Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

4 %töúian 1987. FEBRUAR 5., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI ^cíHan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ha lassabban is, de fejlődünk Élen: a lakásgazdálkodás Múlt heti számunkban ígértük, hogy részletes tájékozta­tót adunk a január 27-i városi tanácsülésről, különös tekin­tettel arra, hogy milyen beruházások megvalósítása várható az idén. Startolnak a jégtörő hajók A kemény hideg miatt erősödött a jégzajlás a Dunán. A Folyamszabályozó- és Kavicskotrá Vállalat jégtörő hajói az elmúlt napokban Baja és Mohács térségében dolgozlak. Budapest kör­zetében most került sor bevetésükre, s rövidesen feltűnnek Szentendre térségében. Képünkön a kormánykerák mellett Simonyi László kapitány Felzárkózni a társművészetekhez Hamar meghonosodtak új helyükön Aki nyer, felveszik Régi és új Két iskolában néztünk szét az elmúlt héten. Rég bevált, jó programokat, új dolgokat és törekvéseket egyként láttuk. A Móricz Zsigmond Gimná­ziumban például a Ki tud töb­be; a Szovjetunióról? vetélke­dő kellős közepébe csöppen­tünk. Tizenhat csapatban 64 diák próbált minél több pontot gyűjteni. A változatos felada­tok között szerepelt riporter­játék,'kép rejtvényhez név- és dátumkeresés, híres személyek megjelenítése. A szaktanárok véleménye szerint a diákok szorgalmasan készültek, rend­kívül fegyelmezetten küzdöt­tek. A megyei versenyen Szent­endrét a 3/A osztály csapata képviseli majd. A középiskola diákjai köz­ben készülnek az immár har­madszor megrendezendő Ki tud többet Magyarországról? címet viselő vetélkedőre. Első ízben a reneszánsz kor volt a tan­anyag. A második részben a barokk. Most következnek a felvilágosodás évtizedei. Ese­tenként a kijelölt korszak iro­dalmát, történetét, művészet- történetét és zenéjét kérik szá­mon a versenyző csoportok tagjaitól. Vagyis szinte ke­resztmetszetet kell adni a rég­múlt korok embereinek életé­ről. Jellemző, hogy ilyenkor még táncokat is betanulnak a fiatalok. Nekünk is nagyon tetszett, hogy ebben a tanévben elő­ször vehettek részt a Móricz Zsigmond-emlékversenyen a város és a körzet nyolcadikos diákjai. Matematikából, ma­gyarból és oroszból csillogtat­ták tudásukat a részvevők. Sza­konként 70—90 gyermek jelent meg. Az első három helyezet­tet — amennyiben ide jelent­kezik — felveszik az 1987— 88-as tanévre. Leányfalun is dicséretes do­logra leltünk: 1985 szeptembe­re óta mindennap tartanak testnevelésórát a gyerekeknek. Zéman Zsuzsa iskolaigazgató elmondta, hogy két esztendő leforgása alatt a 310 gyerek igen megszerette a testmoz­gást. Jobb lett a kondíciójuk, alig panaszkodnak fáradtság­ra. Évente négy hónapon át foglalkoznak úszással. Gyako­ri vendégei a leányfalui és a váci strandnak. Rendszeresen síznek, éppen most készülnek Csehszlovákiába, az ez évi sí­tanfolyamra. Hogy mikor sza­kítanak minderre időt? Pél­dául a 14 tanítás nélküli mun­kanapon. Azt már nem az igazgató mondta el, hogy Leányfalun sem jobbak a tárgyi feltételek a testneveléshez, mint másutt. Sőt, talán rosszabbak. Hiszen itt sincs tornaterem, de van olyan tantestület, amelynek tagjai megértették, mit je­lent az egészséges életmódra nevelés. Az iskolában kézilab­da- és túraszakosztály tevé­kenykedik. Biztos vagyok abban, hogy a gyermekek sportszeretete be­folyásolja a felnőtteket is. Ta­lán ennek is szerepe van ab­ban, hogy mostanában tartot­tak gyűlést arról, hogy meg­alakítják a községi sportegye- sületet is. S talán Rovnyai Já­nos nehézsúlyú Európa-bajnok birkózónk szakosztálya sem lenne olyan népes e szeílem nélkül. A testület megállapította, hogy tavaly lehetőség nyílt a fejlesztésre szánt összeg 10 százalékos megfejelesére. Egyebek mellett gyógyszertár nyílt a Felszabaüuias-iakóte- lepen, átadták rendeltetésének az 500 köbméteres víztározót Ízbég felső részén, teljesen kész az új mentőállomás. Meg­nyílt a Vajda Lajos Múzeum, a tervek szerint halad a gim­názium tornatermének építé­se. A villanyvezeték 3,4, a gáz 3,7 kilométerrel lett hosszabb. Magánerőből 98 otthont emel­tek, lakásépítésre, -vásárlásra 3.5 millió forintot fordított a tanács. A közműtársulásokat is több millió forinttal támo­gatták. Mivel gazdagodik a város 1987-ben? Ösztönzik a cserét összesen 345 millió 526 ezer forinttal gazdálkodhat a ta­nács. Ebből 214 millió 487 ezer forint szükséges az intézmé­nyek fenntartására. Fejlesztésre marad tehát (a tartalékok nélkül) 124 millió 39 ezer forint. Ebből a Kadar­ka úton kisfeszültségű vil­lany-elosztóhálózatot, a Vas­vári-lakótelepen gáz gerincve­zetéket és nyomáscsökkentőt, a Római sánc úton 280 méter hosszú útburkolatot építenek. A Lukács fivérek útja közvi­lágítási hálózatot, a bevásár­lóközpont előtti tér négy busz- várót kap. Tovább rendezik a Papszi­get partját, illemhelyt nyit­nak a Paprikabíró útról nyíló parkolóban, A piacon gomba­vizsgáló helyiséget és átjárót láthatunk majd. Elkészül a Pannóniia-telep csatornakiviteli terve. Kiemelten kezelik a lakás- gazdálkodást. Ösztönzik a la­káscseréket. Szociális támoga­tásként öt és fél millió forin­tot adnak a rászoruló otthon­teremtőknek. Az OTP-től visszavásárolnak 56 telket, s ezeken később tanácsa bérla­kásokat emelnek. A Felszaba­dulás-lakótelepen előkészítik a tervbe vett 60 magánerős lakás területét. Pinceprogram Elodázhatatlan Kékibányá- ban az új szeméttelep kiala­kításának megkezdése. A köz­temetőben újabb parcellát nyitnak. A társadalmi mun- kaakciótat anyaggal támo­gatják. Megkezdik az orvosi ren­delő építését a Felszabadulás- lakótelepen. A jövő év végén szeretnék átadni. Vásárolnak egy egészségügyi gépkocsit. Gyorsított tempóban folytató­dik az új gimnázium torna­termének kialakítása. Ismere­tes, hogy ez év szeptember elsejére a diákok birtokába kívánják adni. Az izbégi fe­dett sportpálya rövidesen el­készül. Az Iparművészeti Fő­iskola gyakorlóműhelyének építése — átvett pénzből — kezdődik. A pincerekonstrukció — csökkentett ütemben — foly­tatódik. 25 százalékkal keve­sebb pénz jut rá, mint tavaly. Ebben az esztendőben 9 mil­lió forintot költhetünk a ve­szélyes üregek tömedékelésé­re, megerősítésére. Tartalékot _A fentieken kívül ® fejlesz­tési kiadásoknál 751 ezer fo­rint zárolt és 4 millió 54 ezer forint gazdálkodási tartalékot képezett a testület. Az idén egy lakostól 2300 forint értékű társadalmi munkát várnak. A cikkben \ természetesen nem szóltunk az intézmények fenntartására, a szociális ki­adásokra 6zánt összegekről. Szentendre és Pomáz or­szággyűlési képviselője, dr. Juhár János körzeti orvos szemmel láthatóan derűsen vi­seli a kettős funkcióból rá há­ruló nehéz feladatot. Talán annak is köszönhetően, hogy hosszú évtizedekig aktív spor­toló volt, egyetemi éyei alatt Debrecenben labdarúgóként koptatta a zöld gyepet. Azóta is napirendjének fontos része a testmozgás. A pomázi körorvos szinte véletlenül lett országyűlési képviselő. Anekdotaként hat, ahogy a történteket elmond­ja. — A feleségemmel mentünk a jelölőgyűlésre. Én, mint az MSZMP Szentendrei Városi Végrehajtó Bizottságának tag­ja, az elnökségbe kerültem. Egyszer csak a résztvevők kö­zül valaki fölállt és azt mond­ta: jelöljenek engem. A dolog teljesen váratlanul ért. A je­lenlévők nem tágítottak, és én megköszöntem a bizalmat. — Gondolom, ezután kiala­kultak elképzelései a képvise­lői munkáról. Milyenek a ta­pasztalatai? — Nem értek váratlan dol­gok. Politizáló, újságot olvasó emberként tudtam, hogy a Parlamentben egyrészt az or­szágos célok megvalósítását segíthetem, másrészt saját kör­zetem gondjaival, örömeivel foglalkozhatok. Az előbbi te­vékenységemhez tartozik: az egészségügyi bizottság tagja­ként támogatom a kormány­zat törekvéseit, hogy az em­berek értsék, meg végre: az egészséges életmód egyéni és nemzeti érdek. Az orvosi munkámban is első helyre te­szem a megelőzést. Személyes példamutatással is igyekszem érvelni. Ügy hiszem, hogy manapság az országgyűlési képviselő valóban részese le­het a célok megvalósításának. A körzet gondjairól szólva azt szeretném elmondani, hogy felbecsülhetetlen segít­séget jelent az ötéves pári- végrehajtóbizottsági tagság, hogy személy szerint ismerem főként a pomázi lakosokat. y Az elmúlt év őszen, amikor ^ a Vujicsics Tihamér Zeneisko- '/ la új épületének átadásáról £ írtunk, kifejeztük a város v. minden lakójának örömét. j Most Bánk Zsuzsannát, az in- j tézet igazgatóját kérdeztük ar- í ról. hogyan érzik magukat í végleges otthonukban? — Nem lehet a körülmé­nyeket a régivel összehason­— Valóban tud segíteni az emberek gondjain? Az ismert nehéz körülmények nem aka­dályozzák ezek megoldását? — Az elmúlt több mint másfél év tapasztalatai alap­ján azt mondhatom, hogy a hozzám fordulók sok akut ügyet próbálnak ismételten kivizsgáltatni. Olyan dolgokat, amelyek már minden fórumot megjártak. Főként tulajdonnal kapcsolatos sérelmekre gondo­lok. Néhány esetben sikerült a választó szemszögéből jobb­ra fordítani a dolgokat. So­kan már azért is hálásak, hogy egyáltalán valaki végig­hallgatja történetüket. Pedig gyakran marad a régi döntés, de az emberek meggyőződnek róla, hogy most legalább vé­gighallgatták panaszukat. A fogadóórák második té­makörét azok a bakik alkot­ják, amelyek a tanácsi ügyin­tézés hibáiból alakultak. Ezek jó része aztán helyre tétetik. Sokan kerestek fel azzal, hogy tegyek valamit: a szolgáltatá­sok munkaidőn túl is legye­nek elérhetőek. Nos, ez lassan tőlem függetlenül is megvaló­sul. A kérdésre válaszolva meg kell említenem, hogy akadnak olyan rossz döntések, amelye­ket csak azért nem változtat­nak meg, mert védik a mun­dér becsületét. — Emlékszem, a program­beszédek idején többen kér­dezték, hogyan egyezteti majd össze a körorvosi teendőket a képviselői elfoglaltsággal. Hi­szen mindkettő rendkívül idő­igényes. — Kétségtelen, hogy nagyon be kell kell osztani az időmet. Szerencsére a társadalmi meg­bízatásokkal járó programok mindinkább munkaidőn túlra szorulnak. Egy hétre általában három gyűlés jut. A rendelés órái délelőttre esnek. Nyu­godtan mondhatom, hogy azo­kat a betegeket, akiket meg­választásom előtt gyógyítot­tam, most is ellátom. Igaz, hogy a családom tagjaival ke­vesebbet tudok együtt lenni. Ezért azonban kárpótol, hogy mindkét munkát örömmel és szívesen csinálom. lítani. Több tervünket sikerült fél év alatt teljesíteni. Ezek közül legjobban annak örü­lök. hogy a KISZ-korú taná­raink nagy sikerű hangver­senyt adtak. Ebből hagyo­mányt kívánnak teremteni, s évente négyszer (újévkor, a tavaszi napok idején, a Szent­— Változott valami az em­berekkel való viszonyában azóta, hogy képviselő? — Részemről úgy érzem, hogy semmi. Szeretném remél­ni, hogy mindazok, akik rám voksoltak, nem bánták meg. A tiszteletet azelőtt is a mun­kámért kaptam. Az a vágyam, hogy ez a későbbiekben is így legyen. Én elsősorban körzeti orvos akarok lenni. A képvi­selői feladatomat megpróbá­lom tőlem telhetőén a lehető legjobban ellátni. Talán ezért is érzem úgy, hogy az emberi kapcsolataim változatlanok, mert számomra az is termé­szetes fordulat lehet, hogy parlamenti mandátumom ez­zel a ciklussal lejár. — Milyen feladatokat tart legfontosabbnak a közeljövő­ben? — Szeretném, ha közelebb kerülnék Szentendre lakóihoz. Abban a vitában, hogy kié Szentendre, az ott élőké vagy a turistáké, teljes egészében azokat támogatom, akik azt mondják: olyan körülménye­ket kell teremteni, hogy az ál­landó lakók s a vendégek egyaránt jól érezzék magu­kat! Mindkét fél érdekelt le­gyen az idegenforgalom erősí­tésében. Hiszen ezt a telepü­lést nem lehet kisajátítani. A látogatónak kulturált város­képet kell mutatni. Szent­endreinek lenni rangot je­lent. De a várost az teszi ran­gossá, hogy értékeit hatásosan és kulturáltan tudjuk megmu­tatni. Körzeti orvosként pedig azt tartom legfontosabb teendőm­nek, hogy minél nagyobb pro­pagandát fejtsek ki az egész­séges életmódra nevelés ügyé­ben. Ebbe a munkába első­ként a családokat kell bevon­ni. Ezután jöhet az iskola, a település. Dr. Juhár János valóban példát mutat. Leszokott a do­hányzásról. Mindhárom gyer­meke aktívan sportol. A leá­nya válogatott ifjúsági kaja­kozó. a kisebbik fia a Buda­pesti Vasas egyik serdülő lab­darúgócsapatának a kapitá­nya. endrei nyárhoz kapcsolódva és a zenei világnapon) fellépnek. Előrehaladott állapotban van a zenei tábor szervezése is, szeretnénk nemzetközivé bőví­teni. A foglalkozásokat itt tar­tanánk az intézetben, a mi tanáraink csiszolgatnák tudá­sukat. Két vasárnap és a zá­rókoncertjükön a nagyközön­ség élőit is fellépnének. Köz­ben vetélkedőket szervezünk számukra, díjakat osztunk ki közöttük. A célunk az, hogy a zenei élet is zárkózzon fel a Szentendrei nyár időszakában is a társművészetekhez. — Egyébként nagyon várjuk a tavaszt. Rendbe akarjuk tenni a padlásteret, az udvart az épület mögött. Még több tennivaló lesz a városi KISZ- bizottság régi házával, amely az udvaron áll. Ebben ren­dezzük be a vonóshangszer- műhelyünket. Most lett kész a villany, néhány nap múlva jön a Tigáz a konvektorokat üzembe helyezni. A szakmun­kásképző tanulói vállalták, hogy társadalmi munkában kifestik az épületet. Ez na­gyon nagy segítséget jelent. Öröm, hogy az Artéria meg­keresett minket, s kérte, hogy a szép fehér falfelületeinken képeket állíthasson ki. Kész­séggel adunk helyt a társmű­vészeteknek. — Készülünk a svédországi útra is. Hetven gyermek és húsz felnőtt utazik. Teljes vo­nós- és fúvószenekar. SM írj ÍREKBE« Menetrendváltozás. Hétfő óta a Volánbusz 2060/658-as járata Szentendre—Pilisszent- lászló között este hat óra huszonöt' perckor Dömörkapu érintése nélkül közlekedik. Érinti viszont Dömörkaput a HÉV-állomástól a Vasvári lakótelepre este nyolc óra öt perckor startoló kocsi. Asztalitenisz. A Szentendrei Petőfi SE férfi és női asztali­tenisz-csapatának mérkőzése minden fordulóban délelőtt 11 órakor kezdődik a felszaba­dulás-lakótelepi iskolában. Családi vasárnap. Február nyolcadikén 9 és 15 óra között a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban is­mét családi vasárnapot rendeznek. Lesz ételtanács­adó, -kóstoló, a Bizományi Áruház Vállalat szentendrei boltja ruhákat kínál eladás­ra. Az oldalt irta: Vicsotka Mihály Fotó: Baricz Imre és Erdősi Ágnes mm t . I . L'J A szentendrei köz­Ketezer adag ebed. j^jsSrss adag ízletes ebédet főznek az iskolásoknak. r Életmódjával példát mutat Remélem, hogy nem bánták meg

Next

/
Thumbnails
Contents