Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-06 / 55. szám
Egy asszsny a sok küzdi! Az utolsó ház lakói voltunk f A téli zimankónak re- ^ mélhetöleg az utolsó nap- ^ iáit éljük át mostanában. £ Mintha nem is márciust ^ mutatna a naptár, mintha £ nem is a gyengébb nem $ köszöntésére készülődnénk 4 mi, férfiak ... Kihalt, csendes Péteriben a Rákóczi utca, amelynek portái és házai a legszebbek, legtisztábbak közé tartoznak a körzet egyik legKi'sebb településén. Hogy mit rejtenek az ablakok . mélyei, arra csak akkor derül fény, ha bekopogunk valamelyik házba. A Rákóczi utca 34. számú lakásban — özv. Varga Sándornénál — tereferélő asszonyokkal találkoztunk, amikor benyitottunk. Özv. Garamszegi Pálné és Chován Jánosné vendégeskedett Vargánénál, utóbbi rokoni minőségben. Jóízűen folyt a beszélgetés, ezt zavartuk meg váratlan látogatásunkkal. Ám az asszonykaréj szívesen fogadta a toliforgatót (is), mint mindig, hiszen a vendégeskedés mindennapos esemény Péteriben. * özv. Varga Sándorné a közelmúltban vehette át azt a kis táblácskát, amelyet a Hazafias Népfront községi bizottsága adományozott rajta kívül 65 péteri családnak. A kék táblácskán ez áll: Tiszta udvar, rendes ház. Vargáné portája tényleg megérdemelte ezt az elismerést. Az ötvenhét éves asszony azonban mással is felhívta magára a figyelmet. Tavaly január 30-án felajánlott és befizetett 10 ezer forintot az uj péteri általános iskola építésére. Azon a bizonyos szerény ünnepségen — amelyről lapunkban is beszámoltunk — Szenyán Elek, a péteri HNF7 bizottság elnöke mint jó és követendő példát emlegette föl özv. Varga Sándorné nemes cselekedetét. Mint ismeretes, a helyi általános iskola — sok más iskolához hasonlóan — meglehetősen mostoha körülmények között működik Péteriben Egy új oktatási intézmény építéséről azonban eddig csak álmodni mertek a falujukat nagyon szeretők. Az álom azonban teljesül, igaz csak a tervidőszak vége felé. Négy új korszerű tanterem, s a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló helyiségek épülnek meg a Ferihegy Tsz jelenlegi ingatlanának helyén. .Tavalyelőtt a péteri lakosság zöme a településfejlesztési hozzájárulást az iskola felépítésére szavazta meg. özv. Varga Sándorné az elsők között tette le a voksot ebben az ügyben, s megtoldotta még az évi 300 forintot 10 ezer forinttal. özv. Varga Sándorné: — Drága férjemet két évvel ezelőtt vesztettem el. Azóta a nagyon beteg édesanyámmal élek együtt, de a lányomék is itt laknak Péteriben, no meg a rokonok többsége. Itt laktam én azelőtt is a szüleimmel. A miénk volt az utolsó ház ebben az utcában, innen kezdve az uradalom földjei sorakoztak. Oda jártam már 12 éves koromban napszámba. Aztán a fővárosban dolgoztam több évig, majd hivatalsegéd voltam a helyi tanácsnál. Később már itt a háznál dolgozhattam a férjemmel együtt, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz-nek van nálunk egy bedolgozó részlege. A férjem halála után a velem vette át a vezetést a műhelyben. Eladtam azt a kocsit, amelyet a férjemmel közösen használtunk. Én már nem akartam megtanulni vezetni, meg különben is. nekem minden időmet az édesanyám mellett kell töltenem. Nyolcvanhét éves szegény, nagyon odavan, ápolom,, gondozom őt szeretettel. Űgv gondoltam, hogy 10 ezer forintot — a kocsipénzböl — felajánlok az iskola építésére. Tudom, hogy ez nem túl nagy összeg esv új isko'ához, de azért mégsem kis dolog. Üllőn Védőoltás Az ebek veszettség elleni védőoltása Üllőn március 9- én, 9 órától 12 óráig, délután egytől öt óráig, március 10- én 9 órától 12 óráig lesz a Kossuth Lajos út 30. számú lakóház udvarában. Külterületen: a Dóramajorban március 10-én 13—14 óráig, Hosz- szúberek útján pedig 15—16 óráig. Az Üllői Nagyközségi Tanács felhívja az ebtulajdonosokat, hogy az, eboltási és ebadófizetési kötelezettségüknek tegyenek eleget. Az előző évben kapott eboltási igazolványt mindenki vigye magával. Kellemetlen sarok (Le)ápoijuk a barátságot falvasom az idegenfor- galmi gyorsmérleget, piely szerint tavaly összesen 16 millió 646 ezer külföldi látogatott Magyarországra, ez másfél millióval több, mint 1985- ben. Azt nem tudom, hogy milyen élményekkel és benyomásokkal távoztak tőlünk, remélem, többnyire szépekkel és jókkal: Egyes hozzánk látogatók élményeiről közvetlen tapasztalatokkal rendelkezem, ezek reményeim ellenkezőjét látszanak igazolni, s csak egy vigasztal: ők tulajdonképpen nem is élményre szomjazó turisták, hanem ... h m ... üzlettársak. Aki < bben ki- vetnivalót talál, üljön , fel egy olyan buszra, mely magyarjainkat viszi „egynapos kirándulásra” a szomszédokba. Azt fogja tapasztalni, hogy odafelé egészen más megy a bőröndökben, mint visszafelé, hogy a csomagtartó kis híján összeroskad az öntözőcsövektől. s olyan speciális, de nélkülözhetetlen ismeretekre is szert tehet, miszerint Csehszlovákiában sokkal olcsóbb a bab meg a lencse, mint nálunk. Következésképp hozni kell. Hja. mindannyian a piacról élünk... S ha már a piacnál tartunk, itt szeretnék beszélni a honi tapasztalatokról, amelyeket írásom elején jelezni próbáltam. A mo- nori piacnak köztudottan már jó ideje van egy nem is jelentéktelen területe, ahol a „nemzetközi forgalom” zajlik, őszintén szólva fogalmam sincs, hogy ez legális vagy sem. azt látom, hogy idegenjeink a gazdabolt szélvédett oldalában állnak kis és nagy táskáikkal, mi pedig érdeklődésünkkel majd megfojtjuk őket. Hadonászunk, magvarázunk, lengetjük a lepedőket, gusztáljuk az esernyőket, középkorú urak tegeződnek még kö- zépkorúbb hölgyekkel, hogy: „te, ezt itt, félreteszed, én jövök érte, nincs nálam mani. Jövök! Visz- sza! Oké? De el ne add!” Na, szóval így megy ez már nem is tudom, mióta. A bazársoron némely árus képes lenne egy kanál vízben megölni az idegen konkurenciát, s bár én talán most rosszat szólok: a vevő örül neki, különösen, ha négyszázért hajszálra olyan akármihez jut, amit arrébb a maszek ezerkettőért kínál. No de rendnek kell ám itt lenni. Ezért vannak a piacfelügyelők, akik mederbe terelik a jónépet. Hogy olykor-olykor minő hangon — kit érdekel, úgyse érti. Mármint az idegen, aki például egy szerdai, kopogósán hideg reggelen úgy gondolja, hogy úgyis üres a piac elárusító asztalainak több mint fele, hát ezúttal nem pakolja kis kacatjait a földre. De bizony oda kell hogy pakolja, nyomás visz- sza a sarokba! Nem idézem. Lényeg az, hogy kiderül belől, ki a király a piacon és ki az, aki már teljesen el van szemtele- nedve. Azt mondja erre egy vásárló, aki háziasz- szonyként épp a piacot járja, hogy megy a tanácselnökhöz, mert hogy ezt már igen szégyelli, és fel is van háborodva. Azt mondom erre én, hogy ugyan minek menne a tanácselnökhöz, szabály szerint, rendben mennek itt a dolgok. Az árus árul. A vevő tglong. Amúgy pedig a piaci „felsőbb szerv" által elintéztetik a népek barátságának helyi stílusú ápolása. Leápolása Aki nem hiszi, járjon utána. K. Zs. Hét végi foci Szombat, megyei I. osztály: Tápiószentmárton—Pilis, ! Tá- piószentmárton,, 14 óra 30 perc, ifi: 12.30-kor. Vasárnap, körzeti bajnokság; Abony—Péteri, Abony, 15 óra, vezeti: Mizsei (partjelző: Szalai), Vecsés—Dánszentmik- lós, Vecsés, 15 óra, Bódi (Eperjesi). Ceglédbercel— Törtei, Ceglédbercel, 15 óra, Mátyás (Szarka), Tápiósző- Ips—Maglód, Tápiószőlös, 15 óra, Dunai (Szóró), Csévha- raszt—Mende, Csévharaszt. 15 óra, Hörömpő János (Zsu- zsandor). Nyáregyháza—Űri, Nyáregyháza, 15 óra. Sárosi, (P. Szabó), Ecser—Űjszilvás, Ecser, 15 óra, Gavló (Szuda), Albertirsa—Monori-erdö, Al- bertirsa, 15 óra, Müller (Karcsú). Az ifjúsági mérkőzések 13 órakor kezdődnek. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1981. MÁRCIUS 7„ SZOMBAT Kettőn áll a vásár Napraforgóval indul a szezon Senkinek sem kell jól informált szakembernek lennie ahhoz, hogy megállapíthassa, a vasút az áruszállítást folyamatos üzemben bonyolítja le. Igaz, az évszakoknak megfelelően sok évtizedes gyakorlat szerint változik a fuvarozott áru mennyisége és összetétele — periodikusan, szakaszossá ismétlődő ütemben. Nem véletlenül szorgalmazza a MÁV az előszállítási lehetőségeinek igénybevételét fuvaroztatóinál, hiszen a szállítás tényleges folyamatossága jobb vagonkihasználást eredményez, ami pedig mindkét félnek előnyös gazdaságilag. Ám e törekvések ellenére mindig is voltak és lesznek olyan áruk, amelyeket az évnek csak azonos időszakában lehet feladni vagonba, így például a gabonát aratás, a gyümölcsöt érés után. Ám vannak olyan termékek is, amelyeket nem közvetlenül a betakarítás után értéke-, sítenek és szállítanak el á vevőhöz a gazdaságok: ilyenkor tél vége felé, tavasz közeledtével a vetőmagok tonnái kelnek útra. A sülysápi Tápió Völgye Termelőszövetkezet például a napokban kezdte meg a napraforgó vagonos feladását vásárlói számára. Palkó István, a sülysápi vasútállomás főnöke, szállítási feladataikról részletes ismertetőt adott. Elmondta az állomásfőnök, hogy az elmúlt évben belföldi és export tehervagon-feladásuk 329 volt; 590 belföldi s ugyanannyi importárut szállító vagont fogadtak. Az idén hasonló mértékű fuvarozási feladatokra számítanák. S bár mennyiségileg nem jelentős a magán-vagonmegrendelés, de biztos, hogy ebben az évben is legalább félszáz kocsit vesznek maid igénybe a helybeli kiskereskedők, őstermelők, akiknek tevékenysége hiánypótló a nagyközségben. .. A teherautó platóját a vagonnal összekötő acéllapon egyszerre két molnárkocsival tolják át a nehéz lisztes zsákokat a szállítók: Ambrózi József, Tóth János és Müller Sándor. Közben Haris István, a kókai malom üzemvezetője oda-adakukkaní munkájukra, szintén nem bizalmatlanságból, de az élelmiszer-szállítmányokat mindig is megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni. (A szerző felvétele) A nagyobb vagonrendelők között említette még Palkó István az ócsai Vörös Október Mgtsz-t. Ennek a szövetkezetnek az erdészeti ágazata a környező szövetkezetek és ér- dészetek által kitermelt papírját exportálja Ausztriába, Olaszországba és Jugoszláviába. Az idén napjainkig mintegy félszáz vagon fát adtak fel például Jugoszláviába, az elmúlt év hasonló időszakával