Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-12 / 60. szám

1987. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK A régi is lehet jó Sok helyütt kidobják, veszni hagyják a még használható régi gépeket. Ennek ellenkezőjére jó példával szolgálnak a Texgráf Szövetkezet nyomdarésziegében még ma is termelő Heidel- berg-gépek. A jól karbantartott masinák Dunaharasztiban műszakonként még ma is átlagosan 10 ezer ügyviteli nyom­tatványt készítenek — jó minőségben. Képünkön Zwiek Ká- rolyné, a gép kezelője. (Hancsovszki János felvétele) Élelmiszerek minősége A fontosabb élelmiszerekre vonatkozó szabványok korsze rűsítését vitatta meg a Ep gyasztók Országos Tanácsá­nak élelmiszer-szakértő bi­zottsága szerdai ülésén. A té­ma napirendre tűzését az1 in­dokolja. hogy nőtt a vásárlók minőségi igénye. A fogyasztók azt szeretnék, ha mérhető tulajdonságokat rögzítenének, s egységesek lennének az új termékszab­ványok. és ily módon, egy­értelmű tájékoztatást kaphat nának egy-egy áru v petékéről, A minőségmegőrzés tartáímát úgy állapítsák meg, hogy az élelmiszer a megjelölt idős­szakban még rendelkezzék jó tulajdonságaival, s ugyanak­kor az érvényben lévő élel­mezés-egészségügyi követel­ményeket is elégítse ki. A szakemberek ezekben a hetekben dolgoznak az élel­miszertörvény felülvizsgálá­sán. Módosítást kezdeményeznek Földek, települések, környezet Á földtörvény tervezetét zeti elem, ilyenformán az új szerdai munkaülésén megvi tatta az Országgyűlés telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi bizottsága, azt követően, hogy áz előző napokban más parlamenti szakbizottságokban is véleményt nyilvánítottak a képviselők a tavaszi üléssza­kon napirendre kerülő tör- Vényj'avaslati témáról. Ezúttal Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes előterjesztésében tájékozó­dott a bizottság a formálódó törvénynek a természet vé­delmével. a települések fej­lesztésével, a környezet meg­óvásával kapcsolatos rendelke­zéseiről. A vitában .felszólaló kép­viselők egyetértésüket . fejez­ték ki azzal, hogy anmäjdani új'-törvénnyel * az eddiginél biztonságosabbá kell tenni a termőföld védelmét, a föld- tulajdonosok és földhasználók termelési körülményeit, gazda­sági önállóságát- Ugyanakkor felhívták a figyelmet, arra, törvénynek biztosítania kell a földek minőségének foko­zott védelmét. Meg kell te­remteni — hangsúlyozták — a napjainkban olyannyira fon­tossá vált természetvédelem érdekeinek és a földtörvény céljainak összhangját, Utaltak arra, hogy ilyen vélemények sokasága hangzott el a for­málódó törvényjavaslat elő­készítő vitái során is. Berdár Béla (Pest megye, 25. vk.) felvetette, miért szüksé­ges külön helyi, hatósági en­gedélyhez kötni az új szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítést. Elhangzott a tanácskozáson, hogy készülőben van az új növényvédelmi kódex. Áb- rahám Kálmán államtitkár,'az Országos . Környezet- • és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnöke a törvénytervezet értékes vo­násaként említette, hogy ki­dolgozásakor a jogalkotók a mai szempontokon túl figye­lembe vették a jövőben ese­dékes teendőket is, gondolva hogy a föld alapvető környe- a következő generációk ér­dekeire is természeti környe­zetükkel kapcsolatban. Straub F. Bruno (országos lista), a bizottság elnöke egye­bek között annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a települések belterületi részén fekvő — forgalomképessé vá­ló — ingatlanok tekintetében, településfejlesztési ókokból, ér­demes lenne megádni az elő­vásárlási jogot a helyi taná­csoknak. Tekintettel arra, hogy a felszólaló képviselők többsé­ge a „tartós földhasználat”-tal kapcsolatban aggályát fejezte ki, s többen kezdeményezték e jogintézmény kihagyását ’ áz 4L . törvényből., g ...bizottság e lnöke nyírt, szavazást ren­delt eV.amelpfíek eredíhényé- képpen a bizottság, két kép­viselő kivételével^ egyértel­műen úgy foglalt állást, hogy az Országgyűlés jógii igazga­tási és igazságügyi bizottságá­nál kezdeményezni fogja en­nek a fogalomnak a kiiktatá­sát a jogszabály tervezetéből. VáStozatos műm hasznosítják a táj idegenforgalmi értékeit támogatásában, lebonyolításá­ban. A visegrádi palotajáté­kok. a vácrátóti hangverse­nyek, a Duna menti szuper­maratoni ma mór szinte el­képzelhetetlenek közreműkö- sük nélkül. Jellegzetessége a Pest Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal­nak, hogy az ideérkező vendé­gek csaknem felét saját szál­láshelyein helyezi el. Ezek többsége azonban nem felel meg a mai igényeknek, an­nak ellenére, hogy 1984 óta a felújítási alapot meghala­dóan, az eredmény terhére csaknem 4 millió forintot for­dítanak évente rekonstrukció­ra. A korábbi többmilliós rá­fizetés az idén százezres nagy­ságrendre csökken ugyan, a felújítás, korszerűsítés azon­ban tovább nem odázható el. Ebben az évben kezdődik az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal támogatásával a szent­endrei Danubius Szálló átépí­tése, de hasonló igények mu­tatkoznak a ráckevei Ke ve Hotelnél, a leányfalui és « szentendrei kemping esetében is. A jelenlegi pénzügyi for- ■ásokat ismerve mindez azon­ban nem rövidtávú program Az ülésen a Közép-Duna- ndéki Intézőbizottság képvi­seletében részt vett és felszó- alt Fábján Lajos főtitkár. El­mondta többi között, hogy a £DIB elnöksége eddig is se­gítette és az elkövetkezendők- oen is jelentős pénzügyi támo­gatást nyújt a megye idegen- forgalmának fejlesztéséhez, S hozzájárultak a Dunatours elképzeléseinek megvalósítá­sához is. További pénzeszkö- :ök megszerzésére is lehető­ség nyílik, természetesen meg­lapozott pályázatok, alapján. A testület, a vita után a 'eladatokról is szólt. Felhívta i Dunatours irányítóinak fi­gyelmét az eddig is tapasz- ált vállalkozókészség erősí- ésére, a testvérmegyei kap­csolatok ápolását szolgáló köl­csönös turizmus lehetőségei» íek bővítésére. A kereskedel- ni osztály feladataként jelöl- ;e meg a vb a forrásbőví* ást szolgáló pályázati tevé­kenység fokozottabb segítő­ét, a valutabeváltás zavarta- anságának biztosítását, s vé­gzetül köszönetét mondott a <-DIB-nek a konstruktív együttműködésért. Á z újság utolsó oldalán több cikk­nek is ez a címe: Szabálytalanság okozta; Leégett a ház. Itt csak a ké­ményt építették á biztonság felrúgásá­val. A másik cikk: Szabálytalanul veze­tett; Bevonták a jogosítványt. Aki sem­mibe vette a KRESZ-t, egy 54 éves gya­logos halálát okozta... A gyalogos özvegyet, gyerekeket ha­gyott hátra? Esetleg unokákat? Tervek maradnak most már örökre megvaló­sítatlanul, álmok beteljesületlenül ? Talán azt is mondhatnánk: aki az utcára megy, nem tudhatja, mi éri. De otthon sincs teljes biztonság —, lám az; első esetben épp az- otthon égett le. Csakhogy túl gyakran tudósítanak arról-a hírek, hogy ha a szabályokat betartották volna, nem következik be, ami bekövetkezett. Többen élvezhetnék tovább az életet, nem lennének örök­re nyomorékok, vagy nem kellene a szabálytalankodóknak lelki nyomorul­tul ; tengődniük, hiszen aki halált oko­zott, az büntetése letöltése után sem rándíthat egyet a vállán, rázhatja le terhét, hordoznia, cipelnie kell magá­val a koporsóig. Hozzáragad a bűntu­dat és fényes nappal is kirázza a hi­deg, ; .újra és újra végiggondolja, ho­gyan történt az eset és hogy lett vol­na, ha... Csakhogy ez a kései, hogy lett vol- nai ha... már értelmetlen, mert vá­lasz sehonnan nem érkezhet. A meg­történten semmiféle lelkiismeret-furda- lás pem enyhíthet. . Szabálytalanságainknak szerencsére- nincs mindig életre szóló következmé­nye. Egy jobbkézszabály megsértése legfeljebb fülsiketítő dudálásba torkoll. Jobbik esetben egy bocsánatkérő kéz­felemelés kíséri, más esetben félreért­hetetlen mutogatás: mit akar ez a di­lis, menjen a.fenébe... A szűk utcában kétsorosán parkoló rakodók, akik — mert rendőr épp nem jár. arra — félórákig gyűjtik maguk mögött a járműveket, fittyet hányva a feltoluló gyűlölségre — és végig sem gondolva —, esetleg sorsok múlnak . a kényszerű sorban rekedt, céljukhoz emiatt későn érkező autósok miatt. Holott ők ártatlanok és tehetetlenek. L egfeljebb kiszabadulva az utca fogságából, ideges száguldásba kezdenek... immár beláthatatlan kö­Szabálytalanul vetkezményekkel. Mért az is köztudott, hogy nem mindig, és legtöbbször nem az lakói, aki gátlástalanul rúgja fel a szabályokat... A gazdasági életben sem az a vesz­tes legtöbbször, amely vállalat minősé­gi hibás öntvényt szállít, hanem az a gyár, amely kiszolgáltatottan szerelvé­nyébe építi az öntvényt és hírnevét vi— szí vásárra a kétes értékű áruval... Bocsánatos bűn -- mert mit lehetne., tenni ellene? — ha napokig néma a telefon, ha nem érkezik meg az újság, ha a szerelő felülteti az embert és hiá­ba várja valaki otthon napokig ... Mit lehetne tenni? Beírni az üzlet­ben a panaszkönyvbe; protestálni a javító-szerelő vállalatnál, örökre' hátat' fordítani a maszek taxisnak, aki csak hosszabb távra vállal fuvart, fiiért á rpvidebb út neki nem fizetődik kt. El­vetetni engedélyét, kizárni, megbüntet­ni ... Nem, ez az út zsákutcába vézét. Nem becsülöm le a szankciók hatását,- sőt nagyra értékelem az ellenőrző vagy a bűnüldöző intézmények munkáját. Amennyire azonban elszaporodott az életünket keserítő sok szabálytalanság, az értékek cinikus semmibevétele, csak büntetéssel, felelősségre vonással nem tudjuk visszaállítani a magunk alkotta rendelkezések érvényét. Azon szabályok betartását sem. ame­lyeknek a megszegése nem veszélyeztet ugyan életet, következménye sem hagy maradandó nyomot, hacsak nem tart­juk súlyosnak, ha valaki egész, nap idegés lesz, nyeli a mérgét, esetleg ár­tatlan emberek sokaságán bosszulja meg az őt ért sérelmet. De ki vagy kik döntik el, mi a kicsi és mi a nagy szabálytalanság? Legfeljebb akkor vá­lik egyértelművé a helyzet súlyossága, ha a következmény tragikus. De addig a szerencsére bízzuk magunkat? Ördögi sorozat ez: éppen azt az el­vet sebzi meg, amely a társadalmi együttélés humánumára épít. Akkor is, ha ez a sérelem nem előre megfontolt szándékból keletkezik, csupán közöm­bösségből, kulturálatlanságból... E z ellen pedig nem a rendőrök, bí­rók dolga harcolni. Jó, hogy oly sok tárlatot nyitunk, jó, hogy vetélke­dünk: ki tud többet...?, s jó az is, ha az iskolában farsangozunk, mert az is szükséges ... Az is. De hiányzik minden otthonban, valamennyi nevelőintézetben és ki­vétel nélkül minden munkahelyen a meghonosítandó alapkultúra. Az a szent törekvés, hogy a tudás, a magasabb- rendű legyen a vonzó és ne lehessen hangadó a cinikus, a hányaveti, a ló- -gós.. Mit hangadó?! Ne legyen semmi­féle munkaerőhiány indok arra, hogy az ellenünk való meghúzhassa magát és még jól is éljen mások kárára. Felcsillant valami remény: talán, ha,<-a gazdaságtalanul működő gyárak ■ kapuját bezárjuk, ha az értéket nem Lterjúpíő .embereket ...hasznos .munkára irányítjuk, ha megtörjük a monopol- , helyzetből. táplálkozó gyárak, intézmé­nyek „visszaéléseinek” lehetőségét... óhát-átíánul ki kell hatnia a magán­szférára is a kúlturáltabb. a szabályo­kat tiszteletben tartó magatartásnak. Nem kaphatnak fennmaradási enge­délyt építkezési engedély nélkül emelt házak, kalibák. Nem áradhat gát nél­kül szennyvíz drága folyóinkba. Nem szennyezheti a környezetét, aki csak akarja . Nem olthat ki életet valaki, mert századszor, ezredszer is erősebbnek ér­zi magát a közlekedés szabályainál. M indazon témákat át kellett volna, ölelni, melyek közvetlenül vagy közvetve keserítik napjainkat. Lehet-e, kell-e, valamennyit sorba venni? De­hogy!. — hiszen felemlegetett kisebb- nagyobb napi- panaszainkban benn rej­lik a lényeg: társadalmunk nem attól, demokratikus, ha mindenki azt tesz, amit akar, hanem akkor, ha él jógáival és felszámolja a lazító, az erkölcsöt is aláásó folyamatokat. A felszámolás esz­közét ehhez az elkövetett fegyelmezet­lenségek, szabálytalankodások miként­jei adják kezünkbe és valamennyien felelősöknek érezhetjük magunkat, ha mégalkuszunk, ahelyett, hogy használ­nánk e.Ufenük ható .fegyvereinket. Sági Agnes Az önállóság leckéje a döntés a gazdálkodás formai megoldásáról A megye különböző tanácsi intézményeinél a gesz és a gamesz (gazdasági ellátó-, il­letve gazdasági-műszaki ellá­tó szervezet) nevének említé­sekor nagyon vegyes, olykor szélsőséges véleményekkel ta­lálkozhatunk. Az 1980-ban létrehozott integrált szerveze­tek szinte meglepetésként csöppentek be a tanácsi gaz­dálkodásba — mint az ülé­sen felszólaló Németh Zol­tán. a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is megerősí­tette —, szinte előkészítés nél­kül kezdték meg működésü- ket._ Pedig az elgondolás alap­vetően jó volt: mentesíteni az intézményeket a gazdálkodás gondjától, koncentráltan, ha­tékonyabban megteremteni a működés feltételeit. A testület megállapíthatta: a kezdeti nehézségek után a legtöbb esetben érvényesült az elképzelés. Mindenekelőtt a kis intézmények és a szerve­zetek közötti együttműködés harmonikus, gyümölcsöző. Kü­lönösen akkor, ha a személyi i feltételek is adottak, s ezáltal : egyik oldalon sem lépik át a : megfelelő hatásköröket. A na- 1 gyobb intézmények esetében — ' legyen szó iskolákról, műve- 1 Iődési központokról — mind a mai napig sok a súrlódás, a vita. Az intézmények fokozott tabb önállóságát ösztönző po­litika tovább növeli a feszült­ségeket. (Lapunkban is nem­egyszer írtunk a határozott elképzelésekkel dolgozó isko­laigazgatók, népművelők és a gazdálkodó szervezet konf­liktusáról!) A nagyobb in­tézmények esetében a gesz és a gamesz már nem elég­gé gyors, rugalmas, így ese­tenként kerékkötőjévé válik a fejlődésnek. A tanácskozáson hangsú­lyozták: a forma nem lezárt ügy. A helyi tanácsok . felül­vizsgálhatják a korábbi dön­tést. s lehetőséget adhatnak intézményeiknek az önálló gazdálkodásra. Természetesen — saját érdekükben — a költségek és az ésszerűség szempontjait nem hagyhatják figyelmen kívül. (Általános tapasztalat például, hogy a saját karbantartó szervezetek sokkal olcsóbban dolgoznak, mint a külső vállalkozók.) ösz- szegezve tehát, nem lehet mellőzni a sajátos viszonyok számbavételét az optimális feltételek kialakításakor. Az önállóság leckéjébe ez a fe­lelős döntés is bele tartozik. M. J. Erre utal a tervszerű reklám­és propagandatevékenységük is, melyre évente több mint másfél millió forintot költöt­tek. A hivatal adta ki tavaly a Vác és a Börzsöny vidéke útikönyvet, s az idén jelenik meg gondozásukban hasonló kiadvány Ráckevéról és kör­nyékéről. Előkészületben van a Vendégváró Pest megye ki­adványuk, mely tulajdonkép­pen a közigazgatási egység idegenforgalmi értékeinek ka­talógusa. Üzleti partnerei számára tá­jékoztató tanulmányutakat is szervezett a hivatal. Nemcsak a saját szolgáltatóhelyeiket mutatják be, hanem az egyéb lehetőségeket is. Ennek alap­ján szervezett például külön- vonatokat a MÁV utazási irodája a galgamácsai lako­dalmas programra. A Dunatours szerződéses kapcsolatban áll számos kül­földi idegenforgalmi vállalko­zással. A szocialista országok­ban éppúgy, mint Nyugat- Európában. Népszerűvé vál­tak az olyan új szolgáltatá­saik, mint a dunakanyari lo­vastúrák. Azt tervezik, hogy a kirándulásokat a Börzsöny vidékére is kiterjesztik. Hasz­nosítják többi között az Alagi Állami Tangazdaság szobi, vámosmikolai szálláshelyeit. Az ő tisztük az ifjúsági tu­rizmus fejlesztése is. Rend­szeresen együttműködnek a KISZ megyei bizottságával, az úttörőelnökséggel, az ifjúsági és sportosztállyal. Hagyomá­nyos kínálatuk a tanulmányi kirándulások, üdültetések szervezése. Jelentős szerepet tölt be a Dunatours a megye kulturá­A jelentés az elmúlt három év adatai alapján dinamikus fejlődésről adhatott számot. A korábban hagyományos, szűkre szabott tevékenységet folytató hivatal forgalma 82- ről 210 millióra emelkedett. Az 1983. évi 87 ezerrel szem­ben tavaly a vendégek száma megközelítette a 100 ezret. S ami ugyancsak lényeges, az idelátogatók csaknem száz­ezerrel, több éjszakát töltöttek a hazai szálláshelyeken, mint három évvel korábban. Ugyancsak lényeges változás a valutaforgalom mintegy nyolcszorosára növekedése. S nem csekélység, hogy a kon­vertibilis pénzbevételek több mint duplájára emelkedtek. Az is kiderült a napirend tárgyalása során, mi a titka e látványos változásnak. Tö­mören fogalmazva az, hogy megragadtak minden kínálko­zó alkalmat a bevételek, a nyereség növelésére. Szükség is volt erre, hiszen ebben az időszakban teremtődött valódi versenyhelyzet az idegenfor­galmi szolgáltatások piacán, elég, ha litaluftk az irodák tü- icatjainak...megalakulására. A .Dunatoursnál azt sem felej­tették el, hogy legfontosabb ^feladataik egyrészt a megye idegenforgalmi értékeinek hasznosítása, másrészt az itt •lakók idegenforgalmi szolgál­tatási igényeinek kielégítése. A Dunatours az ellátó szervezetek példája Nem elég a bevált recept A Fest ffevei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése megyeházán rendezett ta­nácskozáson — melyen részt vett Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára is — el­ső napirendként a Dunatours, a Pest Megyei Idegenforgal­mi Hivatal munkájáról szóló beszámolót vitatták meg a résztvevők. Az egyszer máshol bevált sémák alkalmazása — még ha elméletileg megalapozottak is — hosszú ideig és mindenütt nem lehet üdvözítő, bizonyo­sodott be tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésén — két előterjesz­tés tárgyalása kapcsán is. A

Next

/
Thumbnails
Contents