Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
1987. MARCH!® 11, SZERDA 5 OBHKiÁLLÍ TÓ TERMEKBŐL Álmok porcelánfest menyeken ! Öt perccel tizenkettő előtt Falutörténet zsákokban A kőfaragó és a felesége £ Március elejéi? láthattuk Si- $ mó József tárlatát Budapesten. az V. kerület, Apáczai Csere 4 János utcai finomkerámiai » stúdióban. Földpát, kvarc és kaolin keverékéből készül a porcelán, amelynek európai mintáját J. F. Böttger találta fel 1708-ban és a meisseni porcelánmanufaktúra alkalmazta először. Még ebben az évszázadban híres lett a velencei, sevres-i, bécsi és szentpétervári porcelán, Herend a XIX. században érte el világrangját. Idehívták Simó Józsefei is 1341-ben; akkor ismerték fe! rajztehetségét Marosvásárhelyen. Kifogástalanul megtanulta a porcelán törvényeit, fejlesztette rajztudását, színérzékét. Immár három évtizede szigetszentmiklósi műtermében alkotja rendre újdonságait, amelyeknek technikája és szemlélete is merőben neológ törekvéseket jelez. Ezt Érdemes küzdeni .rt*r Öregség Az akarat, a kitartás sokszor csodákra képes. Pásztor Péter díszlet- és kosztümter- vező, grafikusművész a hetvenes évek elején lapunk munkatársa volt. Az elmúlt néhány esztendőben egészsége erősen megromlott. Súlyos betegségeinek következményeként a karja is megbénult. De nem adta fel. Szenvedve, ösz- szeszorttott fogakkal harc’o11 az életet jelentő -mozgásért. mint rajzai is bizonyítják: ez a harc nem volt hiábavaló. Mindössze két ujját használva készítette képeit, amelyek valamennyiünk számára igazolják: érdemes küzdeni. Alkotásaiból mutatunk be most kettőt. Művészetének két irányzatát. Simó József maradéktalanul megtalálta a porcelánfest- mény.ben, mely a táblakép szellemében ragadja meg a képzelet felismeréseit. Simó József fürkésző elméje a megállíthatatlan rajzi ötletek dandárjával közelíti meg nemcsak a valóság faunáját, flóráját, hanem egy elképzelt és rajzi ábrákkal benépesített önálló tartományt is valahol a mese, az álom és a hétköznapok határán. Porcelánfestményei arra utalnak, hogy szárnyakat lehet és kell adni a szívünkben élő meséknek, amelyeket képpé alakítva közös kincsként adhatunk tovább. Ö ezt porcelánfestményekkel adományozza a nézőknek, — kifinomult szín- és rajzkultúrával, valóságos és általa teremtett lényekkel. A realizmus és az elvonatkoztatás teljes skáláját tartalmazza művészete, így Szentendre és Buda valóságos látképe ugyanúgy modellje, mint a vonalak egyedi hálózatával megsejtett és kifejezett Keletkezés. Ez utóbbi önálló eszközeivel válik Hincz Gyula azonos című festményének rokonává mind szemléletében, mind minőségében. Simó József újításában visszatér a műfaj európai változatának nyitányához, ugyanis a porcella olasz szó, tengeri csigát jelent és Simó vonalvezetése a csigakörök finomságait árnyalják tovább. Döntése helyesnek bizonyait, hiszen pontosan vette észre, — a porcelán a táblakép kereteiben fejleszthető tovább, elméleti kutatása művészi gyakorlatában másnak is jó irányt adhat. Abban is példát mutat, hogy művészi tevékenységét rejtette, magánügynek tartotta. Izig-vérig közösségi ember lévén, évtizedekig volt a magyar kerámiaipar égjük orszá*- gos vezetője a herendi, kőbányai és budapesti porcelán- gyár igazgatójaként, miközben fáradhatatlanul szervezte a műfaj utánpótlását. Támogatta azt a kezdeményezést, hogy ráckevei gimnazisták keramikusok legyenek, szervezte a galgamácsai Vankóné Dudás Juli tárlatát Kőbányán, számtalan ifjú tehetségnek adott szárnyakat nemcsak biztatásával, hanem tárlatlehetőségek biztosításával. Nem véletlen hát, hogy budapesti kiállítása után igényeljük szigetszení- miklósi bemutatkozását is. Losonci Miklós Megállt az idő Hamarjában nem is tudom, melyikükre figyeljek inkább. A már-már kiveszőben levő mesterség tudójára — a kőfaragóra — vagy a feleségére. Szó sincs ellentmondásról! Nagyon is egyetértenek. Elhallgat, a férje folytatja tovább saját gondolataival: — így igaz — bólint. — Tíz évig volt téma nálunk az Árpád-korabeli katolikus templom, ennyi idő alatt hozták rendbe. Még ma is sokszor elnézem azokat az ablakokat, boltíveket, kőkiosztásokat — amik a boltíveket tartják. S csodálom a régi embereket, akik ezeket a maradandóság- nak megalkották. — Feriék családi fotói közül került elő például egy kép a húszas-harmincas évekből — szólal meg Ismét Urbánné. Megkeresi, és mutatja: az oltár mellett Péter és Pál apostolok fából készült szobrai álltak. — Az őseim itt születtek, éltek ebben a faluban, s itt Kosdon is nyugosznak — magyarázza JJrbán Ferenc. — Kőfaragók voltak ők is; egykét helyen látható, még kezük munkája. Lehet, hogy ezért, de az is, hogy csupán azért, mert magam is itt jöxtem a világra, szeretem-keresem a régi dolgokat. Ahol szétbontottak egy házat, biztos, hogy ott cserepek után néztem. — Az ebédlőszekrény tetejére mutat, ahol korsók, csuprok sorakoznak: — Ezek ugyancsak így kerültek ide... . Az asszony mosolyogva hallgatja. — Ebben is nagyon egymásra találtunk Ferivel — jegyzi meg aztán Urbánné Csizmadia Mária vegyésztechnikus. Valamikor történelem-földrajz szakos tanárnak készült. Talán azért szánta magát erre a pályára, mert sok régi történetet hallott gyerekkorában az akkori öregektől. Végül aztán nem volt lehetősége a továbbtanulásra, de magán- szorgalomból helytörténettel kezdett foglalkozni. — Egy idős rokon halála Indított el ezen az úton — meséli. — Hagyatékából több korabeli írás, dokumentum került elő a múlt század végéről, s a századelőről. Akkor éreztem úgy, hogy szinte megállt az idő. Talán a mai emberek ezért is vágynak letűnt: korok tárgyi emlékei után ebben a rohanó világban. Kösd — ez az alig két és fél ezer lelket számláló község — is természetesen továbblép az idővel, hiszen egy város, Vác vonzásában él. Zömében ide járnak dolgozni .az emberek, hiszen helyben nem sok munkalehetőség akad. Ám mégsem kell attól tartaniuk, hogy elnéptelenedik a falu. Sőt, akad pár betelepülő is. — Ügy gondolom — magyarázza a fiatalasszony —, hogy talán éppen most kellene megmenteni, megőrizni a település évszázadok alatt kialakult egyéniségét; megóvni a műemlékeit, illetve műemléki értékű épületeit. Napfényben Rád I ÓFIGYELŐ NŐNAP UTÁN. Az idén vasárnapra esett hivatalosan a nőnap. Az ünnepet követő hétfőn tárgyilagosan, a hétköznapok gondjairól beszélgettek, sőt vitatkoztak a nők helyzetével kapcsolatban a rádió műsorvezetői: Szécsi Éva és Feuer András. Partnereik dr. Csaba György orvos, Fazekas Sándorné, a nőtanács osztályvezetője és Koncz Katalin közgazdász voltak. Szóba került a nők foglalkoztatottsága, a gazdasági- társadalmi hatások nemünk életére, munkakörülményeire. Az egyenjogúságról mindjárt a majd másfél órás műsor elején körkérdést tettek föl az utca emberének. A válaszok hol bieskanyitogatóak voltak, hol egyet lehetett azokkal érteni. Mert mit is mondtak az egy-két mondatban nyilatkozók? Például olyasmit, hogy az egyenjogúság csak az alkotmányban létezik, a gyakorlatban nem. Meg hogy csak a munkában vagyunk egyenlők, a fizetések már mást mutatnak. Az egyenjogúság azt jelenti, hogy á gyengébb nemnek többet kell dolgoznia. S egy szélsőséges példa: az egészet azok a nők találták ki. akik nem mentek férjhez, nincs gyerekük. A témával való foglalkozás valamiféle pótcselekvés a számukra, és a megvalósulásra semmi szükség sincs. A válaszok egyértelműen tükrözik a társadalomnak e kérdéssel kapcsolatos sokrétű állásfoglalását. Azt, hogy hiába a számtalan vívmány a törvényekben, rendeletekben, ha a fejekben még mindig nem sikerült rendet teremteni. Mert mit is értünk el a nők foglalkoztatottságának , kiterjesztésével? Először is: nálunk a jövedelmeket úgy állapították meg, hogy egy négytagú család megélhetéséhez mindenképpen szükség van a nő keresetére is. Látványosan növekedett a lányok, asszonyok iskolázottsági szintje, de elsősorban azokon a területeken, amelyeken a férfiak az alacsony jövedelem miatt nem óhajtanak dolgozni. Ha csökken egy pálya presztízse, az szinte törvényszerűen elnőiesedik. Gondoljunk csak a pedagógusokra vagy a jogászokra! Az is tény, hogy aki egyszer hivatást választott, az dolgozni, előre jutni szeretne, bár nagyon sok olyan asszony van, aki ha tehetné, csak anya lenne. Az anyaság és a hivatás kettős feladata összehangolásának viszont jelenleg nincsenek meg a feltételei. Az lenne az ideális, ha a nők dönthetnének — anyagi kényszer nélkül! —, hogy a háztartást, a gyermeknevelést, vagy tanult szakmájukat választják, s tehetnék mindezt úgy, hogy azt gyermekeik ne sínylenék meg. FÉRFIAK GYEDEN. A viszonylag nagy egyetértésben társalgó beszélgetőpartnerek ezen a ponton nem jutottak közös nevezőre. Egy lelkes fiatal apa arról beszélt, hogy a felesége előmenetelét .segítendő ő maradt otthon a gyerekkel. Kitűnő a kapcsolata kisfiával, kiválóan elvégez minden háztartási munkát. Szívesen teszi, és nem érzi, hogy ezáltal csorbulna a tekintélye. Dr. Csaba György nem tartotta helyesnek ezt a lépést, mondván, a kicsiknek egy éves koruk előtt elsősorban az anyára vanJ szükségük. Ezt biológiai érvekkel igyekezett alátámasztani. Vitapartnerei rossz anyákról és anyaszívű apákról szóltak, azt igazolandó, hogy az édesapa ugyanannyit adhat a kicsinek, mint a szülőanyja. Velük értek egyet (talán azért, mert nő vagyok?)', hiszen munkaidő után egész este. délután foglalkozhat az anya a gyerekkel: fürdetheti, etetheti, mesélhet neki, játszhat vele, altathatja, s akkor a kapcsolat semmiféle csorbát nem szenvedhet. A LÉNYEG, hogy az együtt töltött órákban anya módjára viselkedjék, s ne úgy, ahogy némely apák szokták, akik újságolvasással, pihenéssel, televíziózással töltik a családra szánandó délutánokat. Körmendi Zsuzsa Kincsek — mesével Előhoz más képeket is, aztán tábori levelezőlapokat, s végül már fóliazsákokat cipel az emeletről. A zsákokból rengeteg „kincs” kerül elő: hajdani helyi népi viseletek ruhadarabjai, szoknyák, kendők, ingvállak, mellénykók, bő szárú gatya — s mindegyikhez tud egy-egy történetet mesélni. Aztán szinte rös- telkedve mentegetődzik: — Űj a házunk, az emeleti rész még nincs egészen kész. Nagyon sok a teendőm, s a három gyerekkel is törődni kell. Mostanában nem jut idő arra sem, hogy mindezeket rendbe tegyem... Pedig mennyi dolog lenne itt! — kimutat az ablakon. — Ott kezdtek építkezni nemrégiben. Késő bronzkori temető kemence- és cserép maradványok kerültek elő. Visszagyömöszöli a holmikat a zsákokba. — Magam gyűjtögettem ezeket, kérte már tőlem múzeum, de csak egy helyi falumúzeumnak vagy tájháznak adom oda — szögezi le. Egy igazi parasztházra gondol, s ezt a februári tanácsülésen föl is vetette. Jobb híján — Csakhogy azt meg kellene vásárolni — tájékoztat Tu- rely Erzsébet vb-titkár. —• Pénzünk pedig nincs. Még ebben az évben két tanteremmel bővítjük az iskolát; két és fél millióért. Sürgős lenne az egészségház építése, de erre csak a tervidőszak vége felé kerülhet sor. Igen nagy gond a belvízelvezetés, a tehót is ezért fizetik.,. Megértem Urbánné makacs akaratát, s megértem a komoly terheket viselő tanácsot. Pedig a megoldásért talán nem is kellene olyan messzire menni. A községi tanács mellett használaton kívül áll a régi iskola. Ez a lehetőség ugyan nem a legmegfelelőbb, hiszen nem alkalmas igazán falumúzeumnak, no meg erre is költeni kéne. De talán a helytörténeti értékeknek mégiscsak jobb tárolóhelye lenne — legalább ideiglenesen —, és itt bemutathatnák a falu féltve őrzött, gondosan gyűjtögetett tárgyi emlékeit. Vennes Aranka MOZIMŰSOR MÁRCIUS 12-ÉTŐL 18-ÁIG ABONY 12: Első kétszáz évem* 13—15: A Níndzsa színre lép (este) 13— 14: Szerelem első vérig 14: A Nindzsa színre lép 16—17: Szállodai szoba 14— 15: Farkas és a kisgidák BUDAÖRS 12—13: Tüzes angyal 12—15: Aszil szerelmese (du.) 14—15: Foglalkozása mesterlövész* 16—17: Első kétszáz évem* CEGLÉD, Szabadság 12— 15: A Jedi visszatér (du.) Szikét kérek (este) 16—18: A legyőzhetetlen Vutang* 16—18: Csók, Anyu DUNAKESZI, Vörös Csillag ÍZ—13: Montreali bankrablás (du.) 13— 15: Vük (du.) 14— 16: Annie (este) DABAS 12—13: Tűzvész 14—15: Swann szerelme*' 16: Quilombo* DUNAHARASZTI 12—13: Mi lenne, ha* 14— 15: Mara ton életre halálra** (este) 15: Kacor, a detektív (du.) 16—17: A láthatatlan ember ÉRD 12: Elysium 15: Tüzes angyal (este) 15— 17: Az elveszett papagáj (du.) 16— 17: Három férfi, egy mózeskosár 18: Gengszterek klubja FÓT 12—13: Keserű igazság 12—15: Egy szem borsó (du.) 14— 15: Kék villám* (este) 15: a Vörös Szív lovagja 16—17: Elnézést, nézi a meccset?* GÖDÖLLŐ 12—15: Huckleberry Finn és a csirkefogók (du.) 12—16: Leopárd kommandó (este) 16— 18: Betyárok (du.) 17— 18: Édes gondok (este) GYÁL 12: A láthatatlan ember 12— 13: Paci Maci kalandjai 13— 15: Három férfi, egy mózeskosár 16: Elysium KEREPESTARCSA 12: Carmen 13—14: A láthatatlan ember 15— 16: öt láda aranyrög 17: Keserű igazság MONOR 12— 13: Balekok 13— 15: Macskafogó 14— 15: Földrengés 16— 18: Gyanús árnyak 18: Halálos szerelem NAGYKŐRÖS, Arany János 12—15: Szállodai szoba 16—18: Szikét kérek 12: íoi kiskutya NAGYKÁTA 12—14: Gengszterek klubja 14: Vadállatok a fedélzeten 14— 16: Akii Miklós (du.) 15— 16: Forróvérű kísértet (este) 16: Eltévedt nyuszi 17: Fojtogatás PSLISVORÖSVÁR 12— 13: Sárga haj és az Arany Erőd 13— 15: a kismaszat (du.) 15—16: Annie POMÁZ 12— 14: Queen 15— 16: Végtelen történet RÁCKEVE 12: Montenegró 13— 14: Elysium 15: Kislány a városból (du.) 16— 17: Foglalkozása mesterlövész* SZENTENDRE 12—15: Ne vedd e! tőlem a napot (este) 14— 16: Fekete nyíl (du.) 15: Csók, Anyu 16—18: Gyilkos robotok (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 12: Végtelen történet 15: Szemünk fénye TÁPiÓSZELE 12—13: Az őrült család 14—15: Seriff az égből 16: Fojtogatás TÁPIÓSZENTMÁRTON 12— 13 : A kis teve és a csacsi (du.) Break n. (este) 13— 15: Föltámadott a tenger 14— 15: Az elveszett frigyláda fosztogatói* 16: Egy bolond százat csinál (du.) Eper és vér* (este) VÁC 12—15: Mesebolt (du.) Gyanús árnyak (este) 13: O-bi. O-ba, avagy a civilizáció vége** 16—18: Hosszú vágta (du.) Képvadászok (este) VECSÉS 12—15: Szaffi (du.) Gyilkos robotok (este) 16—17: Tüzes angyal * 14 éven aluliaknak nem ajánlott •* Csak 16 éven felülieknek A filmekről bővebb Információ találbató a Mozgó Képekben.
