték el. Ezen belül 17 százalékkal lett ki­sebb a fizikai dolgozók és 24- gyel a szellemi foglalkozásúak száma. A létszámcsökkentés, valamint két telephely költsé­geinek megszűnése következ­tében majdnem negyven szá­zalékkal kevesebb szövetkeze­ti általános költséget könyvel­hettek el. mint 1985-ben. Fenti adatok ismeretében is meglepően hangzik a nyeresé­gi mutatók változása, ötmillió- kétszázezer forint helyett het­venkét százalékkal több nye­reséget termeltek a szövetke­zet dolgozói. Ez a szám külö­nösen akkor figyelemre méltó, ha számításba vesszük azt is. hogy a mosoda-vegytisztító még mindig veszteséges vál­lalkozásnak minősíthető. A jö­vedelmezőséget jelentősen be­folyásolta a sajtolóüzem és a szerelde nyereségszintjének harmincnyolc százalékos növe­kedése. A vendégek közül Sáhó Bé­la nagyközségi párttitkár kért szót a gyűlés vegén. Méltatta az eredményeket, melyek ön­magukért beszélnek, ugyan­akkor emlékeztetett arra is, mennyire meghatározó volt a tagság számára az 1986-os esz­tendő. Volt olyan időszak, ami­kor 200—250 ember élt bi­zonytalanságban, nem tudhat­ták; lesz-e munkalehetősé­gük. Most pedig ei lehet mon­dani, hogy a nehézségeket le­küzdve, többet tettek le az asztalra, mint amennyit el­vártak volna. Ezt a többletet érezhetik majd a fizetési bo­rítékokon is. Megérdemelten Végezetül Popper Lászlóné, a Kiszöv megyei osztályveze­tője. a kisszövetkezet életéről, munkájáról, a hétmilliárd fo­rintot meghaladó termeléséről szólt. Az eredményes gazdál­kodásnak köszönhetően idén tizenegy dolgozó kapta meg megérdemelten a Kiváló dol­gozó kitüntetést Báskai Erzsébet Sok játékos bevonult Szívesen léptük át a sport- felügyelőség küszöbét, már csak azért is, mert hiába hív­tak' bennünket a tavaszi nyi­tányra. nagyon hideg volt kint. Embertelenség ilyen időben a fiatalokat a pályára küldeni, el kellene halasztani a vasár­napi első fordulót! Ezeknek a mérkőzéseknek nincsen olyan tétje, amelyért mindenáron futballozni kell — hangoztak vélemények a hivatalos eszme­csere kezdete előtt. toztatják a verdiktet,.. Köz­ben nagyszerű verseket ír. A műsorban a gyerekek mellett szót kapott a gimná­zium helyettes igazgatója. Né­hány mondatot engedélyeztek neki. Védekezett, hogy hát azért az nem egészen úgy van ... Utána a szerkesztő kioktat­ta a tantestületet. Valami olyasmit mondott, jobban tennék, ha örülnének a gye­rekek kirajzásának, inkább támogatni kéne őket, nem re- gulázni. Elnézést kérek, de én már elmúltam harmincéves, átél­tem egyet és mást. Tessék el­képzelni, ha netán valamelyik kislányt valami baj érné. a művelődési házhoz vezető úton, magában a házban, av^gy hazafelé. Nem olyan csúnya dologra gondolok, ami­nő megesett Villon úrral, eny­hébb kis botlásra. Akkor mit mondana a szerkesztő? Én tu­dom, mert már elmúltam har­minc. Ezt mondanád hol vol­tak a tanárok, az igazgató, a kollégium vezetője? Nem Kí­sérik figyelemmel diákjaik út­ját, hova mennek, mit csinál­nak. Micsoda dolog ez? Bocsánatot kérek, de Arany János is eszembe jutott. Aki nem rabolt ki kollégiumi pénztárat, bicskás legény sem volt, zsiványokkal sem cimbo­ráit, halálra sem ítélték. És mégis, sokak szerint egész csinos verseket költött. Igaz. bizonyára rá is érvényes az igazság: a költői teljesítmény úgyszólván független a ma­gánélettől. Kör Pál A megjelenteket a körzeti labdarúgó-szövetség elnökei Ádám Mihály üdvözölte, majd közölte, hogy a szövetségi ve­zetésben változások következ­tek be. Kaiser László a titkár, Papp Gábor vezeti a szervezé­si és versenybizottságot, amelyben társa Szántai Béla. A fegyelmi bizottság vezetője Kólya László, tagjai Csontos István és Nagy Dániel. Ádám Mihály kifejtette, hogy a szö­vetség van az egyesületekért és nem fordítva. Feltette a kérdést, hogy van-e olyan probléma, amely alapján el kellene halasztani a fordulót. Elsőként Erdőkertes kép­viselője jelentette be, hogy a serdülőcsapat visszalép a baj­nokságtól. Sok ifjúsági korú játékos ugyanis bevonult ka­tonának, és a serdülőkkel pó­tolják őket. Pintér József, a Valkói KSK elnöke a halasz­tás mellett szólt, mivel a val­kói pálya teljességgel alkal­matlan a mérkőzés megtartá­sára. Kondákor Ferenc, a vác- szentlászlói ügyvezető elnök a várható eredmények sportérte­két kérdőjelezte meg. A sza­vazás során ezek a vélemények kerültek túlsúlyba. Kilencen ellenezték a nyitányt, ketten támogatták. A március 8-ra sorsolt mérkőzéseket tehát ló­én játsszák le. Egy héttel el­tolódik a tavaszi szezon. A legközelebbi szövetségi nap 10-én lesz, még akkorra is marad tisztáznivaló. A továbbiakban Ádám Mi­hály arra hívta fel a figyel­met, hogy az egyesületek és szakosztályok kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a bajnokság második sza­kaszában mind kevesebb le­gyen a fegyelmi ügy. A rende­zőket tekintélyes, tiszteletben álló személyekből kell össze­válogatni. Volt, aki azt sérelmezte, hogy egy labdarúgót akár öt évre is eltiltanak. E felszóla­lás különösen a jelen levő já­tékvezetők körében váltott ki vitat, amit azután az elnökség is megtoldott. Futballozni nem kötelező, nevelni a játékosokat viszont igen. Cs. J. rs ZOM BAT [JEGYZET ■ jelbeszéd Ilyen nincs. Ez nem le­het igaz. Hát létezik, hogy egy • felnőtt ember ne tudjon segíteni ennek a sivalkodó kis apróságnak? Ki sem látszik a pólyából, de már akkora a hangja, még a szomszédokat is felveri álmukból. Sír, sír, kapálódzik, mi pedig kép­telenek vagyunk kitalálni, miért. Tisztába tettük, teáztattuk, de neki nem használ semmi, továbbra is torkaszakadtából üvölt. Hiába kérdezzük, nem fe­lel, nem mondja meg, mi baja van, mije fáj. Csak a kétségbeesett szemeit, guruló könnyeit látjuk, és tehetetlenségünkben legszí­vesebben vele együtt böm­bölnénk, ha nem szégyell­nénk magunkat. Nem is kell sok idő, mi­re megtanuljuk minden beszéd nélkül, megértjük a különböző oák hangsú­lyából, erősségéből a pici emberke panaszait. Más­képp sír, ha éhes, más­képp. ha a dajkálást akar­ja kierőszakolni. Nincs szükség szavakra. Érzel­meink észrevétlenül talál­koztak, tapasztalatokat szereztünk a csecsemő gondjairól, simogatással, becéző gügyögéssel ringat­juk álomba, feledtetjük el vele fájdalmait. Rövid avagy hosszú éle­tünk során ugyanígy meg­tanulunk olvasni ember­társaink szeméből, visel­kedéséből. Az orvosnak sem kell bizonygatni, ha betegek vagyunk. Elég nagy már a gyakorlata, csak a szemünkbe néz, és tudja, valóban betegség miatt kerestük fel, vagy csupán egy kis pihenésre, a háztáji megművelésére, pár nap kikapcsolódásra van szükségünk. Itt sem kellenek szavak, valami titkos jelbeszéd észrevéteti velünk, látszólag elhiszi panaszainkat, felvesz be­tegállományba. Ö is tudja, mi is tudjuk, becsaptuk egymást. Ősi módszer már a jel- beszéd. Az indiánok ré­gen kitalálták a füst jele­ket, így értesítették a töb­bieket a várható veszede­lemről, a harcok kimene­telének alakulásáról. A tudósok sokéves munká­val megfejtették az egyip­tomi hireoglifák titkát, megismertették velünk is a különböző korokban élt emberek gondolatvilágát, viselkedési, öltözködési kultúráját. A mai modern világban együgyünek tar­tott jelek, néma párbeszé­dek kivesztek a divatból. Legalábbis nem illik be­vallani, hogy bizony még mindig hiszünk egy icit- picit a babonában, bízunk emberismeretünkben, sze­relünk tisztában lenni partnerünk velük kapcso­latos érzelmeiben. Nem is kell messzire mennünk pedig, hogy bi­zonyosságot szerezzünk róla. a jelbeszéd most is érvényben van. mondhat­juk úgy is. mi szavak nél­kül is megértjük egymást. Utazás közben hányszor kerülünk kellemetlen helyzetbe, amikor egysze­rűen megérezzük, útitár- sainkat zavarja jelenlé­tünk. Nem szólnak ök env szót sem, de a tekintetük minőéül elárul. Pillantá­saikból. apró összenézé- seikből megállapíthatjuk, titkos családi üguek meg­beszélésében háborgatjuk őket. vagy csak a szom­szédról pletykáltak éppen. Sokszor mondjuk érzé­ketlenek. anyagiasok ma­napság sorstársaink. Ide­geink azonban már annyi­ra megedződtek, hogy akár lát is lehetne vágni raj­tunk. Ez sem igaz. Lát­hattunk már erős idegzetű embereket összeroppanni társaik, ismerőseik halála­kor. Kiolvastuk az inten­zív osztályon iek.vö hozzá­tartozónk orvosának sze­méből *- ha mást mondott is —. fölöslenes minden reményünk. Valahol belül ménis jólesik a tudat, nl- kalmasnk vagyunk a kis jelek megértésére. Fekete Zsuzsa ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents