Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

1987. JANUÁR 9., PÉNTEK if«, ir/j 3 Orszagfényképezők Több, a múlt évben megkez­dett akció idei folytatásáról is döntött a Hazafias Népfront országos honismereti bizottsá­ga. A települések arculatát kívánták megörökíteni tavaly is az orszagfényképezők. A honismereti klubok, szakkörök idén fejezik be ezt a mun­kát. Ebben a két évben az épületek külső homlokzatáról gyűjtenek képeket. Jövőre vi­szont a városok, falvak lakás­belsőiről állítanak össze anya­gokat. Szintén a múlt évben indult és 1387-ben zárul az ok­tatástörténeti pályázat. Isko­lák, magángyűjtők adják ösz- sze az oktatás írásos és tár­gyi emlékeit. Folyamatos mun­kát igényel, s így idén is folytatódik a népi orvoslás emlékeinek, valamint a mű­vészeti, irodalmi anyagok gyűjtése, rendszerezése. Az országban működő mint­egy 1000 szakkör, klub képvi­seletében az országos bizott­ság már megkezdte a felké­szülést a XV. honismereti aka­démiára. Idén nyáron Sáros­patak ad otthont a rendez­vénynek, s elsősorban a mű­velődéstörténet kérdéseiről, a népi szociográfiáról tanácskoz­nak majd a hivatásos és ama­tőr helytörténészek. Ugyan­csak nyáron, a veszprémi or­szágos találkozón cserélik ki tapasztalataikat a néprajzzal, a nyelvjárásgyűjtéssel foglal­kozók. Zsámbék a második nyári főiskolás honismereti és helytörténeti tábor résztvevőit fogadja. A tanár- és tanító­képző főiskolák hallgatóit a honismereti, helytörténeti szakkörök, klubok vezetéséhez készítik fel. Az általános és középiskolás, a szakmunkás- képzőbe járó, valamint a fő­iskolás és egyetemista diá­koknak szintén szerveznek nyári táborokat. Múlt évben például csaknem 3000 diák is­merkedhetett meg a táborok­ban a honismereti kérdések­kel. Már tavaly, a honismereti akadémián is elhangzott, hogy a szakkörök, klubok, bizottsá­gok ne csak a múlttal, ha­nem a jelennel, a mai élet­móddal, a jelen szokásaival is foglalkozzanak. E célt szolgál­ta a múlt évben is az Uze- münk-brigádunk egy éve pá­lyázat, melyre csaknem 150 pályamunka érkezett. Idén is­mét várják az üzemek, közös­ségek életét, szokásait feldol­gozó írásokat. Félig megvalósult elhatározás Tanműhely kőművesképzéshez Később a padlásteret is benépesítik Messziről feltűnik a sokablakos épület, diszkrét, hal­ványzöldre festett falával, sötétbarna tetejével vonzza a szemet. Fiatal kamasz gyerek vág át az udvaron siet­ve, egy pillanatra megtorpan, tekintetével végigsimo­gatja a takaros házacskát. — Az én kezem munkája is benne van — büszkélkedik Háfra'Zsolt —, ez volt a má­sodik igazi feladatom. Ala­poztam, falaztam, vakoltam, betonoztam az osztálytársaim­mal. Pedig mi már nem ta­nulunk itt — a végzősök te­rületen dolgoznak —, a mos­tani elsősöknek készítettük. Bár nekünk lett volna ilyen tanműhelyünk...! A semmiből lett Hát igen, amikor Háfra Zsolt 1983-ban 14 társával ide­került szakmai gyakorlatra, még csak egyvalami létezett: a Nagykátai Építőipari Szö­vetkezet elhatározása, hogy a helybeli ipari szakmunkáskép­ző intézettel társulva képzést indít kőművesszakmában. Olyannyira lecsökkent a tér­ségben a jó mesteremberek száma, hogy még a nagykátai pártbizottság is foglalkozott az utánpótlás gondjával. — Jöttek az iskola által to­borzott környékbeli gyerekek, és nekünk jóformán semmink sa volt fogadásukhoz — em­lékezik a szövetkezet elnöke, Kovács János, — Bár néha­Ultrarövidhullámon A Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú tanszékén fej­lesztették ki — a posta megbízásából — a személyi hívórend­szer központi egységét. Űj szolgáltatás bevezetését tervezi a Magyar Posta az idén. Az úgynevezett szelektív személyi hívóberendezések segítségével az URH-műsor- szóró adó közbeiktatásával a tulajdonosok készülékeikkel üzeneteket vehetnek. A kez­deti kiépítésben a fővárosban és környékén, később pedig az országban mindenütt, ahol az ultrarövidhullámon sugár­zott műsor vétele megfelelő. A speciális berendezéssel ki­egészített, telefon segítségével lehet az üzenetet továbbítani a műsorszóró adóhoz, ahonnan a kisugárzott információ csak a hívott készülékén jelez, illetve jelenik meg a mini képernyőn. Sokoldalú felhasználás Környezetbarát Fendona Környezetbarát növényvédő szer töltését kezdte meg a sely- lyei Agrokémiai Szövetkezet. A Shell cég egyik angliai ku­tatóközpontjában kifejlesztett Fendona nevű szer olyan kü­lönleges vegyület, amely a négy éven át folytatott üzemi szabadföldi kísérletek tanul­sága szerint rendkívül sokféle rovarkártevő ellen nyújt hatá­sos védelmet, a gabonafélék, a repce, a kukorica, a gyü­mölcs, a zöldség, a szója, a komló, a dohány és az erdé­szeti növénykultúrák számá­ra. Ugyanakkor nem károsít más hasznos élőlényeket! Sem a vizek élővilágát, sem a ma­darakat, sem a mézelő mé- heket, sem a rovarkártevők természetes ellenségeit nem veszélyezteti. A felhasználóra és környezetére nézve egy­aránt ártalmatlan növényvé­dő szer többek között az alma­molyok, a levélaknázók, a sző­lő- és más gyümölcsmolyok, a burgonyabogár, a repce­bogár, a vetésfehérítő bogár és a bagolylepke kártételei­nek hatásos megelőzésére al­kalmas. A kipermetezett anyag lassan bomlik le, ellen­áll a napfénynek és az eső­nek is. Sok felhasználási te­rületen mégis lerövidíti az élelmezésügyi várakozási időt. A vegyi üzemben csomagolt koncentrátumból az idén több mint 50 tonnát hoznak for­galomba. napján egy-két fiatal nálunk sajátította el a szakmát, de pontosan tudtuk: ez a felké­szültség vajmi kevés a cso­portos képzéshez. Hiszen eh­hez tárgyi feltételek kellenek, no meg — ahogy manapság nevezik — nevelésközpontú oktatás. Nos, a kezdet kezde­tén kiürítettünk egy haszná­laton kívüli raktárát, mond­hatni egy lyukat, odazsúfoltuk be a szegény kölköket. Las­sanként gyarapítottuk a tanu­láshoz szükséges eszközöket, szerszámokat. Ideiglenesnek tekintettük ezt az állapotot, mert mindenképpen szeret­tünk volna számukra kultu­rált körülményeket teremteni. S amint a kétmillió-kétszázezer forint állami támogatást meg­kaptuk, a szövetkezet KFA- kölcsönéből hozzátettünk még ugyanennyit, és 1985 októberé­ben nekiláttunk a tanműhely építésének. Világos és tiszta A mintegy 300 négyzetméter alapterületű — ebédlőt, tanári szobát, szertárat és egy bál- teremnyi tantermet magába foglaló épületet Fejes János építésvezető tervezte, aki egyébként 'is feladatul kapta a jövendő kollégák istápolá- sát. — Hagyományos anyagot, szerkezetei, választottam, mivel a munkák zömét a diákok vé­gezték. így a ház téglából ké­szült, magás tetővel, vliesin festékkel festett sima vakolat­tal és 25 hőszigetelt Sofa-ab- lakkal. A padlásteret eleve úgy alakítottuk ki, hogy ké­sőbb beépíthessük. Eme szabatos szakmai infor­máció birtokában szemrevéte­lezzük a látványt. Ami elsőre feltűnik, hogy a 170 négyzet- méteres tanműhely tágas, vi­lágos és tiszta. Rendben sora­koznak a fal mellett a ház­építés kellékei, gondosan el­takarítva a legutóbbi tananyag — téglakötés homokba, ha­barcsba — kellemetlen nyo­mai. Az ablakok alatt gúlába rakva állnak a tanulók szer­számosládái, őrizve a kőmí- veskanalat, serpenyőt, függőt, vízimértéket, különféle, ecse­teket — a kőművesek meg­annyi segítőtársát. Van itt még betonút lehúzásához úi- vibrátor, földtömörítéshez dön­gölőbéka, kavics- vagy beton- feltöltéshez lapvibrátor, mind­ezek használatát megtanulják az elsősök, ök ugyanis még nem végeznek produktív mun­kát, inkább csak ismerkednek, szokják későbbi hivtásukat, el­sajátítják a munkafogásokat, végighaladnak a kőművessé válás útján, hogy a következő évben már ..élesben” próbál­hassák ki tudásukat, ügyessé­güket. Ezért a másodikosok csupán télen vendégeskednek a tanműhelyben, zimankós időben. — Korántsem tökéletes még eszközkészletünk — halljuk az építésvezetőt. — Szükségünk van egy satupadra, mert fon­tosnak érezzük, hogy a tanu­lók a szerszámkészítéshez is értsenek. És ne szokják meg, hogy ami eltört vagy megla­zult. az eldobható, hanem te­gyék újra használhatóvá. Oktató kerestetik A műhely túlsó végében táblával és padokkal berende­zett tanterem jelzi: a szak­mai gyakorlat is az elméleti ismeretek átvételével kezdő­dik, s csak utána látnák hoz­zá a diákok a manuális mun­kához. — Látja, mindössze ennyi, meglehetősen elavult szemlél­tetőeszközt kaptunk a tanesz­közellátótól — mutatja a gyér választékot. — A metszeteket, modelleket, maketteket csak az iskolásokkal készíttethetjük el. Hát, például ebben is meg­mutatkozhatna az oktatók al­kotó munkája... — sóhajt egyet. Mert itt van ez a gyönyö­rű, a szakmai gyakorlatot iga­zán jól szolgáló ■ épület — ki­bővítve egy tanudvarral —, csakhogy hiányzik még a gye­rekekhez és a kőművesmes­terséghez egyaránt kiválóan értő szakoktatói gárda. A mostaniak a szakma jó isme­rői, csak az a plusz nincs meg bennük, ami a tanításhoz, ne­veléshez kell — láthatóan so­kat morfondírozott már ezen Fejes János egyedül, és peda­gógus feleségével, aki történe­tesen a szakmunkásképzőben szaktárgyakat tanít. De jó kő­műves nem jön el oktatónak kevesebb pénzért! Talán egy nyugdíjas... * 9 Üzletet remélnek A tanműhely első használói, az idei elsőkök mit sem sejte­nek ezekről a gondokról, ök egyelőre még elégedettek: — Minden második hét a kedvencünk, akkor jövünk ide. Csinálni könnyebb, mint tanulni — szögezi le a tápió- szentmártoni Gúth István —, és itt van elég helyünk, meg mindent megkapunk: munka­ruhát, tisztítószereket, ebédet. — Nyolcadikosként láttam először tanműhelyt egy gyár- látogatáson, az szörnyű volt — így beszél földije, Nagy Fe­renc —, ez sokkal szebb. A fegyelmet megkövetelik, de kell is. Én azt hiszem, itt ma­radok munkásként. A szüler im szerint is az lenne jó. A szövetkezetnek úgyszin­tén. Nem kevés anyagi erőt áldoztak a kőművesképzésért, szeretnék ennek az eredmé­nyét is látni. De üzletet is re­mélnek az új létesítménytől. Tisztességes díjért kitanítanák a környező üzemek, szövetke­zetek patronáltjait. Tóth Andrea Férges almát kért külföld Vegyszerek nélkül £ Még a szakemberek na- ^ gyobb része is megrökö- ^ nyödve hallgatta a hírt, mi- 2 szerint az egyik magyar 2 termelőszövetkezet térges 2 almát akart exportálni. Pc- 2 dig nem volt ebben semmi 2 különös, hiszen a gazdaság ^ a nyugat-európai vevő ké- 2 rését akarta teljesíteni. Vé- 2 gül a kezdeményezésből 2 nem lett semmi, mert a 2 nálunk szokásos lassú, hosz- 2 szú ideig elhúzódó engedé- 2 lyezési eljárás miatt a ve- ^ vő elállt szándékától. Az ^ úgynevezett biotermékek- 2 nek — vegyszer nélkül clő- 2 állított élelmiszereknek — pedig van piaca. A bioter- 2 melésre, mint mezőgazda- 2 sági módszerre, sokfelé í berendezkedtek a világon. A biotermelés tehát elfoga­dott módszer a mezőgazda­ságban, de erőteljes területi korlátái vanijak. S a terme­lés mennyiségét nemcsak drá­gasága, a hagyományos , ter­mékekhez képest szűk piaca korlátozza, hanem a józan ész is. összefoglalva: a világ- élelmezés globális problémáit a kémiai anyagokat mellőző mezőgazdaság nem képes megoldani. Ez érthető is, mert bár a biotermelési módszerek kímélik a környezetet, és a fogyasztót egyaránt, de al­kalmazásukkal csak kiseob hozamok érhetők el, s a ter­més mennyisége nem fedezi a szükségleteket. A kémiai anyagokról a jö­vőben sem mondhat le a me­zőgazdaság. Ennek magyar vo­natkozása, hogy nemrégiben a tudósok kiszámították, mi tör­ténne akkor, ha hirtelen fe­lére csökkentenék a gazdálko­dók a műtrágyaadagokat. A végeredmény: 30-40 százalék­kal csökkenne a termés meny- nyisége. A műtrágyacsökken­tés következménye tehát az lenne, hogy megszűnne az ex­port, s esetenként a hazai ellá­tás is akadozna. A kémiai anyagok mellőzé­sének vagy elhagyásának más­fajta következményei is len­nének. Az imént említett vizs­gálat kiderítette azt is, ha a magyar mezőgazdaság nem al­kalmazna gyomirtó szereket, egymillió embert kellene visz- szaállítani a termelésbe, mert másként mindent elborítaná­nak a gyomok. Az könnyen belátható, hogy sem most, sem a jövőben nem lesz eny- nyi felesleges munkaerő. Az említett adatok I tehát a kémiai anyagok mezőgazdasá­gi felhasználása mellett ér­velnek. Arra perszd gondolni sem szabad, hogy az a gya­korlat, amelyet jelenleg alkal­maz a magyar mezőgazdaság, a legtökéletesebb. Közismert ugyanis, hogy helyenként túl- adagolják a műtrágyákat, a növényvédő szereket, a hibás vagy a fegyelmezetlenül be­tartott technológiák miatt ká­rosodik a környezet, és még hosszan lehetne sorolni a ké­miai anyagok felhasználásának fogyatékosságait A vegyszerek alkalmazásá­nak elhagyása tehát az egyik szélső érték, túlzott felhasz­nálásuk pedig a másik. Mint a legtöbb dologban, itt is a középút a helyes. Az persze nem nevezhető eredeti böl­csességnek, ha megállapítjuk: a vegyszerek felhasználásá­nak azt a mértékét kell meg­találni, amely nem veszélyez­teti a környezetet, és a terme­lést sem gátolja. S ebben ma még a tudo­mány, a vegyipari és a mező- gazdasági gyakorlat egyaránt talál magának feladatot. Le­het kísérletezni az új, kevés- ‘bé káros kémiai anyagok elő­állításán, finomíthatok az úgy­nevezett integrált növényvé­delmi eljárások, amelyek a különféle módszereket együt­tesen alkalmazzák a környe­zet védelmében. A bevezetőben említett bioter­mékeknek ugyan ma még kor­látozott a piacuk, de a vegy­szerkárosodástól mentes, gon­dosan, fegyelmezetten betar­tott technológiákkal előállított termékek forgalmazását már serkentik. Végső sortul a ter­mékek minősége iránt egyre nagyobbak lesznek az igényelt, hiszen az élelmiszereket te­kintve kínálati piac van a vi­lágon. Emiatt csak a jó vagy a jobb minőségű termékekre van kereslet, s csak az a ter­melő boldogul, aki éhhez al­kalmazkodik. A piac tehát ki­kényszeríti a minőség védel­mét. V, Farkas József Csekkszámla a gyermekotthon javára Alapítvány vagy egyesület? Mint lapunkban beszámoltunk róla, az elmúlt év de­cemberében gyermekház létrehozására tettek alapít­ványt a szödligetick. A honi gyermekvédelem történeté­ben egyedülállóan nem magánszemély, nem társadalmi szervezet, hanem a község lakossága indította útjára a kezdeményezést, amely olyan intézmény létrehozására irányul, ahol hivatásos nevelőszülők szárnyai alatt, a falu vigyázó szcretetével 6—8 állami gondozott gyer­mek lelhet otthonra. Ismeretes az is, hogy a kü­lönböző rendezvényekből, a kibocsátott védnöki és támo­gatói jegyekből, valamint a lakosság és a helyi válla­latok, más szervezetek ado­mányaiból befolyt pénz alkot­ja az alaptőkét. Ez, az ígért támogatásokkal együtt csak­nem ötszázezer forintra rúg. Most arról tudakozódtunk, mi történt azóta, hogyan áll az alapítvány ügye? 9 Különösen lényeges kér­dés az, ami a decemberi falu­gyűlésen is megfogalmazódott: háttérbe szorulnak-e a koráb­ban elhatározott községfejlesz- tési célok, netán azoknak a rovására épül majd a gyermek, ház? . — Erről szó sincs — mond­ja Schrök István, a községi tanács elnöke, aki maga is a védnökök közé tartozik. — Nem győzzük elégszer hangoz­tatni, hogy a két dolog füg­getlen egymástól. A gyermek­ház létrehozása nem befolyá­solhatja egyéb terveinket, már csak azért sem, mert a pénz­alapok is különbözőek. Két fontos, a településfejlesztési hozzájáruláshoz kapcsolódó tennivalónk van az idén. Az iskola négy tanteremmel és tornateremmel való bővítése, s a szennyvízhálózat kiépítése. Az előbbihez már megvannak a kiviteli tervek, benyújtot­tuk a hitelkérelmünket is. Az utóbbi esetében az idén csu­pán az előkészítésre kerül sor, vagyis meg kell alakítani a társulatot. A tényleges mun­ka jövőre kezdődik. A meg­levő intézményeink fenntar­tásával nincsenek, nem lesz­nek gondok. Tehát nem kell attól tartani, hogy a gyermek­ház építésére a tanács más­honnan vonná el a pénzt. Ar­ra ott az alapítvány egyre gyarapodó számlája. 9 Érkeztek-e mostanában űjabb felajánlások? — Mintha egy kicsit alább­hagyott volna a kezdeti len­dület. Egy helybéli néni ezer forintot ígért, egy másik lako­sunk ötezret, de csak akkor, ha majd a ház alapjait le­rakták. Ezekre a pénzekre is szükség van és büszkék va­gyunk rá, hogy az emberek erejükhöz mérten mellénk áll­tak, de ugyanakkor várjuk a vállalatok, más közönségek tá­mogatását is. Gondolom, az is hátráltatja a dolgot, hogy nem volt elkülönített szám­lánk erre a célra. A tanács számlájára érkeztek az ed­digi befizetések, ahonnan egy betétkönyvbe kerültek. Nem kevés utánajárás eredményé­re ez az akadály is elhárult: 380-98016-3470 számlaszámon az OTP váci fiókjába vár­juk a további felajánlásokat. A csekkre célszerű rávezetni: a sződligeti gyermekház javá­ra. 9 Mit tartalmaz az alapít­vány szabályzata? — Még nem készült él, de bízunk abban, hogy heteken belül ezen is túl leszünk. Az alapítvány szövege azonban utal arra, hogy mik lesznek a következő lépések. Tisztá­zódott például, hogy az alapít­vány működtetéséről a véd­nökök tanácsa gondoskodik. Az öttagú testület jogosult dönteni minden, az alapít­vány felhasználása során fel­merülő ügyben, kérdésben. Döntéseinél köteles figyelem­be venni a szakmai és taná­csi szervek, társadalmi szerve­zetek véleményét, a jogszabá­lyi előírásokat. Évente leg­alább egyszer köteles falu­gyűlés előtt beszámolni az alapítvány dolgairól. A gyer­mekház épülete állami tulaj­donná válik,-a kezelői jog a Sződligeti Községi Tanácsot il­leti meg. A védnökök taná­csa elhatározhatja egyesület szervezését az eredeti célok megvalósítására, a gyermek­ház lakóinak segítésére. Eb­ben az esetben az egyesület válik jogutódként az alapít­vány kedvezményezettjévé, s n védnökök tanácsának hatás­körét az egyesület vezetőség« gyakorolja. Kövess László

Next

/
Thumbnails
Contents