Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-04 / 53. szám

MA: Kórháx&fc „A szentendrei szülőott­• s - n * honban a mainál ötszáz­ígtSXCSSMS Kassáén nál többen kellene, hogy dolgozzanak. S az sem mellékes, hogy lévén a szak­dolgozók. nővérek, asszisztensek zöme nő — a napi munkaidőalap a gyes, a betegség és más okok miatt a tisztán számítottnál egynegyedével kevesebb.” (3. OLDAL) Sxokafíem „Megtörténhet, hogy azt gon­bmá nn *. ' d0«a valaki a leírtak láttán; “ Cfi SS® ez ís valami ? De mennyire! Ügy vállalják a magányt, hogy mégsem maradnak egyedül, kilépve, kitörve egy kis falu — s saját ma­guk — évszázadokon át öröklött beidegzettségéből.” (5. OLDAL) YOBlí'ény'f „Indokolt a különböző jog­8*8 jb. B "ff erejű,' tehát a kifcényszerít- Gr ff’GffSCfl®£@i SűSTff'Sff hető rendeletek és határo­zatok hozatalára jogosult állami és szövetkezeti szer­vek még markánsabb elhatárolása a jog hierarchikus rendszerében. Sőt, egyesek szerint a jogszabályok meg­nevezésével (törvény, határozat, rendelet) még egy­értelműbbé tehető, Hogy a jogszabály a társadalom egé­szére, vagy csak egy csoportjára vonatkozik.” (6. OLDAL) Mait eSéffa „Fontos a bajnokság tisztasága, s ». * ' - ehhez elengedhetetlen a bizalom, az HffCUiQS • őszinteség, Tárgyilagosan 'értékeljük áz eredhiényfeket, de a kudarcokat is. Kedvező tapasz­talatokat szereztem, ■ jók a feltételek- a megyében. Az * utáhÍJptlássál bizönybs- fokiig. megfelelőén foglalkoznak, de a fiatalok beépítését aiz első csapatba elhanyagol­ják.” . ■ : (7. OLDAL) Mféim esS^sSzseSi ki »Az elmúlt napok változé- . : " kony időjárása után sokan S3 jjtärWiSSFBy panaszkodnak meghűlésre, légúti megbetegedésre. Influenzajárvány azonban nincs, s nem is volt, sem ae elmúlt ősszel, sem az elmúlt té­len.” :' (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PBOIETÁSJAÍ, EGYESÜLJETEK! B AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ára: 1,80 forint 1981, MÁRCIUS 4„ SZERDA Bővül az Interinvest tevékenysége Exporthitel a DKV-nak Az Interinvest Külkereske­delmi Fejlesztési Hitelintézet dinamikusan növeli forgal­mát, kihelyezései jelenleg már meghaladják a hárommilliárd forintot, míg azok értéke 1985- ben csupán 731 millió forint volt. A hitelintézet elsősorban a népgazdaság fizetési mérle­gét javító fejlesztésekre, a leap csői ódó termelési, kereske­delmi akciókra folyósít hitele­ket. Ennek keretében a múlt esztendőben több mint egy- milliárd forintot fordítottak exportfejlesztő beruházások, vállalkozások finanszírozásá­ra, s különböző, jövedelmező­nek ígérkező ötletek megvaló­sításához, a termelés bővíté­Az ipar miszaki fejlesztésének programjai Öt főtériéire koncentrálnak J Az ipar műszaki fejlődé- ^ sét gyorsító központi és í ágazati fejlesztési progra- ? mok céljáról és finanszíro- ^ zási lehetőségeiről sajtóíá- ^ jékoztatót tartottak az Ipari í Minisztériumban. Reiniger Péter . főosztály- vezető elmondta': az ipar 1990-ig szóló középtávú fej­lesztési terve és az ehhez kap­csolódó kutatás-fejlesztési programok öí főterületre koncentrálódnak. A természe­ti kincsek jobb hasznosításá­ra, az energia gazdaságosabb felhasználására és az anyag- kultúra emelésére, az agrár- gazdaság ipari hátterének kor­szerű kiépítésére — ezen be­lül a biotechnológia fejleszté­sére és elterjesztésére —, az elektronika térhódítására, va­lamint a feldolgozóipar ver­senyképességének fokozására. Ezeket a célokat szolgálják a Szfdligetre került az ajándékkosár Adtunk a véleményére ponti programok összehangolt' megvalósítása, illetve a 15 ipa­ri tárcaprogram szoros illesz­tése azokhoz. A jövőben nagyobb szerep­hez kívánják juttatni az Ipari Minisztérium Technová bankját, amely pályázati rendszerben pénzügyi eszkö­zökkel segíti a váljalatok műszaki-fejlesztési munkáját. Az országos középtávú ku­tatásfejlesztési terv program­jainak köre valószínűleg még ebben az évben bővíti, terve­zik a környezetvédelem és az atomenergia biztonságos üze­meltetésével kapcsolatos ku­tatások ilyen jellegű, átfogó fejlesztését. A különböző programok megvalósításában az Ipari Mi­nisztérium támaszkodik az akadémiai intézetekre, a szö­vetkezeti mozgalomra, a kis­vállalkozásokra is, mindenki­re, aki hasznosítható ötletek­kel áll elő. Sorra jönnek lét­re az innovációs parkok, ezek a központok egy-egy ágazat, fejlesztési részterület teljes innovációját összefogják, koor­dinálják. séhez több mint kétmilliárd forint rövid lejáratú hitelt nyújtottak. A hitelfelvevők — a tervek szerint— több mint 350 millió dollárral növelik értékesítésüket a külpiacokon az évtized végéig. A pénzintézet ügyfélköre fo­lyamatosan bővül. Olyan vál­lalatoknak nyújtott, illetve je­lenleg is folyósít exportfejlesz­tő céljaiké megvalósítására hi­teleket az Interinvest, mint például a Ganz Danubius vagy a Dunai Kőolajipari Vállalat. A fejlesztési hitelin­tézet bekapcsolódott a mező- gazdaság finanszírozásába is. így az állami gazdaságok ke­reskedelmi szervezetével, az Ágker-rel lízingtársulást ho­zott létre, amely a múlt esz­tendőben több mint 150 mil­lió forint értékű, korszerű be­rendezést adott bérbe mező- gazdasági nagyüzemeknek. A pénzintézet újabban kisvállal­kozások finanszírozásával is foglalkozik. Olyan társulások­nak folyósít pénzt, amelyek­nek a tevékenysége magas műszaki színvonalat képvisel, s így termékeik már jelenleg vagy a későbbiekben export­képessé válnak. Az Interinvest nyeresége egy év alatt 30 százalékkal, 270 millió forintra nőtt. A pénzintézet tulajdonosainak, a külkereskedelmi vállalatok­nak az előző évinél 20 száza­lékkal magasabb osztalékot fizetett. A pénzintézet tovább bővíti tevékenységét, több új ve­gyes vállalat alakításába kí­ván bekapcsolódni. Az Inter- inyest már jelenleg is részt vesz tőkével a Sancella Kft.- ben és a Dantalcoopban, és ezek jövedelmező vállalkozá­soknak bizonyultak. Ezért a pénzintézet szakemberei újabb jelentős tőkével létrehozandó — gépipari, vegyipari, jármű- gyártással és idegenforgalom­mal foglalkozó — vegyes vál­lalatok alapítását készítik elő. Szabó Antalné a főnyeremény boldog tulajdonosa Gazdára lelt az érdi Skála Áruház ajándékkosara, ame­lyet lapunk Adunk a vélemé­nyére! című felhívása nyomán sorsoltunk ki azok között, akik szerkesztőségünk mun­káját szavazataikkal, vélemé­nyeikkel, javaslataikkal segí­tették az elmúlt hónapban. A szerencse Szabó Antalné sződ- ligeti olvasónknak kedvezett, aki tegnap délután lakásán vette át a főnyereményt la­punk képviselőjétől, Fazekas Eszter rovatvezető-helyet­testől. Szabó Antalné évtizedek óta hűséges olvadónk. Hamar­jában nem is tudott dönteni arról, mi tetszik a legjobban újságunkban, hiszen azt az el­ső betűtől az utolsóig elolvas­sa. Férje azonban több sport­hírt szeretne, kivált a me­gyei labdarúgókról. Abban vé­gül mindketten megegyeztek, hogy szerintük a Postabontás című rovatunk viszi a pál­mát, bár abban a levélben, melyet a sorsoláskor kihúz­tunk, épp Cseri Sándor bevo­nuló katonákról szóló tudósí­tására szavazott. Szerencsés olvasónknak szívből gratulálunk, és tovább­ra is: adunk valamennyi levél­írónk véleményére! T ermészetesnek tart­hatjuk, hogy voltak, vannak, lesznek egy- egy kérdéskör megítélésé­ben nézetkülönbségek, vi­ták a tanácsi testület és a lakosság között. Amíg azonban a tanácsi testüle­tet könnyen, pontosan meghatározhatjuk, tagjait, hatáskörét nézve egyaránt, korántsem ilyen egyszerű felelni arra a kérdésre, mit — kiket — értsünk lakosság alatt? A település lakossága ugyanis — gyak­ran emlegetett fogalom, hi­vatkozási alap, érv, indok a vitákban — egyetlen va­lamiben mutat azonossá­got. S ez nem más, mint­hogy ott, abban a község­ben, városban lakik. Va­jon ez az objektív tény, az ott élők minden más jel­lemzőjének, vonásának ki­sebb vagy nagyobb eltéré­se befolyásolná azt, milyen súlyú, mennyiben igaz „a lakosság” véleménye? Választ keresve emeljük ki a valóság egy szeletét a nagy egészből, egy város életéből. A város Százha­lombatta. Ismétlődően szó­szikrákat vettet tanács és lakosság, lakosság és ta­nács között a városban az élelmiszer-kereskedelem, de általában a kereskedel­mi ellátottság helyzete. Már itt megtorpanhatunk, ugyanis kérdezni kell:1 me­lyik településrész lakossá­ga a véleményt nyilvání­tó? Függ ettől valami? De még mennyire! Azok pél­dául, akik a Buda Környé­ki Áfész megnyitotta élei-' miszerbolt körzetében él­nek, egészen másként vé­lekednek most már lehető­ségeikről, mint az üzlet létezése előtt. Amint ez a helyzet a lakosságnak azon csoportjainál is, akik­nek otthonaik környékén magánkereskedők kezdték meg tevékenységüket. Egy új üzlet: öröm. öröm, mert könnyebbség. Csakhogy: az ellátás terhét az élelmisze­reiméi a három ABC-áru- ház viseli. A tanácsi tes­tület — mind a lehetősé­gek, mind más települések jellemzőinek ismeretében — átlagosnak tartja az élelmiszer-ellátást, nem vi­tatva, hogy az ún. csúcs- időszakban sajnálatos gond a zsúfoltság. A lakosság viszont, a maga igényeit nézve, valamint a főváros­ban járva látottakkal ösz- szevetve, azt mondja — de ismét feltesszük a kérdést: lüket értsünk ilyenkor a la­kosság alatt?! —, nagyobb választék kellene, meg ké­nyelmes vásárlási körülmé­nyek. Hol az igazság? A lakosság szerint két ' újabb ABC-iáruház a mi­nimum. A tanács. erre. azt tudja válaszolni, hogy egy­re sincsen pénze a keres­—él——~ ■—■ A gyógyszerek kutatói A Gyógyszerkutató Intézetben az utóbbi években jelentős eredményeket értek el új, keringési betegségeket gyógyító ké­szítmények felkutatásában. Négy eredeti gyógyszerüket már a végső, úgynevezett klinikai fázisban vizsgálnak. Az eddigi eredmények biztatóak. A gyógyszerjelöltek hatásosan és tar­tósan szabályozzák a vérnyomást és a szívritmust, illetve nö­velik a szívizom erejét. Tartós szedés esetén nem jelentős a mellékhatásuk, és tőkés importból beszerezhető gyógyszereket pótolhatnak. (Baric Imre felvétele) Megvitatta a liőtanács Könnyíteni a helyzetükön Az iparban dolgozó nők helyzetével foglalkozott ked­den délelőtt a Parlamentben tartott ülésen a Magyar Nők Országos Tanácsa. A testület tagjai már az ülést megelőzően kézhez kap­ták az Ipari Minisztérium tá­jékoztatóját. Az értékelés az iparban dolgozó nők helyzeté­nek javítását elemezve rög­zíti: az ipar nem mondhat le a nők foglalkoztatásáról a jö­vőben sem, éppen ezért szük­séges, hogy a vállalatok han­golják össze a gazdaság és a dolgozó nők — családok — érdekeit, jobban alkalmazkod­janak a női munkaerő adott­ságaihoz. A nők kettős funk­ciójából adódó terhek csök­kenthetők a rugalmas mun­kaszervezési formák — be­KÖZÉPEN ­dolgozás, a kötetlen, a rész­munkaidő — alkalmazásával. Fontos feladat a szakmunkás- képzés lehetőségeinek bőví­tése, az átképzés, a munka melletti tanulás megszervezé­se, különösen ott, ahol szük­séges a munkaerő-átcsoporto­sítás, s ahol a gyesről, a gyed­ről visszatérők munkaköre megváltozott — emeli ki a tá­jékoztató. Az ülésen Duschek Lajosné, a MNOT elnöke tájékoztatta a nőtanács tagjait o nők moszkvai világkonferenciájá­nak előkészületeiről, majd megvitatták a MNOT idei munkatervét. Ezután Gárdos Mariska-emlékplakettet ado­mányoztak nőmozgalmi akti­vistáknak több évtizedes te­vékenységük elismeréseként. kedelemnek, hiszen az em­lített áfész-üzletet ís taná­csi támogatással lehetett csak tető alá hózni. Fur­csa felelgetős? Nincsen eb­ben .semmi furcsa, napja­inkban a megye valameny- nyi településén szinte szü­net nélküliek az ilyen szó­viadalok, mert nehezebbek a körülmények, a feltételek szegényesebbek, s mert tű­rőképességünk sem egyfor­ma. A százhalombattai pél-' dához visszatérve: közös pontban találkozik a tele­pülést irányító testület és, a lakosság véleménye a ru­házati termékek, másfajta iparcikkek kínálatát, üzlet- hálózatát nézve. A helyi véleményeket enyhítve a híralapíró azt teszi-papír­ra, hogy az bizony gyatra. A kínálat is, a tárgyi fel­tételek alkotta környezet is gyatra. Vigasz akkor ,az e minősítés jelölte gondokra, hogy tanács és lakosság egyetért? Szándékosan választot­tunk gondolatmenetünk te­repéül nem válami elvi, el­vonatkoztatott, hanem köz- napiasan közönséges téma­kört, mint amilyen a ke­reskedelmi ellátottság. S a kérdésre, melynek szálát korábban elvarratlanul hagytuk, most már felel­ve, ám „ egybén kérdéssel válaszolva azt írhatjuk le: vajon szükségszerű, hogy valakiknek — a tanácsi testületnek, a lakosságnak — az igazsága bebizonyo­sodjék? Nem inkább arról van szó, hogy az ilyen meg hasonló ügyekben pontosan az visz közelebb a szót ér­téshez, a lényeg megisme­réséhez, a cselekvéshez, ha a vélemények különböznek, mert más és más nézőpon­tokat vonultatnak fel, amint érvanyagukat is el- : térő forrásokból nyerik? L eírhatjuk meggyőző­déssel, mert ez felel meg a valóságnak: az érdekegyeztetési mecha­nizmusoknak úgy kell(ene) működniük, hogy középen találkozzék mindaz, ami a két szélső ponton helyez­kedett el. A középen való találkozáshoz nem hogy megtűrhetek, hanem egye­nesen szükségesek, nélkü­lözhetetlenek az érvszik- ráztatások, a nézetütközé­sek, azaz veszedelmes do­log lenne, ha bárhol is az igazságot emlegetve való­jában a presztízst féltenék. Arra figyelnének, kinek lesz • igaza, elfeledkezve, szem elől tévesztve, hogy valójában — nemcsak Százhalombattán, nemcsak a kereskedelmi ellátottság kérdéseiben, hanem az ügyek, a feladatok döntő részében — a látszatra két oldalon állók ugyanoda igyekeznek. Mészáros Ottó központi fejlesztési progra-1 mok, a tárcaprogramok és az országos középtávú kutatás- fejlesztési tervek is. A meg­valósulásukhoz szükséges pénzügyi alapok egy részét az Ipari Minisztérium rendelke­zésére álló műszaki-fejlesztési alap idei 2,3 milliárd forintos összege biztosítja. Az ez évi keret felosztásáról a minisz­térium vezetői már döntöt­tek. Mintegy kétmilliárd forin­tot fordítanak a kiemelt köz­ponti és tárcaprogramok vál­lalati megvalósítására, a töb­bi pénzt például a számító- gépes tervezési módszerek al­kalmazásának támogatására, az információs rendszerek ki­építésére és az ipari oktatás- technika fejlesztésére, korsze­rűsítésére. A tervidőszakban, sőt már ebben az évben is az egyik legfontosabb feladat a köz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents