Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TINACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM. 48. SZÁM Ára: 1.80 forint 1987. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Hevesebb, de .. eddig, ha a szabályozott , bevételek között túl nagy t«* biztosabb pénz tel volt a szövetkezeti hozzá- i árulás/ ez oly mértéíkben teremtett bizonytalanságot a gazdálkodásban, amely már a tervszerűséget befolyá­solta ..(3* OLDAL) Hanta és kép — Nem fo«adom el az ér­t • *■ '2, S. velőst, hogy Hincz művésze­CntBGB‘1 GffékCSt te nem közérthető. Az igazi ok a közművelődés kényelme, a szervezés hiánya. Ki­csit elfeledkezünk Pest megyében arról, hogy ... kon­tinentális fontosságú múzeumok létesültek.. (3. OLDAL) Sallerek. - a szakosztály ugyan- I m nem adta ki a sportolót, basnakt aranyak de a mamsz elnöksége felülvizsgálta ezt a döntést és átigazolta Kamarást az ürömiekhez.” O- OLDAL) HiSleSnféle »■ • • Az életbiztosításra befi­, _ zetett díj után az intézet keavezmenyek 7%-os kamatot fizet, emel­lett az ügyfelek pénzét vállalkozásba fekteti, s a kelet­kezett többlethozam egy részét is megkapják a biztosí­tottak.” (*• OLDAL) Nemzetközi »• • • Nem t‘tkolt Célunk, hogy sze- ^ retnénk a művészeti seregszemle hímévé van segítségével jobban megismertet­ni a világgal hazánkat és kulturális értékeinket is...” (8. OLDAL) Hazánkba érkezett a JKSZ küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán ha­zánkba érkezett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége Milanko Renovi- cának, a JKSZ Központi Bi­zottsága elnöksége elnökének vezetésével. A delegáció tag­ja Marko Orlandics, a JKSZ KB elnökségének tagja, Szta- niszlav Sztojanovtcs, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó tit­kára. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Ká­dár János, az MSZMP főtitká­ra, Szűrös Mátyás, a KB tit­kára, Kótai Géza, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. Je­len volt Györke Sándor, ha­zánk jugoszláviai, valamint Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság magyarországi nagykö­vete. LosoncziPál fogadta Lord Haiishamet hosonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke - szerdán az' Or­szágházban fogadta Lord Hail- sham of St. Marylebonet, a brit parlament lordok házá­nak elnökét, aki a magyar Or­szággyűlés meghívására hiva­talos látogatáson tartózkodik hazánkban. Tárgyalásait befejezve a ko­ra délutáni órákban Lord Hailsham elutazott hazánkból. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Cservenka Ferenc- né, az Országgyűlés aielnüke Lázár György Angyalföldre látogatott A tétovázásnak nincsen helye búcsúztatta. Mihail Gorbacsov felszólalása a szakszervezetek kongresszusán A döntő: a kapcsolat a tömegekkel f A Kreml kongresszusi palotájában szerdán foly- ^ tatta munkáját a szovjet szakszervezetek XVIII. kong- í resszusa. A kongresszus második napját Mihail Gor- í bacsovnak, az SZKP KB főtitkárának beszédével kezd- ték. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett a fő­város XIII. kerületében. Tár­saságában volt Markovics Ferenc, a budapesti pártbi­zottság titkára is. Délben kezdődött a program a kerü­leti pártbizottság Váci úti székházában, ahol a párt­végrehajtóbizottság tagjai­val találkozott és folytatott eszmecserét a kormány elnö­ke. Bornemissza Sándor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára — aki Lázár Györgyöt az érkezésekor Kiss Zoltánnal, a kerületi tanács elnökével együtt köszöntötte — tájékoztatást adott An­gyalföld politikai életéről, gazdasági eredményeiről, a közhangulatról, a lakosságot leginkább foglalkoztató kér­désekről. Elmondta* hogy eb­ben a 150 ezer lakosú várós- részbfen, ahol mintegy 250 ipartelep működik, mindig is felelősen foglalkoztak az em­berek a szűkebb vagy tágabb közösség — a munkahely, a kerület, az ország — dolgai­val. Az ismert gondokkal együtt most is megvan a bi­zalom a párt, az ország veze­tése iránt. Ugyanakkor a ko­rábbinál érzékenyebben rea­gál a közvélemény a gazdasá­gi nehézségekre, tapasztalható aggódás is, hogy vajon meg tudjuk-e őrizni az elért ered­ményeket, s hogyan tudunk kilábalni a felgyülemlett gon­dokból. Munkások, műveze­tők, gazdasági vezetők köré­ben egyaránt fontos emberi tényező — ez az angyalföl­diek véleménye —, hogy a saját feladataik pontos isme­retében legyen meg a kellő önbizalom, az eltökéltség azok végrehajtására. Lázár György azzal vette át a szót. hogy először tolmá­csolta a Központi Bizottság, személy szerint Kádár János, az MSZMP főtitkára, vala­mint a kormány üdvözletét, és jókívánságait Angyalföld ve­zetőinek, munkahelyi kollek­tíváinak, égész lakosságának. Ezután kifejtette: olyan idő­szakban vagyunk, amikor megnövekedett a párt által irányított, a kommunisták ál­tal kezdeményezett aktív po­litizálás szerepe, jelentősége. Mégpedig olyan értelemben is, hogy egyidejűleg jelente­nek politikai kérdést az or­szág gondjai, az emberek, a családok egyéni problémái, legyenek azok akár gazdasági, jogi jellegűek vagy más ter­mészetűek. Nem lehet úgy ta­golni a kérdéseket és a rájuk adandó válaszokat, a soron levő teendőket, hogy „ez poli- t '•'ti. ez meg állami feladat". , -íTyen összefüggésben szólt részletesebben az MSZMP Központi Bizottságának tavaly novemberi határozatáról, amely a gazdasági munka megjavítására serkent minden területen. A közvéleményben nagy várakozást kelteit és kedvező fogadtatásra talált e dokumentum, amely több te­kintetben és több kérdésben a korábbiakhoz képest hang­súlyosabban fogalmaz. Egyet­értésre talált a kritikus és az önkritikus hangvétel, az ön­magunkkal szembenézés igé­nye — a gondok megoldása az előrehaladás érdekében. Ki- nek-kinek a maga területén kfell megmutatni, megtalálni a teendőjét, mert csak így bon­takozhat ki aktív cselekvési egység. A határozatból világos az a szándék is — mutatott rá a kormány elnöke —, hogy nagyobb hangsúlyt kell kap­nia a társadalmi feltételek és körülmények olyan formálásá­nak, amely elősegíti a XIII, kongresszuson megjelölt politi­kai, gazdasági feladatok gyor­sabb ütemű végrehajtását. To­vább kell bővíteni, jobban ki­teljesíteni a szocialista demok­ráciát. Az is megértésre, tá­mogatásra talált a Központi Bizottság állásfoglalásából, hogy világossá tettük: folytat­nunk kell a gazdasági refor­mot, de olyan szellemben, hogy az eddigieknél jobban igazod­junk azokhoz a konkrét külső körülményekhez is, amelyek objektív tényezői gazdasági munkánknak. Azzal azonban mindig és mindenkinek tisztá­ban kell lenni, hogy „nincse­nek kész receptek”. Arról is szólt Lázár György, mint boldogulásunk nélkülöz­hetetlen eleméről, hogy a veze­tés részéről nem szabad türel­metlennek lenni az emberek problémáival szemben, még Tegnap a megyeházán tett látogatást a megyénkben tar­tózkodó umbriai delegáció. A küldöttséget Balogh László, a megyei tanács elnöke fo­gadta. A megbeszélésen részt vett Vágvölgyi József általá­nos elnökhelyettes, Balázs Gézáné elnökhelyettes, dr. Barta Miklós, a végrehajtó bizottság titkára és dr. Tar- pai Emese, a szervezési és jogi osztály vezetője. Balogh László röviden tá­jékoztatta a vendégeket a megyei tanács munkájáról, a közigazgatás rendszeréről, majd a küldöttség tagjainak kérdéseire válaszolt. Az esz­mecsere során olyan kérdések kerültek szóba, mint a fiata­lok életkörülményei, közéleti aktivitásuk, a cigányság hely­zete, a tanácsok önállósága és az állammal való kapcso­latuk. A tegnap délelőtti találko­zó adott alkalmat arra, hogy Balogh László és a delegáció vezetője, Germano Marri professzor, az umbriai tarto­mányi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke aláírja azt az együttműködési nyilat­kozatot, amely a két terület jövőbeni kapcsolatának kere­teit jelöli ki. Az elvi jellegű megállapo­dás aláírásán kívül a megbe­szélésen vázolták a közeljö- , vóre Vonatkozó "konkrét el­képzeléseket is. Ezek szerint már 1987 nyarán megvénk öt umbriai művészt látna vendégül a zebegényi képző- művészeti szabadiskolában, amit a következő évben kö­kevésbé elzárkózni azok