Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1987. MÁRCIUS 4., SZERDA A második legjobb év volt ’86 Tovább nőtt a közös vagyon Rekeszgyártásra is berendezkedtek Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet tagsága nagy figyelem­mel hallgatta Urbán Vilmos elnök beszámolóját, aki azzal kezdte a végzett munka érté­kelését, hogy Visszatekintett azokra a célokra, amelyeket az év elején maguk elé tűztek. Olyan terveket fogalmaztak meg, amelyek megfeleltek a népgazdaság követelményeinek és a helyi lehetőségeknek is. Jövedelemtermelő képességük fokozásával egyik évről a má­sikra 9 százalékos nyereség- növekedést irányoztak elő a termelés 10 százalékos növe­lése mellett. Mire alapozták ezt? Arra, hogy az előző év hibáit megszüntetik, éssze­rűen, takarékosan gazdálkod­nak és növelik a munka haté­konyságát. Teljesítették Az eredmények ismeretében azt mondhatjuk, hogy elkép­zeléseiket fényesen megvaló­sították, hiszen a termelési ér­téket 10 százalékkal, a nye­reséget 24 százalékkal teljesí­tették túl. Az eredmény a szö­vetkezet életében a második legjobb, de a tartalmát tekint­ve Vitathatatlanul a legtöb­bet érő. Az eredményekhez hozzájárult az ésszerű, de szigorú költséggazdálkodás. A tervezett költségfelhasználást nem lépték túl, annak ellené­re, hogy az alaptevékenységet Bernecebaráti környékén sem kímélte az aszály. Tovább nőtt a szövetkezet vagyona, és elérte a 185 mil­lió forintot. A növekedés egy év alatt 32 millió forint volt. A munkadíjra tervezett ösz- szeget nem lépték túl, sőt az előző évhez képest 3 millió forinttal kevesebbet fizettek ki, mert feladataikat kisebb létszámmal oldották meg. A jelenlegi jövedelemszabályozás nem ösztönöz a létszámtakaré­kosságra, a szövetkezet ennek ellenére arra törekedett, s így létszámuk a tervezettnél 48 fővel kevesebb volt. A munkaerő hatékony fog­lalkoztatásának eredménye­ként emelkedett az egy sze­mélyre jutó nyereség, elérte a 32 ezer forintot. A szövetkezet dolgozóinak átlagkeresete az adómentes határokon belül (3.5 százalék) 64 681 forintról 66 688 forintra növekedett. A mérleg szerinti nyereségük 53 százalékát fizették be különfé­le adók címen az államkasz- szába. A beruházások, fejlesztések területén a rendelkezésre álló pénzeszközöket három kiemelt területre irányították: gépi, technológiai fejlesztésekre, ül­tetvények telepítésére, ápolá­sára, a hűtőház tárolóterének bővítésére, az előhűtési tech­nológia megvalósítására. Az a korábbi beruházási len­dület. amely az előző években elkezdődött, tovább folytató­dott annak ellenére, hogy a beruházásokra vonatkozó szi­gorú szabályozás továbbra is jelentős terhet rótt a szövet­kezetre. Beruházásra, fejlesz­tésre csaknem 20 millió fo­rintot költöttek. A szövetkezet elnöke kriti­kusan megállapította, hogy a növénytermesztés termelési szintje igen gyenge volt, szinte mindegyik növénykultúra te­kintetében A búza átlaga az előző évihez képest jelentősen elmaradt és csak a hektáron­kénti 3,1 tonnás átlagot érte el. Az elnök azt is hangsúlyoz­ta, hogy a gyenge eredményért csak felerészben lehet az aszályt okolni, a másik fele a nem kellő figyelem és a laza költséggazdálkodás miatt kö­vetkezett be. Az állattenyész­tés eredményei is elsősorban a lazaságnak tudhatok be, itt még az aszályt sem lehet az okok közé számítani. Jó eredményeket ért el vi­szont az erdészet, annak elle­nére, hogy a mostoha munka- körülmények sokszor nehezí­tették féladataik teljesítését. Az ágazat működését széles körben is elismerték, a veze­tője magas kitüntetésben ré­szesült. A kitermelt fatömeg felét a tüzép-telepeknek, illet­ve saját dolgozóiknak adták el. A szövetkezet legfontosabb ágazata a gyümölcstermesztés. Annak ellenére, hogy a hosz- szan tartó szárazság miatt je­lentős kiesések voltak, az el­ért eredmények a várakozás­nak megfelelően alakultak. A szamóca termésátlaga igen jó­nak ítélhető (11 to, ha), de a málna (6 to ha) és a piros ri­biszke (8 to/ha) hozama — az időjárást is figyelembe véve — elfogadható. A szövetkezet elnöke a di­csérő szó mellett kritikával is illette az ágazat dolgozóit, megjegyezve, hogy az ültetvé­nyeket gondosaboan is lehetett volna ápolni. A bogyósokat a háztájiban, illetve részesmű­velés keretében termesztik. , E két formát elsősorban azért hozták létre, hogy egy­részt növeljék a termelők anyagi érdekeltségét, másrészt, jobb minőséget érjenek el. Ezeket a formákat továbbter- j^sztik, korszerűsítik, ellen­őrizhetőbbé teszik, hogy ezál­tal is több gyümölcsöt tudja­nak a hütohaznak biztosítani, természetesen jobb minőség­ben. Nagy gondot jelentett az év folyamán a 2,5 centiméteres rpűanyag rekeszek hiánya. A szövetkezet arra kényszerült, hogy e rekeszek gyártására maga rendezkedjen be. Ennek következtében 1987-ben meg­kezdik a műanyag rekeszeit gyártását is. Az év folyamán 500 tonnás tárolótérrel bővítették a hűtő- hazakat, ezzel is a mélyhűtő és a tárolókapacitás összhang­ját igyekeztek megteremteni. A megvalósult bővítés a gyü­mölcsszezonra elkészült és a térmelésben rendelkezésre állt. Berendezkedtek az előhűtött málna előállítására is (ezt nem tervezték) és mintegy 240 ton­na málnát szállítottak ; lökés piacra. A hűtőházban A hűtőház 46 millió forint árbevételt és 5 millió forint nyereséget ért el. Ez a telje­sítmény mind a tervezettet, mind az\előző évi szintet je­lentősen meghaladta. Az igen szép eredmények elérése mel­lett a szövetkezet elnöke arra is figyelmeztetett, hogy az év folyamán előfordult fegyelme­zetlenségek, minőségi rekla­mációk ebben az évben már nem tűrhetök el, hiszen ez ve­szélyezteti a jó partneri vi­szonyt, de a piac elvesztését is okozhatja. A termelőszövetkezet gaz­dálkodását eredményesen se­gítette a különböző ipari tevé­kenység, az itt képződött be­vételek hozzájárultak a ki­egyensúlyozott gazdálkodáshoz. Legtöbb területen fegyelme­zett. jól szervezett munka fo­lyik, az itt dolgozó munkás­kollektívák szorgalmasak, a vezetők határozottak, céltuda­tosan irányítanak. A kiegészí­tő ágazatokban sokan dolgoz­nak a két község lakói közül, biztosítva a helybeni tevé­kenység lehetőségét és a tisz­tességes keresetet. A termelőszövetkezet nagy figyelmet fordított a községek támogatására. Jelentős segít­séget adtak az óvodáknak, is­koláknak, az idősek nappali otthonának. A kórházi rákszű­rő busz beállításához 200 ezer forintot, a kemencei iskola fűtésének megvalósításához 150 ezer forintot juttattak. Helyben megélni Az őszi kommunista műsza­kokban képződött 250 ezer fo­rintot a bernecebaráti iskolai - óvodai konyha építéséhez ajánlották fel. Ezeken túl még sokféle formában és módon segítették a szocialista brigá­dok a községpolitikai célok megvalósítását, hogy lehetőleg minél többen akarjanak a két községben élni és megélni. Az 1987. évi tervek megfe­lelnek azoknak a követelmé­nyeknek. melyeket a kongresz- szusi határozatok és az MSZMP KB 1986 novemberi határozata is megfogalmazott. A célok megvalósításához vi­szont az kell, hogy minden dolgozó és vezető a maga terü­letén a maximálisát produkál­ja. Juhász János Tisztítják a vízvezetéket A DMRVV Duna Balparti üzemigazgatóság 1987. már­cius 5-től > kezdődően Nagy­maros községben , ivóvízveze­ték-tisztítási munkát végez. A karbantartás során a szol­gáltatott ivóvíz időszakos nyomáscsökkenése. elszíne­ződése várható, amely az egészségre nem káros. A vállalat kéri a fogyasztók szives megértését. Jövőnk a tét! A mutogatás ideje lejárt Kerekasztal-beszélgetés a Tungsramban Sokan jöttek össze a í Tungsram Rt. váci gyárá- ^ nak kultúrtermében, azok ^ a fiatalok, akiket a gyári ^ KISZ-bizottság hívott meg ^ kcrekasztal-beszélgetésre a 5 gyár igazgatójával. A késő | esti órákba nyúló beszélge- ^ tés is bizonyítja, nem hiá- ^ ba! Schmidt Ferenc, a gyár < igazgatója is nemrég került ? Vácra, alig van túl a gyár ^ megismerésén, az első be- ^ nyomásokon, mégis öröm- ^ mel vállalta ezt a találko- ^ zót, melyen a gyári fiata- ^ lók szinte minden rétege í. képviseltette magát. A beszélgetés mottója: az egymásra mutogatás ideje le­járt. A váci gyár jövőjét együtt akarja a vezetőség meg­alapozni a fiatalokkal, akik a legkönnyebben fogadják be a legkorszerűbb technikát és hatékonyan tudják alkalmazni. — Mert az szabja meg a ■gyár jövőjét, a minőség és a hatékonyság — mondotta az igazgató. — Egyre több ter­mékkel kell elérni a világszín­vonalat, ezt vesszük célba új fénycsőgyártó sorok beállításá­val és a korszerű technika al­kalmazásával is. A párbeszéd fontossága, az emberi kapcsolatok kialakítása mindkét részről igény, ezért is volt ilyen nyílt és őszinte ez a beszélgetés. Most egy belső irányítási reformot kell végre­hajtani a gyárban, majd kiala­kítani azokat a feltételeket, melyek a talpon maradáshoz szükségesek, hogy a jelenleg veszteségesen termelő gyárban nyereséges termékeket állít­hassanak elő. Ki-ki a maga terüietéről megfogalmazta, hogy miben látja a problémá­kat, hol érzik szükségét a régi rossz, beidegződött gyakorlat megváltoztatásának. Üzemen­ként. területenként meg kell keresni a veszteséggócokat, megszüntetni a technikai hiá­nyosságokat, és kiküszöbölni azokat az emberi tényezőket, melyek ezt előidézik. A hasznos párbeszédet re­mélhetőleg tettek követik. A feltárt hiányosságok, olykor visszaélések már a megoldások lehetőségét is tartalmazták és mindenkit cselekvésre ösztö­nöznek. Nem lehet egy gyár jövőjét gmk-ra» alapozni, vi­szont olyan hatékonyságot kell elérni, hogy mindenki megta­lálja egyéni számításait a vá­ci gyárban. Minőségi átalakulásnak kell a szakképzettség területén' is Toll!osztás esténként Amikor az ilyen, olyan, amolyan allergiák miatt a családok hajlékaiból egyre többször kitiltják a tollpárná- kat, a pehelypaplanokat és dunnákat, szinte azt hinné az ember, a tolira már nincs is szükség. Pedig manapság is ke­rül a hozományba dagadtra tömött nagy- és kispárna, faluhelyen talán még derék­alj is. Mint Kismaroson, ahol esténként összegyűlve, jókat beszélgetve ma is dívik még a fosztóka. Palákovics Gyulá- né, Róza néni (álló képün­kön) sok-sok éve fosztja már a tollat, valósággal mestere e munkának. m an Mi Sí De a fiatalabbak is szívesen csinálják, Meininger Ferenc- né, Koch Jánosné, Burik Ferencné, Sintár Antalné, Mohr Béláné, miközben szaporán jár a kezük, hallgatják a mai és régvolt történeteket (Sintár Antal felvételei). bekövetkezni, a cél egy olyan műszaki-értelmiségi réteg kialakítása, amelynek tagjai a legbonyolultabb feladatok megoldására is képesek. Ebben keres partnereket a gyár igaz­gatója a fiatalok körében, akik — úgy tűnik —, jövőjük érdekében képesek azonosulni és cselekvőén részt venni azokban. Kétnapos eszmecserére gyűl­tek össze Magyarkúton, a ta­nácsi üdülőben a váci Kom­munális- és Költségvetési Üzem gazdasági vezetői, párt- és szakszervezeti aktivistái és a KISZ-fiatalok. Előadások, fórumok követték egymást, ki­alakult egy hasznos párbe­széd, mely a hogyan továbbot és a munka minőségi javulá­sát segíti elő. Arról esett itt szó, hogy a hangzatos felhí­vást. a problémák elvi megfo­galmazását képesek-e a fiata­lok a gyakorlatba is átültetni, megvalósítani, a konfliktuso­kat feloldani és a megoldáso­kat megtalálni. Ügy tűnik, egy­re inkább igen. A kétnapos tanácskozás ke­retében bizalmitestületi ülést, a szocialista brigádvezetők ta­nácskozást, a KISZ-fiatalok pedig fórumot tartották. Izgal­masnak ígérkezett az a város- politikai fórum, melyen Ri- tecz György elnökhelyettes vá­laszolt a kérdésekre, a külpo­litikai fórum vendége Avar János, a Magyar Nemzet fő­munkatársa volt, a városi KISZ-bizottság titkára, Dézsi Ferenc a fiatalok kérdéseire adott választ. Az üzem elmúlt évi tevé­kenységét és az idei év felada­tait Honti János műszaki ve­zető ismertette. A szakszerve­zeti tisztségviselők tanácskozá­sán és továbbképzésén az SZMT munkatársa adott tájé­koztatót az időbeni feladatok­ról, a szakszervezeti aktivisták tevékenységéről. Számos kérdés és javaslat hangzott el gazdasági életünk, gazdaságirányítási rendsze­rünk gondjairól, a gazdasági reformokról, az útkeresésről, a tisztségviselők és a gazdasági vezetők partnerkapcsolatáról. A tanácskozás résztvevői minden felvetett kérdésükre választ kaptak, de ami a leg­fontosabb kialakult az a kö­zös gondolkodás, amelyet kö­zös cselekvés fog irányítani. Hiszen itt is mindenki boldo­gulásáról, jövőjéről volt szó. Papp László Elmaradt előadások Színpadon a szervezés Sajnos nem megy ritkaságszámba, ha meghirdetett színházi előadások elmaradnak, vagy mást játszanak helyettük. Példát hallunk eleget a rádióban, olvassuk a közlemények között, a Pesti Műsorban már külön rovatot kapott. A fővárossal szemben, ha lehet, még rosszabb a helyzetük azoknak a városoknak melyek ön­álló színházi társulat híján meghívásra kényszerülnek. Vállalkozót mindig találni az ország különböző színhá­zaiból, hiszen tájolni kifizetődő. Ha erején felül vallat a meghívott, előfordul, hogy indulás előtt derül ki, egyszerre kell Orosházán és Vácott is lennie! Ilyenkor vagy ez vagy az a város érzi becsapva rhagát. Legutóbb a Madách Művelődési Központban hirde­tett sikeres előadás, a Gőzben maradt el. A szervezőknek ugyan sikerült új időpontot kiharcolniuk, április l-jét, de február utolsó szombatján mégis színházi program nél­kül maradt a közönség. • Mi okozza ezt a lemon­dási hullámot és miért ma­radt el ez a bizonyos pécsi vendégszereplés? ■— kérdez­tük Kiss Editet, a művelődé­si központ színházszervezőjét. — Talán az lehet az oka, hogy többet vállalnak, mint amennyit teljesíteni tudnák. A színházaknak megéri táj­előadásokat szervezni, mert magas árakat szabhatnak. Általában, ha már nekiindul­nak, úgy intézik, hogy több helyszínen is előadhassák ugyanazt a produkciót. Ez esetben már nemcsak a két szerződő féltől függ, lesz-e előadás, hanem a harmadik vagy a negyedik meghívótól is. Csak úgy indulnak neki, ha teljes a sor, mindenütt felléphetnek. A pécsi előadás azért maradt el, mert ahogy megtudtuk, máshová ment dolgozni a szervező kolléga, akivel lekötöttük ezt az idő­pontot. Hogy ők mit csinál­tak, miért nem adták át egy­másnak a lekötött előadások időpontjait, nem tudom. 9 Talán érdemes beszélni a többi elmaradó előadások­ról is. Itt van mindjárt a Szent Johanna, a kaposvá­riaktól. — Igen. Az eredeti ígéret szerint február 1-jén kellett volna jönniük, de kérték, módosítsuk március 22-re, vé­gül azt is lemondták. Tudni kell, hogy ők csak úgy jön­nek, ha Gödöllőn is felléphet­nek. Először mindig ott ját­szanak, azután itt. A Johanna helyett ígértek volna mást, de az a darab még csak ké­szülőfélben volt. Ezt így nem fogadhattuk el, ezért mégis a Szent Johannát szorgalmaz­zuk, de az biztos, hogy az el­ső félévben nem hozzák, csak utána. Amikor ez kiderült, egy napom volt, hogy valami mást keressek. Így sikerült lekötni egy másik sikeres da­rabot, a Kakukkfészket a Komáromi Játékszín előadá­sában. Bujtor István rendez­Imreite, a főszereplő pedig Eperjes' Károly. Márcus 16-ra várjuk őket. © Számíthatnak egyáltalán telt házakra ilyen változó műsor mellett? « — Rendszerint megtelik a nézőtér, de ez sok szervező- munkával jár. Azt nem mon­danám, hogy lasszóval fogjuk a közönséget, de az utcáról csak úgy nem töltenék meg a sorokat. Szükség van az üzemi, munkahelyi közönség- szervezőkre. A jegyárak sem olcsók, 50—löO forintba ke­rül egy, de ez még nyeresé­gessé sem teszi az előadáso­kat. A Kakukkfészek 45 ezer forintba kerül és 470 fizető­hely van. Ennél van drágább is, mint például a szolnokiak Csárdáskirálynője. Arról is tárgyalunk, csak az a gond, hogy két előadást akarnak tartani, ami ráadásul hétköz­napra esne. Nem tudnánk megtölteni a színháztermet. Ez januári előadás lett volna, de csak valamikor tavasszal kerül rá sor. Egyébként bér­letes lesz, azonban csak 100 bérlet kelt el. Mi nem ra­gaszkodnánk a bérletes for­mához, az üzemi szervezők szorgalmazzák ezt a soroza­tot is, végül alig adtak e! belőle. Ha nem lenne ilyen kötöttségünk, akkor talán egyszerűbb lenne. Könnyeb­ben megkapnánk „ráérő” da­rabokat., Dudás Zoltán Közvetíti a tv Lottóbedobó szerda Mint azt a szenvedélyes lot­tózók már bizonyára tudják, e héttől megváltozik a nyerő­számok húzásának időpontja. Ezentúl csütörtök esténként iz­gulhatunk a nyerőszámokén. Minden húzást a televízió élő­ben közvetít, az esti főműsor­idő előtt. Aki még nem tud­ná, a szelvények bedobási ide­je is korábbra került. Vácott a Széchenyi utcai lottózóban eddig csütörtökön 6-ig lehetett leadni, ezentúl pedig szerdán délután három óráig. Szerdai napon a nyitva tartási idő is 15 óráig tart. ISSN 013S—275S (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents