Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
MAGAZIN nisr Mn,\ 1987. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Színházt level Környezetismeret Végezzünk el egy egyszerű kísérletet. Vegyünk elő egy térképet, amelyen Közép- Kelet-Európa országai találhatók. Bökjük le a körző egyik helyét Budapestre, körülbelül oda, ahol — a Hevesi Sándor téren — a Nemzeti Színház áll. Nyissuk a körzőt a Budapesttől legtávolabb lévő „színházas” magyar városig, Kisvárdáig. (Itt, mint tudjuk, színvonalas nyári színház működik minden évben.) E körzőnyílással forgassuk körbe a rajzeszközt. A tapasztalaton meg fogunk lepődni. A 235 kilométer sugarú körben ugyanis nemcsak valamennyi olyan magyarországi város benne lesz, ahol színház működik, hanem beleesik Bécs, a jugoszláviai Csáktornya, Eszék, Verőce, Szabadka, Zombor, az erdélyi (Románia) Arad, Nagyvárad, a szlovákiai Kassa, Igló, Zsolna, Túrócszentmárton, Zólyom, Nyitra, Pozsony Komárom. Valamennyiben működik színház. Tehát Budapesttől legfeljebb négyórányi autóút távolságban négy ország színház- művészetét tanulmányozhatnánk. És nem is akármilyen szinten. De nem tesszük. Ki tudja, miért. Jó, lehetnek adminisztratív akadályok, még valutárisak is. Ám ezek nem mindegyik iránybán léteznek. S mégsem. Itt élünk egy izgalmas szellemi tapasztalat- cserékre alkalmat kínáló földrajzi ponton, s nem használjuk ki. Alig valamit tudunk a szlovákiai színházművészetről — hogy csak szűkebb témánknál maradjunk, s ne pillantsunk ki más művészetek területére. Pedig ott ráadásul magyar színház — a Magyar Területi Színház — is működik, két városban tart fönn társulatot, Komáromban (ahol pár hete avatták fel a szép, modern, új , színházépületet, a magyar színház új otthonát), és Kassán, ahol a Thália: nagy hagyományokra tekinthet visz- sza. Kevéssé ismerjük a jugoszláviai színházakat; még leginkább, vendégszereplései, határ menti előadáscseréi révén, a vajdaságaiakat,, Újvidékről, Szabadkáról, Zomborból. Erdélyben tucatnyi színház működik, köztük hat magyar társulat (önálló vagy tagozati státusban). Ki tudná — még szakember is — kapásból felsorolni valamennyit, vagy legalább csak a magyar társulatokat? Környezetünk ismeretének ezek a fogyatékosságai gyakorlatilag attól fosztanak meg bennünket (s nemcsak minket, magyarokat). hogy jobban megismerjük egymást, jobban tudjuk, melyikünk hol tart a művészetekben, hol születnek kiemelkedő és talán máshol is hasznosítható eredmények. Elszórt kezdeményezések, szórványos kapcsolatok persze vannak azért. A békéscsabai színház például évek óta vendégrendezéseket bonyolít le a zólyomi színházzal. Míg élt, az erdélyi Harag György egész sor kiváló előadást rendezett nálunk is. Pár éve még dolgozott nálunk — Gyulán s a Várszínházban — a fiatal román rendezőnemzedék egyik kiválósága, Alekszandru Tocilescu (a Titanic keringöt állította színpadra egy frenetikusán komikus előadásban). Miskolcon kassai szlovák rendező dolgozott a múlt évadban is, és a Kassai Állami Színházban rendezett a miskolci Csiszár Imre. Példák tehát akadnak, ha nem is a legfrissebb mindegyikük, s ha azt is tapasztaljuk, hogy a romániai kapcsolatok befagyni látszanak. De azt senki nem vitathatja, hogy ennél sokkai, de sokkal többre lenne (lehetne, kellene hogy legyen) mód. Mindezeket pedig mondom azért, mert mától három napon át a budapesti Katona József Színházban vendégszerepei a szlovákiai Nyitra neves színháza, az Andrej Bagar Színház, két előadással (Mo- liére: Úrhatnám polgár, illetve Hervé: Nitouche kisasz- szony — magyarul Nebáncs- virág címmel ismerjük — című operettjének modern zenés játékká történt feldolgozásával). Nem szolgál dicséretemre, de bevallom: addig, míg (most februárban) Nyitrán nem jártam, édeskeveset tudtam erről a színházról, s erről a társulatról. Az 1982-es szófiai Nemzetek Színháza fesztiválon pedig részt vettek, méghozzá egy ott jó visszhangot kiváltott előadással (Lorca: Ber- narda háza című drámájával, melyet a mostani vendégjáték Moliére-előadásának rendezője, Jozef Bednárik vitt színre). De én ezt az előadást éppen nem láttam. Most viszont sikerült megnézni egy másik, új Bedhárik-rendezést, Leszkov nagyszerű regényének, a Kivárosi Lady Mach- belhnek a színpadi változatát, méghozzá egy tájelőadáson, Vágsellyén, ahol teljesen kifogástalan színházi körülmények között, s lelkes közönségsiker mellett zajlott az előadás. És láttam egy kedves, fanyar, önironikus humorú grúz vígjátékot, Nodar Dumbadze Én, a nagymama, Iliko és Illarion című aranyos darabját, amelyet grúz rendező, Georgi Kavtaradze vitt színre. A Bagar Színház kitűnő társulatot és nagyon jó rendezőket mondhat magáénak. Sok fiatal játszik náluk; a harminctagú társulat nagyobbik fele nemrég van a pályán. Három rendezőjüket — Bednárilcot, a Nitouche-t rendező Karol Spisákot s a mindösze harminckét esztendős Martin Rákost — jelenleg a legjobbaknak tartják Szlovákiában. Előadásaikat nagy szakmai műgond, feltétlen fegyelem és átütő, kemény előadásmód jellemzi. Évente 220 előadásból — 70 százalék tájelőadás — hét a bemutató, s ápolják a kortárs szlovák drámaírókkal a kapcsolatot, bemutatnak magyar darabokat is. Örkény István: Kulcs- keresők és Szakonyi Károly: Adáshiba című műveit például. Nehéz körülmények között dolgoznak, de ez a produkciókon nem látszik meg. s ha minden jól megy, jövőre már egy olyan új, hatalmas, modern színházban játszhatnak, amelyet nem egy nyolcvanezres kerületi székhely, hanem egy világváros is elfogadhatna. A magam részéről valamicskét így törlesztettem környezetismereti elmaradásaimból. Örülök, hogy ennyit is tehettem. Takács István Mire jó az iskolatanács? Szülőknek az oktatási törvényről Az új oktatási törvény egyik nagy visszhangot kiváltó alapelve szerint a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak, ám szervezetükben, működésükben és vezetésükben a demokratizmus elvei érvényesülnek. A pedagógusok és oktatók, a tanulók és hallgatók — az óvodában, valamint az alap- és középfokú iskolában a szülök — közösségei, illetőleg képviselői részt vesznek a vezetésben. Ez a kör — az iskolatanácsok szervezeti keretei között — a gazdálkodó és állami költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek képviselőivel bővül. Ellentmondó vélemények Az iskolatanácsok alakításával kapcsolatban számos, egymásnak ellentmondó vélemény hangzott már el. Van, aki azt mondja, minek az újabb közösség; azért talán, hogy nehezítse az iskola amúgy sem könnyű munkáját? Mások szerint már csak az hiányzik, hogy a laikusok még jobban, beleszóljanak az oktatási intézmény ügyeibe és sértsék ezáltal az iskola önállóságát. Akadnak olyanok, akik úgy tartják, az iskolatanács szerepe teljesen formális, s egyszerűen a tantestület eszközévé válik majd. Megint mások viszont abban reménykednek, hogy végre mód nyílik mindahány fontos kérdésbe beleszólni. Mi hát az igazság? Mire való az iskolatanács? Mi a szerepe? Melyek a feladatai? Erről kérdeztük Oberczán Józsefet, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetőjét és Martinusz Ferencet, a művelődési osztály csoportvezetőjét. — Először is ' hadd szögezzem le. hogy ez az iskolatanács sem olyan igazán új dolog, mint amilyennek látszik — kezdte Martinusz Ferenc. — Az igazán jól működő iskolákban eddig is meghallgatták a politikai, társadalmi és gazdasági szervek véleményét számos kérdésről. Annál is inkább tették ezt, mert fontosnak tartották, hogy hírt adjanak magukról, eredményeikről. A különféle elképzelések megvalósításához kevés a tantestület. Szükség van a szülők energiájára, a környezetben lévő intézmények, szervezetek segítségére. Nagykőrösön, az Arany János Általános Iskola például — egyébként itt alakult meg a megyében az első iskolatanács — egyetlen nyáron hozott rendbe .a szülőkkel együtt úgy egy lerobbant házat, hogy az az intézmény központi épülete lett: nyolc tanteremmel. Mindebből azt akarom következtetésként leszűrni, hogy itt már évek óta ilyen a gyakorlat, minden lényeges kérdésről tájékoztatják a szülőket, megjelölve, hogy a célok eléréséhez milyen konkrét társadalmi segítségre van szükség. Azért mondottam el mindezt, hogy egyértelmű legyen: ilyen kapcsolattal nem véletlen, hogy első volt az Arany János iskola, és az is bizonyos, hogy itt sikeres lesz Ketten az Úrhatnám polgár fiatal szereplői közül: Éva Paviklová és Ján Gresso. az intézmény és az iskolatanács együttműködése. Térjünk rá ezek után arra, hogy mi az iskolatanács feladata? — Alapvetően az iskolát segítő társadalmi erők összefogása. A működésében érdekelt gazdálkodó vagy állami költségvetési szervek, társadalmi szervezetek és egyesületek meghatározott feladatok ellátásával segítik az intézmény munkáját. Tagjai között megbízottaikon kívül jelen vannak az iskola pedagógusainak. más dolgozóinak, tanulóinak és a szülőknék a képviselői. Az iskolatanács munkáját a Hazafias Népfront helyi bizottságai irányítják — válaszolt Oberczán József. Kettős jelöléssel Hogyan jönnek létre az iskolatanácsok? — A Hazafias Népfront helyi bizottsága, mint társadalmi irányító, a fenntartóval és az iskola igazgatójával egyetértésben határozza meg az iskolatanács összetételét és megalakításának időpontját. Megyénkben az idén azt vizsgálják a helyi népírontszerveze- tek, hogy mely iskolák köré milyen vállalatok csoportosultak. és eldöntik, melyikre van szükség, valamint azt is, hol és mikor alakuljanak meg az iskolatanácsok. A kicsit általánosan megfogalmazott iskolatanácsi tagság mit jelent konkrétabban? — Hivatalból tagja a testületnek az iskola igazgatója, az ifjúsági szervezet, a szülői munkaközösség, a helyi intézményi szakszervezet, az iskolai és a kapcsolódó diákotthoni nevelőtestület választott képviselője. A többi tagot az iskola fölkérésére a különféle társadalmi, gazdasági intézmények — nemzetiségi iskola esetén a nemzetiségi szövetség is — delegálják. Az elnököt titkos szavazással választják. A személyre — kettős jelöléssel — a Hazafias Népfront tesz javaslatot. Az iskolatanács megbízásának időtartamát — velük egyetértésben — az iskola igazgatója határozza meg. Ö gondoskodik tevékenységük feltételeiről is. Nem púp a hátán Milyen jogai vannak az iskolatanácsnak? — Maguk határozzák meg működési rendjüket és munkaprogramjukat. Véleményezik a munkatervet — ezen belül a tanév rendjének meghatározását — az iskola működési szabályzatának az iskolatanács jogkörét érintő rendelkezéseit, a házirendet, az iskolában folyó ifjúságvédelmi, valamint pályaválasztási tevékenység értékelését, a tanulók egészségügyi ellátását, az intézményi egészség- védelem feltételeinek alakulását, az iskolai költségvetés tervezetét és a működéssel összefüggő minden olyan kérdést, amelyben az igazgató, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, . a diákönkormányzat és az ifjúsági szervezet az iskolatanács véleményét kéri. A testület javaslattevő jogkörébe tartozik a szülők tájékoztatási formáinak meghatározása, a speciális tantervű osztályok, fakultatív foglalkozások, önköltséges szakkörök, tanfolyamok indítása, valamint az iskola körzetében élő gyermekek, fiatalok érdekvédelmével összefüggő kérdések. Mi történik akkor, ha egy vállalat nem akar részt venni az iskolatanács munkájában? — Ha a fölkért gazdálkodó egység púpnak érzi magán a részvételt, ám mégis delegál valakit, akkor az együttműködés formálissá válik. Dönthetnek úgy is, hogy nem kívánnak ebben szerepet vállalni. Ez esetben azonban nem tarthatnak igényt az iskolából kikerülő gyerekek munkájára sem. Különösen érvényes ez a szakmunkásképző intézetekre, bár az az általános gyakorlat, hogy a gyáraknak, üzemeknek, termelőszövetkezeteknek meghatározó érdekük van a jó kapcsolat fönntartásában, és ezért mindent meg is tesznek. Körmendi Zsuzsa Marxizmus—leninizmus Felvételi pályázat az esti egyetemre A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának oktatási igazgatósága az 1987—88-as tanévre felvételt hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem következő tagozataira, tanfolyamaira: hároméves általános tagozat; kétéves szakosított tagozat; speciális továbbképző tanfolyamok. Mindhárom oktatási forma osztályai az oktatási igazgatóságon (Budapest, XIV., Amerikai út 96.), illetve a városi, városi jogú pártbizottságok igényei alapján kihelyezetten is indulnak. A tanfolyamokról a pártbizottságokon adnak részletesebb felvilágosítást. A tanév szeptember 1-jétől június 30-ig tart. Minden tagozaton hetenként egyszer kötelező előadás vagy osztályfoglalkozás van. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatója az lehet, aki egyidejűleg más oktatási intézménynek vagy tanfolyamnak nem hallgatója, akit pártalapszervezetének vezetősége, munkahelyének gazdasági vezetője javasol. Az esti egyetem valamennyi tagozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Valamennyi tagozatra a városi, városi jogú pártbizottságok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető űrlapon lehet jelentkezni, a kérelmeket is oda kell beküldeni április 25-ig. A felvételik május második felében lesznek, amelyeknek a pontos idejéről és helyéről a jelentkezők értesítést kapnak. naR A D I Ő FI G YE Lő ZÖLD TELEFON. Ez az egyórás környezet- és természetvédelmi műsor az e témában , illetéke^ szakemberek képzésének gondjait állította a középpontba. Jutott idő azért arra is, hogy a természet megfigyelésén alapuló, s tavasz beköszöntésével kapcsolatos néphagyományokat is felelevenítsék. Sándor, József és Benedek zsákban hozzák a meleget, illetve hozták volna, ha nem ragadnak le mindannyian egy kocsmában. A meleg és a jó idő azért re- méijuk, csak megérkezik és március 25-én, gyümölcsoltó Boldogasszony napján már gyönyörködhetünk a zöldellö, megújuló tavaszban. Ponto- saboan csak ott, ahol nem vágtak ki a fákat, tudatos uj- raülietéssel óvják a növényzetet. Különösen a fővárosban, a gumigyárak környékén zavarja a tavaszban való gyönyörködést a bűz. Erről panaszkodtak a telefonálók. Hasonlóképpen szennyezi a levegőt az elöregedett gépkocsikból kipufogó kék szmű gáz is. Az országos átlagokat figyelembe véve készül a szmogriadóterv, amelyet ott alkalmaznak esetleg, ahol közlekedési csúcsforgalom van. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal illetékese megnyugtatott bennünket, hogy nincs még nagy veszély, bár nem végeztek egészségügyi vizsgálatokat. Jelentkezés április 10-ig Tehetségkutató verseny Tehetsé gkuta tó i de gén nyel vi gépírási versenyt rendez április 25-én a Magyar Távirati Iroda KISZ-bizottsága, valamint a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége a KISZ KB és a budapesti KISZ-bizottság támogatásával. A versenyre két korcsoportban lehet nevezni: azok a középiskolások és 20. életévüket idén betöltő dolgozók küldhetik el. jelentkezésüket, akik Pest megyében, vagy Budapesten laknak, illetve dolgoznak. A két kategóriában a követelmény angol, francia és német nyelven 250, illetve 200 leütés percenként, orosz nyelven 150, illetve 100 leütés. A 30 forintos nevezési díjat a helyszínen kell befizetni. A legjobban szereplőket díjazzák, s a tehetséges fiatalok megismerkedhetnek az MTI hírügynökségi munkájával is. A jelentkezéseket — név, cím, a választott nyelv, s annak megjelölésével, hogy a versenyző elektronikus, elektromos vagy mechanikus írógépet kíván használni — az MTI KISZ-bizottságának címére (1016 Budapest, Fém u. 5—7.) április 10-ig lehet eljuttatni. Az 1976-os környezetvédelmi törvény óta a Budapesti Műszaki Egyetemen 8üu, magasan Kvalifikált mérnököt kepeztek. Már öt karon tartanak speciálkollégiumokat. Knneü ellenére a képzés nem biztosítja a kellő számú és telkeszültsé- gű szakember-utánpótlást, pedig a feladatok súrgetőek. A Művelődési Minisztérium képviselője szerint csak az ezredfordulóra oldódik meg a képzés problémája. Az ő megítélése szerint a program elején vagyunk. Úgy tűnt, hogy a minisztériumban még nem alakítottak ki egységes, átfogó koncepciót, csak a külső nyomás kényszerére foglalkoznak részlegesen a kérdéssel. ÉRETTÉ VÁLÁS. Valósz:- nűleg kevesen hallgatták a 3. műsorban a dr. Pataki Ferenc pszichológussal folytatott beszélgetést, mivel a televízióban Kovács András A vörös grófnő című filmjét vetítették. A magyar ifjúságra az jellemző, hogy nálunk a biológiai éréshez képest öt-tiz évvel eltolódik a társadalmi szerep szerinti felnőtté válás. Valószínűleg igaz, hogy a serdülőkor után már nem nevelhető az ember. A gyerekek, akik óvodáskoruk óta állandóan mások döntésére hagyatkoznak, azok a külső környezettől várják később is a problémák megoldásai. Ha a fiatalkor legfontosabb döntései: a szakmaválasztás és a magánélet rendezése elnyúlnak, akkor bizonytalan személyiség alakul ki. Ahhoz a felismeréshez kellene eljutnia minden fiatalnak, hogy az adott kereteken belül saját magának kell önmagát megvalósítania és nevelnie. Az önnevelés kiváltásához szükséges a feladat, az elvárás. A valóságos felelősség a legjobb érlelőerő. Társadalmunk azonban ennek a lehetőségét ritkán kínálja föl. Országunkban . más fejlett országokhoz képest megkésett a fiatalok érvényesülése. Nemcsak a szakma, hanem a közélet kihívásai sem késztetnek a korábbi felnőtté válásra. A tények megállapításán kívül nem mutathatott kiutat a műsor, hiszen olyan jelenségről van szó, amely társadalmi folyamatok összességének a következménye. U. t