Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, Ü SZÄM 1981:. FEBRUAR 16., HÉTFŐ Még mindig élmezőnyben a Rákosvölgye Kritérium: a gazdaságosság A művelődési házban Táncegyüttes a Jászságból A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Lesznek közöttük kartaliak is. Felvételünkön az együttes műsorának egyik mozzanata látható. Volánbusz Ismét közlekedik Február 4-i számunkban adtunk hírt olvasóinknak a Volánbusz gödöllői üzemigazgatóságának területén történt helyközi autóbuszjáratok megszűnéséről, illetve újraindításáról. Azóta ismét módosult a menetrend, és az Aszód—Do- mony—Iklad között közlekedő, Aszód vasútállomásról 21.45 órakor induló járat végállomása továbbra is az Ipari Műszergyár. 5. osztályosoknak. Bábkészítés napköziseknek 13-—15 óráig. Háttérkép, gödöllői művészek csoportos kiállítása, megtekinthető 16—19 óráig. A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszódi zsebkendő, hévízgyörki fejkendő, kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. Márciustól Gödöllői Mindenes Várják az észrevételeket Megújulva kerül az olvasóhoz márciusitól a Gödöllő— Pressz, Gödöllői Mindenes néven. A városi művelődési ház havi műsorfüzete mellékleteként megjelenő újságban az összeállítók szeretnének egyre több és érdekesebb információval, közérdekű hírrel jelentkezni. Nagyobb teret adnak a hirdetéseknek, s állandó rovatokat terveznek. Folyamatosan ismertetik Gödöllő műemlékeit, a körzet természeti szépségeit. Helyet adnak régi és mai gödöllői tréfáknak, a város, visszás jelenségeit kipellengérező, csipkelődő írásnak, karikatúráknak. Számítanak a lakókra, észrevételeiket, véleményüket szintén közreadják. A művelődési központ előterében olvasói ládát helyeznek el, amelybe bárki bedobhatja közérdeklődésre számot tartó észrevételeit, írásait. A Gödöllői Mindenest márciustól, mindig a hónap utolsó napjaiban, a következő helyeken vásárolhatják meg: buszpályaudvar, városháza előtere, OTP-fiók, rendelőintézet, Stromfeld sétány! ABC, HÉV Szabadság téri váróterme, 1-es számú posta, (Kossuth Lajos utca), kerepestar- c'sai kórház előtere, Sugár, művelődési központ. Lakossági fórum A rendezési terv Ma és holnap lakossági fórumot tartanak Gödöllőn két városrész rendezési tervéről. A mai este fél 6-kor kezdődik a városháza nagytermében, ezen a Szilhát részletes Rendezési tervét ismertetik. Holnap ugyanitt és ugyanabban az időben a Röges út menti területről lesz szó. Ennek a területnek a terve a lakosság javaslata inak figyelembevételével készült, pályázat alapján. A végleges tervet a fórumon elhangzottak nyomán készítik el. Sikeres kiállítást és vásárt rendezett a Tszker veresegyházi nyulászklubja. (A tévedések elkerülése végett: Veresegyházon három szervezet foglalkozik kisállattal. Az egyik a fóti Vörösmarty Tsz nyulászklubja, a másik a Van- kó István vezette nyulászszakRendszerszervezőket, programozókat, mérlegképes könyvelőt (4 órás részfoglalkozásra is) FELVESZ: AZ AGRODATA Műszaki Fejlesztő Számítástechnikai Leányvállalat Levélcím: Gödöllő, Pf.: 103. 2101 A péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet zárszámadó részközgyűlésén először arra gondoltam, hogy ugyan mi az az 1 millió forint, ami hiányzott ahhoz, hogy 1 milliárd forintos árbevételt érjenek el. A beszámoló hallatán és olvastán — erre az alkalomra jelent meg az üzemi lap hírei első száma — árnyaltabb kép alakult ki bennem, s a tagokban, a vendégekben, köztük dr. Németh Imrében, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága politikai munkatársában, Lehel Lászlónéban, a Pest Megyei Teszöv főmunkatársában, dr. Lengyel Gyulában, az MSZMP Gödöllői Városi Bizottságának tagjában. Abban a gazdaságban, amely 1985- ben a hatékonysági mutatók alapján 1300 termelőszövetkezet közül a második helyet érte el, nem az előző kérdés vár megválaszolásra. A csúcson megkapaszkodni nehezebb, mint a középmezőnyben, ez is csak az átlagra vonatkozik. Dr. Czerván Márton elnök beszámolójában elmondta, hogy az árbevétel 30 millió forinttal kevesebb a két évvel ezelőttitől. A létszám tovább csőikként 150 fővel, s jelenleg 1664 fő. A nyereség 190 millió forint, ez 70 millióval csökkent. Átszámítva, az egy főre jutó nyereség 114 ezer forint, körülbelül 30 ezerrel kevesebb, mint 1985-ben. Ez még mindig igen nagy hatékonyságról tesz tanúságot, mert az országos átlag 25 ezer forint körül van a szövetkezetekben. Ezekből következik, kör, a harmadik a Jekl Mihály vezetésével működő, a Tszker által patronált nyúl ászklub.) A kiállításon hét veresegyházi és hét budapesti, két-két füzesabonyi és nagykovácsi, egy-egy gödöllői, nagyoroszi, üllői, dunakeszi, erdőkertesi, győri, szekszárdi és gödi kiállító vett részt. A bemutató sztárjai a nyulak voltak, de láttunk nemes csincsillákat, galambokat, tengerimalacokat és szíriai aranyhörcsögöt is. Négyfajta győztest díjázottá szakértő zsűri: Maráczi Gyula győri kiállító új-zélandi fehér nősténye, Farkas József, Dunakeszi, fehér új-zélandi bakja, Boros György veres- egyházi tenyésztő fekete cser nősténye és Jekl Mihály kaliforniai bakja lett első. Ezen kívül számos értékes jutalmat osztottak ki a kiállítók között. A kiállítást követően a hét végén zártkörű nyulászbálon ünnepelték meg sikereiket. hogy a tavalyi eredmények országosan még mindig kimagaslóak. Ha ehhaz hozzátesz- szük, hogy 1986-ban ruházlak be a legtöbbet a gazdaság történetében — 113 milliót használtak fel fejlesztési célokra —, tovább változik bennünk a kép. Üledék a palackban Nagyjából befejezték a bor- feldolgozó- és palackozóüzem építését, a tenyészkan-előállító telep beruházásait, elkezdték a hizlalda bővítését és igen sok gépet, munkaeszközt vásároltak. A beruházások mind •szükségesek voltak, a következő évek munkáját könnyítik meg és elősegítik a hatékonyság további növelését, a tagok életszínvonalának emelését. Az átlagbér tavaly is 8,5—9 százalékkal emelkedett, persze nem minden üzemegységnél egyformán. A vezetőség beszámolójának második része az üzemegységek eredményeivel foglalkozott. Tavaly különösen az ipari tevékenységet folytató munkahelyek helyzete nehezedett. Sokszor nem rendelkeztek elég munkával, nagyon sok esetben igen olcsón kellett elvállalniuk, mert a piacon kialakult a verseny. Az árbevétel és a nyereség csökkenésének elsősorban az ipari üzemek lemaradása volt az oka. A csőfektetőket például, akik veszteséggel zárták az esztendőt — 16 millióval hoztak kevesebbet, mint 1985- ben —, felszámolták. A bor- kombinát első évét zárta — 25 millió forint veszteséggel. Ennek nem csak a gazdasági viszonyok, hanem emberi mulasztások is okozói. Százezer lepalackozott bort vissza kellett tölteni, mert a palackozás előtti laboratóriumi vizsgálatot nem végezték el megfelelően és a flaskákban üledék keletkezett. Ez több mint 300 ezer forint kárt okozott! Vannak üzemegységek, amelyek rajtuk kívül álló okok miatt nem ismételték meg a korábbi évek eredményét. Ide sorolták a háztájit is, mert a sertéshizlalás feltételei romlottak és kevesebb sertés került az üzemegységen keresztül a vágóhídra. Ahol jó a fegyelem 1987. január elsejétől felszámolták a Rákosvölgyében a kertészetet. Az alapvető ok az, hogy a közgazdasági viszonyok nem teszik lehetővé a gazdaságos termelést, mert a háztájiban a lakosság lényegesen olcsóbban kapja az energiát, mint a szövetkezet. A szövetkezetben az a vélemény alakult ki, hogy úgy látszik, népgazdasági szinten nincs szükség arra, hogy a nagyüzemi zöldségtermesztést, szinten tartsák, vagy fejlesz- szék, mert a háztájiban termelt a piacon bőséges ellátást nyújt. A kertészetben felmerülő bért pedig miért gazdálkodjék ki mások? Valami jót is idézzünk a beszámolóból! A sertéstelep nagyobb nyereséggel járult az eredményhez a vártnál. Ez nem volt könnyű dolog, hiszen a sertésnek nincsen szabadpiaci ára. A sertéstelepi dolgozók becsületére válik, hogy a korábbi jó mutatószámaikat tovább javították. Rákoscsabán van a tojóház, Szadán a jérce- nevelő, mégis egy üzemegységet alkotnak. Nagyon jó évet zártak. A tojás ára is magasabb volt, mint az előző években. A munkafegyelem kifogástalan és ennek nem kis szerepe volt a nyereségterv messze túlteljesítésében. Veszteséges üzemet is meg lehet dicsérni a Rákosvölgyében. A szőlészet terve 8 milliós veszteséget tartalmazott, de ebből lefaragtak ötöt. Okai? A jó munka és az időjárás, a csaknem három és félszeres terméstöbblet. A szövetkezetben vannak munkahelyek, ahol évek óta szépen csendben, zajtalanul teljesítik a terveket. És nem hiányoznak azok sem — azaz már hiányoznak —, amelyek működése nem bizonyult jövedelmezőnek. Miért? Szadán varrodát létesítettek. A kívánt nyereséget nem hozta, ezért felszámolták. Nem tudnak az állami vállalatokkal versenyezni, mert azok a tevékenységük után termelési adót nem fizetnek. A dolgozókon nem múlott az eredménytelenség, hiszen teljesítménybérben varrtak. A hitel kamattal jár 1987-ről. Meg kell állni a beruházásokkal, mert óriási tőkére van szükség ahhoz, hogy a. takarmányt megvásárolják és a szőlőt, mustot is több mint 100 millió forintért a borkombinátnak. Hitelt továbbra sem szeretnének felvenni, mert a kamat nagymértékben megnövelné a költségeket. A Rákosvölgyében nem lefelé tekintenek, hanem a föléjük kerültekkel igyekeznek versenyre kelni. Kevesen vannak, de ők aztán igazán erősek. Ezért minden szinten jelszó a takar.ékosság. Gok írásom kútfője, adat^ szolgáltatója volt Kovács Mihályné, amikor a régi falu szokásvilágát kutattam. Mondásainak, elbeszéléseinek gazdag adattárát őrzik apró jegyzetfüzeteim, s most, amikor igyekszem rendet rakni már- már mindent elöntő papírjaim között, ismét előkerültek a vele folytatott beszélgetésem emlékei. Sort kerítek erre is, arra is, ígérem magamnak, amint a füzeteket lapozgatom, aztán hirtelen felvillan egy néhány nappal ezelőtt hallott beszélgetés emléke. Gödöllőről utaztam Zsámbökra, amikor az autóbuszon akaratlanul is kihallgattam egy beszélgetést. — Hidd el — mondta az idős asszony a karján csecsemőt dajkáló menyecskének —. hogy ezt a pici't szemmel verték meg, azért ilyen bágyadt, révedező tekintetű. A színtelen arcáról is gondolható. hogy meg van ígézve. mert ha más baja lenne, akkor sárgára válik az arcának a színe, vajszínű lesz. ez meg tiszta hófehér, akár a frissen esett hó. Hordhatod egyik orvostól a másikhoz, vigyázhat rá gondozónő, a gyerek el- senyved, elszárad, síró és betegeskedő lesz, még bele is halhat a szemverésbe. Most kellene szólni, gondoltam, megmagyarázni, hogy a szemverésnek nincs semmi tudományos alapja, de az autóbusz megáll, a beszélgetők leszállnak. Nyomot, megdöbbenést hagytak bennem az idézett szavak, bár tudom, hogy a nagymamák vagy a sok helyen még élő dédszülők hiedelmei a picinyeikért aggódó anyukákat is befolyásolják. Gödöllőn vendégszerepei a jászsági kamara néptáncegyüttes. A február 20-án a művelődési házban föllépő együttes több fesztiváldíjat és televíziós . versenyt nyert. Tagjai hivatásuknak tekintik a paraszti tánc és zene, a folklórhoz kapcsolódó területek, szokáskultúra, viselet gyűjtését, földolgozását, és továbbadását. A falvakban még hagyományos formákban élő zenét és táncot sajátos törvényeinek és stílusának megfelelően próbálják a színpadon újraalkotni. Azoknak a helyeknek a zenéjét, táncait, amelyek élőben már nem lelhetők föl, filmfelvételekből, leírásokból ismerik meg. Gödöllői föllépésünk alkalmával a magyar nyelvterület legnagyobb részének táncait bemutatják. Csizmás kandúr, a Bábszínház előadása, 9.30, 11 és 15 órakor. Magyar filmek múzeuma: Marika, készült 1938-ban, 17 órakor. Művelődéstörténeti játszóház Talán egy évtizede annak, hogy az egyik faluban addig tartották az izzó faszénen letakarva a csecsemőt, amíg az megfulladt, pedig csak a gonoszt akarták kiűzni belőle. Sajátos babonás eljárások sokasága él népünk emlékezetében, amelyek arra jók. hogy a szem verést gyógyítsák. Kovács Mihályné sokat ismert ezekből a babonákból. Nevetve mesélte a gyógymódokat, de egy pillanatig sem titkolta, hogy őt a bajára orvos kezeli, patikában vásárolt gyógyszerekkel gyógyítja magát, sőt arra is esküdött, hogy a kubai narancs kifacsart leve többet ér a tablettában szedett C-vi'taminnál. Ha ütköztettem hiedelmeit és a valóságot, könnyedén legyintett. — Akkor úgy volt, most így van. Hogyan volt a szemverés gyógyítása? Ezt a kérdéscsoportot ragadom ki feljegyzéseimből. mert az írásom elején idézett beszélgetésre is szeretnék választ adni. Kovács Mihályné így beszélt: — Jó volt hajat kérni attól az embertől, akiről azt gondolták, hogy a bajt okozta, s ezt a hajat tűzre kellet vetni, s a beteg gyereket ennek a füstjében megmártani. Ha nehéz volt a hajhoz hozzájutni. pótolta ezt a gyanúsított gatyakorca vagy a pen- dely madzaga, aminek a végéből levágtak egy-két centit, s ezt a tűzre vetve megfüstölték vele a gyereket- Segíthetett az is, ha kilencféle favagy viráglevelet összeszedtek, ami között kellett lenni szarkalábnak, beléndeknek. s ezekből készült a fürdővíz. A gyereket háromszor megfürdették a teknőben, napfeljöttekor, naplemente előtt és másnap napfeljötte előtt. Ugyanilyen hasznos volt, ha éjfélkor kimentek a temetőbe, Jdlenc sírról dudvát szakítottak visszakézből, s ebből készítették a fürdővizet. De lehetett készíteni a vizet úgy is. hogy szintén éjfélkor a gyerek nagyanyja kiment a mezőre, és kilenc barázdából kilencféle füvet szedett, ezt bográcsban összefőzte, s ebben fürdette meg az unokáját. Használt az is, ha a frissen sült kenyeret lemosták vízzel, ebből három kortyot adtak a csecsemőnek. Ha gyengébb volt a szemverés, elég volt a ráolvasás: — Egye- dem, begyedem, rossz szellem, menj, menj, menj, vidd, vidd a bajt messzire! Természetesen arra is kíváncsiak voltak, hogy ki volt a rontó. Könnyű volt megismerni a gonoszt, ehhez négy darab szenet kellett eldobni: lányra, legényre, asszonyra, emberre, s amelyik említésekor a szén az edény aljára süllyedt, az verte meg a gyereket szemmel. í Italában az volt a hit, T» hogy ha a szén feljön a víz színére, meggyógyul a beteg. ha elmarad, meghal. Akadt olyan javasasszony (gyógyító asszony), aki a szenesvizet megitatta a beteggel Kovács Mihályné — nekem csak Boris néni — ma már halott. Az általa ismert és elmondott gyógyítás praktikáit jegyzeteim őrzik, s hogy tudomány-e mindez, vagy csak boszorkányság, arra is felelt nekem sok-sók titok és szokás ismerője: — Egy szakajtó gyógyszert írt a doktor úr. Biztosan lesz közte, ami használ. ami segít. Kovács Mihályié az orvosok segítségével élt 87 évet. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Veresegyház Díjnyertes kisállatok A díjazott fekete cser nyúl (Fazekas Mátyás felvétele) B. G. Hiedelemvilág Izzó faszénen letakarva \
