Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
Kereskedelmi őrjárat Az üvegházban tavasz van A tavasz még várat magára, papírforma szerint is majd március 21-én érkezik el. Ettől függetlenül, ahogyan a hó eltűnik, és a fagyok nem veszélyeztetnek, a kertekben és a földeken elkezdődik a munka. Az üvegházakban és a fóliasátrakban már élnék az apró kis növények Vajon hogyan készülnek a mezőgazdasági szakboltokban a rohamra, milyen ellátás várható, erre voltam kíváncsi körutam során. A Thököly úton Mészáros Gyula gazdaboltjába mentem. Az agrármérnök boltos néhány éve még a tangazdaság főmérnöke volt. — A biztosat hagyta ott a bizonytalanért? — tettem fel a kérdést. — Van benne valami, különösen, ha figyelembe veSz- szük, hogy szeptembertől január elejéig pang a bolt. Volt idő a festésre, árubeszerzésre. Ügy érzem, a vásárlók nem panaszkodhatnak, gazdag a választék. A hazai márkás magvak mellett importból származók is vannak. Zöldségfélékből minden fajta, így sárgarépa 8, uborka 10, bab és borsó ugyancsak 10—10 féle. Holland paradicsom, káposzta, karalábé és sök egyéb mag is kapható. Elcsodálkozom a kínálaton, ez csak nekem újság, tudom meg Mészáros Gyulától. A szakemberek keresik a drágább magvakat, és örülnek, hogy kapnak. Kis szünet következett beszélgetésünkben, egy bagi házaspár nagyobb mennyiségű magot és növényvédő szert választott, következett az elszámolás. Közben egy fiatalasszony tanácsot kért, mit tegyen, ha a padlásukon menyét van. A menyét védett állat, padlásra nem fészkel. A kereskedő megígéri, megnézi, milyen állat tartja izgalomban a ház lakóit. A következő pillanatban belépő férfi azt kérdezi, milyen és mennyi talajfertőtlenítő szükséges az ő kertjükhöz. A boltos adatokat kérdez, tanácsot ad. Munkaidejének egy része tanácsadással telik el, és ez tetszik is neki, így nem esik ki a szakmájából. Visszafelé tartó utam során bementem a Fácán soron Tikon Józsefné élelmiszerüzletébe. Az egyetem szomszédságában immár tíz éve üzemel ez a kis bolt. Van benne sokféle áru, házikenyér, liszt, só, cukor, olaj, egyszóval alapvető élelmiszerek, ami szem-szájnak ingere. Mielőtt kilépnék az üzletből, a polcon megpillantom a fényezett rizst, megörülök. Otthon már napokkal előbb megbízást kaptam, ha valahol látok ilyet, feltétlenül vegyek. Ki gondolta volna, hogy éppen ebben a kis üzletben kapok? ' A piac a megszokott képpel fogadott, a következő árakat jegyeztem fel. A vegyes zöldség 42, a karalábé 30, a burgonya 12, a zeller 42, a karfiol 60, a vöröshagyma 20, a lila hagyma 26, a fokhagyma 200 forint. Egy kiló káposzta 16. a kelkáposzta 26 forintba kerül. Az uborkáért 160, a paradicsomért 150, a sóskáért 120, a parajért 100, a fekete retekért 20, a sütőtökért 10 forintot kérnek. A dióbél 280, a dughagyma 82—88, a szőlő 88, a körte 38, az alma 12—16 forint. A zöldpaprika darabja 10 forint, egy fej saláta 22 forint. A gomba 100. a tojás 3 forint. Csiba József Zeneértőknek Játék tíz percben A zeneértők és -kedvelők kedvenc műsora a Kossuth rádió Ki nyer ma? című, évek óta sikeresnek számító sorozata, amelynek alcíme Játék és muzsika tíz percben. A műsor járja az országot, ezen a héten, február 20-án, pénteken 12.30 órakor Gödöllőről, a Pálma cukrászdából jelentkezik. A szerkesztők várják az érdeklődőket, s bíznak abban, hogy az ajándékok nem maradnak gazdátlanul, mert városunkban is akadnak a kérdéseket megválaszoló, a zeneirodaimat ismerő, a komoly zenét kedvelő versenyzők. Közösen a művelődésért