Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
6 1981. FEBRUÁR 28., SZOMBAT \ HÉT Via VILÁGPOLITIKAI KITEKI ...................... ■ Ú j gondolkodásmódra van szükség! Kényszerű robbantási kísérlet - kompromisszumos javaslatokkal Washingtoni kérdőjelek a Tower-hizottság jelentése után ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A világpolitika fősodrát e héten is a Moszkvában és Washingtonban zajló események sorozata határozta meg. A világsajtó nagy része élénken kommentálta Mihail Gorbacsov beszédét, amely a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán hangzott el. E megnyilatkozás fö mondanivalója is az újszerű gondolkodásmód szükségszerűsége volt, amelynek egyaránt meg kell nyilvánulnia, mind a világpolitikai porondon, mind pedig a Szovjetunió gazdaságpolitikájában, belső életében. A nyíltság, amellyel az eddig Aemegyszer „tabuknak” számító problémákat kezelik a mai Szovjetunióban, a kritikus hangvétel, amellyel a begyepesedett, bürokratikus intézkedési módok ellen fellépnek és a dinamizmus, amellyel a helyes megoldási irányok felé gyors lépéseket tesznek, láthatólag mély benyomást kelt a nyugati kommentátorok legnagyobb részében is. A tőkés világlapok egyik fő témájává vált annak latolgatása, hogyan kell a nyugati vezető államférfiaknak fogadniuk ezt az „új szovjet hullámot”, s ez milyen hatást gyakorolhat a rendezetlen világpolitikai problémákra. Vannak olyanok — szerencsére ezek kevesebben —, akik azt taná- csolgatják, hogy a Nyugat „keményítse meg álláspontját”. így — írták —, amikor a Szovjetunió láthatólag rendkívüli erővel fordul „befelé, hogy megújítsa belső életét, gazdaságát”, nagyobb engedményeket lehet kicsikarni tőle a vitás nemzetközi kérdések rendezése fejében. A legtöbb — elsősorban nyugat-európai — hírmagyarázó azonban arra hív fel, hogy Gorbacsov felhívásait az új gondolkodásmódra meg kellene komolyan fontolni, s hogy a Nyugat számára itt a kínálkozó nagy alkalom a kompromisszumos rendezésekre. Nyugat-Európa sok vezető újságírójának, közéleti személyiségének véleménye szerint azonban a pillanat sajnos nem a legalkalmasabb Washington számára, hogy a világot annyira érdeklő fegyverzetcsökkentési témák felé forduljon. A Fehér Házát — mint rámutatnak — túlságosan if leköti az iráni titkos fegyverszállítási botrány le- csendesítésének ügye, s ezért mozgástere erősen korlátozott. Bár — mint a londoni rádió washingtoni, tudósítója emlékeztetett — Carter 1979- ben, elnöksége utolsó előtti évében írta alá a Szovjetunióval a SALT—2 szerződést, s ez olyan helyzetben történt, amikor pozíciói meglehetősen gyengék voltak az amerikai belpolitikai porondon. Az US News and World Report című washingtoni hírmagazin e heti száma is arra a következtetésre jut, hogy a SALT—2-höz hasonló egyezmény megkötése a Szovjetunióval feltétlenül erősítené Reagan helyzetét és csökkenthetné azt a bizalmatlansági válságot, amely a Fehér Ház iránt a titkos fegyverszállítások miatt keletkezett. A Der Spiegel című hamburgi hetilap viszont arra figyelmeztet, hogy az úgynevezett „Irangate” miatt — ahogyan a mostani botrányt nevezik — Reagan hivatali idejének nem utolsó évében, hanem már most lett „sánta kacsa”, azaz olyan elnök, akinek keze már megkötött a választási hadjárat miatt. Olyan körülmények között, amikor demokrata párti többségű a kongresszus és az elnök szavahihetősége lecsökkent, a csillagháborűs program miatt zsákutcába juttatta a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat a Szovjetunióval, nem sok esélye van Reagannek valamilyen „látványos külpolitikai nyitásra". MÁSFÉL ÉVES MORATÓRIUM UTÁN Még a nyugati sajtó jobboldali hírmagyarázóinak nagy része is kénytelen elismerni, hogy a Szovjetunió rendkívül mérsékletet tanúsított, amikor 18 hónapon át újra meg újra meghosszabbította egyoldalúan vállalt moratóriumát az atomrobbantási kísérletekre. A szovjet atomfegyver-kísérletek önként vállalt szüneteltetése e másfél év alatt olyan körülmények között történt, hogy az Egyesült Államok több mint két tucat nukleáris robbantást hajtott végre a nevadai sivatagban. A Fehér Ház mialatt a fegyverkezési hajsza megfékezése hívének vallotta magát, nem volt hajlandó beleegyezni az ezt megállító robbantási moratóriumba. Miközben amerikai tudósok helyezték el mérőműszereiket a szovjet atomkísérleti telep közvetlen közelében Moszkva hivatalos egyetértésével, Reagan ezzel mit sem törődve állította a valós helyzettel ellentétesen, hogy az „atomcsendet” nem lehet ellenőrizni... Reagan elnöknek szüksége volt valamiféle ürügyre, hiszen „csillagháborús” programjának végrehajtásához szükség van atomrobbantási kísérletekre. Mégis — s ezt világszerte a visszhangok tanúsága szerint meg is értik — szovjet részről nem köny- nyen szánták el magukat arra, hogy felújítsák 18 hónap után saját atomfegyver-kísérleteiket. Mint a robbantást bejelentő csütörtöki TASZSZ- közlemény hangoztatta: ez kényszerű lépés volt, amely elkerülhetetlenné vált a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának megőrzése végett. Nem lehet ugyanis a „másik oldalt”, amely' nem akar hallgatni■ a józan ész szavára, egyoldalú katonai előnyökhöz juttatni. Jellemző azonban a szovjet békeszerető politikára, hogy e szükségszerű cselekedetet is megtoldották olyan javaslatokkal, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államok számára a „kis lépést” az atomfegyver-kísérletek szüneteltetése felé. ha már a radikális cselekvésre egyelőre nem szánták el még magukat. Ezt szolgálja az a moszkvai indítvány, hogy legalább a teljes kölcsönös moratóriumig, közös megegyezéssel korlátozzák az évente végrehajtandó atomfegyver-kísérletek számát, vagy legalább határozzák meg alacsonyabb szinten a felrobbantásra kerülő töltetek hatóerejét. sült Államok törvényhozása megtiltja ezt. Felvetődött a kérdés: mennyire volt minderről tájékozott az Egyesült Államok elnöke és mire adott utasítást, miért felelős személyesen. A Tower-bizottság vizsgálódásai korlátozott jellegűek voltak. Casey volt CIA-főnö- köt agyvérzése miatt nem hallgathatta ki, Poindexter volt nemzetbiztonsági főtanácsadót és az ügyben kulcsszerepet játszott North alezredest azért, mert „alkotmányos jogaikra” hivatkozva hallgatásba burkolóztak. Reagan elnök bizonyos „kézírásos jegyzeteit” adta át az ügyről, ö maga ellentmondó nyilatkozatokat tett, majd végül abban maradt, hogy „nem emlékszik arra, hogy utasítást adott-e a titkos fegyverszállításra vagy sem”. A Tower-bizottság elmarasztalta — bár hangfogós formában — a Fehér Ház vezetését, s arra szólított fel, hogy vonják le mindennek tanulságait. Reagan elnök a hét végét a 300 oldalas okmány tanulmányozásával tölti. Szerdán televíziós beszédet mond, s ebben jelenti be a személyi változásokat, várhatóan Donald Reaannek, a Fehér Ház apparatusi főnökének és más munkatársaknak lemondását, illetve újakkal való helyettesítését. Ki- szivárgott hírek szerint szó lesz majd arról is, hogy „bizonyos kontrollrendszabályo- kat” léptetnek életbe, nehogy az iránihoz hasonló titkos üzelmek előfordulhassanak. Kommentátorok azonban megjegyzik, hogy további három bizottság még működik az ügyben. Ezek közül az egyik a független ügyészé, aki azt kutatja, nem tor- tént-e bűncselekmény az ügyben, s két- kongresszusi testület pedig szintén tör- vénysértés gyanúja miatt folytat kihallgatásokat. Vagyis: a Tower-bizottság jelentésével még korántsem zárultak le a dolgok ... Árkus István Tisztelgés Szeincndre szülötte, Jakov Ignaíovity szobránál Hangulatos szentendrei délelőtt (Cikk az 1. oldalon.) Moszkva Szociális kérdésekről Pénteken a Kreml kongresz- szusi palotájában megtartotta negyedik munkanapját a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A plenáris üléssel párhuzamosan hat tematikus szekcióban folyt a vita. A küldöttek folytatták a Szakszervezetek Központi Tanácsa, valamint központi revíziós bizottsága beszámolóinaik megvitatását. Az egyik központi kérdés ezen a napon is a szociális kérdések iránti figyelem fokozása volt. Űrhajósak A Mir negyedik hete Negyedik 'hetét kezdte meg a világűrben Jurij Ro- manyenko és Alekszandr La- vejkin. A szovjet űrhajósok az elmúlt napokban főként tudományos kutatásokkal foglalkoztak. Az erőforrás-kutató program keretében rögzített fedélzeti fényképező berendezéssel a szárazföld és a világóceán egyes területeiről készítettek felvételeket. Magyar javaslat a bécsi találkozón Az európai művelődést segítse HÁROM VIZSGÁLAT MÉG FOLYAMATBAN. A washingtoni botrány egyik állomása volt, hogy csütörtökön közzétették az úgynevezett Tower-bizottság jelentését. Ez egyike volt azoknak a testületeknek, amelyeknek ki kell vizsgálniuk, hogyan történhetett a titkos iráni fegyverszállítmányok ügye a valóságban. A probléma többoldalú. Egyrészt az, hogy az iráni—iraki háborúban semlegességet meghirdetett Egyesült Államok fegyvert szállít az egyik harcoló félnek, s ezzel hozzájárul az öldöklés fokozódásához, és elhúzódásához. Másrészt az. hogy ez túszokért cserébe történt volna, amikor pedig a Fehér Ház a nyílt színen minden alkut elutasított a terroristákkal. S az ügyletből szerzett pénzt a ni- caraguai ellenforradalmárok megsegítésére fordítják olyan szakaszban, amikor az EgyeA európai utótalálkozók pénteki teljes ülésén Bécsben folytatódott a javaslatok beterjesztése és -vizsgálata. Eddig már mintegy száz javaslat fekszik a tárgyalóasztalon, többségüket a szocialista országok terjesztették elő. A javaslatok közé pénteken újabb magyar indítvány került: Erdős André nagykövet küldöttségünk vezetője hazánk, valamint Finnország, Dánia, Görögország, Izland, Norvégia, Lengyelország és Törökország nevében javaslatot terjesztett be a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának és terjesztésének előmozdítására. Küldöttségvezetőnk aláhúzta, . hogy Magyarország e tárgykörben — többnyire más országokkal karöltve — már korábban, a belgrádi és a madridi utótalálkozón, valamint a budapesti kulturáls fórumon tett hasonló kezdeményezéseket. A bécsi utótalálkozón most először fordult elő, hogy egy javaslatot egyaránt támogatott mindhárom államcsoport, a Varsói Szerződés, a NATO, illetve a semleges és el nem kötelezett államok csoportja. Megérkezésekor Nagy Sándorné üdvözölte a JKSZ KB elnökségének elnökét (mögötte jobbról Kótai Géza) Színi István ajándékot adott át Milanko Renovicának Csak röviden... SZPIROSZ KIPRIANU, ciprusi köztársasági elnök elutazott Havannából. Fidel Castro kubai ólamfő meghívására tett háromnapos hivatalos látogatást a szigetországban. FRANK CARLUCCI, Reagan elnök új nemzetbiztonsági tanácsadója egy nyilatkozatában megerősítette: május előtt nem várható döntés arról, hogy engedélyezik-e az új típusú űrfegyverek kipróbálását. GIULIO ANDREOTTI, olasz külügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására előző nap érkezett Moszkvába, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a Kremlben fogadta. Pártvezetők közös közleménye • • I é • m B ff • • 9 ff ••mm ff 9 • • 9 f Kölcsönös homo egyuttmukodes A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására 1987. február 25—27. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, élén Milanko Renovicával, a JKSZ KB elnökségének elnökével. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Milanko Renovicá- nak, a JKSZ KB Elnöksége elnökének megbeszélései a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, valamint a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatait jellemző barátság, nyíltság, a kölcsönös tisztelet, a megértés, a bizalom légkörében folytak. együttműködésük az élet minden területén folyamatosan gazdagodik és bővül, a magyar—jugoszláv baráti és jószomszédi kapcsolatok a szuverenitás és a területi integritás, az egyenjogúság, a függetlenség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein nyugszanak, tiszteletben tartva a szocialista fejlődés sajátos útjait és a két ország eltérő nemzetközi helyzetét. Kádár János és Milanko Renovica hangsúlyozta, hogy országaik nagy jelentőséget tulajdonítanak a Magyar Nép- köztársaságban élő horvát, szerb és szlovén, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban elő magyar nemzetiség helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges társadalmi-gazdasági, kulturálisművelődési feltételek kialakításának, különösen pedig az anyanyelvi oktatással és neveléssel összefüggő igényeik kielégítésének. A közös közlemény foglalkozik a magyar—jugoszláv együttműködés bővítésének szükségességével a tudomány, a technika, a kultúra, a tájékoztatás, a sport .és a turizmus területén. Kitér a nemzetközi helyzet értékelésére, határozattan síkraszáll- va a fegyverkezési hajsza ellen és a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés mellett. Mindkét fél meggyőződését fejezte ki, hogy a látogatás új ösztönzést ad a magyar—jugoszláv kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének. Milanko Renovica a JKSZ KB Elnöksége nevében jugoszláviai látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A megbeszeleseken sokolda- l'ú véleménycserét folytattak a magyar—jugoszláv kapcsolatok helyzetéről, perspektíváiról, a két ország társada^rii- gazdasági fejlődéséről, a Két párt belpolitikái tevékenységéről, az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kommunista, valamint más munkás- és haladó mozgalmak helyzetéről, folyamatairól. t Kádár János és Milanko Renovica megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt és a két ország kapcsolatai kiegyensúlyozottan fejlődnek. Átfogó, kölcsönösen előnyös
