Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

1987. FEBRUAR 18., SZERDA Fal az M3-as mentén Hangnyelő beton Az eddigi igények alapján 600—800 nagyobb méretű csa­ládi ház építéséhez elegendő Durisol elnevezésű biobeton falazóblokkot gyárt és értéke­sít az idén a Komárom Me­gyei Állami Építőipari Válla­lat. Ennek az új építőanyag­nak az előállítására nemrég rendezkedett be Tatabányán a Komép. Á biobeton egyik legna­gyobb előnye, hogy minden szempontból megfelel a meg­szigorított hőtechnikai előírá­soknak. Az ebből épült laká­sok fűtéséhez fele annyi ener­gia kell, mint a téglából ké­szült otthonokéhoz. Súlya cse­kély, jó hangszigetelő, korha- dásmentes, könnyen lehet fű­részelni, vágni, csavarozni. Emellett jóval olcsóbb, mint a többi új típusú falazóblokk. Jelenleg egy műszakban ké­szítik a Durisolt, a kereslet növekedése esetén azonban áttérnek a két műszakos ter­melésre. Mostanáig kizárólag családi házak építéséhez igé­nyelték az új biobetont, újab­ban viszont hangnyelő anyag­ként is hasznosítani kívánják. A Közlekedési Minisztérium megbízásából például kísérlet­képpen zajvédő falrendszert alakítanak ki a Durisolból az M3-as autópálya egyik szaka­szán. Meggátolhatják a hang terjedését a Durisolból emelt falakkal. Óceánok Dunakesziről A sikeres próbagyártás befejezésével egy-két héten belül el­kezdik az aszeptikus rostos gyümölcslécsalád legújabb tagjá­nak, a fűszerezett paradicsomdzsúsznak a készítését a Duna­keszi Konzervgyárban. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet termékéből előállított ízletes dobozos italból 250 ezer darab kerül az üzletek polcaira. Képünk a próbagyártás során ké­szült, amint Lahoczki Sándorné, az Óceán márkanevű itallal teli dobozokat vizsgálja át a töltősoron. (Hancsovsziki János felvétele) A szentendrei pártbizottság felmérte Másodállások, pályaelhagyás... A termelőerők minőségi átalakulása egyre sürge­tőbb, s ezzel párhuzamosan növekszik az alkotó értelmi­ség szerepe, jelentősége. Az ország fejlődésének egyik alapkérdése: Hogyan tudunk élni ezzel a szellemi po­tenciállal? Az MSZMP KB tavaly decemberi ülésének állásfoglalása is aláhúzta a téma fontosságát. Alapos elemzés szükséges ahhoz, hogy a tennivalókat megjelöl­hessük. Az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságának végrehajtó bizottsága a közelmúltban tekintette át e ré­teg helyzetét. Megállapításai — úgy érezzük — nem csak az adott körzetre jellemzők. illik, hogy a Dunakanyarban többnyire kihelyezett gyáregy­ségek működnek. A központ­ban tevékenykedő, csaknem megegyező munkát végző mérnökök esetenként 1500— 2000 forinttal több fizetést visznek haza. E viszonylatban korántsem megoldott tehát az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Az eddigiek elsősorban az anyagiakat vizsgálták. De mi a helyzet az erkölcsi elisme­Indokolatlan Szentendre körzetében az utóbbi évtizedekben növeke­dett az értelmiségiek száma, jelenleg minden ezredik mun­kavállaló közülük kerül ki. Megbecsülésük nem kielégítő: a 10—15 esztendeje dolgozó, nem vezető beosztású mérnö­kök keresete nem haladja meg a szakmunkásokét. Így van ez például a Pevdi szentendrei gyárában, az Óbuda Termelő- szövetkezetben és az ICO Író­szer-szövetkezetnél. Az egye­temet, főiskolát végzetteknek mindössze ötödé rendelkezik prémiumfeladattal, jut plusz- jövedelemhez. A fejlesztők, technológusok, szerkesztők sokkal kevesebbet keresnek, mint a közvetlen termelésirá­nyító művezetők, üzemveze­tők. Az írószer-szövetkezetben, a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szentendrei gyárában az utóbbiak is indokolatlannak tartják, hogy az íróasztalnál dolgozó kollégáik hátrányo­sabb helyzetben vannak. Figyelemre méltó adat, hogy a beosztott mérnökök, techni­kusok nyolcvan százalékának van másodállása, ezen belül 15 százalékuknak további jö­vedelemszerzési lehetősége van. Így a napi munkaidejük 11—12 óra. Az említett értel­miségiek a vállalati gazdasá­gi munkaközösségekben, szak­csoportokban fizikai munkát vállalnak. Hierarchia A keresetüket elsősorban az életkoruk és a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helyük határozza meg. Kisebb a cso­port- és egyéni teljesítmények szerepe. Ez a szituáció nem orientál teljesítésre, kreativi­tásra, a vállalkozókedv ki­bontakoztatására. A fiatal diplomások kezdő fizetése ala­csony. Emiatt gyakori a pá­lyaelhagyás. A bérszabályozási gyakorlat nem szüntette meg a hosszú képzési idő—ala­csony kezdő fizetés ellentmon­dását. Fellelhető egy egészen kör­zeti sajátosság is. Az tudni­réssel? Bizony, a vállalatok, szövetkezetek ilyen irányú le­hetőségei kimerülnek a Kivá­ló Dolgozó jelvény odaítélésé­ben és a miniszteri dicséret­ben. A gyáregység státusnak itt is vannak hátrányos kö­vetkezményei. A központ elő­írja, hogy mennyi lehet az évente kitüntetésben részesít­hetők száma. Helyben is A körzetben élő műszaki ér­telmiségiek gondjai néhány sajátosságtól eltekintve egyez­nek az egész országban ta- pasztalhatókkal. A központi intézkedéseken túlmenően is bőven van tennivaló. A gazda­sági vezetők saját házuk táján is kialakíthatnak olyan bére­zési és érdekeltségi rendszert, amely a munkaerőt valóságos értékén ismeri el. Űj premi­zálási és ösztönzési módokat is be lehet vezetni. (Például, a haszonrészesedést.) A kör­zetben csak két üzemben (LSZV budakalászi gyára és a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár pomázi gyára) működik a fia­tal műszakiak és közgazdá­szok tanácsa. E vonatkozás­ban a KISZ-nek és az üzemi ifjúsági szervezeteknek len­nének tennivalóik. A szakma­közi bizottságok, az MTESZ egyaránt segíthet a problémák megoldásának gyorsításában. Vicsotka Mihály Nincs már tröszt A változások éve a húsiparban A gazdasági életünkben fontos szerepet ját­szó élelmiszeriparnak legnagyobb iparága a húsipar, amely 40 ezer embert foglalkoztat. (Ebből négyezeröt százan 350 húsipari kis­üzemben dolgoznak.) Jó étvágyunkat bizo­nyítja, hogy a negyvenezer ember összterme­lésének 70 százaléka a belföldi piacon talál gazdára, 30 százalék az exportárualap. Ter­mészetes, hogy ha ilyen nagy gazdasági fon­tosságú iparág válságos korszakot él át, arról nemcsak a szakemberek, hanem a közvéle­mény is sokat vitatkozik, tanakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony hatékonyságú tevékenysége több kedvezőtlen körülmény egybeesése folytán alakult ki az elmúlt esztendők során. Egyrészt csökkent az állattenyésztési kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világ­piaci árak, ez bevételkieséssel járt. Harmad­részt a gazdálkodás hiányosságai is súlyosbí­tották a helyzetet. Önálló vállalatok Alapos előkészítő munika után az idei a nagy változá­sok éve a húsiparban. Idejé­ben, még az elmúlt esztendő derekán meghirdették, hogy 1987, január elsejétől emelke­dett a vágóállatok felvásárlási ára, mégpedig a minőségtől függően. Például az első osztá­lyú hússertésre fizetnek a leg­többet, a negyedosztályúra már csak a régi árat lehet megkapni. A fajtanemesítés érdekében a kistermelőknek koca-, sőt üszőkihelyezéssel is segítettek. Lehetővé tették a kistermelőknek a vágás utáni minősítést is, így a felár is ösztönzően hat. A változások másik fontos része a húsipar szervezeti kor­szerűsítése. Január elsejével megszűnt az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt, amely koráb­ban jól szolgálta az iparág fejlődését, irányításával ju­tott el a húsipar a kínálati piachoz. De elérkezett a to­vábblépés ideje, manapság a vállalati önállóság, a kisebb kollektívák érdekeltsége job­ban ösztönöz a nyereségesebb gazdálkodásra. így tehát ön­álló lett a 19 húsipari terme­lő vállalat, a szolgáltató, és a kutató, valamint a húsipari hizlaló vállalat. Ezek a jogilag önálló Válla­latok különböző fejlettségi szintről indulva kezdik az új életet. Hogy az adottságokból eredő szintkülönbségek elvi- selhetők legyenek, ehhez a költségvetési forrásokból kap­tak segítséget az egyes válla­latok. A termelői árak ren­dezése után is veszteséges vállalatoknak dotációt adtak három évre, mégpedig évente csökkenő mértékben, és szer­ződésben kötötték ki az ezzel járó kötelezettségeket. Az el­adósodott húsipari vállalatok állami kölcsön- és bankhitel­tartozásának egy részét a költségvetés átvállalta, sőt, annak érdekében, hogy a meg­kezdett beruházásokat 1987- ben folytatni tudják, egyes tartozások törlesztését átüte­mezték. Ösztönzőbb szabályozók A szervezeti változások kö­zé tartozik, hogy létrehozták Rendkívüli helytállást tanúsítottak Szolgálatba helyezte magát G yakori eset, hogy botrányosan visel­kedő egyének láttán magunkban há- borgunk ugyan, de „nem rám tartozik” jelszóval sürgősen odébbállunk, mert sem megveretni nem akarjuk magunkat, sem bírósági tárgyalásra nincs kedvünk járni. Nos, a munkásőr sohasem követheti ezt az egyén számára talán praktikus, de a kö­zösség szempontjából korántsem célrave­zető példát. Neki tudnia kell a teendőit ilyenkor is, és bátorságának is lennie kell a fellépéshez. A tudás lényege: szolgálatba kell he­lyeznie önmagát és fel kell szólítania a törvényszegőt a tisztességes magatartás­ra. Előfordulhat persze, hogy a felszólí­tott azonnal támadással válaszol, a mun­kásőrnek azonban — kiváltképp, ha az önvédelmi harci fogásokra már kiképez­ték — nem száll inába a bátorsága, ha­nem a szó szoros értelmében kínos meg­lepetésben részesíti a garázdát. Még a múlt évben történt például, hogy a szigetcsépi presszóban Farkas András munkásőr felfigyelt egy ott italozó férfira, akinek a külseje nagyon hasonlított az egyik körözött bűnözőről a tököli körzeti rendőr által adott leírásra. Farkas András szolgálatba helyezte magát és a törvény nevében igazolásra szólította fel a gyanús személyt, akinél természetesen nem volt igazolvány. A vélemények rövid ütközte­tése után Farkas András munkásőr a sa­ját személygépkocsiján szállította be a rendőrségre a körözött bűnözőt. A szentendrei Levendula vendéglőben Pollák Dezső munkásőr arra figyelt fel, hogy ott többen tiltott szerencsejátékot űznek. Szeme láttára rövid idő alatt tíz­ezer forint cserélt gazdát. Pollák Dezső személygépkocsijába ült és bejelentést tett a rendőrkapitányságon, majd a ven­déglőbe visszatérve, segített a rendőrök­nek a hazardírozok előállításában. öngyilkosságot akadályoztak meg és la- kástüzet oltottak el Ráckevén Horváth Fe­renc és Harton Gusztáv munikásőrök. O. László fia kérte a segítségüket, mondván, hogy apja ittasan magára zárta lakása aj­taját, kinyitotta a gázpalack csapját és meggyújtotta a kiáramló gázt. A munkásőrök O. László lakásához szaladtak, betörték az ajtót, a gáz­palackot eltávolították, s az odasiető szom- szédokkl együtt a lakástüzet eloltották Az öngyilkosságot megkísérlő ember köz­ben eltűnt, de sikerült őt megtalálniuk, és a mentők égési sérülései miatt kórházba szállították. Hosszan sorolhatnánk tovább az olyan eseteket, amelyek munkásőr szereplőire a parancsnokok azt mondják: rendkívüli helytállást tanúsítottak. Cseri Sándor a fővárosi székhellyel műkö­dő Húsipari Központot, ame­lyet a húsipari vállalatok igazgatóiból alakult igazgató- tanács irányít. A központ egye­bek között összehangolja a fejlesztési programokat, tá­mogatja a MÉM által megha­tározott tenyésztési irányelvek megvalósulását, és nagy sze­repe van a vállalati informá­ciók átadásában. Intézkedési jogát gyakorolta például a január elejei rendkívüli idő­járás okozta ellátási nehézsé­gek leküzdésében. önálló külkereskedelmi jo­gukat a húsipari vállalatok a szintén újonnan alakult Te- rimpex Húsipari Külkereske­delmi Közös Vállalat útján gyakorolják, amelyet szintén az igazgató tanács irányít. Egyébként ez a közös külke­reskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, ha­nem más termelők húsexport­ját is készségesen lebonyolít­ja. A belföldi értékesítésben pedig a Budapesti Húsnagy­kereskedelmi Közös Vállalat­nak jut jelentős szerep, hiszen a főváros a legnagyobb hazai piac. Reméljük, a fogyasztók látják hasznát, ha egészséges verseny alakul ki a húsipari vállalatok között, nagyobb lesz a kínálat, és nem lesz fe­hér folt az ellátásban. Nem beszéltünk még a vál­tozások egy igen fontos cso­portjáról, amely közgazdasági eszközökkel segíti a húsipar helyzetének javítását. Üj ter­melői árakat állapítottak meg, ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5—5 szá­zalék lehet a vállalatok nye­resége, vagyis nőtt a belföldi értékesítés jövedelmezőségi szintje. Az export kulcsszáma 3—4 százalék között van, te­hát ezentúl fokozottabb érde­ke a húsiparnak a belföldi el­látás javítása, mert ez na­gyobb nyereséget hoz. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy nem erőltetik mindenáron az ex­portot a vállalatokra. 3iztató fejlesztések A cél az, hogy minél haté­konyabban gazdálkodjanak. Biztató, hogy már 1987-re 400 millió forint megtakarítást ter­vez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban közel ezer fővel csök­kent a létszámuk, ez lehetővé teszi, hogy azokat, akikre nagy szükség van, jobban megfi­zessék, és javult a munkafe­gyelem is. Jobban érdekeltek az önálló gazdasági egységek a rezsiköltségek csökkentésé­ben is. Nem közömbös a technika szintje sem. A vállalatoknál a legkoszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki szín­vonal. Mivel a piac diktálta verseny megköveteli a szer­kezetváltást, a fejlődést, a sa­ját források mellett világban­ki hitelben részesül 8 vállalat, és további 5 rekonstrukciójá­nak előkészítése megkezdő­dött, szintén világbanki hitel­re építve. A pénz nem monst­rum épületekre megy el, hi­szen nem a kapacitás bővíté­se szükséges, hanem a korsze­rű technológia meghonosítása exportképes húskészítmények előállításához. Már készítik terveiket az önálló, vállalatok, az'uj’felté­teleknek megfelelően.. bele­kalkulálják, hogy minél. ala­csonyabb támogatást igényel­nek, annál nagyobb lesz nye­reségük a jelenlegi szabályo­zás szerint. Amint a MÉM- szakemberek mondották: bíz­nak abban, hogy 1987—88-ban a húsiparban nem lesznek veszteséges és alaphiányos vál­lalatok. \ Imre Erzsébet Éjszaka a Lánchídon A Kandeláber gmk szakemberei a Lánchídon leszerelték a híd déli oldalán levő világítótesteket. A kandelábereket át­vizsgálják, pótolják a hiányzó és sérült részeket. A gazdagon díszített lámpatestek a híd felújításának utolsó szakaszában, várhatóan a jövő év elején kerülnek a helyükre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents