Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

Traktor a múzeumban-Í-S vűf* > * ' w A Gödöllői Agrártudományi Egyetem területén hamarosan ré­gi mezőgazdasági gépeinket bemutató gyűjteményes kiállítás nyílik. Képünkön: a Fáber Fundament gmk kivitelezésében készülő mezőgazdaságigép-múzeumban Szabó György műszaki vezető egy gőztraktar elhelyezését irányítja (Vimola Károly felvétele) Népi ellenőrök Az év témavizsgálatai Szolgáltatásról, közigazgatásról Januári ülésén a városi ta­nács elfogadta a Gödöllői Né­pi Ellenőrzési Bizottság idei tervét. Ebben az esztendőben tíz témavizsgálatot tartanak. Megnézik egyebek között, hogy milyen eredményességgel szolgálja a lakásszövetkezeti mozgalom a lakásépítés és -fenntartás fejlesztésére hozott határozatokat. Az egyedül élő idősek szociális ellátását vizs­gálva arra a kérdésre keres­nek választ, vajon a házi gon­dozás mennyiben felel meg a követelményeknek, milyen a szociális étkeztetés színvonala, s igyekeznek föltárni az idő­sek klubjai között mutatkozó különbségek okait. A város­gazdálkodási vállalatnál és a tanácsi költségvetési üzemek­ben azt ellenőrzik, miképpen hajtják végre az energiagaz­dálkodási terveket. Mennyire hatékony a terme­lőszövetkezetekben a belső el­lenőrzés, ez is az első félév tervéhez tartozik. S végül be­számoltatják az autójavító kis­vállalat igazgatóját arról, ho­gyan intézik a közérdekű be­jelentéseket,_ panaszokat, illet­ve a szolgáftatásaikkal össze­függésben fölmerülő lakossági reklamációkat. Az év második felének programja a munkaidőalap védelme, a lakásgazdálkodás helyzete, az ipari kisszövetke­zetek bizonylati rendje, a ter­melőszövetkezetekben működő ipari és szolgáltató szakcso­portok tevékenysége, a köz- igazgatás korszerűsítésének hatása a társközségekben a la­kosság életkörülmenyeire. LLjOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 4^ SZÁM 19,87. FEBRUÁR 18., SZERDA Egy év népfrontmunka Várakozás után pergőbb ritmus A múlt év eseményeit, ta­pasztalatait összefoglalni men­tem a városi népfrontbizottság titkárához, Aufmuth Évához. Ö egy kicsit korábban kezdte az összegzést. Fölidézete 1985- öt, a választás esztendejét. Nem volt könnyű, hiszen kü­lönösebb tapasztalatok nélkül, újonnan választott titkárként vágott neki a munkának. Azokban a mozgalmas napok­ban alapozódott meg jó kap­csolata a tanáccsal, a bizottság tagjaival, ami azóta sem sza­kadt meg. Eleinte érzett né­hány testületi tag részéről bi­zonyos várakozást, tavaly azonban több jel mutatta, akik, maradtak, s ez a túlnyomó többség, úgy vélik, jól alakul­nak a dolgok. A testületi tagok elmondták véleményüket, senki sem sér­tődött meg, valamennyien igyekeztek az új hullámhossz­ra állni, ami annyit tesz, hogy a korábbiaknál többet vállal­nak, s a ritmus is pergőbb. A közösség összekovácsolódásá- ban jelentős szerepe volt a klubház építésének. Itt min­denki úgy dolgozott, mintha a sajátját építené. Korábban voltak olyan bizott­ságok. amelyek csak egyetlen réteggel törődtek, mondjuk a nyugdíjasokkal. A megválto­zott szemlélet eredményeként ez a múlté. A rétegpolitikai bi­Büntetni a fegyelmezetlent, jutalmazni a kiválót Vége a lazaságok elnézésének Az életszínvonal javításához — a rendelkezésre álló erőfor­rások jó hasznosítása mellett — fegyelmezett munkára van szükség. Ez alapvető, vitatha­tatlan minden vállalatra, min­den dolgozóra vonatkozóan. Vállalatunk, az ikladi Ipa­ri Műszergyár erőforrásai kor­látozottak. Eljutottunk addig a pontig, hogy már a további tartalékok feltárására, kiak­názására kevés lehetőségünk maradt. A munkaidőalap ki­használásával, a munkaidő kö­vetkezetes védelmével és a munkafegyelem erőteljes szi­gorításával csökkenthetőek a költségek, növelhető a válla­lati eredmény. Az elveszett idő: pénz. Ez mindannyiunk zsebéből hiányzik. Az elve­szett időt még többletköltség­gel sem lehet igazán pótolni. A vevő ezt. nem értékeli. Nor­mális munkarend és munka- fegyelem nélkül nem képzel­hető el sem általános fizikai rend, sem a technológiai fe­gyelem. Az állami szervek a mun­kafegyelem megszilárdítása ér­dekében több rendelkezést hoztak. Ezen rendelkezések radikálisabban védik a mun­karendet, a munkafegyelmet. Postán érkezett Vállalatunknál a munkafe­gyelem átlagosnak ítélhető, nem jó, de nincs túlzott bo­rúlátásra sem okunk. Nálunk is a becsületesen élő és dolgozó emberek vannak többségben. A munkarendet persze sok­szor és sokan megsértik. Elég sok dolgozót italozás miatt kellett fegyelmi eljárás alá vonni. Az elmúlt évben italozás miatt néhány dolgo­zót elbocsátottunk. Többen postán kapták meg a mun­kakönyvét, sorozatos igazolat­lan hiányzás miatt. A felelős­ségre vont dolgozók vitatják, sérelmesnek tartják a bünte­tést A dolgozónak joga van fellebbezni. A vállalati mun­kaügyi döntőbizottság egyre több ilyen üggyel kénytelen foglalkozni. Előfordult, hogy egy kisebb kollektíva kiállt egy régi dol­gozó mellett, akit elbocsátot­tunk. Becsülendő az összefo­gás, de azt látni kell, hogy akit sorozatosan felelősségre kellett vonni italozásért, az általában lehet ugyan munkaszerető, jó dolgozó, de nem engedhető meg az ilyen magatartása. A kollektíva szerintem akkor járt volna el helyesen, ha idő­ben figyelmezteti a botlado­zót, hogy vigyázzon, magának, családjának árt, másokat is balesetveszélyes helyzetbe hoz. Sokkal szigorúbban A zugkiméréseket véglege­sen fel kell számolni és oda kell hatni, hogy igény, „ke­reslet" se legyen irántuk. Aki ezentúl megkísérli, hogy sze­szes italt hozzon be a gyárba, vagy ha ittasan jön be, ha si­kerül becsempészni a szeszt, és a gyárban fogyasztja, de még akkor is, ha csak az alkohol- szondás vizsgálatot tagadja meg, súlyos fegyelmi vétség­ként bírálják el cselekményét. Az igazolatlan késés, a mun­kahely engedély nélküli elha­gyása (öltözőbe, gyáron kívül­re, stb.), a munkavégzésre vo­natkozó jogszerű utasítások megtagadása, nem teljesítése olyan jellegű fegyelmi vétség­nek minősül — 1987. január 1-jétől —, melyet különös súllyal bírálnak el. A vezető állású dolgozó fe­lelős azért, hogy a beosztott dolgozóknak a szervezett, ha­tékony munka feltételei meg­legyenek, követelje meg a fe­gyelmet, gondoskodjon a 8 órás munkaidő betartásáról. Csak a legindokoltabb eset­ben engedélyezhet munkaidő alatt kilépést. Felelős azért is, hogy a jogszabályokban rög­zített kötelezettségeinek ele­get téve, a dolgozó által el­követett cselekmény miatt ará­nyos, jogszerű fegyelmi bün­tetést szabjon ki. A vezető jo­gaival nem élhet vissza, köte­lezettségeivel pedig élnie kell, ha tetszik, ha nem. A bünte­tés lényege, hogy védje a kol­lektívát a fegyelmezetlenke- döktől és nevelje a kollektí­vát, a vétkest is. A gazdasági munka min­den területén a szemléletvál­tozásának vagyunk tanúi, ré­szesei, adott esetben szenvedő alanyai, vagy pozitív kezde­ményezői a kibontakozásnak. Divatos mostanában az embe­ri tényező kifejezés. Nem len­ne jó hiábavalóan elkoptatni. Mindannyiunk érdeke, hogy tudásban, elért teljesítmény­ben gyarapodjunk. Csak szankciók alkalmazásával nem érhetünk célt. Változni, vál­toztatni kell. A lazaság elné­zésének korszakán túl _ va­gyunk. Az ellenőrzést hivatalból végzők, a vezető beosztású dolgozók, a vállalat eredmé­nyéért, a saját és a család boldogulásáért felelősséget ér­ző dolgozók nem tekinthetik „bocsánatos bűnnek” a ren­delkezések megszegését. És ha igaza van Ide tartozik az is, hogy aki igazsága tudatában kételke­dik az alkoholszondás vizsgá­lat eredményében — joga van hivatalos orvosi véralkohoJ- vizsgálatot kérni. De ha ezt úgy kéri, hogy szeszeáital-fogyasztást mutat ki az orvosi, laboratóriumi vizsgálat — a fegyelmi eljá­ráson túl —, ennek anyagi vonzatút is vállalnia kell. A vizsgálat ugyanis nem kevés pénzbe kerül — a vállalatnak vagy a vétkes dolgozónak. Tehát büntetjük a fegyel­mezetlent, a selejtet, a kárt okozót, viszont 1987-ben már anyagilag is elismerjük azt, aki jó minőséget produkál (nem csak mennyiséget). Ez is a szemléletváltáshoz tartozik. Zsitlai László üzembiztonsági főosztályvezető zottság figyel a pedagógusok­ra, a fiatalokra, a hátrányos helyzetűekre, a nőkre, á keres­kedelmi dolgozókra. A fo­gyasztók tanácsa egy ember körül forgott azelőtt, a vezetői csere nyomában mindinkább mint testület működik. Tanulságos volt az a törek­vésük, hogy bizonyos rendez­vényeikre ne legyen túl nagy szervezés. A béke- és szolida­ritási eseményekre nem kér­tek az üzemektől, iskoláktól, intézményektől közönséget. Bíztak abban, hogy maga a rendezvény, az, amit ott törté­nik, vonzza majd az embere­ket. Olyan helyen tartották az eseményt, ahol különben is számosán megfordulnak. Auf­muth Éva szerint elgondolá­suk bevált. A kétnapos Sza­badság téri program jól sike­rült, noha semmiféle mozgósí­tás nem volt. Sikeresnek bi­zonyult a békedalosok találko­zója, s a lengyel—magyar ba­rátsági napok összejövetele. A népfront feladatának tart­ja a társadalom valamennyi rétegének bekapcsolását a mozgalomba. Nyilvánvaló, hogy akadnak olyan csoportok, személyek, amelyekkel, akik­kel úgyszólván automatikusan megy az együttműködés, mondjuk a tanácsokkal, politi­kai, ifjúsági szervezetekkel. Mások bekapcsolása nagy ta­pintatot igényel. Vonatkozik ez a többi között az egyházakra. Gödöllőn. katolikusok, refor­mátusok, evangélikusok élnek. Mindhárom városi egyházi ve­zetőt fölkereste. Kölcsönösen tájékoztatták egymást elkép­zeléseikről, az együttműködés területeiről. Az összejöveteleket rendsze­resítették. Megbeszéléseiken megjelennek a tanács vezetői is, így mindenről gyakorlatias megközelítésben válthatnak szót. A kapcsolatok kiépítése előtt a hívők által végzett tár­sadalmi munkát nem tartották nyilván. Most már az is meg­jelenik a kimutatásban, s hozzájárul a megyei verseny­ben a jobb helyezés eléréshez. Érdeklődés kísérte a fogyasz­tók fórumát, a kiváló boltra meghirdetett pályázatot, a nyugdíjasoknak rendezett ta­lálkozót, amelynek műsorát nagy tetszéssel fogadták. A vá­ros országgyűlési képviselőjé­nek fogadónapját szintén a népfrontbizottság kezdemé­nyezte. A népfrontmunka azonban nemcsak a látványos rendez­vényekből, jelentős tömegeket megmozgató gyűlésekből, fó­rumokból áll. A gyakran em­legetett hétköznapi aprómunka nehezebben fogható meg, fog­lalható statisztikába. Aufmuth Éva szemelget. Amikor például a tanácstag társadalmi munkát szervez, rendszerint vele tart a népfront képviselője is. A mozgalom így is kapcsolatban van a lakossággal. Növekvő jelenlétüket, tekintélyüket jel­zi. hogy mind többen keresik föl őket a klubházban. Részben a nyílt napnak köszönhetően, hiszen ekkor sokan tértek be ismerkedni, megnézni, mit is csinálnak, mik a terveik, cél­jaik. Jöttek és jönnek olyanok, akik csak beszélgetni akarnak, mások segítséget kérnek, pa­naszaik vannak. Kétségtelen. többnyire az idősebbek nyitnak be hozzá­juk. Ebben sincs semmi külö­nös. A derékhad a legelfoglal- tabb. Másrészt nekik ott a sok munkahelyi szervezet, fórum, tehát mind a munkájuk, mind az érdekvédelmük, politikai tevékenységük inkább munka­helyükhöz köti őket. Meglehet, amit leírtunk, el­tér a szokványos értékelő írá­soktól és messze van a teljes­ségtől. Arra talán jó volt, hogy érzékeltessük, mit és ho­gyan tesz a népfront a város­ban. a hétköznapokom S ha esetleg ennek nyomán mégy el valaki a klubszékházba körül­nézni, segítséget kérni, támo­gatást fölajánlani, annak kü­lön örülhetünk. K. P. Tanácsi üzemeltetés ÚJ szervezet Gazdasági ellátó szervezetet alapított legutóbbi ülésén a városi tanács. Az alapításra tett javaslatában a tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője kiemel­te, hogy az apparátusnak az úi városházára való költözése következtében megnövekedett az állóeszköz-állomány üze­meltetése, valamint azoknak a szervezeteknek a működteté­se, amelyek a tanácshoz tar­tóznak, a jelenlegi gondnoki rendszernek a megváltoztatá­sát vetette föl. A városházán kívül az egy­kori járási hivatal egyes he­lyiségeit, valamint a HÉV Szabadság téri épületét is en­nek a szervezetnek kell kezel­nie. Gondoskodik továbbá a hivatali gépkocsik gazdaságos használatáról, ellátja s va­gyonvédelmet, a készletgaz­dálkodást, a leltározást, se­lejtezést. A szervezet létrejöt­tével az igazgatási feladatokat ellátó dolgozók mentesülnek az üzemeltetéssel járó opera­tív teendők alól. A gazdasági ellátó szervezet létszáma 17,5. Mivel fél em­ber a valóságban nem léte­zik, ezt úgy kell érteni, hogy lesz félállásban lévő személy. A vezetőn kívül gondnok, gazdálkodási csoportvezető, energetikus, gépkocsivezető, takarító, portás, telefonkeze­lő, hivatalsegéd, konyhai dol­gozó tartozik a szervezetbe. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Irodalmi művek filmen, Puskák és galambok, magyar film, 15 órakor. Tűzzománcműhely, 16—19 óráig. A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszódi zsebkendő, hévízgyörki fejkendő, kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, A gödpllőj művész­telep 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Be!so fölújítás Korszerűsödő intézmények A Vérségi Tanács ebben az évben 12 millió forinttal sá­fárkodik. Az összeg növeke­dése a tavalyihoz képest négy­száz százalékos. A bevételek egyik fő forrását a lakosság adója képezi, ami a terv sze­rint az. idén 140 ezer forinttal emelkedik. A növekményt új adóalanyok belépésére alapoz­zák. A vállalatok, befizetései csaknem négymillió-három százezer forinttal járulnak hozzá a kasszához, ami csak egy százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Garantált be­vételi forrás a megyei köz­ponti költségvetésből nyújtott Sok gödöllői győzelem A hét végén ismét több fronton küzdöttek a Gödöllői Sport Club kézilabdacsapatai a terembajnoki mérkőzéseken. Az előző héttel szemben most inkább a győzelmek jellemez­ték a szereplésüket, több sze­rencse kísérte fellépéseiket. A felnőttek egy-egy napon két mérkőzést is játszottak, míg a fiatalok csak egy talál­kozón próbálhatták ki az ere­jüket. Időrendi sorrendben a követkézők történtek. GSC—IM Vasas — férfi körzeti rangadó — 31-23. A nagyon meggyengült IMI el­len magabiztosan, végig vezet­ve győzött a felnőttegyütte­sünk. GSC—Gyömrö 27-26. A me­gyei első osztály egyik bajnok­esélyesét nagy küzdelemben Imre kapus és Urbán kiváló teljesítményének'•köszönhetően esélytelenül is sikerült két vállra fektetni. Csepel Autó serdülő—GSC serdülő 35-19. A két évvel idősebb korosztályú autósok a lövőerőben és kapustudásban levő különbséget ki tudták ak­názni. Legifjabbjaink most vesztették el veretlenségüket, sajnos megérdemelt arányban. GSC ifi—Külker SC ifi 33-25. Az egyéni képességek­ben legjobb fiataljaink ügye­sebb védekezéssel a pályán el­ért gólkülönbségnél is na­gyobb arányban győzhettek volna. A hölgyek vasárnap szere­peltek. Veresegyház—GSC 27-21. A veresiek a jobb erőnlétüknek és a biztosabb lerohanásaik- nak köszönhetik diadalmukat. GSC—Tóalmás 31-26. Ezen a mérkőzésen az olykor túl ke­mény csapat hírében álló gár­da ellen mérhette fel erejét a magasabb osztályba került gödöllői gárda. Szép csapatjá­tékkal és egyéni akciókkal si­került a biztos győzelem kiví­vása. 417 ezer forint, ami húsz szá­zalékkal magasabb a tavalyi­nál. Míg 1986-ban 4,7 millió forint céltámogatásban ré­szesült a község, erre az évre hatmilliót kapott a vízműépí­tés támogatására. Milyen fejlesztési lehetősé­gei vannak ebben az évben a tanácsnak? Mivel a szabadon felhasz­nálható összeg 590 ezer forin­tot tesz ki, a szerény keret nem túl sok feladat megoldá­sára futja. Gazdaságossági szempontból sürgős a műve­lődési ház központi fűtésének elkészítése, ami ugyan ko­rábbra volt beütemezve, de különböző okok miatt 1987-re csúszott át. Erre a célra 440 ezer forintot használhatnak fel. Az ÁBC-áruház átadásáig á tanácsháza épületében műkö­dött az' önkiszolgáló üzlet. Az átadáskor felszabadult helyi­ségeket ismét a tanács vette birtokába, s az idén itt is át­alakításokra kerül sor. Két helyiséggel gyarapodik az iro­dák száma, a nagyobb helyi­ségben pedig a tanácsterem kap helyet. A belső felújítás­ra 293 ezer forintot irányoztak elő. Az épület külső tataro­zása 1988 egyik feladata lesz. Mint minden évben, az idén is számít a tanács a lakosság társadalmi munkájára, amely­nek értéke megközelíti majd az egymillió forintot. Milyen munkákhoz várja a tanács a lakosság aktív köz­reműködését? Mivel a vízve­zetékek az egész falu terüle­tén a helyükre kerültek, s, az utcák további feltúrásától nem kell tartani, időszerűvé és egyben szükségessé is vá't a vízelvezető árkok helyreállí­tása, a hidak és az átereszek felújítása. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents