Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

Szentendrei pillanatok Molnár Edit fotóművész Szentendrei pillanatok című kiállí­tása várja a látogatókat március végéig a ceglédi Kossuth Múzeum időszaki kiállítótermében. A tárlaton a Szentendrén élő és alkotó művészekről készült képek láthatók. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Megmenteni a múlt értékeit Szervezkedő városvédők Kötődés a lakóhelyhez A városfejlesztési elképze­lések ellentmondásai, az ele­gyes városképek szaporodása és a pénzszűke országszerte ösztönözte a városvédő- és -szépítő mozgalom terjedé­sét. Sajnos, számos települé­sen későn kezdődött a munka, de talán még nem olyan ké­sőn, hogy az igyekezet hiába­való. Cegléden is megmozdult va­lami, igaz, kicsit tétován, de mozdult, s remélni lehet, hogy az előkészületek nehézségei után sokkal érdemlegesebb munka fog kibontakozni. A formai követelmények fonto­sak, a jó ötletek viszont nél­külözhetetlenek. Miközben a szervezés folyt, néhány ceglédi csendben cse­lekedett, mindenki lehetősége szerint találhatott feladatot, hiszen a temetők felvételezé­se, az épületek lajstromba vé­tele, a régiségek gyűjtése, a hagyományok ápolása beleil­lik ebbe a programba. A közelmúltban egy magán- statisztika szerint több mint négyszáz olyan épület, lakó­ház került lajstromba, ame­lyik védelmet érdemel. A te­metők és az idős, ritka növé­nyek ugyancsak a város érté­keit gyarapítják, és megis­mertetésük a fiatalokkal és felnőttekkel a. lakóhelyhez va. ló kötődést szolgálhatják. Ennek kifejezője is lehet majd az új egyesület, s bíz­hatunk benne, hogy egyetlen rossz, elhamarkodott döntés sem fog épülefáldoza tokhoz vezetni. A menthető és felújít­ható épület mindig olcsóbb, mint a drágán felépíthető új. A meglevő épületek, az új lakótelepek emberibbé tétele is e kör feladatai közé tarto­zik, akárcsak az emléktáblák elhelyezésére vonatkozó ja­vaslatok megtétele. E felada­tok elvégzésére vállalkozó em­berek, jogi személyek érdek­lődését és belépési nyilatko­zatát várják a szervezők. Az űrlapok a Hazafias Népfront városi bizottságának irodájá­ban szerezhetők be. Surányi Dezső A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1981. MÁRCIUS 28., SZOMBAT Kezdődik az ötéves technikusképzés Az igényhez igazodjon az iskola 1899-ben kezdte meg műkö­dését városunkban a Kossuth Gimnázium. Ez az oktatási in­tézmény volt a település első középiskolája. Meghatározó szerepe volt az ifjúság képzé­sében, mint ahogy azóta sem csökken kisugárzó ereje. Nap­jainkban a nyolcadik osztályt elvégzett diákok mehetnek a gimnáziumba, a közgazdasági szakközépiskolába, mezőgaz­dasági, egészségügyi szakkö­zépiskolába, egészségügyi szakiskolába, Illetve ipari, ke­reskedelmi vagy vendéglátó­ipari szakmunkássá képezhe­tik magukat. Cegléd középfokú iskoláinak jelenleg összesen 3 ezer 215 növendéke van. Várhatóan ez a létszám tovább emelkedik a következő években. Ezért is Ládában a naposcsibék Egész évben árusítanak naposcsibét az áfész Dorottya utcai felvásárlótelepén, de ilyenkor, tavasszal legnagyobb a ke­reslet a hús- és tojóhibridek iránt. A szolnoki keltetőből minden héten pénteken érkezik a szállítmány. Tavaly há- roinszázhatvan-ezer darab naposcsibe talált itt gazdára. Meg­érkeztek a szép F—1-es keresztezett tojó naposcsibék. Kiss Gábor számolja a megrendelt húshibrideket a vevő kosarába. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A vízöntő hava Vízöntő: 1. Az állatöv tizenegyedik csillagképe. 2. „öntsük le hideg vízzel. Az is megoldás.” Sutty, sutty! — mondta Lisztesné, és hegedűnek kép­zelte magát. Kecses, törékeny, szelíd hangú hegedűnek, meg­feszített húrokkal. Egy ideje azzal az érzéssel ébredt reg­gelente, hogy ezt a Lisztesné- féle hangszert el akarják né- mítani. A húrokra, igen, a húrokra ültek rá a piszok né­pek. Álmában egy tagbasza­kadt férfi rontott be a szobá­ba, és hatalmas sárga fűré­szével (érdekes, kerekei vol­tak a fűrésznek) szelni kezdte a hegedűt. A hátlapnál mé- lyesztette bele a fémfogakat, hssss-hssss, de igazából a hú­rok csikorgása volt szörnyű. Piszok népség. Sutty, sutty! Nyisz-nyisz! — mondta Lisztesné, és körmeit a szá- dafüggönybe vájva kilesett az ablakon. Odakinn a ház előtt, Lisztesné háza előtt, a járdán, Lisztesné járdáján tolongtak a piszok népek. Lassanként azonosítani tudta valamennyit. Az a kék posz­tókabátos, csapzott hajú nő meg a két kölök (egyik hét-, a másik tízéves forma) a leg- fölső hegedűhúron terpesz­kednek,! mellettük mindig a nagykendős vénasszony ül. jobb karján egy üres háncs­szatyor, amiből valami mű­anyagfólia lóg ki. (Lisztesné fogatlannak képzelte, aki so­sem mosdik). Az eggyel aláb­bi húrt a katona sajátítja ki magának. Tányérsapkája van, de a sötét diplomatatáskán kívül nem cipel semmit, or­mótlan bakancsaival tiporja a Lisztesné-féle húrt. A kato­nát egy diáklány követi, fe­kete kabátban, farmernadrág­ban, hajadonfőit. Rágyújt és lehamuzza a negyedik húrt, amin a szomszéd öregember ül. Csöpög az orra, mégis Lisztesné húrjára ül. Piszok népség. Nyisz-nyisz! Puff-puff! — mondta Lisz­tesné, és megpillantotta a sár­ga, kerekes fűrészt is. Behe- mót testű busz dübörög-csö- römpöl a megállóba, a tagba­szakadt sofőr ajtót nyit, je­gyet tép, pénzt csörget. Szi­szegve zárul az ajtó. Lisz- tesnében forr a méreg, csi­korognak a hegedűhúrok. A kisvárosi Volán-vállalat pár héttel (hónappal?, esztendő­vel?) <ezelőtt telepítette ide ezt a megállóhelyet, amit Lisztesné házától csak a kes­keny járda választ el. Ez a járda a házelővel egyetemben az elmúlt hetek (hónapok?, esztendők?j forgásával kezdett hasonlatossá válni Lisztesné- hez, majd teljesen eggyé lett vele. Aki a járdán járt, az Lisztesnére taposott, aki a buszra várt, az egész súlyá­val Lisztesnére nehezedett. Ezen a járdán szorult össze a kora reggel munkába induló néhány szerzet. Csak álldigál- tak közönyösen, mit sem tud­va a rejtett összefüggésről. Utazni akartak csupán, aztán visszajönni, s megint utazni. Piszok népség. Puff-puff! Bang-bang! — mondta Lisztesné, és a függöny mögül kémlelte a buszmegállót. Mint , minden alkalommal, most is a katona jött első­nek. A csapzott hajú nő és a szomszéd öregember szinte egyszerre érkeztek, végül a diáklány helyezkedett el Lisz­tesné háza előtt, a Liszte'sné járdáján. Mint minden alka­lommal, közönyösen bámultak maguk elé, várták a menet­rend szerinti járatot. Megint utaznak, megint a járdámról rugaszkodnak el, hogy aztán megint visszatérjenek — mor­molta magában Lisztesné, és valami meghatározhatatlan sugallat nyomán az udvarra ment. A csap alá tartotta a vödröt, majd lábujjhegyen az utcai kapuig óvakodott. In­nen már hallotta a buszra várók lélegzetét. Megemelte a vödröt, és az ajtó fölött a várakozók nyakába zúdította a jéghideg vizet. Hihihi! — mondta Lisztesné. Piszkos népség. Mínusz tíz fok volt, vízöntő hava. V. S. fontos, hogy a felügyeleti szer­vek időben foglalkozzanak a szükséges előkészületekkel, mérlegeljék és szabják meg a tennivalókat. Ezt tette a vá­rosi tanács testületé is, midőn legutóbbi ülésén megtárgyal­ta a középfokú oktatási intéz­mények fenntartásának ta­pasztalatait és a fejlesztés to­vábbi lehetőségeit. Növekvő létszám Ezek az iskolák 1978-tól fo­kozatosan városi fenntartói hatáskörbe kerültek. 1983-ban csökkentették az önállóán gaz­dálkodó iskolák számát; a hat középiskola három gazdálko­dó egységgé alakult. A tanács­nál a szakmai és a pénzügyi felügyelet elkülönült, az előb­bit a művelődési és sportosz­tály, az utóbbit a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály látja el. A testület vizsgálódása so­rán abból indult ki, hogy emelkedőben az általános is­kolát befejező tanulók száma. Amíg az elmúlt években a vá­rosban és vonzáskörzetében esztendőnként 1200—1250 kis­diák végzett, 1989 júniusában várhatóan 1700-an ballagnak. 1990 után ismét 1570-re csök­ken a létszám. Miután az ed­digi tapasztalatok szerint a városbeli gyerekek 96—97 szá­zaléka tovább tanul, gondos­kodni kell elhelyezésükről. Eddig 18 százaléka a gimná­ziumban, 22—24 a szakkö­zépiskolákban, 51—53 a szak­munkásképzőkben, a többi az egészségügyi szakiskolában, il­letve a gép- és gyorsíróisko­lában folytatta tanulmányait. A Kossuth Gimnáziumban 1983-ban befejeződött a re­konstrukció. Az épület legfel­jebb húsz osztály elhelyezését teszi lehetővé, de igen zsúfolt körülmények között. Az érett­ségizett fiatalok elhelyezkedé­se általában zökkenőmentes, egyesek rövid átképzéssel fog­lalják el első munkahelyüket. Az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola épülete fel­újításra szorul. Ennek fedeze­tével még nem rendelkeznek, de a bútorzat cseréjét már megkezdték. A konyha tönk­rement gépeit csak részben tudták pótolni. A nagyobb ér­tékű ügyviteli tárgyakat, ok­tatási segédeszközöket nincs miből beszerezni. Elöregedés Miután az ősztől várhatóan Abonyban kihelyezett tagozat­ként működik a gép- és gyors­íróiskolái részleg, lehetőség nyílik egy szakközépiskolai ágazat bevezetésére. Ehhez azonban további tantermekre lenne szükség. Ha volna hely, akkor a felnőttoktatás lehető­ségeit kiterjeszthetnék az ide­gen nyelvek képzésére, illetve pénzintézeti ügyintézői és ké­pesített könyvelői oktatással is foglalkozhatnának. A Török János Szakközép- iskola megrokkant épülete sürgős felújításra és bővítésre vár. Az intézmény túlzsúfolt, rossz állagú. Állattenyésztő- állategészségőr szakon beindul az ötéves technikusképzés. Ezt is figyelembe vették, amikor az illetékesek a 13 tanterem­ből álló épületszárny felépíté­se mellett döntöttek. A Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet új épü­lete elkészült, a Tanért búto­raival berendezték, szertárait felszerelték, mérőterme is ren­delkezésre áll. Az egyműsza- kos oktatás megszervezhető. A továbbiakban a tanműhelyek felszereltségének javítására kell törekedni, hiszen techno­lógiai színvonaluk eoy évti­zeddel elmarad a maitól. Arra sem árt gondolni, hogy Ceglé­den időszerű lenne a textil­ipari szakközépiskolai képzés beindítása. A kereskedelmi és vendég­látó-ipari szakmunkásképző is­kola kilenc szükségterméről már sok fórumon szó esett. Rossz körülményeiket jellem­zi, hogy egy osztály diákjait a Petőfi utcai MTESZ-székház- ban kellett elhelyezni. Ebben az intézményben nem számol­nak létszámemelkedéssel. Gondjaikat csak a tervbe vett új iskola felépítése oldhatja meg. Akkor szakközépiskolai osztályt is nyithatnak. További teendők A városban az országos át­lagnál jobb a pedagógusellá­tottság. Egy megyei vizsgálat megállapítása szerint színvo­nalas, jó pedagógiai munka folyik. A középfokú intézmé­nyek a működésükhöz szüksé­ges költségvetési kereteket megkapják. Jogos igényeiket a városi tanács kielégíti, és álta­lában sokat és rendszeresen foglalkozik az iskolaüggyel. Ezt kell tennie a jövőben is. Felelősséggel és előrelátással, a város, a vonzáskörzet, illet­ve nagyobb regionális egysé­gek igényeinek figyelembevé­telével kell kialakítani a to­vábbi lehetőségeket. T. T. Szavalóverseny Az abonyi József Attila Tsz immár második alkalommal rendez József Attila-szavaló- versenyt — felső tagozatos tanulók részvételével —, amelynek célja egyebek mel­lett a költő emlékének ápolá­sa. A nagyközségi döntőre áp­rilis 11-én délelőtt 9 órakor' kerül sor a tanács dísztermé­ben. A vetélkedőre benevez­hetnek azok a diákok, akik az iskolai válogatóversenyen a legjobban szerepelnek. Min­den indulónak egy József Attila- és egy szabadon vá­lasztott verset kell tudni, il­letve előadni. Az első 5 helyezett vásár­lási utalványt nyerhet, míg a többiek könyvjutalomban ré­szesülnek. A szervezők isko­lánként 5—5 tanuló nevezését várják, a József Attila Ne­velőotthonból 2—2 diák ver­senyezhet. versenye Az Épitésgazdasági és Szer­vezési intézet az ÉVM vállal­kozás-fejlesztési célprogram­bizottsága részére készített ta­nulmányban feltárta a lakás­építő szervezetek közötti ver­seny élénkítésének jelenlegi akadályait, és javaslatokat dolgozott ki a kibontakoztatást elősegítő intézkedésekre. A ta­nulmány szerzői különösen nagy figyelmet szenteltek a versenytárgyalásos rendszer­nek. Fogadóóra Április 1-jén, szerdán dél­után 2-től fél 7 óráig Sós Já­nos, a városi tanács elnökhe­lyettese fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségé­ben. Mozi A Gulliver című, 1937-ben készült, színes, amerikai rajzfilmet vetítik a ceglédi Szabadság filmszínházban március 30-án, 31-én és ápri­lis 1-jén 16 és 18 órai kezdet­tel. A cscntrázé kontrázó (3.) Ki ülhet kerékpárra? Tagadhatatlan, hogy B. (al­kalmi munkás) valami kis si­kerre vágyott, amikor elha­tározta: megpróbálkozik az al­kohol hajtotta kerékpárral Merész tervétől nem tudták eltántorítani. Előbb tankolt (nagyíröccsöket-e. avagy tör­kölypálinkát, mindegy), majd megállíthatatlanul száguldott célja felé, de jaj, a Pesti út. és a Bajcsy-Zsilinszky utca ta­lálkozásánál a bal kanyar kel­lős közepén belerohant a szint­úgy biciklivel érkező M.-be. B. korszakos kísérlete kulcs- csonttöréssel végződött. A kérdés, hogy egyáltalán ki ülhet kerékpárra, régóta iz­gatja a szakemberek és a lai­kusok fantáziáját. Arról per­sze egyik fél sem tehet, hogy a leginkább szabatos válasz még mindig csak így hangzik: akinek kellő jártassága van. Kellő jártasságom van — mondatta B„ s mondhatják vese együtt több ezren, mert egyelőre nincs más fórum, amely helyettük (esetleg más­ként) dönthetne. Önnön tudá­sát természetesen mindenki jelesre értékeli, csak közben feledésbe merül, hogy más do­log biciklizni, s megint más közlekedni. Sehol se oktatják szervezett formában a kettő közötti kü­lönbséget, holott a 20 ezer ke­rékpáros városában, Cegléden (de máshol is), előbb-utóbb létkérdéssé válik. Talán csak -az általános iskola igyekszik — meglehetősen szerény ke­retek között — enyhületet ad­ni, valamint a II. országos munkahelyi vetélkedő elneve­zésű, alighanem kulturális megmozdulás, amely . a mun­kavédelmi okítás színes betét­jeként a kerékpáros és gyalo­gos KRESZ elsajátítására pró­bálja meg rávenni a dolgozó­kat Nem tudni, milyen siker­rel. A bringa ügyekkel hivatás­szerűen foglalkozó helybeliek (főleg a rendőrök) már akkor is elégedetten csettintenének, ha a biciklisták többsége egy aprócska ismeretcsomaggal in­dulna útra. Ebben a csomag­ban lapulnának az elsőbb­ségadásról. a kanyarodás­ról, a jelzőtáblákról, és a jármű kivilágításáról szó­ló intelmek. Épp elegen­dő lenne ahhoz, hogy mind ritkábban szisszenhes­sünk föl a kisvárosi életkép láttán: amikor is az elszánt kis­mama. apró gyermekéve! a hátsó ülésen, egy kamikaze bátorságát is lepipálva, lesze­gett fejjel tapossa a pedálo­kat, fittyet hányva a behajta­ni tilos táblának, avagy szem­közt a forgalommal. Ez idáig föl sem merült, hogy a kerékpárok használatát va- lanvféle engedélyhez, vizsgá­hoz kössék, hiszen kivitelezé­se egyenlő a lehetetlennel Akadt azért néhánv KRESZ- mániás, azzal az ötlettel, hogy a biciklistákat önkéntes tan­folyamon kellene gyámolítani Csalódni kényszerültek Varga Sándor (Folytatjuk) ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents