Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

Népfrontkrónika Elfogadták az idei munkatervet ^ Vlésí tartott a Hazafias Népfront Vác Városi Bi- ^ zottsága. A tanácskozásra meghívták a körzeti titká- í rókát is. A résztvevőkkel ismertették az 1987. évi ta- nácsi városfejlesztési és költségvetési tervet, majd vi- £ ta után elfogadták a HNF városi bizottságának idei £ munka- és üléstervét. A bizottsági ülésen meghívoct- % ként részt vett dr. Gruber Attila, a Váci Városvédő £ és Városszépitö Egyesület titkára is, aki tájékoztatást adott az egyesület megalakításáról, céljairól, terveiről. A pedagógiai munkabizott­ság megbeszélésén az iskola- tanácsok megalakulásának időszerű feladatairól esett szó. Az előkészületi munkák foly­nak a tanintézetekben. Ülése­zett a népfrontbizottsághoz kapcsolódó fogyasztók taná­csa, az időskorúak koordiná­ciós bizottsága. Sikeres volt a kertbarátkor sorozatának első előadása s a nőklub batyu- bálja. Sződligeten elnökségi ülést tartott a községi népfrontbi­zottság. Megvitatták a házadó­rendeletet, a helyi iskolata­nács megszervezésének fel­adatait és az 1987-es munka- programot. Szorgalmazták a fásítási terv jóváhagyását, ta­vasszal szeretnék elkezdeni a csemeték kiültetését. Püspök­hatvan bizottsági ülésén fog­lalkoztak a jó ivóvíz beveze­tésének szükségességével, az ivóvíztársulat megalakításá­val. Tervezik nemzetiségi ta­lálkozók rendezését is. Szobon a falugyűlés hallgatósága előtt adott tájékoztatást a nép­frontbizottság helyi titkára a tavaly végzett munkáról, majd a tanácselnök számolt be a múlt évi tevékenységükről s az 1987. évi feladatokról. A lakosság változatlanul a népfrontbizottsághoz fordul, közérdekű problémák megol­dását kérve. Jogosan felvetet­ték többen, hogy nemcsak a régi, az új közlekedési lámpa is gyakran hibás lesz. Nem le­hetne ezt egyszer végleg, jól megcsinálni? A Tabán utcá­ból és a Hajnik Pál utcából kérték a szemét elszállítását. A vasútállomáson van egy nagy és egy kisebb kijáró a sínek felé. Az utóbbinál reg­gelenként hosszú sorok állnak. Kérik a keskeny átjáró kiszé­lesítését. A Halászkert kör­nyékén lakók panaszkodtak, hogy hetente háromszor éjjel két óráig hangos diszkó za­varja nyugalmukat. Sürgősen el kellene tüntetni az utakon a téli fagy okozta gödröket, re­pedéseket. Sokan panaszkod­tak az ÉDÁSZ-ra: utcák kivi- lágítatlanok. s a környező fal­vakban gyakori az áramszü­net. P. R. Váci Nézőtér 2601. Pf. 32. Karnevált rendeztek 1987-et írunk. Sok új épület magasodik városunkban, van­nak közöttük lakóházak, isko­lák egyaránt. Mégis a deák­vári Radnóti Miklós Általá­nos Iskola tanulóinak egy ré­szé a művelődési házban, ifjú­sági klubban és egy régi óvo­da épületében kénytelen gyűj­tögetni a tudás morzsáit. Ne­héz feladat ez tanárnak, diák­nak egyaránt. Az iskola tanári kara Bu- csánszky János vezetésével, mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a gyerekek zökkenőmentesen tanuljanak, ne erezzenek hiányt semmi­ben az új iskolaszárny fel­építéséig. Most van a télűző farsang ideje. Az óvodában otthonra lelt második osztályos gyere­kek itt rendeztek álarcos kar­nevált a két tanító néni, Vi­rányi Józsefné és Hídvégi Zoltánná segítségével. A sok­sok jelmez, a‘ versenyek, a ze­ne, a tánc, no meg a szülők által sütött finomságok el­feledtették a nehézségeket, a gondokat. A családias légkör, a tanár —diák és szülő között kiala­kult jó kapcsolat mindennél többet ér. B. T. P. Római karnevál A Magyar Televízió 2-es programja közvetíti február 26-án, csütörtökön 21.25-kor Hubay Miklós Római karnevál című kétrészes drámáját, a Váci Nézőtér előadásában. A darabot Ruszt József rendez­te, főbb szerepeit Ruttkai Éva, Szilágyi Tibor, Ruttkai Ottó és Benkő Gyula játssza. Filmmúzeumi napok. Pénte­ken este 7 órakor a Két fo­goly című magyar archív fil­met mutatják be a művelő­dési központban. Előadás, filmvetítéssel Családtörténet, fotó, irodalom A Hazafias Népfront XV. Kerületi Bizottsága 1984-ben kiadta Tóth István bíró élet­rajzát. Borítója fakszimile, a nyomdai kivitelezés már mo­dern technikával készült. Ez a kiadvány annyiban lehet váci érdekeltségű, mert egy romboid alakú földrajzi egy­ség. a Vác—Berkenye—Rákos­palota—Dunakeszi püspöki és Károlyi-uradalmak terüle­tére eső közigazgatási törté­net. A családtörténet vázolja a Tóthok, nevüket csak x-szel jelző, úgynevezett rovásírásos bírók történetét 1700-tól a már írni tudó bíróig, aki mint utolsó és egyenesági leszár­mazott 1908-ban hunyt el. Er­ről a hivatalról annyit kell tudnunk, hogy az ilyen típusú bíró hivatalával együtt vesz részt az igazságszolgáltatás­ban, de inkább vitás kérdések döntésére felkért személy. A könyvben környékünk akkori életére jellemző táj- szavait találjuk, »mit már mai beszédünkben és hivata­los iratokban nem haszná­lunk. Leír egy 1840-ben tar­tott bérmálás! szertartást, me­lyen a váci püspököt — va­lószínűleg Horváth Mihályt bandériumokkal, lovakból ál­ló díszcsapattal és egy 50 sze­mélyes térti tékű ebéddel fo­gadták, „ahol a püspök úr is igen jótalálta magát”. Nézzük át a könyv tájjelle­gű szavait amit az 1972-ben kiadott Magyar Értelmező Kisszótár is csak részben em­lít: „Szesszeszios. úrbéres kül­telek (Szesszeszio. jobbágyte­lek), „preceptor” (segéd- vagy házi tanító), „rektor” (feleke­zeti iskolák igazgatóhelyette­sei, tágabb értelmezéssel is­kolajegyző, egyes esetekben harangozó is) „inszurrekció” (nemesi felkelés, hadiszolgá­lat), „vihogás” (a ló örömteli nyerítése), „eszterág” (a köl­töző gólya, aki ismeri rendel­tetésének az idejét), „disz- czeplind” (önfegyelem), „ki- világos-kivirradatig” (egy nap és egy éjszaka), „dukál” va­lakinek (kijár vagy megillet valami), „dévaikodás” (pajkos incselkedés), „szerdás vagy szeredás” (négyszögletes, fe­deles csíkos szövésű tarisz­nya), „mándruc” (vadmacska), „szűkölködés” (csak a leg­szükségesebb) stb. 1 A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalat megjelentette a visegrádi születésű dunaka­nyari művésznek, Nédler Ist­vánnak rövid életrajzát Hegyi Loránd írásával. Az 1968-as Iparterv kiállításon feltűnt al­kotó művei akrill, vászon, olaj és nikkelezett vasleme­zek világából alakul. Képze­letbeli térrendszerek huma­nista megjelenítési formáiba vezetik be az olvasót a könyv fekete-fehér és színes képei. A felvételek jelentősebbik hányadát a váci származású. Tahin Gyula készítette. Aki láthatta a Műcsarnokban a francia Gerald Titus-Carmel és Claude Viallat kiállításán a bizarr piktúra és a vele párhuzamosan együttműködő képi felvételeket, az megál­lapíthatja: a váci fotóművész értő diszpozícióból, művészi aspektusból készítette a könyv fotóit. Vezető napilapjaink művé­szeti rovatai hírül adták, hogy az Operaház balettkara ja­nuár 8-tól 18-ig Triesztben vendégszerepeit és Hertel- Asthon táncjátékát „A rosszul őrzött lány”-t tíz alkalommal vitte színpadra. Az Operaház három szereposztással váltot­ta a megerőltető előadást. A ferde, lejtős, egyenlőtlen szín­pad miatt az egyik főszerep­lő Metzger Márta áldozat lett, megsérült. Ahogy a Magyar Nemzetben B. Szántó Judit 'írja: „Sérülése miatt nem tu­dott tovább táncolni, helyére a másnapi premierjére készü­lő Szabadi Edit ugrott be, s ezzel megmentette az elő­adást. Egyetlen összpróba nél­kül, teljesen új szerepben, nem a megszokott partnerek közé beállni egy, már zajló produkcióba és ragyogó ala­kítást nyújtani — azt hiszem, ez nem mindennapi művészi tett.” A Program Magazin 1986. szeptember 17—24. számában Kaán Zsuzsa így jellemzi a váci balettművészt: „szürke selyemoverál: divatosan vá­gott, hullámokba omló frizu­ra, bájos. arc, könnyűléptű, vonzó nőiesség: Szabadi Edi­tet, az Operaház egyik veze­tő szólótáncosnőjét „civilben” akár stewardesnék vagy mu­sicalsztárnak is hihetné az ember. A Hazafias Népfront V. ke­rületi Bizottságában működő fényes szellők baráti köré­ben ez év április 2-án ,,,Szár­szó szellemi hagyatéka egy könyvtáros munkásságában” címmel a HAGY Darvas Jó­zsef üzemi könyvtár volt ve­zetője tart előadást, áttekin­tést nyújtva 1968-tól 1982-ig általa szerkesztett irodalmi összeállításaira. A mintegy negyven perces előadás dia- filmekkel vetítve és magne­tofonszalagokra felvett elő­adások részleteivel feleleve­níti a hajdani Magyar Élet Táborban örökségül kapott írói üzenetek helyi megvaló­sulását. Petővári Gyula Mások is követik Karácsony ­A váci Zalka Máté Köny­vesboltban a második héten is változatlanul nagy az ér­deklődés a fél áron árusított szép- és a szakirodalom iránt. A szomszédos papírbolt is átvette a jó ötletet: az iskola­táskákat 30 százalékos ked­vezménnyel, az idei naptára­kat az eredeti ár feléért áru­sítja. Szőke Pálné, a könyvesbolt vezetője elmondta, hogy ilyen nagy forgalmat legutóbb a ka­rácsonyi vásár idején bonyo­lítottak le. A vásárlók szem­mel láthatóan örülnek, hogy Móra Ferenc, Karácsonyi Be­nő, Gáli István, Déry Tibor, Karinthy Ferenc és mások már régen elfogyottnak hitt kötetei kaphatók az akciós időszakban. A pultok majd mindegyikén ott van az 50 XXXI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Gyorsmérleg Szobon Sikerrel köszönti a jubileumot — Úgy kell dolgoznunk, hogy méltóak legyünk tovább­ra is a magas kitüntetéshez, ígérhetem, a magunk részéről mindent megteszünk ennek érdekében. Ezeket a szavakat 1986 ta­vaszán mondta Rasman Ist­ván, a Szobi Áfész tapasztalt, jó hírnévnek örvendő elnöke. S nem akármilyen eseményen tette ezt, hanem azon az ün- hepi termelési tanácskozáson, amelyen a Kiváló Szövetke­zet címmel, valamint a Bel­kereskedelmi Minisztérium, a Szövosz elnöksége és a KPVDSZ vörös vándorzászla­jával tüntették ki az áfészt. Megyénk legeredményesebben dolgozó fogyasztási szövetke­zete ismét bizonyított. Az ígéret szép szó... De vajon sikerült-e Szobon be­tartani? Erről érdeklődtünk a közösség vezetőjétől Rasman István elnöktől. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakult az áfész 1986-os mérlege? — Ismét sikeres esztendőt tudhatunk magunk mögött. Ennek azért is örülünk, mert az idén tavasszal lesz 20 éves szövetkezetünk. Elértük a ko­rábban bűvösnek tartott fél- milliárdos forgalmat. Haté­kony gazdálkodásunknak egyik fokmérője a húszmillió forintos gazdasági haszon. A napokban lapozgattam egy korábban készült kiadványun­kat, szövetkezetünk történeté­ről, s bizony elérzékenyülve emlékeztem az első lépések­re. Működésünk első évében 80 millió forint volt az árbe­vételünk, az 1 milliós nyere­ség mellett. Akkoriban csak egyetlen melegkonyhás ven­déglőnk működött. De tér­jünk vissza a mába. Változat­lanul húzó ágazat nálunk a kiskereskedelem, a 407 milliós árbevétel ezt bizonyítja. Cl Nyilván nemcsak a for­galom emelkedésének ' örül... — Az elmúlt hetekben szá­mos fórumon vettem részt. Jólesett hallani a' tagság, 'a lakosság elismerő szavait. Egy évvel ezelőtt célul tűztük ki az áruellátás színvonalának szintentartását. Nos. jobb szer­vezőmunkával, kereskedelmi kapcsolataink bővítésével, a boltvezetők részére kidolgo­zott ösztönzőbb bérezéssel ké­pesek voltunk tovább javíta­ni az áruellátás színvonalát. Kereskedelmi hálózatunkban fiatal vezetői gárda alakult ki és erre büszkék vagyunk. © Említene neveket? — Csak néhányat emelnék ki, így a nagybörzsönyi ABC vezetőjét Sági Lásziónét, Let- késen Hegedűs Lászlóné tett ki magáért, itt Szobon az 5, ABC vezetője Gulis Györgyné dolgozik magas Színvonalon. Ha már neveket említettem, igazságtalanság lenne megfe­ledkezni a régiekről, akik mar éves óta élenjárók, számos kitüntetés birtokosai. Elsősor­ban Edelmann Györgynére (Verőcemaros) és Papi Gézá- néra (Vámosmikola) gondo­lok. © A kereskedelmi ellátás javulására hogyan reagal a tagság? — Mind nagyobb bizalom­mal. Ez mindenekelőtt cél­részjegy. tagi kölcsön jegyzé­sében nyilvánul meg. Az így befolyt összeg jelenleg 13 mil­lió forint. © A kiskereskedelem ala­posan túlteljesítette tervét. Oe hogyan produkált a másik két alaptevékenység, a vendéglá­tás és a felvásárlás? — Bár teljesítményük jobb a tavalyelőttinél, a tervet nem teljesítették. Igaz, országos je­lenség a vendéglátás forgal­mának stagnálása, illetve visszaesése. A felvásárlásban pedig elsősorban a kegyetlen szárazság, a kedvezőtlen idő­járás miatt nem jöttek be számításaink. Tehát van mm javítanunk az összességében kedvező mérleg mellett. Az idén különösen a keresett ex­portáru, a bogyós gyümölcs és a vadhús felvásárlását szeret­nénk fokozni. Változatlanul fontos teendőnk a készletgaz­dálkodás további javítása. © Az állami elvonások év­ről évre fokozódnak. így tu­lajdonképpen a jobb munka ellenére mind kevesebb pénz marad a nyereség után a szö­vetkezetnél. A tavalyi 20 mil­lió forintos nyereségből meny­nyi összeggel rendelkezhet be­látása szerint az áfész? — Csupán 18 százalékkal. Ez bizony még a hálózat szin­téntartásához is alig elegen­dő. nemhogy a fejlesztéshez. De a tagság anyagi segítségé­vel folytathatjuk a rekonst­rukciós programunkat, ha szolidabban is mint szeret­nénk. Kóspallagon az ABC-t bővtitjuk, Szobon is megkezd­jük az új üzlet építését, Má- rianosztran az italboltból me­legkonyhás vendéglőt alakítot­tunk ki, ahogyan ezt tettük Letkésen tavaly. © A tervek szerint1 néhány hónapon belül elkezdik Pest megye kereskedelmi hálóza­tában is jelentősnek számitó beruházásukat, a nagymarosi áruház építését... — A vízlépcső munkálatai, majd a hatalmas létesítmény elkészülte nagy változást hoz a környék arculatában, s per­sze kereskedelmében. Az 1600 négyzetméteres, kétszintes áruház munkálatai elodázha- tatlanolk. A megyei tanács jó­vá is hagyta a tervet, s 4.5 millió forintos támogatást nyújt, míg a Belkereskedelmi Minisztériumtól 4 millió fo­rintot kapunk, de segít a Pest Megyei Mészöv is. Tagságunk pedig már 5 milliót adott. Cé­lunk minél hamarabb elvé­gezni az el§ő kapavágást. © Március közelién lesz a „megmérettetés”, azaz a kül­döttközgyűlés. Erre hogyan készülnek? — Szerénytelenség nélkül mondhatom: a jól végzett munka tudatában. Nem sze­retem a nagy szavakat, de csak azt mondhatom: csupán közös erőfesziítéssel, a dolgo­zók véleményére támaszkod­va, a tagsági bizalom további erősítésével tudunk tovább­menni azon az úton, amelyen már olyan sok szép sikert el­ért szövetkezetünk kollektívá­ja. Irta és fényképezte! Kovái Iván Szokolyán kétmillió forinttal segítette a tagság a szép ABC felépítését. Mosolyukkal ezt köszönik a bolt dolgozói.- februárban százalékos jelzőcédula. Isko­lák, üzemek későbbi ajándé­kozásra vitték a díszes al­bumokat: Torda város, A naiv művészet Magyarorszá­gon. Magyarország ipari mű­emlékei. Helyi vonatkozású szerző — dr. Branyiczkí Lász­ló — Az asztmáról című kis kötete nyolcforintos áron vásárolható. A kirakatokban az árleszál­lított hanglemezek között ol­vashatjuk a borítólapon Pso- ta Irén. Ilosfalvy Róbert, Me­tis György, Szedő Miklós, Ne- i mányi Lili nevét. A táncda- lok kedvelői is olcsóbban ve­hetik március liyolcadikáig a Várj miig sötét lesz, OKÉ, V’M To-rock című nagyleme­zeket sok más társaikkal. P. R. A szövetkezet vállalkozókedvének bizonyítéka: vadhúsboltot nyitottak a fővárosban. ISSN 0133—2759 (Várt Hírtap)

Next

/
Thumbnails
Contents