Színészarcok, mesefilmek Aszód közművelődési életébe teljesen beleolvadt már a helyőrségi művelődési központ. Számtalan nyilvános rendezvényen, ünnepségen, vetélkedőn látogathatnak ide a környék és nagyközség felnőtt és ifjú lakosai. Márciustól megjelenik az önálló műsorfüzetük, így a plakátok mellett bővebb tájékoztatást tudnak majd nyújtani az érdeklődőknek. Jelenlegi programjaikról Vörös László igazgatótól kértünk felvilágosítást. — Színészarcok címmel 5 részből álló nyilvános sorozatot indítottunk, ez januártól májusig tart majd. A hétfő esti előadásokon láthatja a közönség többek között Huszti Pétert, Verebes Károlyt, Schubert Évát, Juhász Jácintot. Ebből az alkalomból bérleteket adunk ki, melyekből a hivatásos és polgári állomány, valamint a diákok háromszáz forintért, a kívülállók háromszázötvenért vásárolhattak. Gondoltunk azokra is, akiket nem érdekel minden előadás, vagy idő hiánya miatt nem tudnak eljönni. Számukra alkalmankénti jegyet árusítunk, ami a diákoknak 50 forintba kerül. — Nagyon jő a kapcsolatunk a nagyközségi KISZ-bi- zottsággal- A KISZ újjáalakulásának tiszteletére közösen szerveztünk egy ifjúságpolitikai sorozatot. A felszabadulástól napjainkig terjedő időszakot ismertetjük ezeken, egy-egy aktuális film vetítése után a témában jártas meghívott vendégünk tart előadást, válaszol a hallgatók kérdéseire. — A nagyközség Felkiáltójel nevezetű irodalmi színpada most már katonákkal kiegészülve tartja műsorait. Nálunk működik az általános iskolások nyolcadikos klubja, itt tartja összejöveteleit az úttö- rőgárda-szakasz, a két iskola ifjúgárdistái is a mi segítségünkkel részesülnek politikai képzésben. Nem zártuk ki a művelődési központból a kisebb gyerekeket sem, nekik mesejátékokat mutatunk be, mesefilmeket vetítünk. K özgazdászoktól, gazdasági és politikai vezetőktől egyre hangosabban és gyakrabban hallani, hogy jobban kell dolgozni, gondosabban kell bánni az erőkkel, az anyaggal, és hasznosítani kell rejtett tartalékainkat. Az egyszerű állampolgár a saját zsebén érzi a figyelmeztetések időszerűségét és jogosságát, megpróbálkozik beosztóbban élni. Persze nem könnyű visz- szatartani az igényeket, különösen, ha a szomszéd szekere simán gurul. A napokban mesélte egyik barátom, hogy amikor huszonöt-harminc fokos hideget mérlek a hőmérők, volt olyan községi tanács, ahol ingben fogadta ügyfeleit az ügyintéző. Ebből az esetből vonta le a következtetést: nem vagyunk mi szegény ország. Eszembe jutott Apci Maris, a koldus cigányasszony, aki évtizedekkel ezelőtt sorra beköszönt a Galga menti portákra, s a háti kosarában hordott ütött-kopott zsírosbödöné- be koldult egy kanálka zsírt. Szegények voltak akkoriban a falusi házakban élő emberek, de mindenütt adtak légalább egy evőkanállal, lehet, hogy csak bélzsírt, hurkazsírt, de olyan hely is akadt, ahol le- veseskanállal mérték a jó, ik- rás, kenyérre kenhető szaion- nazsírt. Apci Maris az ajándékot mindenütt megköszönte, hálából elmondta, mi újság L.L0I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 4^ SZÁM 1987. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Tavaly olcsóbb volt, az idén drágább lesz Minden napra egy milliméter Aszód Forradalmi vetélkedő A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére az MSZMP Aszódi Bizottsága és a tanács vetélkedőt írt ki a nagyközség területén működő munkahelyi, mozgalmi és művelődési kollektíváknak, valamint úttörő- csapatoknak. A felnőttek és gyerekek kategóriájában meghirdetett vetélkedőn 5 fős csapatokkal vehetnek részt a nevezők. A részleteket ismertető felhívást a szervezők eljuttatták az érdekeitekhez, s- ez tartalmazza a megoldandó feladatokat, a felkészülés részleteit. A verseny döntőjét november eiső hetében rendezik. A nevezők számától függően tervezik elődöntő szervezését. A díjak értékes tárgyak, amelyeket a nagyközség termelőüzemei ajánlottak fel. A nevezési lapokat március 10-ig kell eljuttatni a nagyközségi pártbizottsághoz. Tizenkettő egy tucat. Hányszor mondjuk ezt olyan kicsengéssel, hogy hát a tizenkettedik nem sokban különbözik az azt megelőző tizenegytől. Ha valahol, akkor a mezőgazdaságban ez nem igaz. Minden évben eltérőek a feltételek, hogy mást ne említsünk, az időjárás. A számtalan különbségalakító tényezőből kiragadhatjuk még munkánk eltérő minőségét, a gazdasági környezet magatartását. Ez utóbbi személyes, szubjektív megfogalmazás, hiszen a vállalatok, szövetkezetek nem várhatják el azt, hogy gondjaikat az a bizonyos gazdasági környezet megértse, méltányolja. Saját lábon állva kell megküzdeni a külső viszonyokkal. Furulyás János, a vácszent- lászlói Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság idei zárszámadó közgyűlésén a tizenkilencedik beszámolóját mondta el a helyi művelődési otthonban. Az írásunk elején említett szóláshoz kapcsolódva azt cáfolva, a tizenkilenc nem eggyel különbözik a húsztól. Az elnök eddig többségében kedvezőbb körülményekről tudott számot adni. Álmatlan éjszakák — Az 1986-os esztendő úgy gondolom, sokáig megmarad emlékezetünkben, hiszen szerencsénkre nem sok ilyen esztendőt zárt eddig termelőszövetkezetünk. Szeretnénk elfelejteni ennek az esztendőnek a nehézségeit, gondjait és problémáit, amelyek az év során is, de az esztendő végleges értékelése során is sok gondot, kellemetlen órát, sok álmatlan éjszakát jelentettek számunkra. Ami, úgy gondolom, mégis erőt adott munkánkhoz és ez tulajdonképpen ma is tartalék valamennyiünk számára, hogy szövetkezetünk tagsága, dolgozókollektívája döntő mértékben, a nehézségek mellett is becsületesen vette ki részét a közös munkából, nem csüggedt el a rajta kívül álló kudarcok miatt sem, a szomszéd faluban. Amíg így házalt, kanalanként összegyűlt a télire való zsírzó. Lehet, hogy a zsír értéke nem volt arányban a gyűjtésre fordított idővel, emberi energiával, a háti kosár, a foltozott cipő és az élet elhasználódásával. De akkor ezt Ap- ci Maris nem mérlegelte, napjainkban viszont mindenki mérlegel: megéri vagy nem? Ami nem hoz elég nyereséget, azt a gyárak nem gyártják, a termelőszövetkezetek nem termelik, de ha megtermelik is, valami titkos közöny miatt az értékesítésével már nem törődnek. Amikor a sárgarépa kiásásának volt. az ideje, kilóját hét forintért megvásárolhattam a túrái piacon. Vettem annyit, ami családom téli szükséglete. Ma ugyanott negyven, ötven forintot kérnek egy kilóért. Ha nekem megérte, mennyire kifizetődött annak, aki töob ■mázsát vett, nem családi szükségletre, hanem a főváros valamelyik piacán történő értékesítésre. Ezeket az embereket még csak ügyeskedőknek sem tartom, csak jigyelő szemmel járóknak. Olyanoknak. akik megtalálják a rést. és megkísérlik azt a maguk igyekezett végrehajtani a kitűzött célokat, feladatokat, melyekről sok esetben már előre látszott, hogy az erőfeszítések mellett sem hozzák meg a kívánt eredményt — kezdett az értékeléshez az elnök a megjelent dolgozók és a vendégek, köztük dr. Juhász Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, Lehel Lászlóné, a Te- szöv megyei titkárhelyettese és Papp István, Gödöllő tanácselnöke előtt. A Zöldmező Termelőszövetkezet több lábon álló gazdaság, amelyben jelentős területet képvisel a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az egyéb ipari tevékenység. Ha az úgynevezett tiszta mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az egyéb ipar eredményes esztendőt zár, de nem is teljesíti fej fej mellett valamennyi ágazat az előirányzatot, akkor köny- nyű az év lezárása, hiszen ez megmutatkozik a szövetkezet összeredményében. A vetőmag sikerült Ilyen esztendőt is zártak már. Ha viszont a három területből kettő csekély eredménnyel zárja az évet és a harmadik sem hozza az előirányzatot teljes egészében, az már nagyon kedvezőtlen esztendőnek számít. Ilyen volt az elmúlt évi. A szövetkezet nyeresége 25 millió forint volt. A mezőgazdaság mint alapanyag-termelő föágazat szerepel a szövetkezetben. Az alapanyag-termelés szó szerint is értendő, mivel a növénytermelés jelentős területe áll az állattenyésztés szolgálatában. A saját vetőmagelőállításban is fontos szp ** pet tölt be a növénytermelési főágazat. A földek termését alapvetően meghatározta, hogy tavaly csak 365 milliméter csapadék hullott, a sokéves átlag 66 százaléka. A kedvezőtlen időjárás miatt a mintegy másfél ezer hektár búza árbevétele a terméshozamok csökkenése miatt csak 81 százalékra teljesült. Az ötszáz hektáron termelt zöldborsóval évek óta egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a gazdaság. Már-már úgy tűnik, hogy a talajviszonyokat, az éghajlati viszonyokat figyelembe véve hiába a szakértelem, hiába a jó fajta, a növekvő termelési költségek mellett nem ad megfelelő jövedelmet ez a növény. Más a helyzet a vetőmagnak szánt búza és borsó termesztésénél. Mind a kettő túlteljesítette az eredménytervét. A búza vetésterületét 26 százalékkal növelték. Bíznak egy kedvezőbb, csapadékosabb esztendőben. Térságazati hatás A Zöldmező vezető ágazata tulajdonképpen az állattenyésztés, óriási eszközigénynyel, jelentős állatlétszámmal Termelésében értékesül a földterület termésének egy jelentős része és nagy dolgozói létszámot foglalkoztat. Az ágazat közel 4000 darab szarvasmarhát és 100 ezer vadkacsát tartott. Nem mindegy, hogy a társágazat, a növénytermesztés milyen önköltséggel nyújtja a takarmányt. 1985-ben ez az önköltség viszonylag alacsony volt. A kedvező alapállást segítette, hogy tavaly január elsejétől 90 fillérrel tulajdonképpen megemelték a tej termelői árát. A tej önköltsége a tervezett 8 forint 9 fillér helyett 6 forint 79 fillér lett. Az ágazat dolgozói jó munkájának köszönhetően is a tízmilliós nyereségterv csaknem huszonhat millióra teljesült. B. G. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Háttér-kép, gödöllői művészek csoportos kiállítása, megtekinthető 16—19 óráig. A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszódi zsebkendő, héví agy önki fej- kendő, kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Városi gimnázium Szalagavató Idei szalagavató ünnepségét és az ilyen alkalommal szokásos bálját a városi gimnázium és óvónői szakközépiskola február 21-én este 6 órai kezdettel tartja a gödöllői művelődési házban. Rosinecz és Kiss sikere Gyaloglók Gödöllőn, Pesten Gödöllő 1987. évi fedett pályás gyaloglóbajnokságán az alábbi eredmények születtek. 3 kilometer gyermek leány (1975) 1. Sári 16:40, 2. Magyar Figyelő szemmel Sárgarépa mint példa módján a maguk hasznára betömni. Rengeteg munkát, energiát fordítanak erre a tevékenységükre. Elvermelik az olcsón megvett árut, s amikor elérkezik az ideje, kiássák, mossák, válogatják, és mínusz huszonöt fokos hidegben is ott állnak a huzatos piaci standjukon. Napjainkban — mennyit példálózunk vele — szégyen lehajolni egy szegért, csavarért. Az az előkelő, ha építkezésnél, javításnál könnyelműen bánunk az anyaggal, s ha leesett, hát beletiporjuk a sárba, ahonnan elviszik a hulladékkal, a tömésekkel. Mondani sem kell, nem magánépítkezésről van szó! A minden szem búzát, krumplit megtakarító gazda alakja, aki gyalogosan ment a szekere után, s ha lehullott egy cső kukorica, egy szem krumpli vagy egy kalász, felszedte, kiment a divatból. Elnyelte a föld. A nyáron az aszódi malomban jártam, ahol a környező községek gabonatermését felvásárolják. Mondtam az üzemvezetőnek, hogy az út két oldalát vastagon terítik a szállítójárművekről lehullott gabonaszemek. Észrevételemet elmondtam tsz-elnöknek, főmezőgazdásznak s néhány szállítónak is. — Ahol millió tonnákban számolnak, mit számít ott néhány marék gabonaszem? — kaptam a választ. De valóban nem számít? Mintha így lenne, mert hányszor látom, hogy baj van a teherautók rakományával. Nem kötik le a szállítmányt, túlrakják a platót szénnel, kukoricával, borsóval, s amit szállítanak, azzal felhintik az utat. M egnyugtató volt, amikor az ősszel Baranya megyébe utaztam, és útközben kipillantottam az autóbusz ablakán, a gép által letakarított hatalmas kukoricatáblákon mindenütt gyűjtögető embereket láttam, akik a hivatalos betakarítás után még nagyon sok zsák kukoricát szedtek össze, s vittek haza autón, kordén, biciklin Ugyanezt láttam Túra határában, csak itt a sárgarépát szedték, a Hatvanhoz tartozó földeken pedig a dinnyét, máshol a borsót, a paradicsomot. Régen, a falusi háztartásban semmit nem dobtak ki. Ami a család asztalán megmaradt, az felélték az állatok. A paraszti gazdaságok megkeresték és felhasználták a filléreket érő tartalékokat is. Valahogy így kellene csinálni most mindenütt, országos méretekben. Fercsik Mihály 18:14. 1976: 1. Buda 19:07, 2. Tihanyi 19:08,, 3. Szabó 21:40. Serdülő B leány (1973) 1. Rosinecz 16:05. 2. Pásztor 17:55, 3. Tóth 17:56, 4. Szabó 18:48, 5. Ecker 21:15. 1974: 1. Tusor 19:04, 2. Tóth 19:05. Serdülő A leány 5 kilométer: 1. Paláén 30:38, 2. Pintér 31:23, 3. Kiss 33:22. Ifjúsági leány: 1. Akoshegyi 31:45. Felnőtt nő 5 kilométer: 1. Benedek 26:28, 2. Szabóné 29:36. Gyermek fiú 3 kilométer (1975): 1. Sontra 18:29, 2. Borszéki P. 18:52, 3. Tasnádi 20:13, 4. S. Nagy l. 21:26. 1976: 1. Gyalus P. 18:56, 2. S. Nagy B. 19:53, 3. Borszéki L. 19:58. Serdülő B fiú 5 kilométer (1974): 1. Kiss Gy. 28:32, 2. Német 30:48, 3. Benedek 30:57, 4. Gyalus M. 31:38, 5. 'Akoshegyi 33:03. Serdülő A fiú 10 kilométer: 1. Szabó 51:40. Ifjúsági fiú 10 kilométer. 1. Fekete 51:40. Felnőtt férfi 10 kilométer: 1. Búzái 44:50, 2. Homoki 47:52. Férfi veterán 10 kilométer: 1. Kiss Gy. 48:00. A Budapest Sportcsarnokban a felnőtt fedett pályás országos bajnokság idején megrendezett serdülő B korosztályos versenyen is igen jó eredményeket értek el a GEAC-os fiatalok. A lányok három- kilométeres és a fiúk öt kilométeres számában Ro- sineez Erika 16:37-tel, Kiss György 29:45-tel diadalmaskodott. További helyezéseké. Hegedűs Tímea. 6. Tóth Tímea, 7. Tusor Ildikó; 3. Horváth Viktor. 4. Maqyari Dénes. 6. Német István, 7. Gyalus Marcell. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hfrlap)
