Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
1987. FEBRUÁR 18., SZERDA A sajtó — így lapunk is — sokszor írt már az MO-ás autópálya-körgyűrű megépítésének szükségességéről. Ez a közlekedési tárca VII. ötéves tervében megvalósítandó legnagyobb beruházás. Huszonöt- harmincmilliárd forintos költségéből csupán egyharmad részt finanszíroznak világbanki hitelből. Mint a mellékelt térképekről is olvasható, ez bz országos jelentőségű alkotás arra hivatott, hogy elkerülje az elviselhetetlenül zsűfolt fővárost. A tervezett valameny- nyi út Pest megyén vezet át, ezért e megye a pálya legfontosabb csomópontja. Lelkesítő program az építkezés: 90 kilométer körgyűrű! A Dunát átívelő négy új híd! Az érti ennek jelentőségét igazán, aki tudja, hogy ma Budapesten naponta több mint egymillió utazást tartanak nyilván. Ebből százezer a fővárosba és onnan hosszabb útra kiutazó autós. Az átmenő forgalom jelentős: 35 ezer jármű halad itt át. Az első ütem megvalósítása után 22-25 ezer autó fut át a hídon. A naponta 5500 átutazó tehergépkocsi és kamion helyett akkor majd csupán kétezer terheli a főváros közlekedését. Erről Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes tájékoztatta tegnap az MSZMP Pest Megyei Végrehajtó Bizottságát. Ha azt számoljuk, hogy a századfordulón szinte minden család vásárol már autót, valamint megsokszorozódik a * * *e- heríorgalom, a mainál is jobban fellendül az idegenforgalom — ez újabb négymillió autót jelent —, máris elegendő érv ahhoz, miért érdeke az egész országnak ez a nagy beruházás. Valamennyi autópálya, amely Budapestről indul ki, átvezet Pest megyén. Akár Miskolcra, Debrecenbe, Győrbe, Balatonra utazunk, jó néhány kilométeren keresztül haladunk Pest megyében. Ennek az az oka, hogy a Dunán kevés híd ível át, kénytelen- kelletlen a . teherforgalomnak is éritítenie Ítéli a .fővárost, akár van itt ’ dölga, akár nincs. A Duna Szob—Mohács közötti 260 kilométer hosszú szakaszán nyolc híd van és Pest megye a legfontosabb csomópont Megvalósítása átalakítja az életformát Az MO-ás autópálya-gyűrű építése márciusban kezdődik ebből írd és mondd kettő található Budapesten kívül. Az ország 15 főútján — köztük a négy autópályán, azaz autóúton — 230 ezer jármű közlekedik naponta. Érthető: nagyon várják Az MO-ás gyűrű éppen ezért ébreszt nagy várakozást, mert bővíti a dunai átkelés lehetőségeit és olyan hálózatot teremt, amely által naponta százezrek fuvarozását, munkáját, kirándulását, bevásárlásait teszi könnyebbé. A város körüli gyűrű egyes települések terhét is enyhíti. Merre is vezet majd ez az autópálya-gyűrű, amely első szakaszában „csak" autóút lesz. Az Ml-es autópályáról kiindulva Törökbálint és Diósd 06 116111 CSäK OfORI sodik szakaszban az Má-ös autópályától az M3-as autópályáig érkeznek, míg a harmadik szakaszban innen a 10-es számú főútig, majd végül e helytől az Ml-es autópályáig zárják a kört. Már a VII. ötéves terv alatt a 6. számú főúttól az M5-ös autópályáig építkeznek, míg a VIII. ötéves tervben az Ml-es autópályától a 6. számú főútig. Mindez részletes írásos jelentésben került tegnap a megyei párt-végrehaj tóbizottság elé, hogy a testület áttekinthesse a már jóváhagyott és közösen is többször megtárgyalt, egyeztetett program e területre eső teendőit és ösz- szefoglalja a politikai testületre háruló fontos munkát. Érdeke, községek külterületén, majd Nagytétényen halad át. A Dunát Háros-ssiget déli részén keresztezi, délről kerüli a főváros határán Csepeí-sziget lakóterületét és üdülőkörzetét. Átszeli a Soroksári-Duna- ágat, közelíti Dunaharasztit és Budapest lakatlan területén torkollik az M5-ös autópályába. A rendezés leginkább a XVII., XVIII. kerület lakosságát érinti, érthető, ha a szakemberek keresik-kutatják a helyi tanácsokkal egyetemben a legoptimálisabb megoldásokat, hogy minél kevesebb problémát okozzanak az egyéneknek. Áthaladva a IV. kerületen, ismét keresztezik öreg folyón- kat, hogy általa a Szentendrei-szigetre jussanak. Négy ütemre osztották a feladat végrehajtását. Az első szakaszban az Ml—M5-ös pálya összekötése várható. A máEz az építkezés érdeke, öröme Pest megyének, egész lakosságának, ugyanakkor, mint minden építkezés, nagy beruházás, számos gondot is jelent. Nagy Ervin mondotta: ez a beruházás életforma-változást hoz. Kialakítása, átélése vívódást, vitát, olykor kompromisszumot, nehézséget, türelmet, megértést hordoz. Szentendre, Dunakeszi, Gödöllő, Százhalombatta, Sziget- szentmiklós, Dunaharaszti és más települések számára nagy fellendülést biztosít. Az autópálya ipari-, raktár, és idegen- forgalmi területeket köt ösz- sze, közelebb hozza egymáshoz a lakóterületeket, lerövidít nagy távolságokat. Közvetlen kapcsolatot teremt a Duna 'budai partja és a Csepel-szi- get között. A nagy program méfevalósí- tása elképzelhetetlen a megyei, vagy a helyi párt-, tanácsi testületek közreműködése nélkül. Területek, üdülők, lakóházak kisajátítása mindenkor nehéz feladat, de oldhatja a feszültségeket a helyismeret, s az ebből származó figyelemre méltatható javaslatok sora. Tavaly a Szi- getszentmiklóshoz tartozó körzetben három lakást és 14 üdülőt, Dunaharasztiban hat lakást és hét üdülőt szanáltak már. E munka is szolgált jó és kedvezőtlen tapasztalatokkal egyaránt. Utak korrekcióját kell elvégezni az 50. és az 51. számú főutakon. Terelöútra van szükség. Hasonló a gond Érdnél, a Riminyáki útnál. Szükséges a Taksonyi híd rekonstrukciója. Bizonyos terelőutak megépítését a tárca a Vili. ötéves tervben be is ütemezi. Gondolnak az egészséges környezet megóvására, a zajszint megengedett határokon belüli biztosítására. Felvetődik már az építkezés ideje alatt a baleset-megelőzésről, a közbiztonságról való fokozott gondoskodás. A megye képtelen e „járulékos” következményeket egymaga viselni. Pihenőhelyek, benzintöltő állomások, motel, étterem, szerviz, bevásárlóközpont változtatja korszerűvé, kényelmessé e települések életét is, de az is igaz, amit a végrehajtó bizottság kimondott: minimálisra kell csökkenteni a környezet zavarását, demokratikus légkör megteremtésével biztosítani kell a lakossággal kialakítandó kapcsolatot, mindenről minden érintett legyen időben tájékozott, beavatott. Már az előkészítés szakaszában jó volt a megye és a tárca közötti együttműködés. Ezt csak tovább javíthatja egy társadalmi bizottság létrehozása, amely a szakmai bizottságon belül ténykedne. A helyi politika szerves része Lehet-e szerepe egy ilyen társadalmi bizottságnak? Hogy mennyire, példa erre a többi között a Bős—Nagymaros vízmű építkezésénél dolgozó nagyon is aktív bizottság, amelynek számos vitás kérdést sikerült megnyugtatóan elrendezni, megoldhatatlannak tűnő nehézséget elhárítani. Érzékenyen reagálnak a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekre, fórumot teremtenek számukra. Természetesen nem olyan szakmai kérdésekkel foglalkoznak, amelyek egyedül csak az építők szakértelme szerint alakulhatnak, nem tisztük beleszólni a szakma dolgába és javaslataikkal nem keresztezhetik az átgondolt tervek végrehajtását. De az mindenképpen tisztük, hogy a terveket körültekintéssel, a helyi viszonyok jó ismeretében segítsék érvényre jutni. Az ilyenfajta együttműködést is támogatja a közlekedési tárca. Maga is számos tapasztalat alapján alakította ki álláspontját: az egész építkezés kapjon folyamatosan teljes nyilvánosságot. Az érintett lakosság különösen legyen mindenről időben őszintén tájékozott. Nem elég a szakmának tudni, milyen a belátható jövő, hanem azokat i< meg kell győzni kecsegteti ígéreteiről, akik élvezni fogják a hasznát, mégha az építkezés alatt egy’ s más kényelmetlenséget el is kell viselni- ök. Pest megyében — fogalmazta meg Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára a végrehajtó bizottság véleményét —, jó néhány, sok előzetes vitát is kiváltó nagy beruházás részese a lakosság. Utalt a Forma—1-pálya, a nagymarosi vízlépcső beruházására a többi között, s most itt az MO-ás építése—, valamennyi faladat beváltása a helyi politika szerves része. Az eddigi együttműködés a tárcával konstruktív volt, s ez könnyítette az egyetértés kialakítását a lakossággal. A megyei párt- és tanácsi testületekben megvan a készség a további hatásos együttműködésre is. így az időről időre való egyeztetésre, megbeszélésre, néhány fennmaradó téma későbbi megtárgyalására. Az építkezés márciusban kezdődik! Az MO-ás autópálya-körgyűrű megalkotása többé nem szép terv, hanem az építők felvonulásával, a gépek környéket felverő zajával — immár valóság. A lakosság tud róla. Ami probléma, fórumok elé kerül. E hét péntekjén például Du- naharasztin rendeznek részfalugyűlést. És követi ezt a többi fórum. Ezeken is mindenki hangosan gondolkodhat, tépelődhet. Javasolhat is, kinek van mit, hiszen e tájat jó, ha magáénak érzi. Nemegyszer lehettünk tanúi annak, hogy a népgazdasági érdek követése nem zárja ki: beleférjen a település és lakója gondja. Sági Ágnes Jeimagyarázat a bal rajzhoz: felső Sugárirányú automata*. M0 AUTÓPÁLYA GYŰRŰ' VÁROSI GYŰRŰK o “ — — — TERVEZETT • IERVPALYAZAT SZE.ft IN Ti VAR05I FOUT •{KÖ Z8EN SŐ'ÜT EH | Jelmagyarázat a bal rajzhoz: alsó Az MO-ás autópálya-gyűrű távlati kiépítése és hálózati kapcsolatai Az MO-ás szerepe az agglomerációban, ipartelepek, koncentrált lakótelepeik, üdülő- és pihenőterületek az autópálya körzetében M0 ÍIS0 SZAKASZA |1»l7-Mtn M0 MÁS00IK S.ZAKASZA (ELŐKÉSZÍTÉS ALATTI Az első két építési ütem Homoktövis Dánszesitmikiósról Gyógyszer és vitamin A homoktövist már 150 éve szaporítják. Idősebb példányai a Parlament előtti parkban is megtalálhatók (Erdősi Ágnes felvétele) A sajátos természeti adottságok és a gazdasági kényszer egyre több mezőgazdasági üzemet terményszerke- zet-váltásra, illetve új növény- és állatfajták tartására ösztönöz. A dánszentmiklósi és albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet két éve kezdte el a homoktövis termesztését — egyelőre 16 hektáron. Eddig szinte alig hallottunk valamit erről az Ázsiában őshonos, vadon élő növényről, amely elsősorban a savanyú homoktalajokat kedveli, s eiél akár 20 évig is. A Szovjetunióban, az NDK-ban és néhány észak-, . illetve nyugat- európai országban már jó néhány éve foglalkoznak vele. Több mint tíz fajtát sikerült kinemesíteni, amelyekre a-kevés tüske és a biztos terméshozam jellemző. Krekács László főkertészt arról kérdeztük, miért volt szükség a homoktövis meghonosítására egy olyan gazdaságban, ahol a nagy gyümölcs- és szőlőtermesztési tapasztalatokkal szemben az új növényről csak minimális ismeretanyag áll rendelkezésükre? — Az új iránt mindig fogékonyak voltunk, de más tényezők is közrejátszottak a döntésünkben. Területünk egy része homoktalaj, s a kiöregedett homoki szőlő helyére kellett keresni egy igénytelen növényt, amely néha teremni is hajlandó. A homoktövis tökéletesen megfelelt erre a célra. Egy kicsit ugyan vízigé- nyesebb, mint gondoltuk, de jól bírja az itteni klímát és a metszésen kívül egyéb gondozást nem igényei, s már az egyéves hajtásokon termést hoz. — Hogy sikerült megoldani a szaporítást? — Elég nehezen, ugyanis az import szaporítóanyag nagyon drága, s emellett gondot okozott, hogy a növény nem önbeporzó. Ezért külön hím virágporra is szükség van, s ezt csak úgy tudtuk megoldani, hogy minden nyolc termdfa után ültettünk egy hímporzót. — A telepítésük most fog teremni. Valóban igaz, hogy már az első betakarításnál gondjaik lesznek? — Sajnos így van. Szomorú, de még sehol nem tudtak kikísérletezni megfelelő gépet, s ezért valószínűleg kézi betakarításra kell hagyatkoznunk. Ez .pedig időigényes és drága mulatság. Egyelőre az is szép eredmény, hogy itthoni viszonyok közt is termőre, fordult az ültetvény. Főleg, ha meggondoljuk, hogy itt tulajdonképpen csak kísérletről van szó, amely megelőzi a nagyüzemi termesztést. S , hogy megtérül-e a befektetett összeg? Erre csak a nagybani termeléskor kapunk választ. Az viszont már most biztos, hogy a piaclehetőségek keletre és nyugatra korlátlanok. Nyersen és feldolgozva, élelmiszerként és gyógyászati alapanyagként számos értékesítési módja van. Ám addig még eltelik néhány év, amíg a homoktövissel nagy területen foglalkoznak a gazdálkodó egységek. Ez a néhány esztendő ' viszont jól jön a feldolgozó iparnak, hogy a szükséges berendezéseket és technológiát kifejlessze, vagy átvegye a témában tapasztaltabb szomszédainktól. B. Gy.
