Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

■ Abonyi krónikái Tanúinak egymástól Szenvedélyes kertészkedők Saját borukkal versenyeztek Az abonyi művelődési ház­ban a kertbarátok köre — Huszár János nyugdíjas peda­gógus irányításával — tizen­két esztendeje működik. A csoportnak bárki tagja lehet, aki szeret kertészkedni és akit érdekelnek az ezzel kap­csolatos elméleti kérdések, gyakorlati fogások. A kör nép­szerűségére utal, hogy példá­ul a Mikes Kelemen utca la­kói közül egyre többen Csat­lakoznak a társasághoz. Ha­vonkénti összejöveteleik elmé­leti, gyakorlati vagy éppen szórakoztató jellegűek. A téli találkozásokon többnyire TIT- előadások hangzanak el, olyan témákról, amelyeket sokan tudnak a gyakorlatban haszno­sítani. Megismerik azokat az anyagokat, amelyeket a ház­táji élelmiszer-előállítás során felhasználhatnak. Egy-egy elő­adáskor gondolatban bejár­ják az ország ismertebb vidé­keit, bővítik földrajzi és tör­ténelmi ismereteiket. Király Béla kertészmérnök, a kör titkára elmondotta, hogy az elhangzott ismeretanyag felett rendszerint vita is ki­alakul. A múltkoriban a részt­vevők tesztlapokat töltöttek ki. Meglepően széles körű tájékozottságot tapasztaltunk. Ezt a tényt alátámasztja az a körülmény, hogy sokuknak figyelemre érdemes szak- könyvtáruk van. Egy nemré­gen megrendezett háziverseny legjobbjait szakkönyvekkel akarták jutalmazni, de előtte tájékozódni kellett, hogy ki­ki olyan könyvhöz jusson, ami még hiányzik. — Napjainkban egyre töb­bet hallunk, olvasunk a nö­vényvédő szerek káros hatásá­ról. önnek mi a véleménye? — Akkor kell növényvédő szert használni, amikor más eljárás nem jöhet számítás­ba. Elsősorban fizikai, mecha­nikai, valamint a modern agrotechnikai, talajkímélő el­járásokat célszerű alkalmaz­ni. Emlékszem, annak idején az egyetemen Fekete profesz- szor azzal kezdte előadását: pusztul a magyar talaj. Saj­nos keveset foglalkozunk a talaj- és környezetépítéssel. Sokkal nagyobb irodalma van a növényvédő szerek haszná­latának, mint annak, hogy mikor, milyen esetekben mel­lőzhetők vagy szükségtele­nek. Keresni kellene a lehető­ségeket, hogy ezeket a mér­gező szereket nélkülözhessük. Mert tényleg, valamennyi ká­ros az emberi szervezetre, még azok is, amelyek a gombabetegségek ellen hat­nak, hiszen fémes vegyületek, s ezek az emberi szervezetbe jutva felhalmozódhatnak és sosem lehet tudni, melyik okozhat bennünk bajt. A kertbarátmozgalom eme formájának közösségteremtő és megtartó ereje van. Nem­csak szakmai érdekből cso­portosulnak az emberek, ha­nem a kialakult baráti kap­csolatok szövése, ápolása ér­dekében is. Szívesen találkoz­nak télen és nyáron egy­aránt, örömmel látogatják egymás kertecskéjét, gyümöl­csösét, majd a gyakorlati be­mutatókat, tapasztalatcseréket követően szalonnát sütnek. Ilyenkor fény derül rá, ki, mit, miért csinál úgy, ahogy szokta, és ha netán elméleti­leg nem tudja kellően alá­támasztani, mindig ott van egy szakember, aki ezt meg­teszi. Abony valamikor komoly bortermő hely volt, ám szőlő­vel ma már csak a kertbará­tok foglalkoznak. A téli hó­napokban gyarapítják borá­szati ismereteiket, minden esztendőben megrendezik az abonyi kertbarátok a házi borversenyt. Az idei nemrég zajlott le. — Ezek garantáltan, jó bo­rok? — kérdeztük Király Bé­lát. — Igen, hiszen természetes alapanyagból készültek, nem tesznek bele cukrot, nem derí­tik, nem szűrik, nem hőkeze­lik. Igaz, nem palackérett bo­rok, de eredetiek, élvezhetők, kénezésük is csak oly mér­tékű, amennyire feltétlenül szükséges. A borverseny során az aláb­bi kertbarátok termését talál­ták a legjobbnak a bírálók: 1. Lőrinczi László 79, 2. Szűcs Ferenc 74, 3. Tóth Mihály 72, 4. Lendvai László 71, 5. Lend- vai István 70 pont. Gy. F. Javult a fegyelem Az abonyi Ságvári Tsz munkaügyi döntőbizottságá­nak évértékelő beszámolója szerint a gazdaságban tavaly javult a munkafegyelem, bár akadtak, akik megfeledkeztek kötelességeikről. Őket a gazda­ság vezetősége elmarasztalta. 1986-ban tizennyolcán kér­ték, hogy a sérelmesnek vélt határozatot vizsgálja felül a döntőbizottság. Tizenkét kére­lem a háztáji földdel, illetve háztáji juttatással függött ösz- sze. A döntőbizottság hét eset­ben elfogadta, kilenc. esetben pedig hatályon kívül7 helyez­te a vezetőségi határozatot. Egy ízben szeszes ital fogyasz­tása miatt kirótt büntetés adott munkát a bizottságnak. Megváltozott fogadóórák Megváltozott az Abonyi Ta­nács ügyfélfogadási rendje és a körzeti orvosok rendelési ideje. A tanácsházát hétfőn 8 órától 18.30-ig, szerdán 8- tól 16.30-ig, pénteken 8-tól 12 óráig keresheti fel ügyei ér­demi elintézése végett a lakos­ság. Szombaton 8-tól 12 órá­ig ügyeleti szolgálatot tarta­nak. Varga Sándornétól, a szak- igazgatási szerv vezetőjétől megtudtuk, hogy a változások­ra a munkaidőalap védelme érdekében került sor. Lehető­séget adnak az embereknek, hogy ügyeiket munkaidő után is elintézhessék. Valamennyi körzeti orvos egységesen, naponta 8-tól 11 óráig, délután 17-től 18 óráig rendel. Készenléti szolgálatot 11 és 17 óra között, ügyeleti szolgálatot 18 órától másnap reggel 8 óráig a Zalka Máté út 13/a szám alatt tartanak. Az Ojszászi úti egészségház­ban rendel a 3. számú körzet­hez tartozók orvosa, Romhá- nyiné dr. Balogh Edit. Megváltozott a munka- és gépjármű-alkalmássági, vala­mint a laboratóriumi vizsgá­latok időpontja is. Az előbbi kettőt hétfőn 11-től 14 óráig és pénteken 14 órától 17 órá­ig tartják. A laboratóriumot naponta 7.30-tól 9.30-ig, illet­ve csütörtökön 7 órától fél 9-ig kereshetik fel. EKG-vizs- gálatot naponta 13 és 14 óra között végeznek. A fogorvosok a következő időpontokban fogadják a be­tegeiket: dr. Virág Ferenc hét­főn, szerdán, pénteken dél­előtt, kedden és csütörtökön délután. Hasonló beosztásban dolgozik dr. Radnóti László, dr. Réti László pedig hétfőn, szerdán és pénteken délután, kedden és csütörtökön dél­előtt rendel. Mivel az 1. szá­mú fogorvosi körzet június végéig betöltetlen, az ide tar­tozókat februárban és már­ciusban dr. Radnóti László, áprilisban, májusban dr. Vi­rág Ferenc, júniusban dr. Ré­ti László gyógyítja. A gyermekorvosok közül dr. Ördög György hétfőn, szer­dán, pénteken délelőtt 8 és 11 óra között, kedden, csütörtö­kön 14—17 óra között, dr. Tóth Katalin hétfőn, szerdán, pén­teken délután, kedden és csü­törtökön délelőtt rendel. Az óvodák, bölcsődék mun­kanapokon reggel 6 órától fogadják a csemetéket és es­te 6 óráig gondoskodnak fel­ügyeletükről. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1987. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Minden ágazat eredményes Szorgalmas, értékteremtő munka A növénytermesztés túlteljesítette tervét ^ „Rossz munkából se sok, se kevés nem kell.’’ Ezekkel £ a szavakkal fogalmazta meg dr. Lakos László, a jászka- ^ rajenöi Árpád Tsz elnöke beszámolója végére érve a | vezetés és a tagság egyetértéséből fakadó közös gondo- f latot. Zárszámadási közgyűlésük méltó volt a szövetke- % zet eddigi hírnevéhez, nyilván ezért is fogadták el szép ^ számmal vendégeik a meghívást. Az elnökség soraiban foglalt helyet Évin Sándor vezérőr­nagy, a megyei pártbizottság tagja, Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Berla Ferenc, a városi pártbi­zottság titkára, Fekete Antal, a városi tanács elnöke és Bé­kési Sándor, a megyei tanács osztályvezető-helyettese. Olcsóbb takarmányok Az Árpád Tsz-ben — egy bizonyos határon túl — nem illik az időjárás hibáira hivat­kozni, egyszerűen azért, mert nincs értelme. Ahol a vezetés a helyzet magaslatán áll, és a szakemberek megérdemelten veszik fel a fizetést, ott sike­rül a tagságot is színvonalas munkára serkenteni. Főként ezekben az összetevőkben kell keresni a 23 millió forintot megközelítő nyereség okát. Előrelátó intézkedésekkel, ru­galmassággal, időben és jól végzett munkával a növény- termesztés, az állattenyésztés és az ipari tevékenység egyaránt hasznot hozó ágazat volt. Az elnök átgondolt, kellő részletességű, eiemzően felépí­tett összefoglalója végig ébren tartotta a tagság figyelmét. Örömmel hallgatták a jelenle­vők, hogy a növénytermesztés az utóbbi négy esztendő leg­jobb eredményét hozta. Ala­csony ráfordítás mellett túltel­jesítette tervét. Búzából sike­rült megközelíteni a tervezett termésátlagot, az árpa jól fi­zetett, a kukorica 60 mázsás hozama kimagasló eredmény. A cukorrépa magas cukortar­talma révén érte el a kívánt árbevételt. A napraforgóból még többlethaszon is ütötte a markukat. A szudáni fű be­vált, az állatok fontos takar­mánya, eladásra is jutott belő­le. A lucernával sem volt gond. Miközben a megye gaz­daságaiban a kertészeti ágazat hanyatlik, náluk ez is nyeresé­ges. Mindezek a sikerek össze­sen tízmillió forinttal nagyobb árbevételt jelentettek a nö­vénytermesztőknek a terve­zettnél. Az állattenyésztésben több változtatás ment végbe. A tej­termelésben a tehenenként fejt tej évi mennyisége* 6234 liter Az ördögbe is! Hát ez nem jött össze, foglalt. Leteszem a telefonkagylót. Néhány métert sétálok a szobában. Semmi ér­telme a hívást azonnal megis­mételni, miért pont a követke­ző másodpercben lenne szabad a vonal. Rövid szünet. Üjra tárcsázom a számot. Kitartó, undok hang jelzi, hogy még mindig nem rúghatok labdába, de legalábbis nem beszélhetek azzal, akivel szeretnék. Meg­nyugtatom magam, hogy nem vagyok annyira dühös. Lené­zek a Rákóczi útra. eső csi­szolja fényesre a járdát. Egy Dacia hirtelen fékez, rosszul előzött, majdnem koccant. Ez a szerencsétlen továbbra is foglalt. De vajon miért? Ki­nek, kiknek van ennyi monda­nivalójuk? — ... naná. gondolhatod, hogy nem hagytam annyiban. Megmondtam annak a libá­nak. ha nem állítja le magát, kidekorálom az arcát. Apám persze dumált, hogy inkább valami normális dolgon járna az eszem ... Mondanom sem kell, alaposan elázott az ártat­volt a tehenészeti telepeken, 4861 liter a háztájiban. Mind­ez az előállítási költségek csökkentése mellett volt lehet­séges. Főleg a takarmányozás olcsóbbá tétele növelte az eredményt. A technológiai újí­tások és a munkafegyelem ja­vulása is hozzájárult a ked­vezőbb jövedelmezőséghez. Ugyanakkor önkritikus meg­állapításként hangzott el, hogy a borjú- és a növendéküsző- nevelésben, a marhahizlalás­ban magasabb követelmé­nyeknek kell megfelelni. ló ipari háttér Az építőrészleg évek óta magas fokú nyereséggel szol­gálja a gazdaságot. A buda­pesti bedolgozórészleggel sincs baj. Az Agroprop rek- lárAügynökség hírnévre tett szert. A lakatosüzem tevékeny­sége sokat javult. Az ekék műanyag kormánylemezéből tavaly az árbevétel negyedré­sze tőkés piacról származott. Végül is az ipari tevékenység az árbevétel 40 százalékát je­lentette és a nyereség jelentős hányada is ebből került ki. Körültekintően választották meg ipari működésüket, jól il­leszkedik a gazdálkodáshoz. Az Árpád Tsz pénzgazdál­kodása kiegyensúlyozott. Ka- matterheiket jelentősen csök­kentették. Tavaly 18,5 millió forintot költöttek beruházás­ra. Részvényesei lettek a Bu­dapest Bank Rt.-nak és a Me­zőbanknak. A szilárd pénzgaz­dálkodás, az okos takarékos­ság is része a 225 millió forin­tos árbevételnek, amelynek tíz százaléka a szövetkezet tiszta eredménye. A hozzászólók partnerként folytatták a megkezdett gondo­latsort. A KISZ-tagoknak nyújtott támogatást köszön­ték, az állatállomány növelésé­nek lehetőségeit latolgatták, a háztájiból származó hízók át­vételével kapcsolatos kedve­zőtlen tapasztalataikat mon­dották el. A legjobbak között Rónai Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője elis­meréssel szólt a jászkarajenői és a kőröstetétleni tsz-tagság lan. Anyám lelkizett, hogy oly­kor igazán segíthetnék neki, legalább mosogassak el... És túlságosán beleestem a Tibibe, kivágja azt a pulóvert, amit neki kötök. Mert engem már semmi nem érdekel, hogy mi történik otthon. Szóval zajlik az élet... Hallod ezt az állandó berre­gést a háttérben? Biztosan minket hív valaki, de nem ér­tem. hogy minek erőlködik. Dehogy. . le ne tedd! Ha annyira fontos neki, úgyis megismétli. A főnök egész hé­ten nincs bent, ki kell hasz­nálni a lehetőséget. Egyébként nekem ez a fizetésem kiegé­szítése . Mindjárt szétrob­banok Képzeld el, jópofa lyuk lett a harisnyanadrágomon. Ebben a hónapban eddig kettő ment tropára. Nem lehet pénz­zel győzni . .. Jöttök szomba­ton diszkóba? Még nem dön­töttem el, hogy mit vegyek fel. szorgalmas, értékteremtő mun­kájáról. Elmondotta, hogy ez a gazdaság méretét tekintve ugyan csak közepesnek mond­ható, de eredményességben a legjobbak között szerepel. Büszkék lehetnek a tízszáza­lékos nyereségrátára. Például szolgálhatnak másoknak, hi­szen valamennyi mezőgazda- sági nagyüzemben a nyereség­központú szemléletnek kell meghonosodnia. Eötvös József, a kiváló ál­lamférfi, művelődéspolitikus, író és költő 120 évvel ezelőtt, 1867. február 20-tól másodíz­ben lett miniszter az ekkor alakuló új kormányban a ki­egyezés előtt. Eötvös nemcsak tekintélye, emberi becsületes­sége miatt vált ki az akkori miniszterek közül, hanem azért is, mert az egyetlen volt az új kormányban, aki tiszt­ségét már 1848-ban is viselte. Tekintélyére, emberségére jól rávilágítanak azok az ada­lékok, amelyek a Cegléddel való kapcsolatáról adnak hírt. A népiskolai törvény jóváha­gyása után fél évvel, 1869 nya­rán az új ceglédi főpolgármes­ter, Zsengellér István össze­hívta az akkor már 30 éve rendezett tanácsú város kép­viselőtestületét, hogy meghall­gassák a népoktatás ügyében kiküldött bizottság javaslatait. A fontos témák között szere­pelt a polgári iskola felállítá­sa, valamint egy tanítóké- pezde Ceglédre tétele. Az 1869. szeptember 16-i ülésen fogalmazták meg a kérvényt, melyben felkérték a miniszté­riumot „egyik tanítóképezdé- nek városunkban leendő elhe­lyezésére”. Néhány mondat az indoko­lásból: „Városunk lakossági száma már az 1857. évi nép- számláláskor 20 000-re ment, azóta ezen számot jóval felül haladtuk és így városunk a nagyobb városok közé tarto­zik. A lakosság tisztán ma­gyarajkú, jómódú, nagyobbré- szint földművelésből él. Az ipar és a kereskedés is szép fejlődésben van. Ezenkívül, lé­vén az Alföldről Pest felé irá­nyított vasutak csomópontján, a közlekedés városunkkal könnyű és aránylag olcsó. Te­kintetet érdemel a főváros kö­A Tibi a kék ruhámhoz ra­gaszkodik, szerinte abban olyan dögös vagyok. Én vi­szont azt kicsit kezdem un­ni... Hát ezt nem lehet kibírni. Feladom, és leteszem a kagy­lót. Egy óra telt el. Nem aka­rok hinni a fülemnek, a tár­csázás után a készülék gyö­nyörűen kicsöng. — Tessék. ' — Az igazgató úrral szeret­nék beszélni. — Sajnos nem tudom adni, értekezletre ment. Ha egy órá­val ezelőtt hívta volna ... — Fél órán keresztül mást sem tettem, de végig foglalt volt a vonal. — Az kizárt dolog, legfel­jebb öt percig ...' biztosan rossz számot hívott. Átadjak valami üzenetet? — Köszönöm, majd holnap jelentkezem. F. F. Orvosi előadás Az A80S rol Február 19-én, csütörtökön délutáni 3 órakor a Ceglédi Vasipari Szövetkezet kultúr­termében dr. Bíró János tart előadást az AIDS-ről. Aranyalma Libatol! labdával Idén második alkalommal rendezik meg az Aranyalma elnevezésű országos I. osztá­lyú tollaslabdaversenyt. A ta­valyi viadal, amit a Honvéd Osztapenko SE nyert meg, , a kis számú érdeklődő ellenére sikeres volt. A mostani Aranyalma feb­ruár 21-én és 22-én lesz a ceg­lédi tornacsarnokban. Érde­kessége, hogy ilyen magas szintű versenyen első ízben indul dánszentmiklósi spor­toló. Mégpedig Gál Zoltán, aki a Micsurin Tsz kertész­technikusa, aranyjelvényes if­júsági sportoló, kerettag az utánpótlás-válogatottban. Az országos versenynaptár­ban ez az év első ranglista- versenye, a teljes hazai él­mezőny részvételével. A mér­kőzéseket az igazi libatollból készült tajvani labdával játsszák. zelsége, mely lehetővé teszi a magasabb iskolai hatóságok részéről a tanintézet folytonos felügyelését.” Sajnos a válasznak nincs nyoma, de tanítóképző sem lett Cegléden, talán egyik oka lehetett, hogy a 15 kilométer­re fekvő Nagykőrösön már működött a református taní­tóképző. Ebben az évben Sá­rospatakon, Csurgón, Loson­con, Budán létesült új képző. Eötvös 1870-es jelentésének jegyzeteiből tudjuk, hogy minden ajánlatot megvizsgált. Cegléden a polgári iskola fel­állítása kötötte le a város ere­jét, ahhoz ragaszkodott, újabb épületekkel pedig nem rendel­kezett tanítóképző számára. Ekkoriban személyes kapcso­latba is került Eötvös és Ceg­léd. Korábbi kérés alapján engedélyezte a miniszter, hogy a vallásalapítványi uradalom birtokában lévő Fehér Ló és Vörös Ökör vendéglőket a város megvásárolja. Az egyi­ket kaszárnya, a másikat „sze­gény ápolda és kórház” céljá­ra alakították át, ez utóbbit az „ügyefogyott nyomorultak ellátására”. Így a köszönet kifejezésére személyesen járt küldöttség Eötvösnél 1869 jú­liusában, aki csak a képvise­lőházi tanácskozás szünetében tudta őket fogadni. A közgyűlési jegyzőkönyv ezt így örökítette meg: „kö­szönő szavakra azon kegyes választ adá, hogy mindenkor és mindenben, ami hatásköré­hez tartozik, igen szívesen elő fogja segíteni Cegléd város ügyét azon feltételek alatt, ha a városi közönség a maga ré­széről mindent megteend, hogy a népoktatás virágzó ál­lapotra jusson és csakis a vá­rosi közönség e részbeni igye­kezetét fogja köszönetül elfo­gadni.” Méltó cselekedet Volt ez Eötvöshöz, minden igyekeze­tével az ügyet szolgálta. Kez­detben mégsem * bontakozott ki világosan a teendők sora, csak évtizednyi idővel ké­sőbb. Ezt Eötvös már nem ér­hette meg 1871-ben bekövet­kezett halála miatt. A köz­gyűlésen szeretettel emlékez­tek meg róla: „Cegléd város közönsége fáj­dalmának kíván kifejezést ad­ni, midőn konstatálhatja, hogy báró Eötvös József halá­la az ország általános súlyos vesztesége mellett Cegléd vá­rosra a sors által külön mért csapás, mert a boldogult a város iránti határtalan jószí­vűségének és kegyességének számos jelét tanúsító.” Dr. Szabó Alfréd KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, jó ismerősüknek, akik BAKOS pAl temetésén, II. hó 3-án részt vettek. DÖCZI csa­lád. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Vajon ki ül a telefonon? T. T. Tanítóképzőt kértek Válasznak nincs nyoma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents