Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

1987. FEBRUAR 12., CSÜTÖRTÖK SZEMT1NDREI Kj^tíwian . -- ii i Km . A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A javaslattól a határozatig Lobbyzzon-e a tanácstag? A legutóbbi tanácsülés sok Vonásában különbözött az ed­digiektől. Olyan jelenségeket figyelhettünk meg, amelyeket eddig nemigen tapasztalhat­tunk. A tanácstagok ugyanis kis csoportokba verődve, tár­gyaltak, győzködtek, már a mozdulatokból is látni lehe­tett, hogy helyeselnek vagy tagadnak valamit Néhányan közülük sorra megkeresték kollégáikat. Kiderült, hogy mi az izga­lom oka. Ezen a tanácsülésen döntöttek arról, hogy milyen beruházások valósulnak meg 1987-ben. Csakhogy a 125 mil­lió forintot igénylő jogos óha­jokra mindössze 30 millió fo­rint jutott. A nagy kérdés az volt, hogy mi maradjon ki, mit lehet későbbre halasz­tani, s milyen beruházás meg­valósítására kerül sor. Nos. az említett tanácstagok azért keresték meg sorra kol­légáikat, hogy rábírják őket: támogassák kéréseiket! Vagyis a szó jó értelmében véve lobbyztak egy ügy érdekében. Ez bizony merőben új jelen­ség. A háttere az, hogy né­hány megválasztottat a tanács­ülés előtt felkerestek a körzet lakói, s arra buzdították őket, hogy a szőkébb pátriában leg­fontosabb célokért szánjanak harcba a testületi ülésen! Kö­zülük kerültek ki azok, akik később a hozzászólások során meggyőzően és eredményesen tudtak érvelni és kiállni az általuk képviselt' javaslat mellett, ők érezték legerőseb­ben, hogy nemcsak a város, hanem a körzet életét befolyá­soló szerepet is játszanak. Ilyen nézőpontból szemlélve a kérdést, nyugodtan mond­hatjuk, hogy a tanácstagok lobbyzása helyénvaló. Társa­dalmi és politikai okokból egyaránt.* Az előbbi okán azért, mert jogos és konkrét beruházások megvalósításáért történik, amely az egész közös­ségnek javát szolgálja. Az utóbbi okán azért, mert erő­síti a demokráciát, mert való­ban beviszi a lakosság akara­tát a testületi ülésre, s ér­vényesíti azt végig az úton, amely a javaslattól a hatá­rozatig vezet. A január 27-1 tanácsülésen több ilyen jól előkészített eredményes felszólalást hall­| Villanófény j ! Annak idején, amikor a Pest $ 5 Megyei Ruházati Kereskedel- 5 jmi Vállalat Revü szakboltját ! megnyílt a Fő téren, e hasa- 5 1 bokon szóvá tettük, hogy az s ;ÚJ üzlet nagyon szép, a vá-S lasztéka sem hasonlítható, ősz- S sza a régiével, de az árai ki- S • zárják a körzet és Szentesid-5 ; re lakóinak egy részét. Azo- s lkat, akik az olcsóbb ruhákat; • keresik. s ! Kérdésünkre akkor dr. Papp f S Kottán, a vállalat igazgatója i •elmondta, hogy » HÉV-álló- ; • másnál lévő üzleiküzpon* § 12'jOl-es boltjában rövid időn? !belül megjelennek azok azol-?! ! esőbb árfekvésű ruhaféleségek, | ; amelyek a Fő téren átalakított 5 i boltban annak „megelegánso-1 • dása” előtt kaphatók voltak. ? ISOt, a jobb raktározási lehető- s • segek miatt valamelyest bővüld ja választék. i Jó kát hónap eltelt* atáa? !szétnéztem a UőBl-es boltban.^ • Szó sincs arról, hogy a régi í ! Fő téri üzlet választéka meg-1 [jelent volna. Férfiöltönyből s (alig negyvenet számoltam § • mug. Ráadásul az átrendezés? í miatt kiszorult a rövidáru, s^ j most az egész városban egy ? ; helyen lehet például tűt, eér- ? • nát, vagy teszem azt, eipőfű- ? ;seőt kapni. A körzetben pe- ? • dig Tahítótfaluban. j Biztos akarván lenni az ite- ^ ; letemben, megkérdeztem El- ? isikné Spáth Editet, a Z3i>i-es| • bolt vezetőjét, hogy van-e itt ? [akkora választék, mint a rég!^ < üzletben volt, i Korán ísincs akkora. Mine* f ; helyünk, áíeg nem i* keresik t í az öltönyüket. (Ki tudna va- $ • lasztani abból a háromtucat- 5 • isyl, néhány színben, egy-kti $ • fazonban megjelenő készlet- j ! ből?> A rövidáru valóban 5 • hiányzik. A jövő héten visz- j . szahozzuk a rővidarufaftkot — $ ! mondta, I Megtudtam, hogy les* forgó $ I nadrágállvány, a szőnyegek a s ! bolt egyik részéből a másik-; í ba kerülnek. De mindez mit j sem változtat azon, hogy amit ? ! a vállalat igazgatója ígért, nem ' j valósult meg. Nem vitatom, í [ hogy élnek olyan allampoluá- j. Í rok á városban és körzetében, ? akiknek a Revü bolt választé- ^ Ka és árai felelnek meg. Vé- ? lem azonban, hogy sokkal szá- s a mosabbak azok, akik olcsóbb ? 4 férfi- és női Konfekciót keres- | önének. Nem az a baj, hogy ; § Revü van. hanem az, hogy a $ 5 másik nincs. Sajnos, azoknak; ?lett igazuk, akik azt mondták: J S ismét kialakítottak egy boltot gaz idegenforgalomnak. 1 ? ? Véleményt várnak Kísérlet A Rab Ráby vendéglő ele kitettek egy natúr ízzós lám­pát. Sárgás fényt ad. Sokan érdeklődtek, hogy mi célból áll ott a világítótest? A felelet-- ha a lakosságnak tetszene, ilyeneket szerelnének fel a belváros utcáiba. Az illetéke­sek nagyon szeretnék, ha a szentendreiek eljuttatnák a vé­leményüket a tanács városüze­meltetési osztályára. Egy beruházás anatómiája Csúnya, de legalább kényelmes Nemrégiben egy nagy púp­ja és két egyenes teteje volt az izbégi iskola fedett sport­pályájának. Aki mostanában arra jár, láthatja, hogy a torz­szülött három púpú lett. Miként ama állatorvosi lovon, úgy ezen a beruházáson is fellel­hető szinte minden tanítani való betegség. Mire okít ben­nünket a létesítménnyel kap­csolatos dosszié tartalma? Kezdeti lendület Évekkel ezelőtt a városi ta­nácsnál három terv között vá­laszthattak az illetékesek. Az eiső kettő nyolcmillió körüli összegért ígért tornatermet, a harmadik két és fél millió rá­fordításért fedett sportud­vart. Ez utóbbi egymillió fo­rint értékű társadalmi munká­val is számolt. S a tanäcsnßk éppen másfél millió forintja volt az izbégi iskolára. Érthe­tő, hogy az alternatívák kö­zül ezt fogadták el. Az erede­ti elképzeies az volt, hogy a salakpálya fölé acéltartókra szerelt egyrétegű tetőszerke­zet kerül, sima poliészter le­mezzel. A terveket mindenki helyeselte.. Az iskola, vezetői is örültek, bár tudták, hogy az épületben nem lesz fűtés. Számítottak az izbégi katona­ság, lakosság és az Erdészeti Gépgyártó Vállalat segítségé­re. Az előkészületi munkák idején nagy lendülettel dol­goztak a társadalmi munká­sok. Tekepályát bontottak, földkábelt és alapokat ástak, körbekerítették a helyet. Az első probléma akkor je­lentkezett, amikor kiderült, hogy az alap északnyugati sar­ka 80 centivel eltér a derék­szögtől. A hibát roppant nagy fáradság árán sikerült korri­gálni. (A tanács illetékese azt állítja, hogy a karókat isme­retlen személyek elmozdítot­ták az eredeti helyükről.) Szóval, a betonlap mellé újabb árkot kellett ásni, s azt beton­nal kitölteni. Közben az oda­szállított zsaluzóanyag jó ré­sze eltűnt. A lakosság ekkor már háborgott. Kátvária Mint ahogy lenni szokott, a baj nem járt egyedül. Az Er­dészeti Gépgyártó Vállalat a tanácstól kapott pénzen meg­vette a tetőhöz való vasanya­got. Aztán kiderült, hogy az nem alkalmas a szerkezet ké­szítéséhez. Megindult a plety­ka, hogy a tanács kidobta a pénzét az ablakon. Erősödött a követelés, hogy sokira 1 jobb lett volna tornatermet építe­ni. Ahhoz viszont már szilárd burkolatra van szükség. A Köjál is letette a voksot: 0 csupasz salakon, zárt terüle­ten nem lehet tornaórát tar­tani! Az idő közben vészesen telt. Az átadás eredeti határideje többször módosult. A lakosság most már azt szerette volna, ha fűtést is szerelnek az épü­letbe. Csakhogy ahhoz dupla szigetelés szükségeltetik. S nemcsak a tetőn, hanem az oldalfalakon is. Fűtés viszont nem lehetséges kazánház nél­kül. (Ez lett a cikk elején em­lített egyik lapos tetejű he­lyiség.) Az igazi kálvária aztán a szigetelésnél következett. A Ternisol hőszigetelőről az egyik izbégi lakó bejelentette, hogy csöpögve égő, tűzveszélyes anyag. A tervező azt állítja, hogy nem az. A gyártó cég nem tudja bizonylataim, hogy Intézmények, igazgatók Más stílus, azonos eltökéltség Hírek, közlemények Ebzárlat, a Visegrádi Tanács junius 26-ig a nagyközség egész, területére ebzárlatot rendelt el, mert a település területén veszett rókát talál­tak. Június 26-ig minden ku­tyát és macskát elzárva kel! tartani úgy. hogy azok más kutyával és macskával ne érintkezhessenek. Ezeket az ál­latokat csali a körzeti állator­vos engedélyével szabad a nagyközség területéről kivin­ni.. A rendelkezés megszegői 5ÖÖ0 ’ forint pénzbírsággal sújthatok. Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a veszett róka nem tá­mad, igyekszik az udvarokba behúzódni, ha embert lát, nem szalad el. Ha valaki ilyen ró­kát lát, vagy elhullott állatot talál. gondoskodjon arról, hogy élőlény ne közelíthesse meg egyiket sem. Az észrevé­telét jelentse azonnal a ta­nácsnak. Kölcsön. Az elmúlt eszten­dőben a városi tanács össze­sen 536 ezer forint lakásépí­tési-vásárlási kölcsönt folyósí­tott pedagógusoknak és ta­nácsi dolgozóknak. NEB-munkaterv. A Szent­endrei Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1987-ben vizsgálja 3 közműépítő lakosság) társulá­sok működését, a város és kör­lete sportlétesítményekkel va­ló ellátását, azok kihasználá­sát, a Petőfi SE gazdálkodá­sát. Kíváncsiak arra is, hogy hajtják végre a termőföld vé­delmére hozott törvényt, meg­becsülik-e a társadalmi tu­lajdont a költségvetési szer­veknél, intézményeknél, be­számoltatják a helyi áfész el­nökét a cég szállítási tevé­kenységéről. Felhívás. A Hazafias Nép­front városi bizottsága Csak egy tenyérnyi zöldet vállaljon! címmel felhívással fordul Szentendre lakosságához. A keres lényege, hogy mindenki tekintse szívügyének, hogy legszűkebb környezetében te­nyérnyi zöldfelületet teremt­sen. Üj rendelet. A tanács által adományozható kitüntetéseket és egyéb dicséreteket ezután minden év április negyedikén adják át, a felszabadulás tisz­teletére rendezett ünnepségen. Tavasztól. Lezajlott az Er­dei Művelődési Ház műszaki átvétele is, de az üzembe he­lyezésre csak a hiánypótlások után, várhatóan 1987 tavaszán kerül sor. Síelőknek. Kész az új nagyvillámi sífelvonó, az alsó állomása a Mogyoró-hegyi nagyparkolóná! található, óránként 515 személyt tud szállá tani. gátasára törekedve a mostani portától kezdődően a kerítés vonalában üzleteket létesí­tünk.. Lesz büfé, zöldség-gyü­mölcs, ajándékbolt. Megválto­zik a bejárat képe. Az egyes tájegységekhez a hozzájuk illő fákat, növényeket telepítjük. Pihenőhelyeket, játszóteret alakítunk . ki. Bővítjük infor­mációs hálózatunkat. A Nép- művészeti Vállalát 1988-ban a sükösdi ház egy részében népművészeti termékeket fog árusítani. Megvannak az el­képzeléseink az anyagi kondí­cióink javítására is. Tavaly 250 ezer látogató fordult meg itt. Ez óriási lehetőség. Szoros kapcsolatokat kívánunk kiala­kítani a szakmabeli intéz­ményekkel, Szentendre váro­sával, az óvodákkal, az isko­lákkal. Az eddigi jó hagyo­mányokat erősítjük Sízem abban Dr. Végh Károly előbb ker­tész üzemmérnök diplomát szerzett, de igazán mindig a bölcsészet érdekelte. Elvégez­te az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem magyar—nép­művelés szakát is. Pályáját 1971-ben Diősjenőn kezdte az ottani művelődési ház igaz­gatójaként. Aztán a rétsági járási művelődési központot vezette, majd 7 évig a váci Madách Imre Művelődési Köz­pont élén állt. 1983-tól a Pest Megyei Tanács főmunkatársa­ként dolgozott. Szűkebb ha­zánk művelődési otthonai tar­toztak hozzá. Két évig tanult szociológiát, majd irodalombói doktorált. Jelenleg a politikai főiskola első éves hallgatója Dr. Végih Károly is kész programmal érkezett a „ház­ba”. Mondandója egyik részét a bízom abban fogalom köré csoportosítja — Bízom abban, hogy előbb- ütóbb konjunktúra köszönt a közművelődésre, hogy a me­gyei és helyi vezetők támo­gatásával, a közművelődési jntéámányek hálózatán át si­kerül az emberek közérzetét, hangulatát otthonérzetét be­folyásolni. Hogy Szentendre Két új főigazgató dolgozik Szentendrén. Dr. Füzes Endre a Szabadtéri. Néprajzi Mú­zeumban, dr. Végh Károly a Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtárban tölti be ezt a tisztet. Erősíteni a hagyományokat Dr. Füzes Endre pécsi szár­mazású, ott érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem elvégzése után szülő­városába ment vissza, a Janus Pannonius Múzeumban dol­gozott kilenc esztendeig. Az­tán a Művelődési Miniszté­rium múzeumi főosztálya kö­vetkezett, ahol a néprajza mu- zeoiógia tartozott hozzá. Városunk „&kanzen”-jéhez szoros szálak fűzték. Részt vett a tervezésében., kialakítá­sában, fejlesztésében. Olvas­ható a neve azon a szerszá­mon, amellyel 1968-ban az első kapavágást tették ezen a hegyes-völgyes 46 hektárnyi területen, amely akkor még puszta volt. A minisztérium után 1980— 1986-ig a Magyar Tudományos Akadémia néprajza kutatócso­portja következett, ahol dr. Füzes Endre tudományos fő- munkatársként dolgozott. In­nen vezetett az útja váro­sunkba. Évtizedek óta. a népi építészet érdekli. Tanulmá­nyok egész sorát írta e tárgy­ról, 1975-ben lett kandidátus. Beszélgetésünkkor elmondta, hogy örömmel vállalta a Sza­badtéri Néprajzi Múzeum ve­zetését. Tudta, mire vállalko­zik, hiszen ismerte a helyet, a munkatársakat. A feladatot ami rá vár. gyönyörűnek ta­lálja. Dr. Füzes Endre roppant agilis, megnyerő modorú em­ber. Pontosan tudja, mit akar. Pedig azzal is tisztában van, hogy nehéz tennivalói lesznek, s komoly elvárásoknak kell megfeleljen az általa vezetett intézmény. — Az anyagi lehetőségiektől függően gyorsítani szeretném a múzeum fejlesztését. A kö­zönség színvonalasabb kiszol­lakosságának jóindulatát el­nyerjük, hogy a kollégák ér­telmes, jó feladatokra kapha­tók, hogy sikerült a hagyomá­nyokat és az új elképzelése­ket egyesíteni. Szeretném a módszertani munka és a he­lyi tevékenység helyes ará­nyait megtalálni. Vállalom, hogy az igazgató elképzeléséi­nek ott kell lenni a profilun­kon. Örömmel töltene el, ha kialakítanánk a ránk jellem­ző stílust. Társadalmi vezetőség A megye 162 művelődési központját, 387 könyvtárát le­hetetlen közvetlenül irányíta­ni. Ezért körzetközpontokat hozunk létre. Ezeket szakmai feladatokkal bízzuk meg. (Pél­dául Vác zene, Szentendre képzőművészet.) Minden tele­pülésnek, művelődési háznak megvannak a maga értékei, hagyományai. Ezt rendszerbe kell foglalni. A zenekarok, színjátszó es tánccsoportok, énekkarok, pávakörök máért ne szerepelhetnének sokkal rendszeresebben egymás ott­honában? Szentendre például kiállításokat kölcsönözhetne. Szeretném elérni, hogy a könyvtár- és művelődési ott­honi hálózat jobban egymásra épüljön. Létrehozunk #gy társadal­mi vezetőséget, amelyben vá­rosi és megyei lakosok kapná­nak helyet, s rendszeresen el­mondanák véleményünket a munkánkról. Nem mindig az a jó, amit a szakemberek itt faiakon belül kitalálnak. A PMKK-ban nagy tudású em­berek dolgoznak. Szeretném, ha az elképzeléseiket ötvöz­nék az enyémmel. Az egyes területeket az osztályvezetők­nek kell átfogni: 1Ó3 ember helyett az igazgató nem gon­dolkozhat. Én a szakmai kon­cepció megadására törekszem, eredményeket azonban csak közösen érhetünk el­Két új vezető, különböző stílussal, azonos eltökéltség­gel. Az eddigi eredményekről elrugaszkodva magasabbra tömi. tűzálló. A tűzoltóság követe­li a bizonylatot. Ezenkívül egy sor műszaki gond is felmerült a tetőépítéssel kapcsolatban. A héjazást végül is alpinisták csinálták meg. Természetesen méregdrágán. A fedőlemezek ragasztási technikájához „sze­reztek” egy műanyaghajőkat építő kisiparost. A köríves te­tő mellé ragasztott kazán-ház és szertár olyan csúnya volt, hogy át kellett építeni kupo­lásra. Közben ismét múlt az idő, sorozatos terv- és költ­ségvetés-módosításokra került sor. Sorozatos lopások Tegzes László, a tanács vá­rosüzemeltetési osztályának ve­zetője elmondta, hogy valóban rengeteg nehézséggel kellett megküzdeni. Azonban remé­lem, hogy most már tényleg a végére járunk a beruházás­nak. A kazán a helyén áll. Amint az idő engedi, szerelik a fűtés légcsatornáit. A szi­lárd burkolatból már csak a felső, mintegy másfél centimé­ter vastagságú réteg letevése van hátra. Ez körülbelül egy­hetes munka. A világítás rend­ben van. Hiányzik még a szer- tárépüiet és a kazánház tete­jéről az utolsó fedőréteg. A határidő már annyiszor mó­dosult, hogy most nem merek jósolni. Annyit azonban meg­kockáztatok, hogy ha az idő jobbra fordul, néhány hét múlva a gyerekek birtokba ve­hetik az épületet. Sokak véleményét fogalma­zom meg akkor, amikor azt állítom, hogy a fedett sport­pálya kívülről csúnya. Viszont azt is le kell írjam, hogy be­lüliről nagyon szép és kényel­mes. Meggyőződésem, hogy a gyerekek jól fogják magukat érezni e helyen. Sajnos a be­ruházás legalábbis millió fo­rintba kferűl. S a fürdés még— enfiyi pénzért sem lesz meg­oldva, mert ahhoz a Bükkös patak közelsége miatt feltét­len csatornázni kellene. A beruházás történetéhez hozzá kell tenni, hogy szinte példátlan az ehhez hasonló eset: rengeteg pallót, faanya­got loptak el, beverték az el­készült ablakokat, vandál mó­don rongáltak. A tettesek is­meretlenek. Az is tanulság, hogy a társadalmi munkának megvan a maga helye, ideje, mértéke. Világos, hogy lehe­tetlen, teszem azt, egy ekkora létesítményt szinte kizárólag közösségi erővel felépíteni. Már csak abban bízunk, hogy Tegzes Lászlónak Igaza lesz: néhány hét múlva való­ban átadják a fedett pályát. Magányosoknak Szép kezdeményezések szín­helye a Május 1. utcában nemrég megnyílt Siesta ká­vézó. Az üzlet tulajdonosa decem­ber végén elhatározta, hogy megszervezi a magányosok klubját. Karácsonyra nyugdí­jasokat hívott meg. A kezde­ményezésnek nagy sikere volt. de az is kiderült, hogy igen sök fiatal magányos él Szent­endrén, Ezért elhatározták, hogy számukra létrehozzák a Te meg én nevű klubot. A két korosztálynak ugyanis mások az igényei. Az idősebb magányosok minden csütörtök este talál­koznak, a fiatalok pénteken és szombaton érkeznek. A tagsági könyvek már el­készültek. A két társaságnak együttesen máris csaknem nyolcvan tagja van. Az idős korúak között azokat látni akik már magukra maradtak, a fiatalok között azokat, akik különböző okok miatt nem ta­láltak társat. A kávézó tulajdonosa, Pan- gyánszky , Gizella elmondta, hogy a későbbi terveiben az is szerepel, hogy a kérések­nek megfelelően irodalmi és zenés műsorokat is szervez a tagsági könyvvel rendelkezők számára. Az öldalt irta: Vicsotka Mihály lénk például Katona Sándor- lé (6. választókerület) kiegé- zítő javaslatát, amelyben a tózsakerti lakótelep teleíon- iálózatának kiépítéséhez kért lénzbell támogatást. De ilyen rolt Fűzi Zoltán (29. vk.) ész- evétele is, amelyben azt ki- ogásoita, hogy az 1987-es tóitségvetési tervben nem sze- epel a Lukács fivérek útja Lözvüágításáaak továbbíej- esztése. Nemhiába emei- :edett szólásra dr. Kovács Bé­li (11. vk.), aki kivívta, hogy i Szamár-hegy villanyháló- atának bővítése napirendre terüljön. Határozatba került, logy a lakossági igényektől üggően a városüzemeltetési isztály június 30-íg elkészít­eti a kiviteli terveket. Ezután Kivetkezhet a társulás létre- íozása, s a végrehajtó bízott- ág ekkor a támogatás le- íetőségét külön megvizsgálja. Jgyancsak módosító értékűvé törekedett Piathy Ivan (32. tk.) javaslata, melynek ered- nényeképpen a testület hatá- •ozatba foglalta, hogy a fel- •zabadulás-lakótelepi iskola oővítésének terveit ez év jú­lius 30-ig elkészítik. A pénz­ügyi helyzet alakulásának iüggvényében a szeptemberi :anácsülésen újra napirendre (űzik a kérdést.

Next

/
Thumbnails
Contents