megegyező mennyiséget. S ha már ott jártunk a sülysápi vasútállomáson, a rakodás körülményeivel is megismerkedtünk. Kapóra jött, hogy a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kókai malmából érkeztek teherautószámra a zsákolt lisztszállítmányok, amelyeket elkísért a malom üzemvezetője, Haris István és Ácsai Ferenc főmolnár is. A két vezető látogatása — mint megtudtuk — korántsem ment ünnepszámba, hiszen á vasút és a fuvaroztatók között eddig is hasznosnak bizonyult a közvetlen kapcsolat. Meg aztán a malom dolgozóinak is a dolga, hogy ellenőrizzék, milyen vagonokba kerül a liszt. Ez az ellenőrzés persze nem bizalmatlanságból adódik, mert a vasútállomás dolgozói nagyon is tisztában vannak a szabályokkal és higiéniai követelményekkel, amelyek az élelmiszer szállításának körülményeire vonatkoznak. A szállítást közvetlenül végzőkkel is megismerkedtünk, mégpedig az egyik vagonban, ahol éppen molnárkocsit használva rakodtak. Tóth János, a teherautó sofőrje, valamint Ambrózi József és Müller Sándor rakodók. Ök elmondták, hogy egy nap 500—600 zsákot, mozgatnak meg, ami 200—250 mázsát nyom együttesen. Nagykátáról a körzeti üzemből járnak a megye malmaiba, magtáraiba, s tápot is hordanak ki a mezőgazdasági üzemekbe. Mostanában nagyon kell hajtaniuk, mert az év eleji nagv havaz.ás miatt sok megrendelést nem tudtak időben kielégíteni. Aszódi László Antal Országos vásár A helyi tanács műtef-osztá- lyától kapott tájékoztató szerint Monoron országos állat-, kirakodó-, valamint használtautóvásár lesz március 15-én, a vásártéren. A tudásért leveleztek Ha a felnőttből újra diák fesz Az idén tíz éve működik a péceli Ráday Pál Általános Gimnázium maglódi kihelyezett levelező tagozata. Ez az évforduló is emelte a szalagavató hagyományos ünnepélyességét. A harmadikos évfolyam tanulói Zsemberi Gá- borné osztályfőnök vezetésével már napokkal korábban készültek az eseményre. Az utolsó napon pedig reggeltől szorgoskodtak, hogy a kezdési időpontra minden a helyén legyen. így nehezebb A vonzáskörzetnek megfelelően Ecserről, Gyomráról, Sülysápról és természetesen Maglódról érkeztek a „véndiákok”. Pontban 13 órakor Bach csodálatos zenéjére a meghívott vendégek és harmadikosok sorfala között bevonultak tantermükbe a szalagavató ünnepségre. Megható volt látni, hogy a felnőttek igazi diákként viselkedtek. Az ünnepség után megkérdeztem Kohn Gábort, a péceli gimnázium igazgatóját, mi a véleménye a jelenlegi gimnáziumi levelező tagozatosok tanulási körülményeiről? — Ezek az emberek minden elismerést megérdemelnék, amiért idősödő fejjel újra nekiállnak tanulni — hangzott a válasz. — Annál is inkább, mert többirányú nehézségek elé néznek a négy év során. Az esti iskola eleve nehezebb a nappalinál, mert itt több óra anyagát kell 40—50 percbe sűríteni Tehát sokkal több önképzésre, egyéni tanulásra ván szükség. Sikeres vizsgák után az érettségi felsőfokú tanulmányokra jogosít. Az is tény, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre több művelt emberre van szükség. Sőt az átszervezések folytán szakmaváltások szükségessége is elképzelhető, ami sokkal könnyebben megy a magasabb képzettségű egyéneknél. Az is nagy előrelépés lerine az illetékes felsőbb szervek részéről, ha az érettségit elismernék alapfokú politikai képzettségnek is, vagy .összevonnák a marxista középiskolával. így a vállalatok, intézmények magasabb képzettségű szakembereket kapnának. Ha küldik őket Itt kapcsolódott beszélgetésünkbe Ladányi János, a helyi általános iskola igazgatója. a maglódi kihelyezett levelező tagozat vezetője. — Hát igen, ez már tár- *sadalmi gondnak nevezhető tényező. Ugyanis a gimnázium tanulói a munkahelyeken nem mindenütt kapják meg a megfelelő támogatást, ha önszorgalomból tanulnak tovább, csak abban az esetben, ha küldik őket tanulni. Ez pedig ritka mint a fehér holló. A munkáltatókat lekötik az egyre nehezedő napi gpndok. Nincs lehetőség munkaidő-kedvezményre, tanulmányi szabadságra. Az összevont marxista középiskolai gimnáziumi tanítás esetében viszont megkaphatnak á tanulók az előírt tanulmányi kedvezményeket. Annál inkább hasznos lenne ez, mert jelenleg a gimnáziumban is tanulják a marxista tanolí alapjait. — Ezek a tényezők is hozzájárulnak a nagyfokú lemorzsolódáshoz. Az igazsághoz hozzátartozik: a hallgatók jó részénél hiányzik a reális önértékelés. Sokan vannak, akiknél hamar megmutatkozik az akaratgyengeség, mert idősebb korban már fárasztóbb, és kitartást igényel a tanulás. Ezek az összetevők évről évre nehezebb feladatok elé állítják az iskolavezetést és a tanulókat egyaránt Ezek után kíváncsian kérdeztem meg két végzős hallgatót: megéri? Horváth Istvánná Sülysápról. általános ügyintézőként dolgozik, tehát a munkájához is szükséges a magasabb fokú iskolai végzettség. Előlegezett bizalomként munkahelyén máris lehetőséget adtak számára munkaügyi középfokú tanfolyamra járásra. Elvállalta a számítógépes könyvelői továbbképzést is. Mikor tanul? Sokszor éjjel vagy a vonaton. Ennyi tanulás is megéri, mert a tudás megszerzésén kívül érzi a családja, munkatársai, főnökei megbecsülését, segítőkészségét. Lelkesedésére jellemző, hogy ő a végzősök osztálybizalmija. Tanárai szerint sokat segített a csüggedöknek is. Éjiéi tanulnak Vémi László 35 éves nyomdász. Mint mondja, számára ínár régen életcél volt az érettségi megszerzése, de munkájához is nagy segítséget jelent. A családi elfoglaltság és a munkája mellett most nyílt rá lehetőség. Büszke arra, hogy éjjelekig tartó tanulás után minden vizsgája sikerült. Itt kapott kedvet a politikai tanuláshoz is. Párhuzamosan végzi a marxista— leninista középiskolát. (Emlékezzünk az igazgató szavaira .. .) Mégis állítja, minden nehézség ellenére, megérte. Ezek után meggyőződéssel- írhatom le: összefogással, előrelátással, sokat tehetünk azért, hogy egyre több képzett ember kerüljön ki a levelező tagozatokról is a munkahelyekre. Marczi Ferenc ISSN 0133—2051 (Monort Hírlap) \ S hátha akadnak majd köve- tőim... Bár az éri unokám már aligha fogja élvezni a tantermeket, hiszen a legkisebb is most hatodikos ... — Vargáné felajánlása mindenképpen elismerésre méltó — mondja Szenyán János, Péteri község elöljárója. — A falubeliek nagyon várják már az új létesítmény építésének megkezdését. — Bizonyára társadalmi munkát is felajánlanak majd a helybeliek — folytatja a gondolatsort Torda Bélané, a tanácskirendeltség vezetője. A tehót is erre szavazta meg a lakosság, első nekifutásra' sikerült a jó ügynek megnyerni a község lakóit. j özv. Varga Sándorné fel- f ajánlása például szolgálhat $ mások számára is. Ezért — ^ a holnapi nőnap előtt — ^ egy képzeletbeli virágcsok- % rőt nyújtunk át neki. A ja- £ lu vezetői, a közösség ne- < vében. Gér József