elől. Fontos eleme ez a bizalom­nak, az egyetértésnek és egyet akarásnak. Nem mondhatunk le arról, hogy beavassuk az embereket az általános — ha­zai és nemzetközi — kérdések összefüggéseibe, az ország gondjaiba, megvilágítsuk előt­tük a kiváltó okokat ugyan­úgy, mint a kivezető utat. Ko­rábbi hibákért „felelősök” ke­resése vagy egymásra mutoga­tás helyett az összefogásban van az erő. Csak akkor halad­hatunk előre, ha mindenki tisztában van vele: gondok ön- maguktól nem oldódnak meg. ezért tenni, cselekedni kell, s csak az változik jóra, amit mi változtatunk meg. A kije­lölt teendők végrehajtásában tétovázásnak, késlekedésnek nincs helye, s az együttes cse­lekvés meghozza az eredményt — hangsúlyozta Lázár György. Délután a Minisztertanács elnöke felkereste a kerület egyik legeredményesebben működő munkahelyét, az Autóvillamossági Felszerelések Gyárát a Váci úton. Itt megtekintette a gyár több részlegét. Programzárás­ként a vállalat egyik pártalap- szervezetének beszámoló tag­gyűlésén vett részt Lázár György. vetne Pest megyei grafikusok és keramikusok viszontlátoga- tása. Ugyancsak idén nyárra meghív a megye egy umbriai együttest a nagykátai nép­táncfesztiválra. De érkezne 15 középiskolás diák is Olaszor­szágból, akiket nagykőrösi társaik látnának vendégül ki­lenc napon át, hogy majd együtt utazzanak vissza Umbriába hasonló nyaralásra. Szerepel a tervek között a két megye gazdasági életének kölcsönös bemutatása kiállí­tással és termékbemutatóval. A két terület vezetői szor­galmazzák, hogy Umbria és Pest megye egyetemei és ide­genforgalmi hivatalai alakít­sanak ki egymással közvet­len kapcsolatot. A Szovjetunióban folyó át­alakítás menetéről, a szovjet szakszervezetek ezzel kapcso­latos legfontosabb feladatairól és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről szólt a fő­titkár beszéde, melynek ele­jén emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt ült össze az SZKP XXVII. kongresszusa, egy hónappal ezelőtt tartotta legutóbbi ülését az SZKP Központi Bizottsága és alig több, mint egy hete rendez­tek meg a moszkvai Kreml­ben a békefórum résztvevői­nek találkozóját. Ezek az ese­mények tükrözik korunk fel­gyorsult ütemét, amelyet a hatalmas kezdeményezések, az értékrend módosulása, az erő­södő remények, a társadalmi felemelkedés és az újnak a .régivel vívott kérlelhetetlen harca jellemeznek. A főtitkár kifejezte meg­Germano Marri hangsúlyoz­ta a megbeszélésen, hogy a kibontakozóban lévő együtt­működés úttörő jellegűnek számít Olaszország külföldi kapcsolataiban, s ezért ők nagy jelentőséget tulajdoníta­nak annak, hogy a tervezett programok megvalósuljanak. Ezzel egyetértve mondta Balogh László, hogy járatlan utat járnak ezzel a kapcsolat­tal, s sokféle akadályt kell még leküzdeni. Éppen ezért kell az együttműködés irá­nyát tisztázni és lépésről lé­pésre haladni előre. Az umbriai delegáció ma befejeződő Pest megyei láto­gatása egy ilyen lépés volt a kapcsolatok szorosabbra fű­* győződését, hogy a kor szel­leme fogja áthatni a szak- szervezeti kongresszus mun­káját is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakításban még csak az első lépéseket tették meg, s a legfontosabb, tehát a legnehezebb még hát­ra van. Mindannyian azt akarjuk — folytatta —, hogy a jobbat hozó változások minél előbb bekövetkezzenek. A párt ál­tal meghatározott célok, a gazdaságban, a társadalmi és politikai életben mind erő­sebbé váló változások olyan jelenséghez vezettek, amelyet a várakozások forradalmának lehetne nevezni. Sokan türel­metlenek, gyors szociális és anyagi eredményeket várnak. A gyorsítást, az egész élet minőségének javítását csak egy módon lehet elérni: haté­kony, termelékeny munkával. Az SZKP Központi Bizott­sága felismerte: nem lesz gyorsítás, ha nem kezdjük meg a társadalmi élet átala­kítását, nem tesszük egészsé­gesebbé az országban, a párt­ban, a társadalomban kiala­kult légkört — mondotta Mi­hail Gorbacsov. — így vető­dött fel egy olyan központi bizottsági ülés szükségessége, amely kidolgozza az átalakí­tás elméletét és meghatározza a káderpolitika időszerű fel­adatait: ez volt a januári KB-ijlés fő feladata. Az átala­kítás most kezd gyakorlati formát ölteni. A munka a párt irányítá­sával folyik, az SZKP tekin­télye növekszik — mondotta Mihail Gorbacsov, majd le­szögezte: nem távolodnak el a szocializmustól, hanem az átalakításon keresztül kibon­takoztatják és megerősítik annak potenciálját. A demok­ráciának a dolgozók érdeké­ben történő kibővítése irá­nyában haladnak. Furcsa lenne, ha az átala­kítás mindenkinek megfelel­ne — mondta az^SZKP KB főtitkára. — A demokráciára nem azért van szükség, hogy akárki előtt is kedvező szín­ben tüntessük fel magunkat. A szakszervezetek feladatai­ra ^áttérve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az elmon­dottak természetesen a szak- szervezetek munkájára is vo­natkoznak. A kongresszuson folyó vita középpontjában ép­pen az a kérdés áll, hogy mik ezzel kapcsolatban a szak- szervezetek legfontosabb fel­adatai. A szakszervezeteknek köz­vetlenül a dolgozók kollektí­váiban végzett tevékenysége, a tömegekkel, az emberekkel való mindennapos és sokrétű kapcsolata döntő. Az átalakítás körülményei közepette a szakszervezetek új szerepét abban látom — fejtette ki Mihail Gorbacsov —, hogy egyfajta ellensúly­nak kell lenniük a gazdaság­ban a műszaki szempontok túlzott érvényesítésével szem­ben, és küzdeniük kell a gaz­dasági döntések szociális tar­talmának erősítéséért. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a szak- szervezeteknek nemcsak jóvá kell hagyniuk a tervek és programok szociális kérdések­kel foglalkozó fejezeteit, ha­nem tevékenyen részt is kell venniük azok kidolgozásában, s ha szükséges, meg kell fo­galmazniuk saját alternatív javaslataikat. A szovjet vezető ennek kapcsán a. Központi Bizottság nevében a kezdeményezőkész­ség fejlesztésére, új utak ke­resésére és az alkotó hozzá­állás erősítésére hívta fel ■ szakszervezeti kongresszust. A kongresszusnak a kor követelményeivel összhang­ban meg kell határoznia a szakszervezeti tevékenység át­alakításának széles körű programját. Lényegesen nö­velni kell a szakszervezetek harcosságát, gyökeresen ki kell irtani a formalizmust, a kampányszerűséget, az akta­gyártást és a bátortalanságot. A szakszervezetek legyenek állhatatosak és következete­sek a szovjet emberek létfon­tosságú igényeinek kielégíté­sében. Ennek érdekében pedig a dolgozó embert kell mun­kájuk középpontjába állítani. A szakszervezetek vélemé­nyének a dolgozók vélemé­nyét kell kifejeznie. A szovjet vezető részletesen szólt a szakszervezetek köz­reműködését is igénylő szo­ciális feladatokról, köztük ;az egyik legfőbbről, a lakásprdb- léma megoldásáról. Az alkotó munkáról, a szocialista mun­kaversenyről szólva kifejtette: ahogy a dolgozók kollektívái­ban alakulnak a dolgok, úgy mennek majd az egész társa­dalomban. A gazdasági önelszámolás rendszerének általános elter­jesztésével a dolgozói kollek­tívák és a szakszervezetek az állam erős partnereivé vál­nak a szociális programok végrehajtásában. A szovjet szaktanács és a köztársasági szakszervezeti tanácsok széle­sebb körben élhetnének tör­vénykezdeményezési jogukkal a dolgozók érdekében, és ha­tározottabban szembeszállhát- nának a gazdasági szervek olyan törekvéseivel, amelyek szűkítik a dolgozói kollektí­vák tevékenységi körét. Beszédének befejező részé­ben az SZKP KB főtitkára a nemzetközi élet főbb kérdéseit tekintette át, hangoztatva, hogy azok a legközvetlenebb módón kapcsolatban vannak áZ ország belső fejlődésével. Az átalakítás és a nyíltság szavakat különösen a januári KB-ülést követően világszerte a haladás és a béke sajátos szinonimáiként értékelik. Kül­földön helyesen ismerték fel (Folytatás a 2. oldalon.) zésének utján. Germano Marri és Balogh László aláírja az együttműködési nyilatko zatot. A kép bal oldalán dr. Tarpai Emese (Erdősi Ágnes felvétele) Látogatás a megyeházán Művészek, diákok Umbriábél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents