Pest Megyei Hírlap, 1987. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
1981 FEBRUAR 12., CSÜTÖRTÖK A nemzetiségek helyzetéről Árnyalt kép kialakítása A tervek szerint idén oktő berben kerül a Pest Megyei Tanács elé a nemzetiségek helyzetéről szóló előterjesztés. hogy számba vehessék az eredményeket, az esetleges gondokat, s hogy meghatározzák a további tennivalókat. A téma fontosságára való tekintettel már az év elején megkezdődött a tanácskozás előkészítése. Több csatornán, különböző testületek és intézmények bevonásával gyűjtik a tapasztalatokat, az információkat A munkát a megyei tanács művelődési bizottsága mellett működő nemzetiségi albizottság fogja össze. A valóságot tükröző, minél árnyaltabb kép feltárását egyebek között egy felmérési program is szolgálja. Az első kérdőívet a nemzetiségek lakta települések tanácsaihoz juttatták el, hogy a helyi tapasztalatok, adatok birtokában válaszoljanak a sokrétű kérdésekre. A kitöltött felmérőlapok február utolsó heteiben érkeznek vissza a megyei tanácshoz, s a program már azok ismeretében folytatódik. A márciusban kezdődő második felmérés már nem a tanácsok, hanem a helyi nemzetiségi közösségek véleményére kíváncsi, összesen 23 településre látogatnak el a kérdezőbiztosok, hogy tudakozódjanak a nemzetiségi lakosság helyzetéről. Szerepelnek közöttük kisebb-nagyobb falvak, székhely- és társközségek, olyanok, ahol most is magas színvonalon őrzik a hagyományokat, s olyanok, ahol ez kevésbé jellemző. Minden embert természetesen nem kereshetnek meg, inkább arra törekednek, hogy azokat bírják szóra, akik jól ismerik az adott településen élők helyzetét. Akik nemcsak maguk, hanem mások véleményét is tudják tolmácsolni. Negyvenhét kérdésre, * illetve kérdéscsoportra kell megfelelniük. kezdve attól, hogy tudomásuk szerint mennyi a nemzetiségi családok száma, egészen addig, hogy milyennek ítélik meg a magyar és a nemzetiségi lakosság, illetve az egy településen élő külön böző nemzetiségek viszonyát. A válaszokból következtetni lehet majd a nemzetiségek anyagi, szociális helyzetére, kulturális állapotára is. Az ütemterv szerint a választmányi csoportok április közepétől összesítik, dolgozzák fel a válaszokat. A harmadik kérdőív a személyes vonatkozású dolgokat, az egyéni véleményeket kutatja. összeállítói arra 'kíváncsiak, hogy az egyén hogyan ítéli meg a helyi nemzetiségi politika érvényesülését. Nemzetiségenként 150 különböző foglalkozású, korú, nemű és különféle településeken élő személyt vonnak be a felmérésbe, akik akár a névtelenséget élvezve is nyilatkozhatnak. A három felmérés nem fedi egymást, de bizonyos pontokon szükségképpen találkozik, ezzel is segítve egy reális kép kialakulását. Ugyancsak ezt szolgálják más intézmények, szervezetek adatszolgáltatásai is. A HNF Pest Megyei Bizottsága a helytörténeti mozgalom helyzetéről, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár a nemzetiségi köz- művelődés jellemzőiről, a klubok. szakkörök, könyvtárak tevékenységéről, a megyei tanács művelődési osztálya a nyelvoktatásról készít beszámolót. Részt vesz a munkában a Pest Megyei Statisztikai Hivatal is. Ezzel olyan mennyiségű in- formácó áll majd rendelkezésre, amely nemcsak a megyei tanács ülését segíti abban, hogy felelős határozatot hozzon, hanem fogódzót ad a megyei választmányi csoportoknak is. A vizsgálati program megállapításai felhasználhatók lesznek az 1988-ban sorra kerülő ■■ " ‘nemzetiségi kongresszusok , előkészítésénél is. Az elképzelések szerint a küldöttek kézhez kapják majd a gondosan összeállított anyagot. K. L. Ezer kiló csoki óránként 'ti! Az országos átlag fölött A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Az Édesipari Vállalat Csemege Édesipari Gyárában két jelentős beruházást valósítottak meg. Űj, korszerű gyártó és csomagoló gépsorokat állítottak munkába. Ennek következtében is’' Szeletes és táblás áruk minősége Is javult, ugyanakkor nőtt a termelékenység is. Képünkön: óránként ezer kilogramm csokiszeletet készít az új gépsor. Tegnap a megyeházán ülést számottevő eredményekről betartott a Pest Megyei Tanács félhettek az előterjesztők. A Végrehajtó Bizottsága A tes- tanácskozáson részt vett Nagy tulet napirendjén két olyan , . . téma is szerepelt, melyek kap- Sándorné, a megyei partbi- csán országos viszonylatban is zottság titkára. A zeneoktatás eredményei alapján középfokú intézmény születik Elsőként a zeneiskolák oktató-nevelő munkájáról, feladatairól hallgattak meg jelentést a résztvevők. Az írásos anyag aláhúzta: a megyében jelenleg 13 zeneiskolai központ, négy fiókiskola és 59 kihelyezett tagozat működik, tehát 76 helyen folyik állami zeneoktatás. Elsőként 35 éve Cegléden létesült önálló intézmény, majd Abonyban megalakult az ország első falusi zeneiskolája, s ezt a nagykőrösi követte. A kezdeti alig több mint ezerről hétezer fölé emelkedett a növendékek száma, s a zeneiskolai ellátás országosan is a legjobban kiépített. Hazánkban a községekben zenét tanuló gyerekek egyharmada Pest megyei. Mindemellett azt is megjegyzi a jelentés, hogy még mindig van tere az előrelépésnek. Két körzetközpontban, Budaörsön és Szigetszentmik- lóson, valamint Százhalombattán — az igények figyelembevételével — önálló intézményeket kellene létrehozni. A magas tanulólétszám ellenére több mint háromszáz jelentkezőt kellett elutasítani. Országosan ez is a legtöbb. A személyi feltételekről szólva megállapították, hogy a megyében a jelen tanévben már 375 zenepedagógus tanít. Csaknem 60 százalékuk naponta utazik egyik helyről a másikra, A tervszerű hálózatépítés eredményeként 22 tanszakon folyik a képzés. A többség amatőr muzsikus tagozaton tanul, valamivel több mint 200-an készülnek zenei pályára, ilyen típusú felsőoktatási intézményben. Ezt az arányt figyelembe véve kap nyomaté- kot a minőség javításának igénye, mely a feladatok között szerepel. Ennek ellenére jogosan állapítja meg a jelentés, hogy a tanárok és a növendékek együttes munkája eredményeként összességében jó színvonalon teljesítik feladataikat a zeneiskolák. Erre utal, hogy az elmúlt években számos sikert értek el különböző növendékzenekarok itthon és külföldön. Ezek közül is kiemelkedik az abonyi zeneiskola fúvós-, a váciak vonós- és ütőegyüttese. Az intézmények, a települések kulturális életének természetes bázisai a növendékek, a társadalmi ünnepségek helyi rendezvények rendszeres szereplői. A zenetanárok többsége bekapcsolódik a közművelődési feladatok megoldásába is. Több helyen működik kamarazene- kar. A váci zeneiskola tanáraiból alakult Musica Humana máris nevet szerzett, két éve pedig megalakult a városi szimf ondküs zenekar is, A zeneiskolák is részesei annak, hoigy a megyében 26 ifjúsági hangversenysorozatra több mint hat és fél ezer tanuló váltott bérletet, és olyan rétegeket is bevonnak a komoly zene megismerésére, melyeknek eddig erre nem volt lehetőségük. A zeneoktatás eredményei reálissá . tették a középfokú zenei képzés rendszerének kiépítését- a megyében. Még- ebben az ötéves tervben zene- művészeti szakközépiskolát kívánnak építeni Vácott. S a nem távoli tervek között zenei tanárképző létesítése tó szerepel. A csaknem három évtizede* fejlődés eredményei tartósan kiegyensúlyozott, példamutató és áldozatos munkát takarnak. Épp ezért fokozott elismerés illeti a helyi tanácsokat az anyagi lehetőségek megteremtéséért, s külön is a zenepedagógusokat. akik a nehézségeket is vállalva, hivatásukhoz híven megalapozták a sikereket — emelte ki hozzászólásában Nagy Sándorné. E munkát is elismerte azzal a kormányzat — mutatott rá a továbbiakban —, hogy az új oktatási törvényben kimondja: a zeneiskola az alsó fokú oktatás szerves része. E megváltozott szemlélet alapján biztosítottak a megyében is a továbblépés feltételei. Mcstoha körülmények között kiemelkedő filmforgalmazás szelektív visszafejlesztéssel tudjuk megújítani a munkát előfordulhat: meg létszám- csökkentéssel is. Természetesen kisebb fejlesztésre azért Pest megyében is sor kerül, így például Vác rátóton az ökológiai kutatáson belül fejlesztik az állattani kutasáokat, s ez az zoológia számára jelentős lesz. A másik lehetséges támogatást a GATE kapja kutatásaihoz. Az Akadémia főtitkára utalt egy nemrégen megtartott tárcaközi egyeztető tárgyalásra, s egy kormány elé készülő anyagra, amely a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek kapcsolatának fejlesztését szorgalmazza. A GATE és a Gödöllőn székelő kutatóintézetek a meglevő adottságaikon belül tudják továbbfejleszteni kutatásaikat. Különösen nagy hangsúlyt helyeznek a Talajtani Intézettel való együttműködésre. A biotechnológiai kutató- és oktató- központ kialakítása, megszervezése is sok együttműködést kínál akár a szegedi egyetemmel, akár a fővárosi intézetekkel... Amint dr. Bíró Ferenc mondotta, nagy érdeklődés kíséri a biotechnológiai kutatóközpont kialakítását még a hallgatók között is. Elkészültek már a kivitelezési tervek, indulnak a pályázatok és néhány hónap alatt szeretnék, ha a megvalósulás síkjára lépne a távlatok számára beláthatatlan hasznot jelentő terv. Már kurzusokat indítottak, hogy időben készüljenek fel a szakemberek és egy sor műszert is megrendeltek már ... Pest megye mezőgazdasága sokat szenved az asztálytól. Ha másutt nincs gond, ennek a megyének bizonyos területeit akkor is sújtja az aszály. Éppen ezért indokolt — s ebben is megvolt az egyetértés —, hogy Pest megye legyen a tudósok számára a kutatóbázis. A GATE jelenleg is kísérletezik, ezt a programot kellene kiszélesíteni. Dr. Búzás István kész javaslattal állt elő: intézetükben számos olyan kutatási eredmény van, amely máris hasznosítható lehetne a mezőgazdaságban, az az igazság, hogy nem mindig nyitottak a gazdaságok e tudományos kísérletek alkalmazására. Agrotopográfiai térképeikkel, számítógépes rendszerükkel Pest megye szolgálatára tudnak állni, hiszen épp adottságai miatt e tájra alkalmazható az agrotopográfiai térkép. De felhasználható a meliorizáció tervezéséhez, vízszabályozáshoz stb. | Amikor a környezetkí! ________mélo technológ iákról beszéltek, Balogh László joggal említette: ezek kidolgozása, alkalmazása gazdasági, politikai, erkölcsi kérdés. Érthető, hogy a Balaton és körzeténél ezt így vették figyelembe, de Budapest környéke, egész Pest megye hasonlóan kiemelt terület kell legyen. A Duna két szigetének vízvédelme stratégiai kérdés! Ha így pusztul tovább, félő, hogy a vizet — akár az olajat — egyszer majd szállítani kell. Ugyanilyen fontos a pilisi parkerdő védelme. A sok ezer hektár új erdő telepítése mellett egy percre sem hanyagolható el a meglevő védelme. A környezetvédelem elképzelhetetlen annak kutatása nélkül, mi történjen a szennyvíziszapokkal. Olyan technológia kidolgozására lenne szükség, amely a szennyvíz- tisztító telepeken összegyűlő szennyvíziszapokból kivonná a nehézfémsókat és alkalmassá tenné újrafelhasználásukat. E téren sok a megoldatlan probléma és egyes vállalatok részéről némelykor felelőtlenség is mutatkozik. Egy bizonyos: a főváros életére, levegőjére, egészségére is visszahat, ha a szennyvíztisztító telepeknek akár egy része a megyébe engedi az összegyülemlett iszapot. A GATE is kutatja a lehetőségeket immár nyolc esztendeje, de eszközök hiánya, miatt minimális az előrehaladás. Az Akadémia kész ebben Is a segítségre. A közműfejlesztés sem kevésbé fontos, mint az előbb említett problémák. Köztudott, hogy Pest megye súlyos vízproblémákkal küszködik és a közműolló a VII. ötéves terv idején tovább nyílik, ahelyett, hogy mindenütt egészséges ivóvizet ihatna a lakosság. Nagy segítséget jelent, amit Láng István ígért: sürgősen létrehoznak egy bizottságot, amely áttekinti a megyei közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciót és véleményével hozzájárul ennek az elemi emberi igénynek mielőbbi megoldásához. | Komplexen néztek 7?!al____________ mennyi felvetett témát: a légkör, az egészséges ivóvíz megteremtése, az erdők megvédése, a szennyvízelvezetés, -tisztítás, a különböző származékú hulladékok biztonságos elhelyezése, esetleges hasznosítása —, együtt kezelendő gondok. És közös gondok. Ebben is a Tudományos Akadémia és intézetei kínálnak, vállalnak partnerséget. Nagy szerep juthat a vácrátóti kutatóintézetre, a Bérezik Árpádban látható volt a készség a cselekvésre. Ilyen tudományos megalapozottságú javaslattal felvértezve — mondotta Krasznai Lajos — alaposabb, szubjektivitástól mentes érvekkel léphetnek fel a tárcaközi tárgyalásokon, hiszen... Ez a „hiszen” volt tulajdonképpen a lényege az egész megbeszélésnek, mint ahogy az első titkár fejtegette: Budapest kétmillió, Pest megye egymillió, tehát összesen hárommillió ember érdekében kell fellépniök. Hárommillió ember sorsa pedig túlnő a megye határain, országos üggyé nemesedik. Elképzelhetetlen külön foglalkozni Budapest és külön Pest megye környezetvédelmével, ivóvízgondjával, szennyvízelvezetésével, közműfejlesztésével. Budapest a megyéből lélegzik, ha eltömjük a pórusokat, az ország szívében és körzetében ritkul az éltető levegő. Az Akadémia főtitkára hasonlóan vélekedett, s mint a Pest megyei vendéglátók, a vendégek is fontosnak tartották mindazokat a témákat felkarolni, amelyekről szó volt Mert fontos az is, s ebben is megértésre talált a megye, hogy a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum támoga tást kapjon az alapkutatáshoz, nehogy megrekedjen nemzeti értékeink összegyűjtése. Fontos az is, hogy a megyében működő legfontosabb kutatóintézetekkel közvetlen kapcsolatot építsen ki az Akadémia, hogy elismerésre méltó tevékenységük haszna az egész ország javára legyen, de a legfontosabb mégis az volt, hogy három-négy olyan súlyos probléma köré csoportosítottak teendőket, amelyek milliók életét tehetik szebbé, jobbá. Évenként kell összeülni, ha szükséges többször is, de évenként mindenképpen háromnégy olyan téma kerül majd terítékre, amelyet ugyan a gyakorlati élet vet fel, de a szakma tudósainak kutatását, véleményét nem nélkülözheti. I Semmi új nincs e felis' _________- mérésben, az e ddigi gyakorlatban is sok hasznot hozott már az ilyen összhangban dolgozás —, de az, hogy szűkösebb viszonyok között mily harmonikus készség volt tetten érhető a támogatásra, biztatóan hathat a közvéleményre. Mert ugyan csak néhányan ülték körül az asztalt —, amiben azonban megállapodtak, milliók ügye volt. Sági Ágnes A megyei filmellátás helyzete és a fejlesztési feladatok Címmer tárgyalt napirend kapcsán egyöntetű vélemény alakult ki arról, hogy o Pest Megyei Moziüzemi Vállalat eredményei a filmforgalmazásban és a műsorpolitikában túlnőnek az országos átlagon. Tevékenysége tudatos^ illeszkedik a közművelődési rendszerébe, segíti az oktáíó-neve- Iő, ismeretterjesztő munkát. Első számú feladatának tekinti a valódi értékek közvetítését a közönséghez. Forgalmazási munkájukat, elismerte a Szovjet Baráti Társaságok magyar-országi képviselete éppúgy, mint a honvédelmi miniszter vagy a polgári védelem országos törzsparancs- noika. A vállalat sikeresen kapcsolódik műsorpolitikájával a megyei nagy rendezvényekhez. Országosan egyedülálló kezdeményezése az autósmozik működtetése. Népszerűségükre jellemző, hogy tavaly 793 előadáson 225 ezren vásároltak mozijegyet ezekre a szabadtéri előadásokra. A mind kedvezőtlenebb gazdasági feltételek közepette is törekedtek a mozik műszaki állapotának fejlesztésére, szin- tentartására. Anyagi lehetőségeiket mindenekelőtt a városokra, a nagyközségekre és az üdülőterületekre koncentrálták. Amíg 1982-ben a moziépületek 70 százaléka szorult teljes felújításra, tavaly ez az arány már 50 százalékra csökkent. Meg kell jegyezni azonban, hogy ezeken a helyeken gyakran méltatlan körülmények fogadják a nézőket. A megye több településén, így Budakeszin, Isaszegen, Kis- kunlacházán és Bagón nincs állandó mozi. E problémák megoldására a vállalat saját erőből nem képes. A leginkább feszítő gondok enyhítése egyedül a helyi tanácsok megnyerésével, a társadalmi erők mozgósításával, lépésről lépésre képzelhető el. (Példát mutat erre a veresegyházi eset: a vállalat átadta a tanácsnak a felújításra szoruló moziépületet, ennek fejében rendszeres vetítési lehetőséget nyert a művelődési házban.) Már csak azért is fontos az újszerű módszerek felkutatása, mivel a Művelődési Minisztérium Film-főigazgatósága a moziüzemi vállalatok működésében az idén lényeges Változásokat vezetett be. - Többi között a 13,5 százalékkal csökkenő állami támogatás meg- megszerzésének a feltételei is szigorúbbak lettek, mindenekelőtt azért, hogy az értékes alkotások ne szoruljanak ki a kínálatból. A támogatás mérséklés^ várhatóan 4,6 millió forint bevételcsökkenést eredményez, s ugyancsak mintegy 2 millióval kevesebb lesz a bevétel az úgynevezett kulturális járulék (a vállalatok hozzájárulása a filmek gyártási költségeihez, melynek 30 százalékát a vállalatok visszakapják fejlesztésre) emelkedése miatt. Ennek ellenére a Pest megyeiek az ellensúlyozásként javasolt 15—20 százalékos helyáremelés helyett csak 10 százalékosat vezetnek be, az ifjúsági és nyugdíjaskedvezmények fenntartásával. A veszteségeiket mindenekelőtt költségcsökkentéssel, a bevételek növelésével kívánják pótolni. Távlatokban gondolkodva azonban nem kerülhető még az alapkérdés — melyre Nagy Sándorné felszólalásában nyomatékosan felhívta a figyelmet: a nézőszám megtartása,, gyarapítása a mozikban mindinkább a kulturált, a kor követelményeinek megfelelő körülmények függvénye. Mindezek megteremtése pedig a közösség ügye, hasonlóan a többi közművelődési célok eléréséhez, ez is társadalmi támogatást igényel. Vitát váltott ki a résztvevők körében az az alternatív javaslat, hogy az új tanács’i gazdálkodás rendjének megfelelően a jövőben a közművelődési filmtár megfelelő díjazás fejében kölcsönözze az iskoláknak az oktatófilmeket illetve a korábbiaknak megfelelően továbbra is díjtalanul ~ igényelve ehhez a megyei tanács támogatását. Végül Is olyan határozat született, hogy április 1-jétől vezessék be a kölcsönzési díjakat, de keressen a művelődési osztály olyan megoldást az anyagi támogatásban, mely a jelenlegi kedvezd állapot megtartását, továbbfejlesztését ösztönzi az oktató-,' ismeretterjesztő filmek forgalmazásában. M. J.
