Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

1987. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Folytatódtak Pest megyében a zárszámadások (Folytatás az oldalról.) együttműködés mindkét fél­nek hasznos. Csakúgy,; mint a különböző társulásokban való részvétel, bár az utóbbi idő­ben az elvonást egyre nö­velő szabályozás egy sor gon­dót okoz a? alapítóknak.' Ilyen helyzetben alaposan meg kel! fontolni, mire költ­sék a pénzt, s mint'a beszá­molóból, kiderült, a szövetke­zetben a beruházási igények nagyabbak a lehetőségeknél. A.'vezetőség, a sorrendben az első 'helyet a tehenészetk-.te- lephek adta — ott az idén fejeződik be a rekonstrukció —■ S tavaly kezdtek hozzá az öntözőtelep átépítéséhez is; Bár 1987-et a stabilizáció évének tartják a téeszben. ez nem jelenti azt, hogy vissza kellene fogni a fejlődés' üte­mét. Továbbra is lesz, pénz a számítástechnika alkalmazá­sával kialakítandó belső in­formációs rendszerre — a megvalósítás üteme azonban lassul —. s mindent összead­va, az idén mintegy 75 mil­lió forintot költenek fejlesz­tésre. Tervükben 1 milliárd 427 millió forintos termelési érték és több mint 192 millió 670 ezer forintnyi nyereség szerepel. Kölcsönös érdek A* elnöki beszámolót kö­vetően többén kértek szót. Szinte minden felszólaló ki­emelte, hogy a takarékosság­nak vannak még kihasználat­lan lehetőségei ■— például az általános költségek csökken- : "»ében —, s jobban kellene gazdálkodni az emberek ener­giáivá!,' is, nagyobb lendüle­tet1 adva ■ például a, szocialista mpnkaverseny-mozgalomnak. As, elődök, az alapítók ta­pasztalatainak hasznosítása ugyancsak a fejlődés egyik forrása lehet, mint ahogy a szövetkezet kommunistái, KtSZ-tagjaí is jelezték: az eddiginél nagyobb részt kí­vánnak vállalni a gondok megoldásából. A közgyűlésen felszólalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli- tik„ai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. Elismeréssel ' szólt artióí'laz útró!,' amelyet — a házai mezőgazdaság fejlődé­sét ijs reprezentálva — a Sa­sad; Tsz kollektívája idáig megtett, s helyesnek és bizta­tónak ítélte azt a célt, ame­lyet a kiváló címmel tízszer kitüntetett kollektíva most maga elé tűzött. A sikerekhez Grósz Károly nemcsak a bu­dapesti, hanem a megyei párt- és tanácsi vezetés ne­vében is gratulált, majd így fbiy tatta: —* Valamennyien jól tud­juk, hogy a gondban nincse­nek csodák, és a szerencse is ritkán fordul elő. A szö­vetkezet eredményeinek titka mindenki által felismerhetően ott vári a beszámolóban. Ne­vezetes az, hogy minden si­ker csalc fegyelmezett, követ­kezetes és értelmes munkával érhető el. Általában nem töb­bet. hanem hatékonyabban kell dolgoznunk, s ez vonatko­zik a munkásokra és a veze­tőkre egyaránt. Sőt: a veze­tőknek még egy követelményt kell teljesíteniük. Olyan tár­sadalmi, gazdasági, technikai feltételeket kell biztosítaniuk, amelyek között az alkotó kedv, érvényesülhet, ahol a tisztességes munka elismerést élvezhet. Gond, baj, hiba, esetleg fegyelmezetlenség így is előfordulhat, ezekről azon­ban beszélni kell, mert a vi­tákban világossá válhat, hol vannak munkánkban még rejtett tartalékok. Grősz Károly ezután a ter­melőszövetkezetek Budapest ellátásában betöltött szerepé­ről a következőket mondta: — Köszönet azért a nélkü­lözhetetlen tevékenységért, amelyet a Sasad Tsz a fővá­ros lakosságának ellátásában, a szolgáltatásokban végez. Budapesten rangja van az önök szövetkezetének, a fővá­ros lakói megtanulták be­csülni eredményeikét. De hadd fejezzem ki elismerése­met az egész magyar szövet­kezeti mozgalomnak azért az együttműködésért, amelyre a főváros érdekében vállalkoz­nak a nagyüzemek. Ez a kölcsönös érdekek alapján nyugszik. Példamutató volt az a cselekvés és helytállás, amely az emlékezetes kemény télben az ellátásban tapasz­talható volt. Ez is mutatja, hogy a falu és a város kap­csolata ; egyre,' erősebb. A hernádi Március 15. Tsz zárszámadásán többek között felszó­lalt Lénárd László is. A képen balról jobbra dr. Csonka Tibor, Kde András, dr. Fodor István levezető elnök, Lénárd László és Ádori Károly, az MSZMP Dabas Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára A csirke ma is jó üzlet iskolai minősítéssel élve megfeleltre osztályozta a her­nádi Március 15. Termelőszö­vetkezet elmúlt évi munkáját a vezetőség beszámolóját elő­terjesztő Kele András elnök. A gazdasági stabilitás évének nevezte 1986-ot, de a talpon- maradásért, a megrősödésért további erőfeszítéseket kell tenniük az idén is1, ha a ko­rábbi évek mélypontjáról mi­előbb ki akarnak lábalni. A régi kudarcok felemlege­tése, a kesergés helyett a ho­gyan tovább fogalmazódott meg a beszámolóban, mely nem volt szűkmarkú az arra érdemesek dicséretében, de ennél is bőkezűbb a hiányos­ságok ostorozásában. Kendő- letlenül tárták fel például az iszközhatékonyság fogyaté­kosságait, az ipari ágazat ala- isony teljesítését, s nem rej- ették véka alá azt sem, hogy :gyes vezetőktől, szakembe- ■ektől megváltak, mert a rá- ukí hízott feladatokat nem az. gények szerint végezték. Az aszály Hernádon is meg­lette‘a maigáét, egyedül a lapra; or gó terméseredménye mit elfogadható. A szőlő- és gyümölcstermesztés is olyan íelyzetbe került, hogy csak íagy ráfordítások árán tehe- ;ő nagyüzemi szinten gazda- lágossá. Fájó tény, hogy a tsz jépjárműparkjának 60 száza- éka nullára íródott, a jármű­nek 80 százalékát pedig már “vente kell vizsgáztatni, ugyanakkor a fejlesztési ala- ook igen szűkösek. A pénzt ;ehát oda érdemes koncent­rálni, ahol a tőke biztosan és élelmiszeripar és a kereske­delem további fejlesztését ha­tározták el. Hernád neve eggyé forrt a broiler csirkévé l, a feldolgozott termékek értékesítése mind a hazai, mind a külföldi piaco­kon kedvező. A szövetkezet összes üzemi eredményének 60 százaléka éppen a barom­fi- és a sertésfeldolgozásból adódott. Az ágazat prosperi­tásának köszönhető, hogy a másutt hiányzó eredményeket pótolni tudták, s a termelő- szövetkezet több mint 34 mil­lió forintos nyereséggel zárta a tavalyi esztendőt. Az idén 40 milliós rekonst­rukciót hajtanak végre az ácsai szülőpártelepen, méllyé] nemcsak az állategészségügy helyzet javul, hanem a kiszol­gáló, illetve kapcsolódó üzem­részek is kedvezőbb feltéte­lek közé kerülnek. Fejleszteni akarják a keltetőt, s meg akarják teremteni a sertés­vágás és -feldolgozás " össz­hangját. Az apró lépések tak­tikájával, a tagság tudására szorgalmára alapozva a biz­tos talponmaradást jelölték k: idei programul. Lénárd László, a megye: pártbizottság titkára hozza1 szólásában a beszámoló eré­nyeként nevezte meg a kriti­kus és önkritikus hangnemet, egyben hangsúlyozta, hogy es az őszinteség a tagság javára szolgál. Emlékeztetett arra hogy az új vezetés irányítá­sával két esztendeje próbál­nak kijutni a gödörből, ám s fáradságos útnak még csak s felét tették mes. Ezernyi szállal A Sasad Tsz elnökének beszá­molóját hallgatja a tagság A budapesti pártbizottság e|ső titkára ezután a Pest megyével .való egymásrautalt­ságról beszélt. Kiemelte, hogy a főváros és környezete ezernyi szállal kapcsolódik össze. — Nap mint nap sok ezren járnak dolgozni vidékre, s még népesebb a , fővárosba bejáró emberek tábora is. Sokoldalú az együttműködés az egészségügyben, ezen belül is, a betegellátásban, s ez érvényes az oktatás területei­re is. Szoros a termelési és tudományos összefonódás. Hétvégeken ezrek utaznak a fővárosból, hogy pihenésre szánt óráikat az üdülőtelepe­ken töltsék el. Ezért köteles­ségünk a körzet települései­vel együtt alkotóan részt ven­ni a feltételek megteremtésé­ben — mondotta Grősz Ká­roly, majd beszédét az ország helyzetének értékelésével folytatta r. ■ , : — A szocializmus építésé­nek elmúlt több, mint négy évtizedében soha nem volt könnyű dolgunk. De gondjaink ellenére olyan országot épí­tettünk, amelyre büszkék le­hetünk. Az eddig megtett út értékeiből semmit sem von le, hogy eredményeinkkel ma elégedetlenek vagyunk. Ám a jövőben sem számíthatunk konfliktus nélküli életre. Most a cselekvésen van a hang­súly, Korszerű választ kell, adnunk a világban végbeme­nő változásokra, lépést tartva például az elektronika fejlő­désével. Szembe kell néznünk azzal is, hogy a világpiacon a magyar munka leértékelő­dött és ez számunkra veszte­ségeket okoz. Világos prog­ramra van tehát szükségünk, s a kibontakozás hitet, bizal­mat és sok munkát követel tőlünk. A fejlődéshez minden feltétel adott. Van világos programunk, az MSZMP XIII. kongresszusának határozata és a népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye. Az emberek bíz­nak a pártban, azt várják, hogy irányítsa a cselekvést,s niam hiába, mert a párt a tár­sadalmi és gazdasági folyama­'okban nélkülözhetetlen, veze­tő szerepet, tölt be — mon­dotta befejezésül Grősz Ká­roly. . Célrészjegyekből pénz Ä HÉT HÍRE FAL MELLETTI I 9 Az építők szakszervezetének központi vezető­sége a vállalati tervezőmunka tapasztalatait összegez­te. ® Kihirdették a Tervezzünk tárgyakat elnevezésű gyermekpályázat eredményét. 9 Kiskertművelők ki­állítása nyílt meg Budapesten, a Technika Házában, Tavasz a télben címmel. Q Felavatták a marcali rá­dióadót. ® A hét híre az is, hogy az Építőipari Tu­dományos Egyesületben vitaülést szenteltek az új tu­lajdonságú régi falazóanyagoknak. nem hihető mai Hihető eszünkkel, mai tapasztala­taink tükrében, de tény: a század elején a megye lakó­házainak minden százas cso­portjából kettő — nem téve­dés, kettő — készült égetett tégla -falazattal. A többi ? Cse­kély részben fából, termés­kőből, döntően vályogtéglából és údöngölt) sárból, azaz ún. vertfalazattal. A harmincas évekre valamit^ változott ez az arány, ám akkor is — például 1933-ban — úgy, hogy a községekben újonnan emelt lakóházaknak a 99 százaléka földszintes volt, s százból hatvan csupán egy szobával épült meg. Szegénység szabta arányok, irányok. Múltba visszalépő séták a falak mellett nehogy falmelléki következtetésekre vezessen! Óvakodjunk tehát az olyan okoskodástól, mint amilyen például az lenne, hogy pusztán a pénz (hiánya) szabta meg, ki, hol, miként épít. Hatott a tehetősebbekre is a hagyomány, a tapasz­talat. A jól megépített, kel­lően szigetelt vályogtégla fa­lazatú ház ugyanis a min­dennapi célszerűséget nézve semmivel sem került hátrább a rangsorban, mint a téglá­ból készített. Amint a kvá- derfalat sem szabad ajkbigy- gyesztve minősíteni, hiszen a terméskőtömbökből formált alapzat korántsem antikvitás például a vízjárta, elöntéses helyeken. Eljött azután a minden régit félrelökni, min­den újat kritika nélkül alkal­mazni ideje. Családi ház cí­mén beton- és táglaerődök magasodtak a községekben, a városok kertekkel telehintett részein, amint a több emele­tes, nem magánerőből készült lakóépületeknél sem sok töp­rengésre adott időt az új di­vat, miből, hogyan épüljenek, mi lenne a legcélszerűbb. A túlzásokból való kijózanodás akkor kezdődött elr amikor kiderült, kényszerű népgazda­sági hatások nyomán, na­gyon nem mindegy, amire te­tő kerül, annak mekkora a költsége. A közpénztárca és a magánbugyellárisok sová- nyodása fölfedeztette azt, ami egyébként ott volt az or­runk előtt. A régi tapasztala­tot. A tapasztalatot arról, a fal nem akkor jó, ha fölösen erős, szilárd, rendíthetetlen, hanem ha célszerű. S ami ésszerű egy lakótelep házai­nak kialakításakor, nem ok­vetlenül az egy nyaralónál, egy családi háznál, mellék­épületeknél. A megye leg­szebb lakóháza címet 1986- ban például egy olyan csalá­di otthon kapta meg, mely­nek falai „sárból” és nem téglából készültek, bizonyíté­kaként annak, az elhagyott múltból nem mindent kell el­hagyni fölösként, kacatként. Ma a megyében az állami építőipar három technológiát alkalmaz a lakóházak kivite­lezésekor. Panel, öntött, blokk falazattal készülnek a laká­sok, s például a blokkos épí­tési mód egy lakásra vetített költsége busz százalékkal ma­gasabb, mint a panelé... Az ezerszer kárhoztatott panelé. Ami- nélkül lehetetlenség lett volna olyan ritmusban és olyan mennyiségben otthono­kat teremteni, mint amilyen­ben ez történt a hatvanas és hetvenes években. Nem árt azonban az óvatosság az ada­tok, az arányok kezelésében! A megyében ugyanis az újon­nan elkészült családi ottho­noknak a kilencvenöt száza­lékát magánerős formában hozzák létre, a lakosság be­ruházásai — és ezek döntő részben lakásberuházások — a megyében Ilyen célra elköl­tött forintoknak az egyhar- madát teszik ki! Az ésszerű­ségben — a gazdaságosság­ban — tehát annak van meg­határozó szerepe (annak kel­lene hogy legyen), ami ezen a területen történik. FriSS műszaki eredmények, adalékanyagok, építési tech­nológiák bizonyítják, például a vályogtégla teherhordó ké­pessége a korábban megszo­kottnak a többszörösére nö­velhető — és többemeletes ház is készíthető belőle —, hő- és hangszigetelése ugrás­szerűen javítható. S ez csu­pán egyetlen mozzanat az új tulajdonságokkal feruházott régi falazóanyagok jelenéből. A fal mellett tehát nem fal­melléki, hanem nagyon is világos, nyílt tanulságok kí­nálkoznak fel hasznosításra. Konyhai bölcsességgel fogal­mazva: mindennek jogosult­sága van a nap alatt, a ma­ga helyén. S ez utóbbi két szó a lényeg. S e lényeg fon­tosságára az figyelmeztet, hogy ma egy négyzetméter lakásterület nettó építési költsége háromszor akkora, mint volt 1970-ben. Mészáros Ottó Az elnök nyugdíjba megy alatt országos, sőt határair kon túli hírnévre tett szert termelőszövetkezet, amely in ponáló anyagi és szellemi te két összpontosított, s régól folytatja azt a gazdaságpolit kát — termelni, feldolgozni é értékesíteni —, amelyre egyi inkább szükségük van a gaj daságoknak a talpon maradás hoz. A küldöttgyűlés utolsó ns pirendként március 1-jej h-s tállyal — munkája elismerésé nek méltatásával — felmer tette teendői alól Z. Molná Mihályt, a tsz elnökét, al bejelentette, hogy nyugállc mányba vonul. Z. Molnár Mi hály 27 évet töltött el terme lőszövetkezeti ' elnökként é kulcsszerepe volt az egy évti zeddel ezelőtti egyesítés ót elért kimagasló eredmények ben. Utódját március els napjaiban választják meg. Tudósítottak: Fazekas Eszter, Furucz Zoltán, Márványi Ágnes, Móza Katalin Fotók: Erdősi Ágnes, Vimola Károly használhassák