Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
Szervezetien Ems A pilisi Aranykalász Tsz lakatos és gépipari üzeme a nyereség körülbelül 50 százalékát hozza a szövetkezetnek. A jó szervezettség, a javuló munkakörülmények, a magasabb fizetések ezt együttesen segítik elő. Tímár Károly esztergályos a hatalmas marógépen egy, a Ganz gyárnak készülő villany- motor állórészét készíti el (Vi- mola Károly felvétele) Gyomron Dunakanyar Karinthy Ferenc Dunakanyar című színművét mutatják be a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban február 28-án, 18 órakor. A darab szereplői: Moór Mariann, Koncz Gábor és Lelkes Péter. A jegyek 80 forintos egységáron megvásárolhatók a művelődési ház irodájában a nyitva tartási időben. ŐRI írta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1987. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Együtt könnyebb Az ésszerű lehetőségek határán Műtrágyázás. Erről a terméshozam-növelő tevékenységről a nem szakmai köztudatban eléggé elterjedt vélemény, hogy káros a környezetre. Részigazságát — sajnos — nem kérdőjelezhetjük meg, de senki sem gondolhatja, hogy a kémiai szerek alkalmazása nélkül eljutott volna a mezőgazdaság a jelenlegi termelési szintre. A szakemberek véleménye az, hogy napjainkban sem a műtrágyafelhasználás, sem a termésátlag nincs ésszerű lehetőségeink határán. SVíűveiőnyomos termesztés Dr. Gockler Lajos, a MÉM Műszaki Intézetének tudományos osztályvezetője a hazai íolyékonyműtrágya-előállítás helyzetét vizsgálva megállapította: míg 1983-ban 300 kilogramm műtrágyát használtak fel hektáronként a gazdaságok, 1985-ben már csak 253 kilogrammot. Véleménye szerint a felhasználás csökkenése jelentős vállalati és népgazdasági kárt okoz, mivel a műtrágya ára a többletterményből mintegy háromszorosan térül meg. Hogyan lehet továbblépni? Kézilabda Váratlan fiaskó teremben Kézilabda MNK: Gödöllői SC—Gyömrő 20-19 (9-9), Gödöllő, egyetemi csarnok. „Vezette: Mikus P.—Petyerák J. Gyömrő: Fityka T. (1) — Barabás M. (2), Tavasz B., Nagy J., Baranyai P. (2), Szél Sz. (4), Szabó Imre (4), csere: Szabó István (kapus), Horváth L. (3), Érsek T. (2). A jelen levő szép számú gyömrői szurkolók a megmondhatói, két mérkőzés megnyeréséhez elegendő 100 százalékos helyzetet hagytak ki a vendégek, s a kispadót már- már szívgörcs kerülgette. Voltak persze elemi hibák, „eladott” labdák, ami magyarázható a felkészülés jelenlegi fokával. Ám az nehezen magyarázható, hogy a kidolgozott helyzeteket miért nem lehet tisztességesen valamelyik sarokba bevágni, és miért kell az egyszerűt bonyolítani?! Igaz, Gyömrő a hétvégeken, mérkőzésen jut pályára, egyébként a 7X18 méteres út- törőház nagytermében készülnek, ahol vigyázni kell a frissen festett falakra, az ablakokra, a csúszós műanyag padlóra, a terem jó részét elfoglaló, feltornyozott asztalokra. Ha ebből a szempontból nézzük, no meg azt, hogy a kapusok gyakorlatilag csupán erőnléti edzést tudnak végezni, akkor nem rossz az eredmény, még ha nem is esik jól a vereség. Igaz azonban az is, hogy ha ez az alul edzett csapat a helyzetek tömkelegét hagyja ki — mert kidolgoznia sikerül —, akkor annyi a rutinosabb jaitól elvárható, hogy legalább 30— 35 százalékos legyen a helyzetkihasználás és ez már elég lett volna most is, a múlt héten Balassagyarmat ellen is. A 15—20 százalék bizony kevés, főként ha két meghatározó egyénisége — Tavasz B., Nagy J. — betlizik, azaz egyetlen gólt sem lő. Egy kicsit ők is törhették volna jobban magukat — a szoros emberfogás ellenére ... Legközelebb — szombaton és vasárnap — két-két találkozót kell letudni — nem is akármilyeneket: Dunakeszi (NB II.), Iklad (1986. év bajnoka), GEAC, Túra. Legalább 5 pont kell(ene)' ahhoz, hogy a csapat bejusson a megye legjobb öt csapatába, az MNK országos döntőjébe. Hát... Nem lesz könnyű. —ás Sakk Biztos győzelem idegenben A Gyömrői SE férfi sakkcsapata az idén is a megyei I b. bajnokságban szerepel. Az első fordulóban a Cegléddel kellett volna megmérkőzniük, de a városi gárda nem érkezett meg Gyömrőre, így az összecsapás elmaradt. De mivel a szövetségben utólag kimentették magukat, a találkozót egy későbbi időpontban természetesen le kell játszani. A második fordulóban a Göd vendége volt a gyömrői együttes. A találkozó szoros küzdelmet ígért, s mint később kiderült, az is volt. Hat győzelmet, egy döntetlent könyvelhettek el a gyömrőiek a képzeletbeli bevételi számlán. Hárman viszont vereséget szenvedtek, így alakult ki a 6,5-3,5 arányú gyömrői győzelem. Fábián Béla, Déri Attila, Kiss Tibor, Bodrogi Lajos, Jakab András és ifj. Jóljárt Mihály győzött, Herczegfalvi Tamás remizett, a többiek pont nélkül fejezték be a partikat. Legközelebb március 1-jén ülnek asztalhoz a csapat tagjai, akkor a jó képességű Hé- vízgyörköt otthonukban fogadják a gyömrőiek. Az edzéseket, az elméleti felkészülést szombatonként 17- 18 óráig tartják a Tompa utcai Fábián-féle teázóban. Várják a fiatalokat, felnőtteket, azokat, akik kedvelik a feketefehér bábukat. A kedvezőbb közgazdasági helyzet megteremtésen kívül tecnnológiai váltással! A folyékony műtrágya alkalmazása hatékony megoldást jelent, értékelj a kutató. A tárolás és kezelés hagyományos módján 10—15 százalékos mennyiségi és 5—25 százalékos hatóanyag-veszteség merül fel, és ez sem anyagi, sem környezetvédelmi okokból meg nem engedhető. A folyékony műtrágya felhasználása rendkívül gyors ütemben növekszik is hazánkban. (Környékünkön a Rákos Mezeje Tsz-1, a Monori Állami Gazdaságot említhetjük.) Az előállítás gyárakban és a gazdaságok berendezéseiben egyaránt folyik. A nitrogénoidat és a szuszpenziók használata összekapcsolható egy másik technológiai újdonsággal, a műveiőnyo- mos termesztéssel. A Szekszárdi KSZE termelési rendszerben 1983-ban 8Ö0, tavaly már 30 ezer hektárról takarították be a búzát úgy, hogy az állománykezelést földi eszközökkel végezték el a táblákban. Átlagosan négy és félszer ápolták a növényeket. Száz hektáron a fejtrágyázás műveleti költsége repülőgéppel 70 ezer forint' volt, vontatott permetezőgéppel csupán 18 ezer. A légi védekezés, növény- ápolás költségeit sikerült úgy kiváltani, hogy a búzatermelés önköltsége csökkent. Mint a KSZ képviselője a növény- védelem és a műtrágyázás gépesítésével foglalkozó gödöllői tudományos ülésszakon kifejtette, a folyékony műtrágyázás — és a művelőutas művelés — hozamnövelő szerepe elsősorban az egyenletes kiszórásból, a rugalmas alkalmazhatóságból fakad. A légi permetezés erre nem képes. Magas üzemelési költsége mellett csak esetlegesen lehet a szolgáltatást a megfelelő időpontban kérni. Előnyös ? Hátrányos ? Mindkét technológia terjed, de alkalmazásuk még nem döntő. A termelés növelésének mindenesetre nagy tartalékai ezek a módszerek. Tavaly 671 kilogrammal volt nagyobb a búzatermés hektáronkénti átlaga a művelőutas technológiával, mint anélkül. A kutatók és alkalmazók véleményének, tapasztalatának ismeretében még mindig fontos kérdés a következő: a termelésben intenzív változást eredményező technológiai váltás kivitelezése is minőségi-e? A szövetkezetek, állami gazdaságok 25—30, műtrágyát kijuttató géptípust alkalmaznak. Ezt a változatosságot lehet előnyösnek tartani, ám a gondokat is jelzik. Csendes megjegyzés Az egyetemen megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, melyen gyártó, tervező, kutató, felhasználó cserélte ki véleményét, elhangzott: ha az ember szegény, akkor igyekszik többcélú berendezést vásárolni. Egy masinával kijuttatni a nitrogénoldatot és a szuszpenziót, amelyben szilárd anyag részecskéi lebegnek. Ez nyilvánvalóan engedmény a minőség rovására. A korszerű technológiát tehát ma még nem tudjuk mindig úgy alkalmazni, ahogy a leghatékonyabb lenne. Egy feljegyzett csendes megjegyzéssel zárjuk ismertetőnket. Jó lenne a műtrágyázással foglalkozó traktorosokat időnként továbbképzésre küldeni. Ne rekedjen meg a fejlődés azzal, hogy mindenki egyedül kísérletezik a kezelés elsajátításával. B. G. A reszelést tanulják Mezőgazdasági gépszerelőket képeznek ki az ecseri Rákos Mezeje Termelőszövetkezet maglódi Wodiáner tanyai telephelyén levő tanműhelyben. w Kuszák Gyula leendő szerelő mozdulatain már látszik, jól megfogadta a tanácsokat W Felföldi István szakoktató (alsó képünkön) Molnár Lászlónak magyarázza a reszelés egyik finomító műveletének, a szálára húzásnak fortélyait (Aszódi László Antal felvételei) Kulturális programok Ecseren csütörtökön 15.30-tól logopédia, 16-tól a nyugdíjasklub foglalkozása, 17-től karate és német nyelvtanfolyam, 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Gyomron a 3. számú általános iskola farsangi bálja, a pályaválasztási szakkör látogatása az Ikarusnál,' 15-től művészi torna. Az úttörőházban 15-től gyermektánc. Maglódon filmvetítés 16.30- tól és 18.30-tól: Halálos tavasz (magyar film, a főszerepben Karády Katalin és Jávor Pál). Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Ne vedd el Bátrak voltak, útra keltek Az elmúlt időszakban ismét gondtalan egy hetet tölthetétt Hajdúszoboszlón Vöröskereszt alapszervezetünk két tagja. Korábban a hideg napok és a nagy havazás idején nehezen akadt jelentkező. De akik mégis bátrak voltak, útra keltek. Nem is bánták meg. Kovács Sándorné és Erdélyi Jánosáé nagyon jól érezték magukat. Ezúton szeretnénk megköszönni a pilisi Aranykalász Tsz és a sülyi Tápióvölgye Tsz vezetőségének, hogy a téli időszakban lehetőséget ad a vöröskeresztes aktívák üdültetésére, Hajdúszoboszlón. Olasz Józsefné Monor tőlem a napot (színes francia film). Mendén 17.30-tól a sportegyesület teremfocija. Pilisen 8-tól zongoraoktatás, 19-től a sakk szakkör foglalkozása. Yecsésen 17-től az ifjúsági bélyeggyűjtő kör: 19-től az ifjúsági klub foglalkozása. Pénteken Küldöttgyűlés A Monori Takarékszövetkezet küldöttgyűlést tart február 20-án, pénteken délután 16 óra 30 perckor Monoron, a Vigadó étteremben. A küldöttgyűlésen beszámolnak majd a tavalyi gazdálkodási eredményekről, s az idei feladatokról. TűzoSték A Maglódi Nagyközségi önkéntes Tűzoltó-egyesület március 7-én, 17 órakor tartja szokásos évi közgyűlését a Parking étteremben. Az eseményre minden önkéntes tűzoltót elvárnak. Értékek a periférián Építkezők, gazdák, spekulánsok Nemrég bennem vegyes érzéseket keltő bejelentést tett a Gyömrői Nagyközségi Tanácsnál egy állampolgár. Elmondása szerint az ingatlana melletti telek elhanyagoltsága miatt olyan állapotoknak, helyzeteknek van kitéve ő és a közvetlen környezet, amelyek mellett már szó nélkül elmenni nem lehet. A Gyömrő, Ady Endre út 25. szám alatti ingatlan — amelyen lakóház is található — évek óta elhanyagolt, rossz, mondhatni katasztrofális állapotban van. Ami a bejelentőt a tanács illetékeseihez vezette, az a bizonyos csepp volt, amivel betelt a pohár. Felelőtlen és feltehetőleg minden emberi érzelemtől mentes egyének az elhanyagolt ingatlanon meglevő ásoíickútba, nem tudni milyen elgondolástól vezéreltetve. egy élő (!) kutyát dobtak bele Nem csak a tett elkövetésének embertelensége és a vízadó réteg esetleges szennyezése ébresztette bennem az alábbi gondolatokat. Ha valaki venné a fáradságot és nagyobb településeinket — gondolok itt Monorra, Gyömrőre, Vecsésre, Pilisre, stb. — feltérképezné, vagy végigjárná, szép számmal találna a fentiekben említetthez hasonlóan siralmas állapotban levő ingatlanokat. Ma. amikor az egyéni érdeken túlmenően népgazdasági szempontból sem elhanyagolható a környezetünk s az abban élők helyzete, megengedhetetlennek tartom ezt az állapotot, hiszen ha utánanézünk megfelelő helyen, a megfelelő nyilvántartásokban, kiderül, hogy ezeknek az ingatlanoknak vannak tulajdonosaik, akik az esetek nagy többségében az adott településtől távol élnek. megóvással foglalkoznak, hanem sok esetben egészen mással. A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint ezen ingatlanok állami tulajdonba vétele, kisajátítása, élő tulajdonos esetében nehéz és hosz- szadalmas folyamat. Hiszen a tulajdonos hatósági megkeresése, felszólítása, annak nyilatkozattétele az ingatlan további sorsával kapcsolatosan hosszú ideig eltarthat. S ha azt a tényezőt is figyelembe vesz- szük, hogy például Gyomron frekventált helyen és belterületen építési telkeket kialakítani csak a már meglevők megosztásával lehetséges, a mai és jövendő építeni vágyókban joggal felmerülhet a kérdés, miért nem lehet ezeket a telkeket hasznosítani és beépíteni. Ennél a kérdésnél megjegyzem, hogy legjobb tudomásom szerint Gyömrőn foglalkoznak egy hasznosítás célját szolgáló megoldástervezet mielőbbi életre hívásával. Túl jogrendünk néha nehézkes szabályozásán — az a tulajdonos, aki ilyen tulajdoni joggal rendelkezik, vajon miért nem. jut el addig a felismerésig, hogyha másként nem, tanácson vagy OTP-n keresztül, a számára csak papíron, határozatokon élő ingatlant értékesítse? Ö moshatná kezeit, jól is járna, ha a dolog anyagi oldalát nézzük, s azok is nyernének az ügyön, akik nem úgymond „az isten háta mögött” kívánnak építeni, hanem a már kialakult településszerkezetben szeretnének otthont teremteni. Egyelőre azonban a felismerés várat magára, s ezek az ingatlanok tovább pusztulnak. ::tis ::::: Sokszor az embernek az az érzése, hogy a tulajdonosok ezekből a pusztuló, ám jó fekvésű telkekből nemzeti valutánk inflálódásával egyenes arányban kívánnak minél nagyobb hasznot húzni. (Telek- spekuláció?) Nem tudom, mindez kinek állhat az érdekében. A hatóságokat kötik a jogszabályok, a tulajdonosokat enyhén szólva nem érdekli. Kinek jó ez? Egyben biztos vagyok. Azoknak az otthont teremteni vágyóknak és azoknak, akik a perifériára került ingatlanokban fantáziát látnak, semmiképp. Kucsera József ::::: Tulajdonosi jogaikat és kötelezettségüket ebből adódóan nem gyakorolják, csak az enyészet végzi dolgát az elhanyagolt ingatlanokon. Ezek előbb-utóbb a társadalom pe- riférájára szorult embereknek a „kezelésébe” kerülnek, akik természetszerűleg nem állagISSN 0133—2651 (Monorí Hírlap)
