Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

A REST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 40. SZÄM 1987. FEBRUÁR 18., SZERDA Zárszámadó közgyűlés Nyársapáton Verejtékezve, de sikertelenül Izgi mozgó pénzcssnálók Gilisztafarm az Új Világban Ahonyfean a gödöllői szabadalom 2 Lapunk más helyén is köz- ^ lünk tudósítást zárszámadó í közgyűlésről. A földdel bajlódók, a föld­től megélhetést remélők éle­te örök bizonytalanság. Soha nem tudhatják pontosan, ho­gyan végződik az esztendő. Egyszer eső áldotta tavasz, nyár; gyümölcsérlelő ősz ont­ja kincseit, másszor a kései fagyok, az aszály hoz rájuk gondokkal terhes, kritikus éveket. De bármilyen sors vár a magvetőre, mindig új re­ménnyel, bizakodva fog mun­kába, még akkor is, ha ele­ve tudja, hogy a silány, szél­fútta sívó homokba beleölheti erejét, egész életét, akkor sem remélhet gazdagságot. Alighanem a nyársapáti Ha­ladás Termelőszövetkezet im­már 27 éves történelmét for­málók helyzetét is ezen utol­só gondolattal jellemezhet­nénk. Fél emberöltőn át a két szélsőség, az örökös lemon­dás és bizakodás között őr­lődtek. Nyársapát gyenge ter­mőképességű földjei tették mindig is sajátossá az itt élő parasztság, az egész mezőgaz­daság eredményeit. A közös gazdaság fennállá­sa óta valószínűleg nem volt még olyan év, amely minden tekintetben sikerrel zárult vol­na. A tavalyi pedig az eddi­gi negatív rekordokat is sor­ra megdöntötte, ennek követ­kezménye pedig az lett, hogy a 4 millió forintra tervezett nyereséggel szemben 2,3 mil­lió forint veszteséggel zárta az évet a közös gazdaság. Ismerve a korábbi gazda­sági ciklusokat, ezt a szintet minden túlzás nélkül nevez­hetjük a mélypontnak, és ok­kal, joggal tehetjük fel a kér­dést, mindez hogyan követke­zett be, hiszen a környező, többé-kevésbé hasonló ter­mészeti adottságokkal rendel­kező gazdaságok — együttvé­ve — túlteljesítették a tervei­ket. Nem véletlenül kísérte nagy figyelem a minap ren­dezett zárszámadó közgyűlést, amelyen a vonzáskörzet gaz­dasági, társadalmi vezetőin kívül részt vett Laczkó Lász­lómé, a Pest Megyei Tanács, Pintér László, a Medosz, és Tüske Róbert, a Teszöv kép­viselője is. Kiégett gabonák Tóth Sándor, a szövetkezet elnöke, olyan tényeket sora­koztatott a tagság elé, amik minden kommentár nélkül megállják a helyüket — mint indokok. Az egyenetlenül el­oszlott 334 milliméter csapa­dékkal az utóbbi 9 év legszá­razabb éve volt a tavalyi. A tenyészídőszakban az összes csapadéknak csupán fele hul­lott. A gabonavetések nagy része kiégett, csupán az őszi búzából 501 tonnával takarí­tottak be kevesebbet, egyedül talán a napraforgó volt az. ami valamelyest elfogadható termést produkált. Első eset, hogy egyetlen árunövény sem teremte meg a tervezett meny- nyiséget! A szőlőben a fagyok okoz­tak pusztulást, emiatt az öreg tőkéket selejtezni kellett. A gyümölcsfákat éppen virág­záskor érte a rendkívüli me­leg, így igen rossz volt a kö­tődés, különösen a szilvás­ban, ahol 40 százalékkal csök­kent a hozam. Nem sok sikerélményben volt részük a húsmarhate­nyésztőknek sem. Problémák jelentkeztek a takarmányozás­ban. Szinte minimálisra csök­kent a legelőterület, a fű ki­sült, a gulya kilométereket vándorolt nap mint nap. Nőtt az abrakfelhasználás, ugyan­akkor valamit csökkent az egy tehénre jutó átlagos hús­termelés. Az ágazat 3,5 mil­lió forint deficittel zárta az évet. Cseppet sem voltak rózsás helyzetben az ipari ágazat dolgozói sem, A korszerűtlen technikával dolgozó üzemek állandó létszámhiánnyal küz­denek, mindezt súlyosbította a romló piaci helyzet. De ké­pesek voltak prosperálni. Kö­zel 4 millió forinttal csökkent a gumi-, vas- és műanyag­üzem együttes árbevétele a tervezetthez képest, de még így is 4,3 millió forint közvet­len ágazati eredményt köny­velhettek el. A gazdasági problémák ter­mészetesen éppúgy jelentkez­tek a háztájiban is, jóllehet kevésbé élesen, és más oldal­ról, mint a nagyüzemben. Nőtt a szarvasmarha és a zöldség­félék forgalmazása, viszont több mint ezerrel csökkent a szövetkezet felé a sertésfelho­zatal. Az ágazat összességében 2.5 millió forint értékben for­galmazott, kevesebbet, minta múlt évben. Porhintés lenne ' E távirati stílusban felsora­koztatott tények, adatok nagy­jából hű képet adnak egy rendkívül viszontagságos idő­szakról. Javarészt a kivédhe­tetlen természeti csapások so­dorták a gazdaságot abba a kutyaszorítóba, amikor immár a tartalékokhoz is hozzá kel­lett nyúlni, hogy a verejtékes, ám mégis sikertelen gazdál­kodás ne okozzon feszültséget ember és munkája között. Az a 4 millió forint, amit nyere­ség gyanánt szétosztottak, egy­szersmind friss erőt, és re­ményt ad, hiszen azt senki nem kétli ebben a gazdaság­ban, hogy a helyzet csak-csak jobbra fordul egyszer. Igaz, nem úgy, mint a mesében. Azok a kétkezi munkások, Tezetők és a szövetkezetért ag­gódó kívülállók — köztük Németh Pál. Labancz Árpád, Kovács Gizella. Fazekas Lász­ló, a törteli Dózsa Tsz elnö­ke. Karai Ambrus —, akik most hallatták szavukat, ér­zik, tudják, porhintés lenne önmaguk, és mások szemébe, ha csak, és kizárólag csak az időjárást jelölnék meg a ba­jok okozójaként. Divat szidni még a szabá­lyozókat is, bár nyilvánvaló, hogy a közgazdasági kapcso­latok — piac, adózás — minő­sége nem a régi; rosszabb a helyzet, s ez is a gondok for­rása lehet, de csak ott, és azoknak, akik nem vagy csak nehezen veszik tudomásul, hogy más szemléletet, 'más munkaerkölcsöt követel a ter­melés. Az egyik hozzászóló megjegyezte: a nyársapáti földművesek szorgalmáról pél­dát vehet az ipari munkásság. Bizony példát, de mit ér e mentalitás, ha nem tudnak hasznot kovácsolni belőle. Márpedig a viszonylagos el­maradottság emberi hiányos­ságokra is visszavezethető. Ahogy azt Miczi Flórián agro- nómus fogalmazta: hatéko­nyabbá, szervezettebbé lehet, és kell tenni a folyamatokat minden területen, mert nem egy esetben a rugalmatlanság, az innovatív készség hiánya hátráltatja a boldogulást. A sikertelenség, főleg ha tartósnak bizonyul, mindig rossz vért, elkeseredést szül, elkeseredett emberekkel pe­dig nem lehet feladatokat jól végrehajtani. Kárt szenved idővel a kollektív és egyéni felelősségtudat is. Vezetői példamutatás Hujber Lajos, a nagykőrösi pártbizottság munkatársa sza­vaival zárva a gondolatot: — A Haladás Tsz a megye leggyengébb adottságú, és leg­alacsonyabb jövedelmet ter­melő gazdaságai közé tarto­zik. Példája kirívó, de nem tipizálható. Gazdálkodásának negatív vonásai figyelmeztet­nek, hogy mindenki alaposan mérje fel, és ha kell értékel­je át eddigi tevékenységét. Egy kollektíva fegyelmi hely­zete is sokat elárul a dolgo­zók, vezetők, a tagság egymás közötti kapcsolatairól. Csak a példa kedvéért: ahol ismétel­ten szükségét látták egy, a kö­zös vagyont védő szervezet létrehozásának, ott már nem csak a vezetők felelőssége hagy kívánnivalót maga után. Most a holtpontról való ki­mozdulásnak a legfontosabb feltétele a tagság szorgalma, fáradhatatlan tenniakarása. Csak ezt a korábbinál sokkal fegyelmezettebb, szervezet­tebb vezetői példamutatással, messzemenőkig alátámasztott munkával kell ötvözni. My. J. Nők akadémiája A családjogi törvényről tart előadást dr. Benedek Péterné, a városi bíróság elnöke a nők akadémiája rendezvénysorozat keretében, ma, szerdán, este 6 órai kezdettel az Arany János Művelődési Központban. Sok minden van a földön, ami csodálatos. Itt van pél­dául a földigiliszta. Sokáig ügyet sem vetettek rá, most meg egyszeriben hogy megnőtt az ázsiója. Rájöttek, hogy szinte semmi befektetéssel szép hasznot húzhatni belőle. Nyugat-Európa legjelentősebb gilisztatenyésztő vállalkozását — mert ilyen is van — két francia üzletember alapítot­ta. Az ötletet jó megfigyelő- készségüknek és kezdeménye­zőszellemüknek köszönhetik. Olaszországban élvezték a va­káció édes napjait, midőn ar­ra lettek figyelmesek, hogy a parasztok trágyatermelés cél­jából tenyésztik a gilisztákat, pontosan az ókori római mód­szerek alapján. Az apró állatkák táplálékát nem nehéz beszerezni. Széná­val, szalmával, szennyvízzel, istállótrágyával kosztolhatok. Egy jól táplált, gondozott pél­dány évente akár 12—15 utó­dot is a világra hoz. A kez­dő tenyésztő már akár 200 ezer gilisztával megalapozhat­ja a tenyészágyát. Kukac ko- máék két tonna szerves hul­ladékból egy tonna első osz­tályú szerves trágyát állítanak elő, továbbá évente 2.4 millió utódot. A fölös szaporulat vagy továbbtenyésztésre for­dítható, vagy a horgászok tűz­hetik a horgukra csalinak. Ba­romfi és sertés takarmányo­zására is kiválóan alkalmas. A zacskózott gilisztaürülá- ket — biohumusz néven — már nálunk is árulják. Virág­földként 8—10 forintért kap­ható kilója. Nem rossz üzlet, mert keresett és jó hatásfok­kal hasznosítható. Nyilván fantázia van benne, mert az abonyi Új Világ Tsz máskü­lönben nem kacérkodna a ku­kacokkal, márpedig azt teszi. Mihály József elnökhelyettes­től erről többet is hallottunk. 1986 nyarán szerződést kö­töttek a Gödöllői Állattenyész­tési és Takarmányozási Kuta­tóközponttal. A megállapodás alapján a gödöllőiek tíz vagon szarvasmarhatrágya feltárásá­hoz szükséges gilisztát adtak el az abonyiaknak, továbbá a telep kialakításához technoló­giát, vállalva a rendszeres szaktanácsadást is. A gödöllői szabadalom így honosodik meg Abonyban. Nem valami nagy beruhá­zásról van szó. Az első ütem­ben kétszáz tonna istállótrá­gyát használtak fel, mégpedig többféle étrend szerint. A ku­kacok egyik részét a marha­trágyába engedték, a másik felét marha- és szalmatrágya keverékébe. Kísérletképpen ebből a két anyagból próbál­nak biohumuszt nyerni. A trágyaprizmák alját nem árt lebetonozni, vagy fóliával fedni, hogy a vakondokok föl ne falják a (nagy)dolgos gi­lisztákat. Egy embernek csak az a feladata, hogy előírás szerint locsolja a kupacokat, hogy a megfelelő nedvesség- és páratartalom meglegyen. Optimális hőmérséklet ese­tén télen sem áll le az állat­kák anyagcseréje. A gondozó­nak az a dolga, hogy időn­ként lehúzza a legfelső réte­get, mert ezek a szobatiszta giliszták jólneveltek. Mindig a mélyebb rétegekben táplálkoz­nak és feljárnak ... meg­könnyebbülni. Tehát az érté­kes biohumuszt csak zsákok­ba kell seperni. A légkondi­cionálás sem valami ördön­gösség. Ha hideg van, szal­matakarást kapnak a priz­mák. Kettős kosárlabda-mérkő­zést tartottak a Petőfi torna- csarnokban. Barátságos nemzetközi férfi­mérkőzés: Karl Marx Universität Leipzig (Német Demok­ratikus Köztársaság)—Nk. Kgy. Kinizsi 100-86 (52-39) Vezette Klemm (német) és Erdélyi (Nk.) — Kinizsi: Si­mon S. (20), Horváth (7), Ha­ragíts (25), Pomázi (14), Mo- csai (2); csere: Pásztor (6), Zágráb (8), Módra, Oravecz, dr. Ábrahám (2), if j. Ábrahám (2). Az NDK-beli első liga második helyzettjével — akik­nél két, országos válogatott játékos is szerepelt — jó, mozgalmas volt a találkozó. Fej fej melletti volt a küz­delem. Talán azért, mert nem volt tét, feszültség nélkül játszot­tak a hazaiak és a 10. perc­ben 23-23, a 15-ben pedig 33-32 volt az állás. Ekkor a helyi csapatban a legfiata­labbak voltak a pályán, s ezt kihasználva szereztek több­pontos vezetést a külföldiek. Szünet után jó bejátszások­kal és pontos tempódobások­kal növelték előnyüket a ven­dégek. A jó képességű ven­dégek megérdemelték a győ­zelmet, de sok szép akció­jukért a helyiek is többször kaptak tapsot. A hajrában jó játékkal csökkentette hátrá­nyát a Kinizsi. NB Il-es női bajnoki talál­kozó: BKV Előre (Bp.)—Nk. Kgy. Kinizsi 100-50 (56-25) Nk.: Straub (14), Mészáros (7), Pankotai (6), Józanná (2), Józsa (6); csere: Kosa (7), Szappanos (2), Komáromi (6). A női kosárlabda NB II-ben a három csoport közül a leg­erősebb a középcsoport, ruti­nos csapatokkal, zömmel fő­városiakkal és egykori NB I- es játékosokkal fűszerezve. A mostani, 17. találkozó után is veretlen ellenfél győzelme nem volt kétséges. A nagyon magas pestiek igazolták jó hírüket. A gyors játékban a fiatal körösiek lelkesen igye­keztek és a mezőnyben he- W gyenként jól tartották magu­kat. A nagyobb tudású ven­dégek sokkal jobban dobtak és igazolták, hogy NB I-be való igyekvésük reális. A Bács-Kiskun megyei út- törőfiú-bajnokság legutóbbi kecskeméti játéknapjának öt körösi vonatkozású mérkőzé­séből kettőt későbbre halasz­tottak. Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK—Nk. Kgy. Kini­zsi II. 85-3 (45-1) Egy-egy kazal átdolgozás! ideje 5—6 hónap. Ilyenformán egy evben két trágyahalmot lehet fejíalatni ugyanazzal a csapattal. Most tavasszal ér­nek az első forduló végére. Az eredményt mérni tudják, és saját felhasználási kísérletek­be kezdenek. A mostani meny- nyiséget még nem adják el, hanem fóliasátraikban alkal­mazzák zöldséghajtatásnál, pa­lántanevelésnél. Később majd — 1988-tól — a „termés” fe­lét maguk hasznosítják és a többit pénzzé teszik. »«•>* íUí! Külföldön is van kereslet a biohumusz iránt, hiszen a bio­kertészet kerüli a vegyszerek, műtrágyák használatát. Eze­ket remekül helyettesíti a ku- kackák ajándéka. Virágkerté­szetekben, pázsitok telepítésé­nél, sportpályák füvesítésénél nélkülözhetetlen. Akár szántó­földi növénytermesztésnél is alkalmazható. Megállapították a szakemberek, hogy ez az ürülék tápanyagokban sokkal gazdagabb bármely szerves trágyánál és még más fontos anyagokat is tartalmaz. Az Üj Világ „nem átall” ebből is pénzt csinálni. Tamasi Tamás Kezdő körösi csapat első mérkőzése volt; legjobb do­bó: Kovács F. (2). Nk. Kgy. Kinizsi I.—Kis­kunfélegyházi Lenin Tsz SK 46-32 (25-16) Magabiztos, jó játékkal született meg a győzelem; ld.: Tóth (28) és Pusztai (8). Nk. Kgy. Kinizsi I.— Kecskeméti SC II. 51-21 (24-6) Magassági fölényben és fel­szabadult játékkal biztos volt a győzelem a rangadón is; ld.: Tóth (20) és Fodor (12). A Bács-Kiskun megyei mini fiúbajnokságban Kecskemé­ten. Kecskeméti SC II.—Nk. Kgy. Kinizsi 49-18 (28-10) Az ellenfél jobb volt; ld.: Godó (6). KSC I.—Nk. Kgy. Kinizsi 34-19 (14-14) Szünetig remekül tartották magukat a körösiek, s végül a jobb erőnlét döntött; ld.: Godó (12). CSELGÁNCS Az első idei, körösi vonat­kozású cselgáncsversenyen tíz egyesület 150 sportolója vett részt. A kecskeméti körzeti serdülő-rangsorviadalon a Nk. Kgy. Kinizsi három fiatalja is elindult. Jól kezdődött 1987- es szereplésük. Mindhárman dobogós helyezést értek el. A 35 kg-osok súlycsoportjá­ban (9 induló közül): 1. Ba- ranyi Szabolcs, 2. Bakos Amb­rus. 52 kg-ban (11-en voltak): 3. Fehér Antal. S. Z. Moil, színház A nagyteremben Ne vedd el tőlem a napot. Színes francia film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Az asszony és az idegen. Színes, szinkronizált NDK- filim, fél 6-fkor. ★ A kecskeméti Kamaraszín­házban, este 6 órakor: A vágy villamosa. Bilicsi Tivadar bér­let. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, délután 3-kor és es­te 7 órakor: Ludas Matyi. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak. akik drága halottunkat, Róka Józsefet utolsó útjára elkí­sérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel mély fáj­dalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. :SSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap; Pflágnesszaiag, hiba ellsn A Démász üzemirányító központjában úgynevezett hírközlő gépterem is működik. Csuka Zoltán üzemviteli mérnök — ké­pünkön — éppen egy adatrögzítőt ellenőriz. A mágnesszala­gok az esetleges üzemzavarok elhárításának lehetséges mód­jait őrzik, amelyek a számítógéppel összekapcsolva segítik a szakemberek felelősségteljes munkáját. (Varga Irén felvétele) Sporthírekhbh Kosárlabda Nemzetközi mérkőzések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents