Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

1987. JANUÁR 9., PÉNTEK

if«, ir/j

3

Orszagfényképezők

Több, a múlt évben megkezdett akció idei folytatásáról is döntött a Hazafias Népfront országos honismereti bizottsága. A települések arculatát kívánták megörökíteni tavaly is az orszagfényképezők. A honismereti klubok, szakkörök idén fejezik be ezt a munkát. Ebben a két évben az épületek külső homlokzatáról gyűjtenek képeket. Jövőre viszont a városok, falvak lakásbelsőiről állítanak össze anyagokat. Szintén a múlt évben indult és 1387-ben zárul az oktatástörténeti pályázat. Iskolák, magángyűjtők adják ösz- sze az oktatás írásos és tárgyi emlékeit. Folyamatos munkát igényel, s így idén is folytatódik a népi orvoslás emlékeinek, valamint a művészeti, irodalmi anyagok gyűjtése, rendszerezése.

Az országban működő mintegy 1000 szakkör, klub képviseletében az országos bizottság már megkezdte a felkészülést a XV. honismereti akadémiára. Idén nyáron Sárospatak ad otthont a rendezvénynek, s elsősorban a művelődéstörténet kérdéseiről, a népi szociográfiáról tanácskoznak majd a hivatásos és amatőr helytörténészek. Ugyancsak nyáron, a veszprémi országos találkozón cserélik ki tapasztalataikat a néprajzzal, a nyelvjárásgyűjtéssel foglalkozók. Zsámbék a második nyári főiskolás honismereti és helytörténeti tábor résztvevőit fogadja. A tanár- és tanítóképző főiskolák hallgatóit a honismereti, helytörténeti

szakkörök, klubok vezetéséhez készítik fel. Az általános és középiskolás, a szakmunkás- képzőbe járó, valamint a főiskolás és egyetemista diákoknak szintén szerveznek nyári táborokat. Múlt évben például csaknem 3000 diák ismerkedhetett meg a táborokban a honismereti kérdésekkel.

Már tavaly, a honismereti akadémián is elhangzott, hogy a szakkörök, klubok, bizottságok ne csak a múlttal, hanem a jelennel, a mai életmóddal, a jelen szokásaival is foglalkozzanak. E célt szolgálta a múlt évben is az Uze- münk-brigádunk egy éve pályázat, melyre csaknem 150 pályamunka érkezett. Idén ismét várják az üzemek, közösségek életét, szokásait feldolgozó írásokat.

Félig megvalósult elhatározás

Tanműhely kőművesképzéshez

Később a padlásteret is benépesítik

Messziről feltűnik a sokablakos épület, diszkrét, halványzöldre festett falával, sötétbarna tetejével vonzza a szemet. Fiatal kamasz gyerek vág át az udvaron sietve, egy pillanatra megtorpan, tekintetével végigsimogatja a takaros házacskát.

— Az én kezem munkája is benne van — büszkélkedik Háfra'Zsolt —, ez volt a második igazi feladatom. Alapoztam, falaztam, vakoltam, betonoztam az osztálytársaimmal. Pedig mi már nem tanulunk itt — a végzősök területen dolgoznak —, a mostani elsősöknek készítettük. Bár nekünk lett volna ilyen tanműhelyünk...!

A semmiből lett

Hát igen, amikor Háfra Zsolt 1983-ban 14 társával idekerült szakmai gyakorlatra, még csak egyvalami létezett: a Nagykátai Építőipari Szövetkezet elhatározása, hogy a helybeli ipari szakmunkásképző intézettel társulva képzést indít kőművesszakmában. Olyannyira lecsökkent a térségben a jó mesteremberek száma, hogy még a nagykátai pártbizottság is foglalkozott az utánpótlás gondjával.

— Jöttek az iskola által toborzott környékbeli gyerekek, és nekünk jóformán semmink sa volt fogadásukhoz — emlékezik a szövetkezet elnöke, Kovács János, — Bár néhaUltrarövidhullámon

A Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú tanszékén fejlesztették ki — a posta megbízásából — a személyi hívórendszer központi egységét.

Űj szolgáltatás bevezetését tervezi a Magyar Posta az idén. Az úgynevezett szelektív személyi hívóberendezések segítségével az URH-műsor- szóró adó közbeiktatásával a tulajdonosok készülékeikkel üzeneteket vehetnek. A kezdeti kiépítésben a fővárosban és környékén, később pedig az

országban mindenütt, ahol az ultrarövidhullámon sugárzott műsor vétele megfelelő.

A speciális berendezéssel kiegészített, telefon segítségével lehet az üzenetet továbbítani a műsorszóró adóhoz, ahonnan a kisugárzott információ csak a hívott készülékén jelez, illetve jelenik meg a mini képernyőn.

Sokoldalú felhasználás

Környezetbarát Fendona

Környezetbarát növényvédő szer töltését kezdte meg a sely- lyei Agrokémiai Szövetkezet. A Shell cég egyik angliai kutatóközpontjában kifejlesztett Fendona nevű szer olyan különleges vegyület, amely a négy éven át folytatott üzemi szabadföldi kísérletek tanulsága szerint rendkívül sokféle rovarkártevő ellen nyújt hatásos védelmet, a gabonafélék, a repce, a kukorica, a gyümölcs, a zöldség, a szója, a komló, a dohány és az erdészeti növénykultúrák számára. Ugyanakkor nem károsít más hasznos élőlényeket! Sem a vizek élővilágát, sem a madarakat, sem a mézelő mé- heket, sem a rovarkártevők

természetes ellenségeit nem veszélyezteti. A felhasználóra és környezetére nézve egyaránt ártalmatlan növényvédő szer többek között az almamolyok, a levélaknázók, a szőlő- és más gyümölcsmolyok, a burgonyabogár, a repcebogár, a vetésfehérítő bogár és a bagolylepke kártételeinek hatásos megelőzésére alkalmas. A kipermetezett anyag lassan bomlik le, ellenáll a napfénynek és az esőnek is. Sok felhasználási területen mégis lerövidíti az élelmezésügyi várakozási időt. A vegyi üzemben csomagolt koncentrátumból az idén több mint 50 tonnát hoznak forgalomba.

napján egy-két fiatal nálunk sajátította el a szakmát, de pontosan tudtuk: ez a felkészültség vajmi kevés a csoportos képzéshez. Hiszen ehhez tárgyi feltételek kellenek, no meg — ahogy manapság nevezik — nevelésközpontú oktatás. Nos, a kezdet kezdetén kiürítettünk egy használaton kívüli raktárát, mondhatni egy lyukat, odazsúfoltuk be a szegény kölköket. Lassanként gyarapítottuk a tanuláshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. Ideiglenesnek tekintettük ezt az állapotot, mert mindenképpen szerettünk volna számukra kulturált körülményeket teremteni. S amint a kétmillió-kétszázezer forint állami támogatást megkaptuk, a szövetkezet KFA- kölcsönéből hozzátettünk még ugyanennyit, és 1985 októberében nekiláttunk a tanműhely építésének.

Világos és tiszta

A mintegy 300 négyzetméter alapterületű — ebédlőt, tanári szobát, szertárat és egy bál- teremnyi tantermet magába foglaló épületet Fejes János építésvezető tervezte, aki egyébként 'is feladatul kapta a jövendő kollégák istápolá- sát.

— Hagyományos anyagot, szerkezetei, választottam, mivel a munkák zömét a diákok végezték. így a ház téglából készült, magás tetővel, vliesin festékkel festett sima vakolattal és 25 hőszigetelt Sofa-ab- lakkal. A padlásteret eleve úgy alakítottuk ki, hogy később beépíthessük.

Eme szabatos szakmai információ birtokában szemrevételezzük a látványt. Ami elsőre feltűnik, hogy a 170 négyzet- méteres tanműhely tágas, világos és tiszta. Rendben sorakoznak a fal mellett a házépítés kellékei, gondosan eltakarítva a legutóbbi tananyag — téglakötés homokba, habarcsba — kellemetlen nyomai. Az ablakok alatt gúlába rakva állnak a tanulók szerszámosládái, őrizve a kőmí- veskanalat, serpenyőt, függőt, vízimértéket, különféle, ecseteket — a kőművesek megannyi segítőtársát. Van itt még betonút lehúzásához úi- vibrátor, földtömörítéshez döngölőbéka, kavics- vagy beton- feltöltéshez lapvibrátor, mindezek használatát megtanulják az elsősök, ök ugyanis még nem végeznek produktív munkát, inkább csak ismerkednek, szokják későbbi hivtásukat, elsajátítják a munkafogásokat, végighaladnak a kőművessé válás útján, hogy a következő évben már ..élesben” próbálhassák ki tudásukat, ügyességüket. Ezért a másodikosok csupán télen vendégeskednek a tanműhelyben, zimankós időben.

— Korántsem tökéletes még eszközkészletünk — halljuk az építésvezetőt. — Szükségünk van egy satupadra, mert fontosnak érezzük, hogy a tanulók a szerszámkészítéshez is értsenek. És ne szokják meg, hogy ami eltört vagy meglazult. az eldobható, hanem tegyék újra használhatóvá.

Oktató kerestetik

A műhely túlsó végében táblával és padokkal berendezett tanterem jelzi: a szakmai gyakorlat is az elméleti ismeretek átvételével kezdődik, s csak utána látnák hozzá a diákok a manuális munkához.

— Látja, mindössze ennyi, meglehetősen elavult szemléltetőeszközt kaptunk a taneszközellátótól — mutatja a gyér választékot. — A metszeteket, modelleket, maketteket csak az iskolásokkal készíttethetjük el. Hát, például ebben is megmutatkozhatna az oktatók alkotó munkája... — sóhajt egyet.

Mert itt van ez a gyönyörű, a szakmai gyakorlatot igazán jól szolgáló ■ épület — kibővítve egy tanudvarral —, csakhogy hiányzik még a gyerekekhez és a kőművesmesterséghez egyaránt kiválóan értő szakoktatói gárda. A mostaniak a szakma jó ismerői, csak az a plusz nincs meg bennük, ami a tanításhoz, neveléshez kell — láthatóan sokat morfondírozott már ezen Fejes János egyedül, és pedagógus feleségével, aki történetesen a szakmunkásképzőben szaktárgyakat tanít. De jó kőműves nem jön el oktatónak kevesebb pénzért! Talán egy nyugdíjas... * 9

Üzletet remélnek

A tanműhely első használói, az idei elsőkök mit sem sejtenek ezekről a gondokról, ök egyelőre még elégedettek:

— Minden második hét a kedvencünk, akkor jövünk ide. Csinálni könnyebb, mint tanulni — szögezi le a tápió- szentmártoni Gúth István —, és itt van elég helyünk, meg mindent megkapunk: munkaruhát, tisztítószereket, ebédet.

— Nyolcadikosként láttam először tanműhelyt egy gyár- látogatáson, az szörnyű volt — így beszél földije, Nagy Ferenc —, ez sokkal szebb. A fegyelmet megkövetelik, de kell is. Én azt hiszem, itt maradok munkásként. A szüler im szerint is az lenne jó.

A szövetkezetnek úgyszintén. Nem kevés anyagi erőt áldoztak a kőművesképzésért, szeretnék ennek az eredményét is látni. De üzletet is remélnek az új létesítménytől. Tisztességes díjért kitanítanák a környező üzemek, szövetkezetek patronáltjait.

Tóth Andrea

Férges almát kért külföld

Vegyszerek nélkül

£ Még a szakemberek na- ^ gyobb része is megrökö- ^ nyödve hallgatta a hírt, mi- 2 szerint az egyik magyar 2 termelőszövetkezet térges 2 almát akart exportálni. Pc- 2 dig nem volt ebben semmi 2 különös, hiszen a gazdaság ^ a nyugat-európai vevő ké- 2 rését akarta teljesíteni. Vé- 2 gül a kezdeményezésből 2 nem lett semmi, mert a 2 nálunk szokásos lassú, hosz- 2 szú ideig elhúzódó engedé- 2 lyezési eljárás miatt a ve- ^ vő elállt szándékától. Az ^ úgynevezett biotermékek- 2 nek — vegyszer nélkül clő- 2 állított élelmiszereknek — pedig van piaca. A bioter- 2 melésre, mint mezőgazda- 2 sági módszerre, sokfelé í berendezkedtek a világon.

A biotermelés tehát elfogadott módszer a mezőgazdaságban, de erőteljes területi korlátái vanijak. S a termelés mennyiségét nemcsak drágasága, a hagyományos , termékekhez képest szűk piaca korlátozza, hanem a józan ész is. összefoglalva: a világ- élelmezés globális problémáit a kémiai anyagokat mellőző mezőgazdaság nem képes megoldani. Ez érthető is, mert bár a biotermelési módszerek kímélik a környezetet, és a fogyasztót egyaránt, de alkalmazásukkal csak kiseob hozamok érhetők el, s a termés mennyisége nem fedezi a szükségleteket.

A kémiai anyagokról a jövőben sem mondhat le a mezőgazdaság. Ennek magyar vonatkozása, hogy nemrégiben a tudósok kiszámították, mi történne akkor, ha hirtelen felére csökkentenék a gazdálkodók a műtrágyaadagokat. A végeredmény: 30-40 százalékkal csökkenne a termés meny- nyisége. A műtrágyacsökkentés következménye tehát az lenne, hogy megszűnne az export, s esetenként a hazai ellátás is akadozna.

A kémiai anyagok mellőzésének vagy elhagyásának másfajta következményei is lennének. Az imént említett vizsgálat kiderítette azt is, ha a magyar mezőgazdaság nem alkalmazna gyomirtó szereket, egymillió embert kellene visz- szaállítani a termelésbe, mert másként mindent elborítanának a gyomok. Az könnyen

belátható, hogy sem most, sem a jövőben nem lesz eny- nyi felesleges munkaerő.

Az említett adatok I tehát a kémiai anyagok mezőgazdasági felhasználása mellett érvelnek. Arra perszd gondolni sem szabad, hogy az a gyakorlat, amelyet jelenleg alkalmaz a magyar mezőgazdaság, a legtökéletesebb. Közismert ugyanis, hogy helyenként túl- adagolják a műtrágyákat, a növényvédő szereket, a hibás vagy a fegyelmezetlenül betartott technológiák miatt károsodik a környezet, és még hosszan lehetne sorolni a kémiai anyagok felhasználásának fogyatékosságait

A vegyszerek alkalmazásának elhagyása tehát az egyik szélső érték, túlzott felhasználásuk pedig a másik. Mint a legtöbb dologban, itt is a középút a helyes. Az persze nem nevezhető eredeti bölcsességnek, ha megállapítjuk: a vegyszerek felhasználásának azt a mértékét kell megtalálni, amely nem veszélyezteti a környezetet, és a termelést sem gátolja.

S ebben ma még a tudomány, a vegyipari és a mező- gazdasági gyakorlat egyaránt talál magának feladatot. Lehet kísérletezni az új, kevés- ‘bé káros kémiai anyagok előállításán, finomíthatok az úgynevezett integrált növényvédelmi eljárások, amelyek a különféle módszereket együttesen alkalmazzák a környezet védelmében.

A bevezetőben említett biotermékeknek ugyan ma még korlátozott a piacuk, de a vegyszerkárosodástól mentes, gondosan, fegyelmezetten betartott technológiákkal előállított termékek forgalmazását már serkentik. Végső sortul a termékek minősége iránt egyre nagyobbak lesznek az igényelt, hiszen az élelmiszereket tekintve kínálati piac van a világon. Emiatt csak a jó vagy a jobb minőségű termékekre van kereslet, s csak az a termelő boldogul, aki éhhez alkalmazkodik. A piac tehát kikényszeríti a minőség védelmét.

V, Farkas József

Csekkszámla a gyermekotthon javára

Alapítvány vagy egyesület?

Mint lapunkban beszámoltunk róla, az elmúlt év decemberében gyermekház létrehozására tettek alapítványt a szödligetick. A honi gyermekvédelem történetében egyedülállóan nem magánszemély, nem társadalmi szervezet, hanem a község lakossága indította útjára a kezdeményezést, amely olyan intézmény létrehozására irányul, ahol hivatásos nevelőszülők szárnyai alatt, a falu vigyázó szcretetével 6—8 állami gondozott gyermek lelhet otthonra.

Ismeretes az is, hogy a különböző rendezvényekből, a kibocsátott védnöki és támogatói jegyekből, valamint a lakosság és a helyi vállalatok, más szervezetek adományaiból befolyt pénz alkotja az alaptőkét. Ez, az ígért támogatásokkal együtt csaknem ötszázezer forintra rúg. Most arról tudakozódtunk, mi történt azóta, hogyan áll az alapítvány ügye?

9 Különösen lényeges kérdés az, ami a decemberi falugyűlésen is megfogalmazódott: háttérbe szorulnak-e a korábban elhatározott községfejlesz- tési célok, netán azoknak a rovására épül majd a gyermek, ház? .

— Erről szó sincs — mondja Schrök István, a községi tanács elnöke, aki maga is a védnökök közé tartozik. — Nem győzzük elégszer hangoztatni, hogy a két dolog független egymástól. A gyermekház létrehozása nem befolyásolhatja egyéb terveinket, már csak azért sem, mert a pénzalapok is különbözőek. Két fontos, a településfejlesztési hozzájáruláshoz kapcsolódó tennivalónk van az idén. Az iskola négy tanteremmel és tornateremmel való bővítése, s a szennyvízhálózat kiépítése.

Az előbbihez már megvannak a kiviteli tervek, benyújtottuk a hitelkérelmünket is. Az utóbbi esetében az idén csupán az előkészítésre kerül sor, vagyis meg kell alakítani a társulatot. A tényleges munka jövőre kezdődik. A meglevő intézményeink fenntartásával nincsenek, nem lesznek gondok. Tehát nem kell attól tartani, hogy a gyermekház építésére a tanács máshonnan vonná el a pénzt. Arra ott az alapítvány egyre gyarapodó számlája.

9 Érkeztek-e mostanában űjabb felajánlások?

— Mintha egy kicsit alábbhagyott volna a kezdeti lendület. Egy helybéli néni ezer forintot ígért, egy másik lakosunk ötezret, de csak akkor, ha majd a ház alapjait lerakták. Ezekre a pénzekre is szükség van és büszkék vagyunk rá, hogy az emberek erejükhöz mérten mellénk álltak, de ugyanakkor várjuk a vállalatok, más közönségek támogatását is. Gondolom, az is hátráltatja a dolgot, hogy nem volt elkülönített számlánk erre a célra. A tanács számlájára érkeztek az eddigi befizetések, ahonnan egy betétkönyvbe kerültek. Nem

kevés utánajárás eredményére ez az akadály is elhárult: 380-98016-3470 számlaszámon az OTP váci fiókjába várjuk a további felajánlásokat. A csekkre célszerű rávezetni: a sződligeti gyermekház javára.

9 Mit tartalmaz az alapítvány szabályzata?

— Még nem készült él, de bízunk abban, hogy heteken belül ezen is túl leszünk. Az alapítvány szövege azonban utal arra, hogy mik lesznek a következő lépések. Tisztázódott például, hogy az alapítvány működtetéséről a védnökök tanácsa gondoskodik. Az öttagú testület jogosult dönteni minden, az alapítvány felhasználása során felmerülő ügyben, kérdésben. Döntéseinél köteles figyelembe venni a szakmai és tanácsi szervek, társadalmi szervezetek véleményét, a jogszabályi előírásokat. Évente legalább egyszer köteles falugyűlés előtt beszámolni az alapítvány dolgairól. A gyermekház épülete állami tulajdonná válik,-a kezelői jog a Sződligeti Községi Tanácsot illeti meg. A védnökök tanácsa elhatározhatja egyesület szervezését az eredeti célok megvalósítására, a gyermekház lakóinak segítésére. Ebben az esetben az egyesület válik jogutódként az alapítvány kedvezményezettjévé, s n védnökök tanácsának hatáskörét az egyesület vezetőség« gyakorolja.

Kövess László