Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-16 / 63. szám

4 198:. MÁRCIUS 16., HÉTFŐ A tésztát boszorkányos gyor­sasággal terítik a sütőlapon, s irány a kemence Falugyűlés Szigetcsépen Aggodalom a víz minőségéért Van-e, lehet-e feszültség, súrlódások nélkül együtt dolgozó tanács és társközség? Talán az országban sincs olyan település, ahol mindenki jónak ítélné ezt a vi­szonyt, éljen akár tanács nélküli faluban, akár tanácsi székhelyen. Jó gazda módjára vagy féltékenyen, de kí­nos precizitással figyelik, mit kapott az egyik, mit a másik falu. Hol épült óvoda, hol tanterem, új közmű. Az összemérés gyakorta nem a szükségletek, lehetőségek oldaláról, hanem csupán a lélekszámok alapján törté­nik. Ez pedig rendszerint hamis képet mutat. Földgáz - elsőként A szigetcsépi helyzet sem tér el sokban az átlagostól, ez derült ki a fálugyűlésen is. Mégis, úgy tűnik, a szigetcsé­piek bíznak a Szigetszentmár- toni Nagyközségi Tanácsban, s ebben nagy szerepe van an­nak a ténynek, hogy a csépi elöljáróság aktívan dolgozik és közvetlenül tájékoztatja a község lakóit a tanács dönté­seiről s ezek hátteréről. Nél­külük nehezen sikerült volna megszervezni a községben a földgáztársulatot. S az a tény, hogy a három település közül — Szigetszentmártont, a székhelyközséget és Sziget­újfalut megelőzve — Csáp ka­pott először gázt, sok vélt, vagy valós tüskét feledtetett az emberekkel. Tudni kell, hogy a korszerű fűtés még sokáig csak jám­bor óhaj lehetett volna a szi­getcsépi Lenin Tsz segítsége nélkül. ök járultak hozzá ugyanis tízmillió forinttal a gerincvezeték megépítéséhez. Ezt a segítséget is köszönte Kozarevics Sándorné elöljáró, testületük beszámolójában. Ta­vasszal átadják a bővített gázcseretelepet, javarészt tár­sadalmi munkában elkészült több mint egy kilométer jár­da, épül a falu központjában az impozáns szolgáltatósor. A közös tanácsok elnökei a falugyűlésen nemcsak az érin­tett település fejlődéséről ad­nak számot, hanem a társköz­ségekéről is, hiszen ezáltal jobban nyomon követhető, mennyire arányos a fejlesztés. Pásztor Jenő tanácselnök szép eredményekről szólhatott. Szi­getújfalun száz kisgyermek el­helyezésére alkalmas óvodát adtak át, Szigetszentmárton- ban napközikonyha épül és tornatermet is terveznek. Mas szintű gondok A tanácsi vezetés a leg­sürgősebben megoldásra váró feladatok közé sorolta a gyer­mekintézmények bővítését, ezen belül is a szigetcsépi ál­talános iskoláét, amelynek ré­gi épülete a közelmúltban életveszélyessé vált, valamint a vízgondok megoldását, mindhárom községben. Tulajdonképpen ezeket a célokat erősítették hozzászólá­saikban a szigetcsépiek is, ám többen is azt feszegették, vajon miért kell mindig lé­péshátrányba kerülniük? Miért csak négy tantermet lehet megépíteni most, amikor nyil­vánvaló, hogy hamarosan ki­növik a létesítményt. Elhang­iVlűlép a méhészeteknek Tavaszi rajzásra készülve A méhek tavaszi kirajzásá­ra készülve megkezdték a mű­lép gyártását a Nagybajomi Áfész viaszfeldolgozó kisüze­mében. A méhészektől felvá­sárolt sonkolyt — a nyers méhviaszt — olvasztás és tisz­títás után a kaptárak méreté­nek megfelelő lemezekké saj­tolják. A műlép felületén mil- liméternyi vastagságban ki­alakítják a jellegzetes hat­szögletű rácsmintát, amit a méhek majd a mézgyűjtéshez, Hasításhoz szükséges kamrács­kákká építenek tovább. A nagybajomi üzemben az idén mintegy 35—36 ezer méh­család számára elegendő mü- lépet készítenek, s termékeik aiz ország távoli vidékeire is eljutnak. A hasznos rovarok gazdái már szemrevételezték a jobbára szabadban telelte­tett kaptárakat, s megnyugvás­sal tapasztalták, hogy átlago­san nyolc-tíz százalék a méh­családok létszámvesztesége. Hetente ezer tortaköltemény Különleges világ egy cuk­rászüzem, ahol szinte futósza­lagon készülnek az édes fi­nomságok, krémes, habos tor­tacsodák. Az ott dolgozóknak azonban ugyanakkor munka­hely, mint esztergályosnak a műhely, ápolónak a kórház. A cukrászok a megmondhatói, milyen hamar el lehet telni a nyalánkságokkal, a torták mes­tere talán hétszámra sem eszik az általa készített édes­ségből. Mégis cukrászbetegség a fogszuvasodás, ínysorvadás, hiszen enni sem kell a finom­ságokból, elég éveken át na­ponta szívni a cukros, édes le­vegőt. Szép, de nagyon nehéz mun­ka az övék, vallják a Nagyká- ta és Vidéke Áfész cukrászati üzemének dolgozói, akik tizen­nyolcán tavaly kilencmillió forint értékű árut termeltek. A nyolcvanféle süti receptjét valamennyien kívülről tudják, bár nem sütik mindegyiket naponta. Lakodalmi szezonban hetente ezer tortaköltemény hagyja el az üzemet, a leg­népszerűbb termékeik, a kré­mes, a mignon, a képviselő- fánk minden időben keresett. Űjabban nemcsak friss édes-r séggel látják el a környék tíz községét, hanem a gyerekek által kedvelt télifagyival is. M. K. A cím fölötti képünkön: ínyen­cek álma: több kiló tortakrém a tálban. (Erdősi Ágnes képriportja) (Melyet ha szívvel, nem színből tölt ki, mindent meg­tud magáról.) 1. Mi az élet értelme? a) Az önmegvalósítás. Pél­dául verjük meg a Dózsa- szurkolókat, vagy ha nők va­gyunk, menjünk aktfotómo- dellnek. b) A közösség szolgálata. Például menjünk büntetőjogi védőügyvédnek. c) Az emberiség előrehala­dásának gyorsítása. Például találjunk ki vadonatúj mikro­bákat. 2. Boldogít-e a pénz? a) Nem, csak amit rajta ve­hetünk. b) Igen, az uzsorások pél­dául folyton számolhatják a gyarapodásukat, és hosszú éle­tet élnek, ha radarrendszerrel és elektronikus zárral védik magukat az ügyfelektől. c) Nem, a boldogság az em­beri kapcsolatokban rejlik, például, ha szeretnek és ki­szolgálnak és eltartanak. 3. Milyen foglalkozást szán a fiának? a) Legyen értelmiségi. Pél­dául, ha ért a matematiká­hoz, ki tudja számítani a ra­kéták röppályáját. b) Legyen kisiparos, akkor megy, oda megy és annyit kér, amikor, ahová és ameny- nyit csak akar. c) Legyen kereskedő. Ha ol­csón vesz és drágán ad el, akkor sokat utazik, két villát épít, amelyiknek egyike nya­ralótelep, a harmadik csak gyereke tizennégy éves kora után jogos.- A jogot egyébként saját ügyvédem védi, az adó­zást úgyszintén. Gombó Pál: ZXeiztíap 4. Szereti-e a természetet? a) Nagyon szeretem, ezért naponta lemegyek sétálni a Kazinczy térre. b) Nem, mert fárasztó oda­jutni, vagy vidéken kell lak­ni, ahol mindig baj van a közművekkel, az utakkal és drága a közlekedés, sok a sár és kevés a naturalista. c) Főleg az állatokat, a ma­darakat és a halakat. Ezért nézem mindig a tévében az esti mesét, ahol ráadásul be­szélnek is és természetesen tanulságosakat. 5. Vágyik-e hatalomra? a) Persze. Ki ne tenné? Gyermekkoromban király akartam lenni, aztán köztár­sasági elnök; b) vagy titkos ügynökök főnöke, vagy zsaroló; c) vagy vezérigazgató egy szövetkezeti melléküzemág­ban. 6. Hogyan viszonyul a má­sik nemhez? a) Köszönöm jól, nem ha­gyom ki az alkalmakat. b) Rosszul, most azért küz­dünk, hogy mi, egyneműek is megkapjuk a teljes egyenjo­gúságot. c) Nagy átok, mert ha van, az még rosszabb, mintha nincs és egyébként is, manapság mindenki okos, megjátssza magát, aztán ha megkapja, amit akar, én nem kapom meg, amit én akarok. 7. Szereti-e a sajtót? a) Igen, mert nálunk olyan szabad, hogy mindig megírja az igazat. Ezért újságírókkal nem állok szóba. b) Nem, mert unalmas, a la­pok csupa rosszat írnak, so­hase hagyják ki, ha valahol van egy földrengés, hajó süly- lyedt el vagy sokkolhatnak autóügyekben. A könyvek vagy kaptafára készülnek, vagy az író azt hiszi, ha csavarja a gondolatait, vele csavargónk. A krimik pedig bődületesek, nagy a horror, nagy a terror és a módszereket az inkvizí­ciótól lopják. c) Igen, mert nem kell ol­vasni. 8. Megnyugtatja-e a muzsi­ka? a) Csak olyan, ahol én is ordíthatok, például az Extra Hungária Non Est Vita együt­tes. b) Csak a klasszikusok, de azokkal is baj van. Üj abban a rádió és a tévé az új klasszi­kusokat mutatja be, akiknek szimfóniái és hegedűversenyei elektronikusak, netán atondku- sak, esetleg kakofonikusak. A lemezek pedig drágák, a mag­nófelvételek úgyszintén és a végükön csend van, amit meg kell fizetni. c) Csak a népi muzsika, nincs olyan páva- vagy dalest, amelyet végig ne élveznék, különösen a tévén, ha a han­got leveszem és röhögök, ho­gyan tátognak. 9. Szeret-e utazni? a) Igen. mert az egész Vi lág boltjaiban megismerem a választékot és ha van isme­rősöm, van pénzem is, amit ha ő jön ide, visszafizetek. b) Igen, mert mindig van esélyem rá, hogy a repülőgép lezuhan, a vonat összeütkö­zik. az autóm karambolozik, netán túsz is lehetek. Csupa izgalom, ám ha megúszom és a pénzemet és irataimat se lopják el, felvételeket muto­gathatok kis baráti körömnek, amely érdeklődéssel figyeli nejem a Trevi kútban. 10. Van-e saját pszichológusa? a) Előírták orvosilag, mikor bent feküdtem az elmegyó­gyászaton. b) Nincs, mert abszolút egészséges vagyok, jó az ét­vágyam és nem házasodtam meg. c) Nincs rá pénzem, de ha lenne, jó lenne. Jelzem, meg­tenné egy nőgyógyász, vagy sebész(nő) is, csak keressen jól. (Ha gohdosan és őszintén töltötte ki a tesztlapot, for­duljon az értékelés végett mégis pszichológushoz. ö mindent megmagyaráz, gye­rekkori traumáit is és azt is megmondja, hogy a csoportos foglalkozás segít. Grafológus és léíeklátó is alkalmas, csak mindenkinek higgyen, mert a hit boldogít.) Linzerkoszorú sorozatgyártásban Az importból export lehet Igényesebb egzotikumok Hároméves termő oltványok Jó hírrel szolgálhatunk azoknak, akik szeretik, és van is idejük gondozni az egzo­tikus növényeket. A Dán- szentmiklósi—Albertirsai Mi­csurin Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet ugyanis na­rancs- és citromfákat kínál olasz importból. A 10 kilo­grammos műanyag konténer­ben nevelt termő oltványok általában háromévesek, ma­gasságuk eléri a 80—100 centi­métert. Ahhoz, hogy termőre forduljanak, még néhány évig feltétlenül nagy gondos­kodást igényelnek; a megfe­lelő hőmérséklet, páratarta­lom, fény és nedvesség mel­lett jó néhány vitamint is a talajba kell juttatni. Egyszó- vel igényes növényekről van szó, s ezért a gazdaság — amíg a kereslet nem nő — csak néhány száz darabot hoz be a nálunk még ritka nö­vényekből, ezer és kétezer fo­rint közötti áron. A dánszentmiklósiak koráb­ban már foglalkoztak kiwivel is, de akkor kifejezetten gyümölcsimportként került szóba ez a téma. Terveikben egy együttműködés . is szere­pel, melynek keretében a Ba­dacsonyi Állami Gazdasággal kiwiültetvényeket telepítené­nek és a növényeket Nyugat- Európában, illetve itthon is forgalmaznák. Rendkívüli elő­nye, hogy 15—20 éves korá­ban is termőképes, a hazai klímát jól bírja, mindössze komolyabb öntözést igényel. Ha sikerül meghonosítani, il­letve nagyüzemi rendszerben termeszteni ezt a kúszó jelle­gű növényt, akkor, előrelátha­tóan komoly,valutabevételt je­lenthet a népgazdaság számá­ra. B. Gy. zott az is, más vízgond az hogy Szigetcsépen egyetlen még elfogadható nitrátszintíi kút van, s a gyerekeknek a második faluból kell hozni a vizet. Ugyanakkor a másih két településen nagy melegben néha nincs víz. A másik központi témája volt a falugyűlésnek a környezetvé­delem. Többször elhangzott ez a kifejezés: „büdös gyár". Csá­pén kizárólag így emlegetik az Állatifehérje-takarmányo- kát Előállító Vállalat tököl: üzemét, ahonnan esténkéni orrfacsaró bűz lepi el a köz­séget. A gyár minden tech­nológiai korszerűsítés ellené­re naponta megkeseríti a csé­piek életét, nyaranta pedig e közkedvelt üdülőhely több ezer vendegének pihenését. Ellopták a kerítést Tököl felől az időnként új­ra és újra kigyulladó szemét­telep füstjét is odahordja a szél. Bizony, meglehetős de­rültség honorálta a tököli költségvetési üzem képviselő­jének azt az őszinte bejelen­tését, hogy képtelenek meg­védeni a telepet a csövesek­től, gyanús elemektől, hiszen a drága pénzen vett és felállí­tott kerítésnek is egy hónap alatt apránként lába kéli, Mint ahogy arra sincs vá­lasz, megelőzte-e megfelelő ta­lajtani vizsgálat a tököli sze­méttelep kialakítását. A csé­piek nem véletlenül aggódnak egyetlen, még úgy-ahogy hasz­nálható közkútjuk vízminősé­géért, hiszen ha az is elfertő­ződik, már csak a tasakos víz marad. Keserűen jegyezte meg az egyik felszólaló fiatalem­ber, hogy nem is baj, amiért a Köjál sokszorosára emelte a vízvizsgálati díjat, addig jó, amíg nem tudják milyen vi­zet is isznak tulajdonképpen. Dr. Vona Ferenc, a körzet országgyűlési kéRV.isejőjA éfr mondta, hogy mind a víz, mind az általános iskola dol­gában komoly ígéretei vannak a Pest Megyei Tanácstól, eszerint a felsőbb vezetés 1989—90-re biztosítja azt a nyolcmillió forintot, amely szükséges a vízügyi beruhá­záshoz. Ha az ígéret valóra válik, jövőre kezdhetik a tár­sulat szervezését. A falugyűlés több mint két órán át tartott, ám a befeje­zés után nehezen ürült ki a terem. Sokan igyekeztek meg­nézni a leendő strand terveit és a családiház-parcellázási el­képzeléseket. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents