Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
PKsr .mi 1987. MÁRCIUS 11., SZERDA Joga takácsok Levonás cs fáppénzbi! # Az illetékmentesség «t ül kötelezhető ca szülőtarfásra? A hozzátartozó képviselete e S. L.-né ceglédi lakos több mint három hónapja beteg. Táppénzéből munkahelyén levonták gyermeke állami gondozási díját. A vállalatom jogszerűen járt-e el — kérdezi —, mert úgy tudom, hogy a táppénzből nincs helye levonásnak. A táppénzből csak a tartás- díjat és a jogalap nélkül táppénz címén felvett összeget lehet levonni 33 százalék erejéig. Tartásdíjon e rendelkezés szempontjából a gyermektartásdíjat és ezen felül minden egyéb tartásdíjat (háztartási, unokatartási, szülő, testvér tartása fejében fizetett díjat), továbbá az eltartásra szolgáló járadékszerű ellátásokat kell figyelembe venni. Az állami gondozásért és az intézeti elhelyezésért fizetendő térítés a gyermektartásdíjjal esik egy kategóriába. A táppénzből először a gyermektartási díjat, az állami gondozási díjat és az intézeti elhelyezési hozzájárulást, utána pedig az egyéb tartásdíja-; kát és az eltartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásokat, végül a jogalap nélkül felvett táppénzt kell levonni. • S. P. váci lakos egy távoli rokonától családi házat örökölt. Tanácsi lakásomból szívesen odaköltöznék •— írja de attól tartok, hogy az illetéket nem tudom kifizetni, és ezért a házat cl kell adnom.” Olvasónkat megnyugtathatjuk, ugyanis semmit sem kell fizetnie. A lakástulajdon öröklése esetén, ha az örökös tanácsi bérlakás bérlője, joga van arra, hogy a lakásügyi hatóság javára a hagyaték jogerős átadását követő két éven belül lakásáról lemondjon. Ez esetben az örökség után nem kell illetéket fizetnie. A lemondást a tanács nyilatkozatával kell igazolni. Olvasónk ebben az esetben nemcsak az illeték fizetési ‘kötelezettsége alól mentesül, hanem a leadott tanácsi bérlakása után a helyi tanács rendeletében meghatározott mértékű lakás használatbavételi díj visszatérítésére is jogosult. 6 Köteles vagyok-e eltartani apámat, amikor én két gyereket nevelek. Testvérem is van, aki egyedülálló, jól kereső kisiparos — kérdezi Sz. K.-né Érdről. Szülőtartásra az jogosult aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen, vagy részben nem tudja magát eltartani és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. A rászorultságnál nemcsak a tartást igénylő keresetét, illetve kereső képességét kell számításba venni, hanem vagyoni, jövedelmi viszonyait is. Nem szorul rá ugyanis a tartásra az a szülő, aki életkora, vagy egészségi állapota miatt önmaga tartásához elégséges jövedelemmel (keresettel, nyugdíjjal), vagyonnal nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingatlan vagyona van, amelynek értékesítése vagy hasznosítása révén — akárcsak időlegesen is — rászorultságát csökkenti, önmaga helyzetén könnyíteni tud. A vagyontárgyak értékesítése természetesen nem hozhatja a szülőt olyan helyzetbe, hogy a mindennapos életvitelhez szükséges tárgyaktól, körülményektől megfossza önmagát. Nem követelhető meg tőle a személyes szükségletét szolgáló életvitelhez tartozó vagyontárgyak, az általa lakott családi háznak, öröklakásnak értékesítése. Szülőtartásra — ha csak nem forog fenn érdemtelenség — elvileg minden leszármazó kötelezett. A tartás mértéke azonban eltérő lehet a leszármazottak között. A tartási kötelezettség ugyanis kereseti, vagyoni, jövedelmi viszonyaik szerint oszlik meg a testvérek között. Figyelembe kell venni továbbá a teljesítőképességüket befolyásoló egyéb tényezőket is. Előfordulhat, hogy az egyik kötelezettre különböző egyéb kötelezettség, például gyermektartás is hárul. Ezek megelőzik a szülőtartási kötelezettséget. Nem köteles továbbá mást eltartani az, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyezteti. Arra is tekintettel kel! lenni, hogy a szülő eltartásáról elsősorban az a leszármazó gondoskodjék, aki a szülő munkaerejét huzamosabb időn át hasznosította. A fenti szempontok figyelembevételével fogja tehát a bíróság a tartást megállapítani. O Lakóhelyemtől 200 kilométerre lévő városban kezdődik egy perem. Sem anyagilag, sem időben nem győzném az oda-vissza utazgatást, de ügyvédre sincs pénzem. Eljárhat-e helyettem az ottlakó nővérem? — kérdezi V. 3. Bu- dakalászról. Minden olyan esetben, amikor a jogszabály nem teszi kötelezővé valamely nyilatkozat személyes megtételét, a fél nem csak személyesen, hanem más személy — képviselő — útján is eljárhat. A képviselő által kifejezésre juttatott jognyilatkozat nem a képviselőt, hanem a képviselt személyt teszi jogosítottá, illetve kötelezetté. Az ügyfél szabadon választhat, hogy személyesen jár-e el a perben, vagy meghatalmaz valakit a képviseletével. A törvény csak kivételes esetekben rendelkezik úgy, hogy a személyes megjelenés kötelező. Ilyen például a házassági bontóperben a békítés. Nem lehet eltekinteni a személyes meghallgatástól a személyállapotra vonatkozó perekben sem, de a bíró maga is dönthet úgy, hogy az ügy tisztázása, az igazság kiderítése érdekében személyesen is meghallgatja a feleket. A meghatalmazás egyébként nem zárja ki, hogy a fél a meghatalmazott mellett — erre kötelező rendelkezés nélkül is — személyesen közreműködjék az eljárásban. Meghatalmazott lehet többek között a fél hozzátartozója is. Hozzátartozó ebben az esetben az egyenes ági rokon, s annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs és a jegyes, a házastárs egyen es ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Nem lehet meghatalmazott, aki 18. életévét még nem töltötte be, vagy akit jogerős bírói ítélet a közügyektgl eltiltott, illetve akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, illetve jegyzőkönyvbe lehet mondani. Házassági per vitelére szolgáló meghatalmazással szemben a törvény szigorú alakiságot rendel el, ugyanis az ilyen magánokiraton a megbízó aláírását hitelesíttetni kell. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk: Budapest VIII., Blaha L. tér 3. alatt. A leveleikben feltett kérdésekre ncdig folyamatosan válaszolunk. osztályvezető ca bíróság előtt Megvesztegették esz ügyfelek Egyedi eset az, amelyről a következőkben szó lesz. Pest' megyében évek óta nem fordult elő hasonló: tanácsi osztályvezető állt — vesztegetéssel vádolva — a Váci Városi Bíróság előtt. A bíróság bűnösnek találta dr. Bálint Jánost, a Dunakeszi Városi Tanács volt hatósági osztály- vezetőjét, aki 1985. december 18-tól 1986. február 7-ig előzetes letartóztatásban volt, azóta szabadlábon van. A nyomozás során és a bíróság előtt is mindvégig tagadta az ellene emelt vádat. Az ítélet nem jogerős. Megy Itatáskor A 34 éves jogász, aki korábban a Nógrád Megyei Tanácsnál főelőadóként dolgozott, 1984. május 15-én pályázat útján lett a Dunakeszi Tanácsnál osztályvezető. Nagy hatáskört kapott: hozzá tartozott az általános igazgatási, a családvédelmi és a műszaki csoport. így sok egyéb között telekigénylők, építkezők és szabálysértők ügyeivel is foglalkoztak a hozzá beosztott előadók. A vádiratban vesztegetési ügyként a következők szerepelnek: Andrási Zoltánná szabálysértése, Kozák Gusztáv telekigénylése, Keresztesi Józsefné telekigénylése, Oláh Sándorné telekigénylése, Mogyoró Lászlóné lakásvásárláshoz kért helyi támogatása és Hornyák László lakóépület használatbavételének engedélyezése. Az osztályvezető valameny- nyit személyesen intézte, bár a gyakorlat szerint ezekkel az előadók szoktak foglalkozni. De dr. Bálint János minden esetben magyarázatot adott az egyedi ügyintézésre. Az időrendben első Andrási Zoltánnénál arra hivatkozott: az asszony kijelentette, hogy egy korábbi ügyének intézésénél cigányellenesek voltak. liférő vallomások A kiskereskedőnő ellen egyébként a Kaposvári Tanács tett 1985, május 18-án szabálysértési feljelentést. Ekkoriban Andrásiné többször járt a tanácsházán. Állítása szerint egyik alkalommal a hatósági osztályvezető azt mondta: ... senkinek sem jó, ha fizet az államnak tízezer forint bírságot, inkább adjon neki ötezret és az ügyet lezárják. Elmondása szerint odaadta a nála lévő háromezer forintot, de dr. Bálint János ezt tagadja. Hasonlóképpen zajlott a többi kihallgatás is. Kozák Gusztáv azt vallotta a bíróság előtt, hogy mikor szabálysértési ügyéről tárgyalt az osztályvezetővel, szóba került a telekigénye is. Dr. Bálint Já\ nos célzást tett arra, hogy a kiutalásnál tudna segíteni, de vár is érte valamit. Amikor a kiutaló határozatot megkapta, átadott ötezer forintot. Bálint ezt nem ismerte el, mint ahogy azt sem, hogy Keresztesi Józsefnétől — aki vallomása szerint először kétezer forintot adott az osztályvezetőnek, — megkérdezte volna, hogy előlegnek szánja-e telekügyben ezt az összeget? — Keresztesiné állította, hogy holmijainak eladogatásával és kölcsönökkel szerzett további háromezer forintot, amit átadott. Oláh Sándoréknak ugyancsak telekigényük volt, de szabálysértési ügyben többször jártak a tanácsházán. Vallomásuk szerint ők is adtak pénzt a kedvező ügyintézésért, sőt egyszer segélyt is vettek át, és abból vesztegettek. Mogyoró Lászlóné vallomását, mely szerint lakásvásárláshoz nyújtott helyi támogatás elnyeréséért fizetett háromezer forintot, Bálint János ugyancsak tagadta. ÜCifüiafetések ca jó munkáért Határozottsággá!, türelemmel A nemzetközi nőnap alkalmából a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon huszonnyolcán kaptak kitüntetést és huszonketten főkapitány! jutalmat. Közülük mutatjuk be Szalonnás Józsefné rendőr főhadnagyot, aki a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát vette át, és Jáger Csilla törzszászlóst, akit a Közbiztonsági Érem bronz fokozatával tüntettek ki. Szalonnás Józsefné harminckét éve dolgozik a Ceglédi Rendőrkapitányságon. Hogyan kezdődött? Érettségi után három helyre adta be az önéletrajzát, és amikor behívták a városi kapitányságra, úgy érezte, érdekes, vonzó munkakör az, amit az igazgatásrendészeten kínálnak a számára. Először polgári alkalmazott volt, és csak egy évtizeddel később lett tagja a fegyveres testületnek. A férje, akit három esztendeje gyászol, katonatiszt volt és így munkájukból is adó dott az azonos érdeklődé' Igaz, sok megoldásra vár probléma is, hiszen két gye reket neveltek, és mindig számolniuk kellett a szolgálathó! adódó sajátos munkabeosztással. — Sok önfegyelemre, megértésre volt szükség — mondja —, hogy megoldjuk a problémákat, de sikerült. És mint a beszélgetés soré1- kiderül, ezeket a tulajdonságokat hasznosítja a mindennapi munkában is. Mostanában az útlevélügyekkel foglalkozik, korábban a személyi igazolványok tartoztak hozzá. Az ügyfél lehet tájékozatlan, lehet türelmetlen, olykor értet- len is, de mindig türelemmel kell foglalkozni vele. És nagy öröm, hogy üdvözlőlapokat kap külföldről, köszönik a kedvességét. Mint legutóbb az az idős ember is, akinek már lejárt a személyi igazolványa, és nagyon gyorsan intézkedett az ügyében, hogy rendben legyen az útlevele, és eljusson időben a gyerekeihez. Igen, a gyerekek. Szalonnás Józsefnének is van két lánya, akik már férjnél vannak, de hétvégeken jönnek látogatóba az édesanyjukhoz. Ezekre a találkozásokra készül (kétéves kisunokája is van már) hét közben, amikor vásárol és főz, mert vasárnaponként olykor tízen is ülnek az asztal körül. Mindig elismerték a munmm m Szalonnás Józsefné harminckét éve dolgozik a Ceglédi Rendőrkapitányságon. Jáger Csilla rendőrtiszti főiskolára készül. (Erdősd Ágnes felvételei) káját, többször kapott már kitüntetést, és büszke arra, hogy ismét elnyerte az elismerést. Jáger Csilla ugyancsak érettségi után lett rendőr, előbb a BRFK-nál, majd közlekedési járőr a Ráckevei Rendőrkapitányságon. Nem könnyű feladat ez a gyakran éjszakai és hétvégi szolgálat egy fiatal asszonynak, de helytállását tanúsítja a kitüntetés. Helyszínel baleseteknél, büntet ittas gépjárművezetőket, s mint mondja, nem érzi azt, hogy kevesebb tekintélye lenne, mint a férfi kollégáknak. — Nem büntetni, hanem segíteni akarunk — mondja, és egy példát is említ, amikor sikerült segítenie. Hétvégi szolgálatnál egy férfi nyomta a csengőt az őrszoba ajtaján. Mikor beengedték, e’mondta, hogy elakadt a kocsijuk Dömsöd és Kiskunlacháza között, ott ül a felesége két kicsi gyerekkel. Odamentek, a családot elszállították Szigethalomra, ahonnan már kék busszal és taxival is lehet közlekedni, és végül még autómentőt is szereztek az elakadt kocsi vontatására. Jáger Csilla férje is váltott műszakban dolgozik, így megérti, elfogadja a felesége munkarendjét. Szabadidőben szeretnek szórakozni, színházba, táncolni, járnak. Jáger Csilla tanulni is szeretne, rendőr- tiszti főiskolára készül. Ga. J. ?eBjegyeifófe Sorrendben az utolsó Hornyák Lászlóék ügye, illetve feljelentése, melynek nyomán a hatósági osztályvezetőt leváltották, majd megindult ellene a büntetőeljárás. Hornyák László és felesége 1985. november 5-i beadványában kibővített lakóépület használatbavételének engedélyezését kérte a hatósági osztályon. Az építési engedély szerint a kivitelezési tervtől azonban valamelyest eltértek. Az ügy előadója így is megadta az engedélyt, majd a határozat az osztályvezetőhöz került aláírásra. Pár nappal később dr. Bálint János elment Hornyákék- hoz, és mivel senkit sem talált otthon, egy cédulát hagyott a postaládában, hogy a megadott időpontban keressék fel őt a hivatalában. Az érdekeltek el is mentek és vallomásuk szerint a tanácsháza folyosóján hallották, hogy Bálint doktornál csak pénzzel lehet valamit elintézni. Az osztályvezető nem adott határozott választ nekik, hanem kijelentette, hogy gondolkodnia kell az ügyükön. A házaspár arra a megállapodásra jutott, hogy pénzt ajánlanak fel, és amennyiben az osztályvezető elfogadja, feljelentik őt. Ezt a szándékukat közölték Villási László tanácselnök-helyettessel. Hornyák Lászlóné 1985. november 22-én elment a hatósági osztályvezetőhöz és érdeklődött, hogy van-e már döntés az ügyükben. Amikor tagadó választ kapott, állítása szerint letett az osztályvezető íróasztalára két darab ezerforintos bankjegyet, melyeknek a sorszámát előzőleg feljegyezte. Bálint azt mondta, hogy nem erről van szó, de a pénzt nem adta és nem is utasította vissza, ott máradt az asztalon. Az események ezután gyorsan követték egymást. Amikor az ügyfél eltávozott, Villási László telefonon hivatta dr, Bálint Jánost, és jegyzőkönyvet vettek fel Hornyákék feljelentéséről. A hatósági osztályvezető tagadta a pénz elfogadását, illetve annak felajánlását is. Rendőrt hívtak, de a szóban forgó ezerforintosok nem kerültek elő. Ugyanezen a napon Hornyák Lászlóné - feljelentést tett a Dunakeszi Rendőrkapitányságon és megkezdődött a büntetőeljárás. Dr. Bálint János mind a nyomozásnál, mind az eljárás során tagadta valamennyi tér-, hére rótt bűncselekmény elkövetését. Hivatkozott arra,, hogy egyes, a tanúk által megjelölt pénzátadási időpontokban igazolhatóan nem is tartózkodott a tanácsházán. A bíróság álláspontja szerint azonban a vallomások e téren való pontatlansága elfogadhatóan indokolható azzal, hogy az események óta viszonylag hosszú idő telt el, és a tanúk a kisebb részletekre nehezen emlékeznek. Dr. Bálint szerint a tanúk összebeszéltek ellene, mert egyikük, miután bántalmazott egy köztéri felügyelőt, felkereste pártfogásért. Ö azonban megtagadta a kérést. A bíróság azzal az indokkal nem fogadta el a védekezést, hogy . a tanúk többsége egymást nem ismérte vagy csak felületesen, és érdekükben sem állt összebeszélni a vádlott ellen, aki kedvezően intézte az ügyüket. Végül pedig, mint az ítélet indoklásában szerepel, dr. Bálint Jánosnak módja volt a feljegyzett sorszámú bankjegyeket elrejteni, mert több helyiségbe is betért, mielőtt a tanácselnökhelyetteshez ment. FcSyfcíédá?: a psr A Váci Városi Bíróság bűnösnek . találta dr. Bálint Jánost ötrendbeli, vezető beosztású, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében. A bíróság dr. Bálint Jánost nem jogerősen három év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte, és további három esztendőre a közügyek gyakorlásától eltiltotta. Kötelezte 27 ezer forint jogtalan vagyoni előny megfizetésére. A vádlott felmentésért fe’- lebbezett. Az ügyet másodfokon a Pest Megyei Bíróság tárgyalja. Gál Judit döntött a Legfelsőbb Bíróság Jár-e nyelvpótlék? A dolgozót műszaki-gazdasági tanácsadói munkakörben alkalmazták, ahol az orosz nyelv ismerete és rendszeres használata szükséges volt. Felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezett, de nyelvpótlék iránti kérelmét a munkáltató elutasította. A munkaügyi döntőbizottság is elutasította az igényt. Hivatkozott a vállalati kollektív szerződésre, amely a nyelvtudási pótlékot azoknál a munkaköröknél ismeri el, ahol az idegen nyelv használata nélkülözhetetlen. Azokban a munkakörökben pedig, amelyekben az idegen nyelv ismerete előnyös, azt a dolgozó személyi bérbesorolásánál veszik figyelembe. A döntőbizottság határozata ellen a dolgozó a munkaügyi bírósághoz fordult, és havi bérének 15 százalékát kitevő nyelvpótlék megállapítását kérte. A munkaügyi bíróság sem osztotta a dolgozó álláspontját. A legfőbb ügyész a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen törvényességi óvást emelt. Ennek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. A jogszabályi rendelkezések szerint — mondja a Legfelsőbb Bíróság döntése —, a vállalati kollektív szerződésben (vagy munkaügyi szabályzatban) kell meghatározni azokat a munkaköröket, amelyekben az idegen nyelv használata nélkülözhetetlen, és rendelkezni kell arról is, hogy mely esetekben kell és lehet nyelvpótlékot fizetni a dolgo- zónak._ A jogszabály a munkáltatóra bízza ezeknek a munkaköröknek a meghatározását. A dolgozó munkájában hasznos volt az orosz nyelvtudás — amelyből felsőfokú nyelvvizsgája van —, ezért nem mondható túlzottnak a 15 százalékos pótlék iránti igény.