tartalékaikat, eredményesebben alkalmaz­kodjanak a piaci helyzethez. A nehézségek ellenére az el­múlt évben a Rozmaring 9 százalékos bérfejlesztést tu­dott nyújtani dolgozóinak, s 1987-re is igyekeznek megte­remteni a 8 százalékos növelés gazdasági alapjait. A terv szerint 75 milliós eredményt kell elérnie a szövetkezetnek ebben az évben. Ehhez azon­ban szemléletváltozásra és szigorú gazdálkodási fegye­lemre van szükség. A küldöttevűlés a beszámo­lót követően elfogadta a jö­vő évi tervet, valamint hoz­zájárult az alapszabály módo­sításához, a célrészjegyek ki­bocsátásához és más, az 1987- es gazdálkodást érintő dönté­sekhez. Dr. Murvai László, a Roz­maring Termelőszövetkezet el­nöke az 1986-os gazdasági év értékelésekor — ahnak elle­nére, hogy az esztendő a tsz számára több sikert, elisme­rést hozott — elsősorban a nehézségeket, problémákat elemezte. Elmondta, hogy a tervezett 61 millió forintos eredmény helyett csupán 57 milliót teljesítettek. A lema­radást ugyan egyszerű lenne az aszályos nyárra, a jelentős növénytermesztési veszteségek számlájára írni — csupán az őszj gabonafajták alacsony hozama miatt a tsz 7 millió forintot vesztett —, ám ha az 1985-ös, 71 milliós eredmény­nyel hasonlítjuk össze az ideit, világos, hogy nem csak a mostoha időjárás felelős a kérdésben. A Meriklón gt 10 millió forinttal maradt el a tervtől, s a virágkertészet sem ért el megfelelő eredménye­ket. A Faépszer leányvállalat sem tudta Önállóságát kihasz­nálni, kénytelenek voltak megszüntetni, most ismét a tsz ágazataként dolgozik. Szeretnék stabilizálni vala­mennyi egység gazdasági, pia­ci helyzetét, ennek érdekében az 1987-es évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a műsza­ki fejlesztésre, célrészjegyek kibocsátásával fedezik majd a szükséges összeget. Ha kell, szervezetváltoztatással növe­lik a nyereségtermelő képes­séget. Összességében azonban az ágazati vezetők gyorsabb, rugalmasabb döntéseire van szükség ahhoz, hogy az ipa­Nehezedő gazdasági teltéte­lek mellett is sikeres teljesí­tés. Így lehetne összefoglalni egy mondatban a kerepestar- csai Szilasmenti Tsz tavalyi eredményeit, amelyeknek ér­tékelése tegnap hangzott el a szövetkezet közgyűlésén. A mezőgazdasági alaptevé­kenység aszály miatti ered­ménykiesését a többi ágazat jó teljesítése pótolta, például az élelmiszer-ipari, amely csaknem 9 százalékkal halad­ta túl tervét. De hasonló ered­ményekkel büszkélkedhet a gyógynövénytermesztés és -fel­dolgozás, különösen a drog, a lepárló és a cseppüzem. Még jobb teljesítést könyvelhettek volna el, ha nem húzódik, el la 120 millió forintos beruhá­zással készült aromagyártó üzem átadása. Ennek ellenére az 1,4 millió dollár értékű tő­kés export figyelemre méltó. összességében sikerrel zár­tak az ipari és szolgáltató ága­zatok is, például az építési, il­letve a parképítő részleg. Az eredmények mellett rámuta­tott a beszámoló a hiányos­ságokra is, például a készlet- gazdálkodás és a költségnöve­kedés hibáira. Egyre többen vásárolják a szövetkezet célrészjegyeit, az év végéig 3,2 millió forint ér­tékben kelt el a dolgozók kö­zött, akik így készpénz-meg­takarításukkal a tsz fejleszté­si és exportalgp-bővítési cél­kitűzéseit segítik, természete­sen előnyös kamatozás ellené­ben. Elismeréssel szólt a Szi­lasmenti Tsz eredményeiről Takács József, az MSZMP KB alosztályvezetője, hozzátéve, hogy akkor is az, ha a ta­gok ennél dinamikusabb fej­lődéshez, jelentősebb ered­ményekhez szoktak. Tíz év

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents