Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

^Titian 1981. JANUÁR 9., PÉNTEK Szovjet nyilatkozat az iraki—iráni háborúról Mielőbbi békés megoldás kell A Szovjetunió változatlanul az Irak és Irán közötti ;fegyveres harc mielőbbi beszüntetése mellett száll sík­ra. A két állam vitás kérdéseit nem a harctéren, ha­nem a tárgyalóasztalnál kell megoldani — hangsúlyoz­za nyilatkozatában a szovjet kormány. A csütörtökön Moszkvában nyilvánosságra hozott állás- foglalásban emlékeztetnek: több mint hat éve folytatódik a kegyetlen és tragikus hábo­rú Irak és Irán között, amely hatalmas emberi áldozatokat követel, gazdasági és kulturá­lis értékeket semmisít meg, erőteljesen fékezi mindkét or­szág gazdasági-társadalmi fej­lődését. Embertelen háborús akciókra kerül sor, mint pél­dául a vegyi fegyverek beve­tése, katonai célpontoknak nem tekinthető objektumok és települések támadása. A háború fenyegeti a nem­zetközi hajózási útvonalak biztonságát a Perzsa-öbölben, ahol egyebek között olyan ke­reskedelmi hajók is célpontjai a támadásoknak, amelyek a háborúban részt nem vevő ál­lamok tulajdonában vannak. A nyilatkozatban hangsú­lyozzák, hogy az erőfeszítések ellenére mind ez ideig nem si­került elérni a vérontás be­szüntetését és a rendezést cél­zó politikai tárgyalások meg­indítását. A háború olyan tényezővé vált, amely nézeteltéréseket és vitákat vált ki az aráb világban és az el nem kötele­zett államok között. Az imperialista erők, az iraki—iráni háborút katonai jelenlétük növelésére használ­ják fel a Perzsa-öböl térségé­ben, továbbá arra, hogy meg­teremtsék az ottani államok belügyeibe való beavatkozás feltételeit. Ügynevezett létér­dekeik megvédelmezésének ürügyével a körzettől több ezer kilométerre fekvő nagy­hatalmak .hadihajókat külde­nek ide, különleges katonai parancsnokságokat hoznak lét­re, nyomást gyakorolnak a térség országaira, fenyegetve azok biztonságát. Az Egyesült Államok — ha­bár szóban a konfliktus be­szüntetése mellett száll síkra — a gyakorlatban olajat önt a háború tüzére, további v.ér­ontásra ösztönöz. Washington­ban ezeket a politikai ügyle­teket és a titkos fegyverüzle­teket valamiféle szovjet fe­nyegetéssel próbálják igazol­ni. Az állásfoglalásban emlé­keztetnek arra, hogy a Szov­jetunió álláspontja az iraki— iráni háború kérdésében kez­dettől fogva változatlan, füg­getlen attól, hogyan alakult a konfliktus, egyebek között ka­tonai tekintetben. A szovjet kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a háború beszüntetéséhez, és a béke megteremtéséhez vezető úton nincs leküzdhetetlen akadály. Az a legfontosabb, hogy mind­két fél politikai akaratról és józanságról tegyen tanúbi­zonyságot. Olyan kölcsönösen elfogadható megállapodásokra törekedjék, amelyek , mind Irak, mind pedig Irán törvé­nyes érdekeit figyelembe ve­szik. A rendezés alapját a nem­zetközi jogrend általánosan elismert normáinak kell ké­pezniük, elsősorban a szuvere­nitás, a területi épség kölcsö­nös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek, vala­mint annak, hogy sérthetet­lennek tekintsék Iraknak és Iránnak a konfliktus kezde­téig tiszteletben tartott hatá­rait. A konfliktus mielőbbi rendezése érdekében a Szov­jetunió időszerűnek tartja, hogy ismételten felhívja a fi­gyelmet: fel kell számolni ezt a veszélyes háborús tűzfészket a Közép-Keleten, meg kell akadályozni kiszélesedését. A kormánynyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy ez az álláspont szerves részét képezi a Szovjetunió elvi po­litikájának, arpelynek célja a feszültséggócok felszámolása és a konfliktushelyzetek tár­gyalások útján, valamennyi fél törvényes érdekeinek fi­gyelembevételével, bármifajta külföldi beavatkozástól mente­sen történő feloldása. A szovjet kormány kész minden módon támogatni bár­milyen becsületes és építő jel­legű erőfeszítést — egyebek között az ENSZ keretein be­lül — annak érdekében, hogy az iráni—iraki konfliktust a békés megoldás medrébe le­hessen terelni — mutatnak rá végezetül a kormánynyilatko­zatban. Moszkva Törvényalkotás Ebben az évben a szocialista demokrácia és a szocialista ön­igazgatás fejlesztése, a gazda­sági mechanizmus és a gazda­ságirányítás tökéletesítése, va­lamint a tudományos-műsza­ki haladás kérdései állnak a szovjet parlament törvényho­zói munkájának középpontjá­ban. Jurij Koroljov, a legfel­sőbb tanács elnöksége titkár­ságának osztályvezetője a saj­tó számára adott interjújában elmondta, hogy mindhárom té­makörben több törvény alko­tását tervezik. Az első legális kommunista fórum Pártkongresszus A Fülöp-szigeteki Nueva Esiha tartomány Cabiao nevű városában megtartották a Fü­löp-szigeteki Kommunista Párt IX. kongresszusát. A párt 1946-os illegalitásba vonulá­sa óta ez volt a szigetország kommunistáinak első legális fóruma. A párt vezetősége a kong­resszus elé terjesztett beszá­molójában elemezte az or­szágban Corazón Aquino ha­talomra jutása óta kialakult helyzetet, s a párt feladatá­vá tette a demokratikus erők széles antiimperialista front­jának megteremtését. A kongresszus anyagai hangsúlyozzák: mivel az utób­bi időben fokozódnak a reak­ciós, imperialistabarát erők támadásai, a forrádalmi moz­galom egyes irányzatainak taktikájában megnyilvánuló különbségek ellenére különös jelentőséggel bírna a balolda­li demokratikus pártok és szervezetek összefogása. A küldöttek által elfogadott ha­tározat a Fülöp-szigeteki kom­munisták szolidaritásáról biz­tosítja a fejlődő országok né­peinek a neokolonializmus, a fajgyűlölet és az apartheid elleni nemzeti felszabadító harcát. A lengyel miniszterelnök rend ebié Szigorú árstop élelmiszerekre A lengyel miniszterelnök szigorú 'árstopot rendelt el néhány tej- és baromfiter­mékre, mert a termelők azok árát indokolatlan mértékben és az árképzés szabályait fel­rúgva emelték. A kormányfő egyben kötelezte az érintett vállalatokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kereskedelem­mel a új árakról, továbbá utasította az illetékes felügye­leti szerveket a megfelelő személyi következmények le­vonására. A kormányfő közbelépé­sére a szakszervezetek jelzé­se nyomán került sor. Az árakat emelő vállalatok abból indultak ki, hogy ter­mékeik az 1987-re érvényes új szabályok szerint a sza­badáras kategóriába kerül­tek, vagyis az árakat nem központilag írják elő. Ennek .alapján döntöttek az áreme­lésről anélkül, hogy korábban tárgyaltak volna a kereske­delemmel. A fegyverszállítások ügyéről North és az újabb bonyodalmak Az amerikai szenátus után a képviselőház is megválasz­totta szerdán az Iránnak tel­jesített fegyverszállítások, il­letve a nicaraguai ellenforra­dalmárok titkos felfegyverzése kivizsgálásával foglalkozó bi­zottságát. A bizottság megha­talmazása a képviselőházban is vitával járt: a Reagan el­nököt támogató republikánus képviselők azzal vádolták meg a többségben lévő demokrata pártot, hogy a vizsgálat elhú­zásával politikai tőkét akar kovácsolni magának és két­ségeket próbál támasztani Reagan elnökkel szemben. Közben újabb bonyodalma­kat okoz a botrány főszerep­lője, Oliver North alezredes. North közvetlenül az ügy ki­robbanása után az igazság­ügy-minisztérium felszólításá­ra összeállította az események kronológiai sorrendjét. Ebben úgy tüntette fel a történte­ket, hogy Iránnak csak azt követően szállítottak amerikai { fegyvereket, miután azt Rea­gan elnök engedélyezte. Köz­ben kiderült, hogy már jóval a jelzett időpont előtt történ­tek már — izraeli közvetítés­sel — fegyverszállítások. Az összeállítást átadták a szená­tus felderítési ügyekkel és tit­kos manőverekkel foglalkozó bizottságának, s ennek tanú- kihallgatásai során derült fény az ellentmondásokra. KIRÁLYI ARANY Aranylakodalmát ünnepelte csütörtökön Juliana holland anyakirálynő és férje, Bern­hard herceg. Juliana és Bern- hard 1936-ban csak azután is­merkedett meg egymással, hogy Wilhelmina királynő ki­szemelte lányának a német hercegi családból származó fiatalembert. Juliana, aki 1980-ban lemondott a trónról legidősebb lánya, Beatrix ja­vára, férje, négy gyermekük, valamint az unokák társaságá­ban, családi körben tartotta az ötvenéves évfordulót. George Shultz att ikai körútja Fő téma a gazdasági kapcsolat George Shultz, amerikai külügyminiszter csütörtökön Szenegálba, első. afrikai kőr­útjának első állomására érke­zett. A hat országot — Szene­gált, Kamerunt, Kenyát, Nigé­riát. az Elefántcsontpartot és Libériát — érintő látogatáson elsősorban gazdasági kérdé­sekről lesz szó, de a dél-afri­kai apartheidrendszer és Csád ügye is szóba kerül. Nyugati hírügynökségek ilyen utalásaival szemben a TASZSZ azt jelzi, hogy Shultz nem kíván foglalkozni olyan kérdésekkel, mint a faji meg­Osztrák kormányalakítási előkészületek Tárgyalás zárt ajtók Csütörtökön megkezdődött az osztrák szocialisták és a konzervatív néppárt kormány­alakítási tárgyalásainak kö­A VILÁGSAJTÓT tavaly ősz óta foglalkoztatja, hogyan kerültek napvilágra a lehető legtitkosabb adatok Izrael atomfegyvergyártó kapaci­tásáról. A hivatalos verzió ugyanis olyan egyszerű, hogy az már gyanús. Ráadásul a citi prodest? (kinek az érde­ke?) ősi kérdésére sem köny- nyű válaszolni. így azután so­kan azt is kétségbe vonják, hogy Mordechai Vanunut elr rabolta az izraeli titkosszolgá­lat, s most valódi bíróság előtt felel tetteiért. Azért a kétségek mellett vanak biztos pontok is a Va- -nunu-sztoriban. A most 'har­mincegy esztendős fiatalem- .ber technikusként valóban a dimonai atomfegyvergyárban dolgozott, s egy évvel ezelőtt Ausztráliába költözött. Fölvet­ne az anglikán ‘vallást, s szinte azonnal elkezdte „árulni” ma­gát. Jobban mondva nem sa­ját magát, hanem azokat a fotókat és vázlatokat, amelye­ket állítólag ő maga készített Dímonában. A Newsweek nemet mon­dott — még egy rejtély: miért nem érdekelte őket ez az ugyancsak szaftosnak ígérkező ügy? —, de a Sunday Times már nem volt ilyen óvatos. Londonba hozatta Vanunut, előkészítette a szenzációs anyag közlését — majd láza­san keresni kezdte az infor­mátort. Az ugyanis egy nap­pal a cikk megjelenése előtt eltűnt. A lázas keresés sem igazán pontos kifejezés, hi­szen (már megint ez az örö­kös „miért?”) a lap csak ki­lenc nap késéssel értesítette a rendőrséget Vanunu hiányá­ról. Ezalatt a Moszadnál, a rutinos izraeli titkosszolgálat­nál kevésbé tapasztalt szerve­zetek is" képesek lettek volna akár örökre eltüntetni minden nyomot. Ezek után a Sunday Times- ban megjelent „leleplezések” Kém vagy provokátor? Kétségek és bizonyosságok már egyáltalán nem rengették meg a világot. Annál is kevés­bé, mert a világ már régóta sejti, hogy nem textilgyár mű­ködik a Negev-sivatagban. Most már az izraeli hatósá­gok sem állítják ezt a képte­lenséget — pedig húsz éve ez volt a „kincstári” változat. Különböző lapok már sokszor megírták, hogy Izrael rendel­kezik atomfegyverekkel. Az sem titok, hogy az 1973-as arab—izraeli háború során volt olyan pillanat, amikor a Tel Aviv-i politikusok komolyan fontolgatták a bomba beveté­sét. A dimonai plutóniumdú­sító reaktor technikai jellem­zői sem túlságosan érdekesek", hiszen a nyugati országok szakirodaimában régóta hozzá­férhető információkról van szó. Műszakilag legfeljebb né­hány részlet kelthet figyelmet, no meg az a hír, miszerint Izrael immár neutronbombá­kat is gyárt. Ezek a viszonylag kisebb hatóerejű bombák ugyanis ér­zékelhetően lejjebb szállítot­ták az atomküszöböt, köny7 nyebben, kisebb kockázattal bevethetők egy esetleges fegy­veres konfliktusban, mint a "hagyományos atomfegyverek. A neutronbombát kifejezetten páncélosok elleni csapásra ter­vezték, így nagy szerepe lehet a főként tankokkal vívandó sivatagi háború során. A MEGFIGYELŐK jó része éppen ezért úgy véli, hogy Va­nunu kezdettől fogva provo­kátor volt. Nem igaz, hogy baloldali kapcsolatai miatt bo­csátották el állásából, s az sem felel meg a tényeknek, hogy erőszakkal rabolták vol­na el a bírósági tárgyalásra. A Moszad célja az volt az ak­cióval, hogy a világ ismét fel­figyeljen az izraeli atoműtő- erőre, s az arab országok még csak ne is foglalkozzanak a katonai egyensúly megterem­tésének gondolatával. E véle­mények szerint Tel Aviv újból csak azt akarta nyomatékosí­tani, hogy száz — más értesü­lések szerint kétszáz — nuk­leáris töltete van, s adott eset­ben nem habozna azt bevetni. A dráma legújabb felvonása már izraeli földön játszódott. Amikor Vanunut a bíróságra kísérték, a fogoly a furgon ablakára tapasztotta kezét. A fotóriporterek vakuinak per­gőtüzében jól látszott a tenye­rére írt felirat: „Az olaszor­szági Rómában elraboltak ’86 9. hó 30-án 21 órakor. 29-én jöttem Rómába az 504-es já­rattal. A rendőrök elrántották Vanunu kezét az ablaktól, és a katonai cenzor napokig nem engedte közölni a kérdéses fo­tókat. A visszaúton Vanunu beszélni próbált a rá leső ri­porterekkel. A rendőrök ekkor már a száját fogták be. A bí­róság árulással és kémkedéssel vádolja, ha elítélik, minimum húsz évet kap, de az is lehet, hogy életével fizet bűneiért. Mármint abban az esetben, ha nem volt provokátor, és nem engedik szabadon a hátsó ki­járaton — új arccal és sze­mélyazonossággal. KÉTSÉGES EPIZÓDOK jócskán akadnak tehát Vanu­nu történetében. Az igazat ta­lán sosem tudja meg a közvé­lemény. Az azonban bizonyos, hogy Dimonában tovább fo­lyik az atombomba-gyártás, s Izrael az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína, Franciaor­szág és Nagy-Britannia után a hatodik atomhatalommá vált. H. G. vetkező szakasza. A két párt vezetői péntekig zárt ajtók mögött tanácskoznak a kan­cellári hivatalban a követen­dő koalíciós politikáról, első­sorban gazdasági kérdésekről. A konzervatívok, akik 16 év után először térnek vissza a kormányba, a minisztériumi tárcák felére tartanak igényt, köztük a külügyi, a mezőgaz­dasági, a kereskedelmi, a tu­dományügyi és a környezet- védelmi tárcára. A néppárt a belügyi vagy a hadügyi tárcát is igényli, s minden valószí­nűség szerint az utóbbit kap­ja majd meg. A tárcák elosz­tása és a szemé yi kérdések egyébként csak a tárgyalások következő szakaszában, a jö­vő héten kerülnek napirendre. különböztetés felszámolása, Namíbia függetlenségének megadása, az Indiai-óceán bé­keövezetté nyilvánítása, vagy az új gazdasági világrend ki­alakítása. Az amerikai külügyminisz­ter a szovjet hírügynökség szerint szeretné megmagya­rázni Washington neogloba- lizmusának indítékait, lehető­ség szerint szembeállítani egy­mással az afrikai országokat, közben minden módon szítani a kommunistaellenességet. Dakarba érkezését megelő­zően Shultz Hamiltonban, a Bermuda-szigetek fővárosában az Egyesült Államok és a Kö­zös Piac gazdasági kapcsola­tairól tárgyalt Sír Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel. Bejrut Tüzérségi támadás a repülőtérre Csütörtökön reggel tüzérsé­gi támadás érte a bejrúti nem­zetközi repülőteret. A talála­tok következtében lángra lob­bant a Middle East Airlines libanoni légitársaság egy üre­sen álló utasszállító repülőgé­pe és az üzemanyagraktár. Áldozatokról nem érkezett jelentés. A repülőteret lezár­ták és a Bejrútba tartó jára­tokat más közel-keleti repü­lőterekre irányították át. Nem ismeretes, honnan, il­letve milyen erők részéről él ­te a támadás a repülőteret. IFJÚSÁGI VILÁGÉR Az apartheiddal nem lehet alkut kötni, azt nem lehet meg­reformálni: a szégyenletes fajüldöző rendszernek el kell tűn­nie a föld színéről, mert nincs túlélési lehetősége — jelen­tette ki Radzsiv Gandhi indiai kormányfő csütörtökön, az apartheidellenes ifjúsági világértekezletet megnyitó beszédé­ben. A nagyszabású új-delhi szolidaritási konferenciát az Indiai Ifjúsági Kongresszus szervezte a dél-afrikai rendszerrel szem­beni polgárjogi harcot vezető Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) megalakulásánák 75. évfordulója alkalmából. Az érte­kezleten több mint száz ország, ifjúsági szövetség, nemzet­közi szervezet és felszabadítási mozgalom képviselői vannak jelen, köztük a KISZ Központi Bizottságának küldöttei Szó- rádi Sándor KB-titkár vezetésével. Az ifjúsági konferenciához intézett üdvözletében Javier Pé­rez de Cuellar ENSZ-főtitkár hangsúlyozta: a világszerveze­ten keresztül a nemzetközi közösség az apartheid felszámo­lását követeli. Nelson Mandela, a legendás polgárjogi harcos börtönéből üzent és üzenetet intézett az értekezlethez Robert Mugabe zimbabwei kormányfő, az el nem kötelezett mozgalom soi^ós elnöke, valamint Oliver Tambo, az ANC elnöke is. Az ominózus jelenet Jeruzsálemben, amikor Vanunu a furgon ablakára tapasztotta kezét Külkereskedelmi tárgyalások kereskedelmi mi­niszter csütörtökön tárgyalásokat folytatott Andrzej Woj- cikkal, a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi miniszte­rével. A miniszterek véleményt cseréltek a kereskedelempo­litika és a külkereskedelem irányítási rendszerének aktuális kérdéseiről. Andrzej Wojcikot fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke táviratban üdvözölte James Wright képviselőt, az Egyesült Államok képviselőházának elnökévé történt megválasztása alkalmából. Üdvözlő távirat

Next

/
Thumbnails
Contents