Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

2 &£Ma» 1987. JANUAR. 8., CSÜTÖRTÖK Sevardnadze kabuli nyilatkozata Rhskov helsinki Raimond különös magyarázata A nemzeti megegyezés nem távlati cél Kabulban folytatott tárgyalásokat az afgán vezetőkkel Eduard Sevard- aadze és Anatolij Dobrinyin. A képen balra az afgán, jobbra a szov- \J, jet küldöttség Az afganisztáni fejlemé­nyekkel kapcsolatos szovjet álláspontról nyilatkozott szer­dán Kabulban, hazautazása előtt a Bahtar hírügynökség­nek Eduard Sevardnadze, az SZ-KP KB PB tagja. A Szov­jetunió külügyminisztere hét­főn érkezett munkalátogatásra az afgán fővárosba Anatolij Dobrinyinnal, a KB titkárával együtt. Mint Sevardnadze elmond­ta, az afgán vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseiken a Szovjetunió teljes támogatásá­ról biztosították az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt KB legutóbbi ülésén elfoga­dott, a nemzeti megbékélést célzó irányvonalat, a szem­benálló erőkhöz intézett tűz- szüneti javaslatot. Hangsú­lyozta, hogy a nemzeti meg­békélés célja a jelenleg ugyan egymással szemben álló, de a hazájuk sorsáért aggódó erők közeledése, majd együttműködése. A tűzszünet ellen azok lépnek fel akik mögött az imperializmus áll — azaz olyan erők akiket a legkevésbé sem nyugtalanít mi lesz Afganisztánnal, s az afgánok bőrére politizálnak — szögezte le. , Nincs igazuk azoknak, akik úgy, vélik, hogy a politikai rendezés csak a szovjet csa­patok kivonásán múlik. A rendezés elsősorban a külső beavatkozás beszüntetésétől függ, s attól, hogy a beavat­kozás később se újuljon fel. A nemzeti megbékélés politi­kája megteremtheti az Afga­nisztán körül kialakult hely­zet politikai rendezéséhez szükséges belső feltételeket — mutatott rá a szovjet külügy­miniszter. — Ügy véljük, hogy a politikai rendezés nem táv­lati perspektíva, hanem nap­jaink valósága. Ilyen szellem­ben foglalkozunk az afgán kormánnyal együtt a szovjet csapatok kivonásának kérdé­seivel. Az első lépést már megtettük — hat ezredet ki­vontunk. Ez a kérdés tehát tisztázódott. Már csak arra van szükség, hogy a szomszé­dos országok megértsék, mi áll érdekükben és mi nem. Pakisztánnak és Iránnak az Afganisztán körüli helyzet alakulásában játszott szerepé­ről szólva Sevardnadze hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió mindkét országgal jószomszé­di kapcsolatokat tart fenn, s e kapcsolatokat fejleszteni kívánja. A helyzet rendezésé­vel Pakisztán és Irán is. nyerne, hiszen érdekük, hogy szomszédjuk el nem kötele­zett és független baráti or­szág legyen. A jövőben visszatérő afgán menekültek elhelyezése, mun­kába állítása nem kis felada­tot jelent. Erről szólva a szovjet külügyminiszter rámu­tatott: a szovjet—afgán együttműködést rugalmasabbá kell tenni, hogy könnyebben alkalmázkodjék az új felada­tokhoz. A magas rangú szovjet ven­dégek afganisztáni látogatá­sáról közleményt adtak ki. Hazaérkezett szerdán afga­nisztáni útjáról Eduard Se­vardnadze és Anatolij Dobri­nyin, akik az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottságának és az af­gán kormánynak a meghívá­sára munkalátogatáson tartóz­kodtak Kabulban. A TUC RÉSZVÉTELE A brit szakszervezeti főta­nács (TUC) vezetői a hét ele­jén úgy döntöttek, hogy a TUC képviselteti magát a szov­jet szakszervezetek kongresz- szusán — jelentette szerdán el­ső oldalán a Morning Star. A lap megjegyezte, hogy a brit szervezett dolgozók jelen­tős csoportjai évek óta sürge­tik a kelet—nyugati szakszer­vezeti kapcsolatok javítását. Megalakulhat az osztrák koalíciós kormány Még vannak nyitott kérdések A közös program még nyi­tott kérdéseinek megoldása és a tárcák elosztása után a kö­zeli hetekben megalakulhat az új, koalíciós osztrák kormány. Ez tűnt ki az Osztrák Szocia- litsa Párt vezetőinek szerdai nyilatkozataiból. Franz Vra­nitzky kancellár a pártvezetés ülése után arról beszélt a saj­tó előtt, hogy az agrár-, a köz­lekedési és az adópolitika kér­dései nyitottak még. MERÉNYLET SAMUN ELLEN Merényletet követtek el szerdán reggel Camille Samun libanoni keresztény vezető, volt államfő ellen. A 86 eszten­dős politikus csak könnyebb sérüléseket szenvedett — közöl­te a bejrúti rendőrség. A jelentés szerint egy autóba rejtett, távirányítással működ­tetett pokolgép Camille Samun Bejrut keleti részén áthaladó gépkocsija mögött robbant fel, s a konvoj egyik kocsiját rö­pítette a levegőbe. Samun há­rom testőre és négy járókelő életét vesztette. A robbanás és a keletkezett tűz nyomán negyven ember szenvedett sé­rüléseket. A konzervatív Osztók Nép­párt, a mögötte átló paraszti tömegekkel, az agrártámogatá­sok fennmaradását szeretné, s azzal is érvel, hogy a szocia­listák a maguk szavazói érde­kében fordítanak óriási össze­geket a veszteséges állami iparra. Jóllehet Alois Mock pártelnök a vezetés kétnapos tanácskozása után, szerdán ar­ról beszélt, hogy a viták mi­att a koalíció, „még nem biz-; tos”, nyilvánvaló, hogy e kér­désekben kompromisszum vár­ható, csakúgy, mint az ugyan­csak súlyosan deficites állam­vasutak ügyében. Vranitzky kancellár hangoz­tatta, hogy a követendő kül­politika kérdéseiben nincsenek nézeteltérések a két párt kö­zött. Egyebek mellett közös céljuk, hogy Ausztria ne ma­radjon el a nyugat-európai gazdasági fejlődéstől, sőt, az eddiginél szorosabban zárkóz­zon fel ahhoz. A két párt vezetői a héten várhatóan megegyeznek a kö­zös kormánypolitika még meg­oldatlan kérdéseiben, a jövő héten a tárcák elosztása ke­rülhet napirendre. 1Háttér MEGBEKELES A MÓROKKAL ÖNKORMÁNYZATOT kap­nak a Fülöp-szigetek déli ré­szén élő mohamedánok — er­re a megállapodásra jutott Co- razón Aquino kormánya a Móró Nemzeti Felszabadítási Fronttal. Ez a szervezet eddig a déli területek, főleg Minda- nao-sziget, az ottani mohame­dánok függetlenségéért har­colt. Az okmányt a szaúd- arábiai Dzsiddában írták alá. Az egyezmény — a jobboldali puccsista Enrile hadügymi­niszter menesztése és a balol­dali gerillákkal kötött tűzszü­net után — a polgári demok­ráciára fölesküdött Aqumo- kormány újabb lépése a tár­sadalmi elégedetlenség és bel- háború tépázta ország megbé­kítése felé. Kik ezek a mórók, akik —• a baloldali gerillák mellett — a legnagyobb fejfájást okoz­ták eddig a mindenkori maní- lai kormányzatnak? A szó Dél- és Délkelet-Ázsiában egy­szerűen muzulmánt jelent. A Fülöp-szigetek muzul­mánjai az ország déli ré­szén éltek, szinte egyedüli la­kóiként Mindanaónak. Primi­tív, törzsi királyságokba szer­veződtek, földjeik közösségi tulajdonban voltak. Némi túl­zással ez lett a vesztük. Az északi, keresztény területek nincstelen parasztjai ugyanis ezeket a földeket gazdátlannak tekintették, és századunk első felében hatalmas tömegekben vándoroltak Mindanaóra. A mórók végül visszavág­tak: a hatvanas években meg­alakultak autonomista, majd később elszakadáspárti szer­vezeteik, 1972-ben pedig, ami­kor Marcos elnök a rendkí­vüli állapot bevezetésével or­szágosan megszüntette a poli­tikai harc lehetőségét, megin­dították geriUaháborújukat. Mivel azonban a Fiilöp-szige- tek muzulmánjai nincsenek többen 2—4 milliónál — az összlakosság hét százaléka —, ellenállásuk nem volt túlságo­san veszélyes Manila számá­ra. (A Móró Nemzeti Felsza­badítási Front [MNLF] — a legjelentősebb móró harci szervezet létszámát például jelenleg nem teszik többre tízezernél.) Persze még senki sem le­het biztos a békében. Kerek egy évtizeddel ezelőtt, 1976. december 23-án már létrejött egy hasonló megállapodás. Ugyanaz a szervezet, az Isz­lám Konferencia közvetített a felek között akkor is, mi több, azonos az egyik aláíró szemé­lye is. Nur Misauri, a Móró Nemzeti Felszabadítási Front (MNLF) vezetője akkor — amiként most is — lemondott az országot alkotó második legnagyobb sziget, Mindanao, továbbá négy kisebb földda­rab elszakitásáról, és kinyil­vánította, hogy megelégszik ugyané területek önkormány­zatával. Miután a tűzszünet­ben is megállapodtak, a har­cokat akár véglegesen is be lehetett volna fejezni. CSAKHOGY az MNLF nem volt egyedüli képviselője a mindanaoi muzulmánoknak. A többi csoport nyomására a helyi lakosság népszavazáson elvetette az önkormányzati tervet A harc pedig kiújult. Misauri maga is visszatáncolt és egy évtizeden át megint az elszakadás eltökélt hívének mondta magát. A mostani elvi megállapo­dásnak is ki kell még állnia a további, immár manilai al­kudozások próbáját. Az a bök­kenő, hogy a mórók szerint az önkormányzatnak Mindanao és négy kisebb sziget egészére ki kell terjednie, míg a kor­mányzat szerint csak e terü­letek muzulmán többségű tar­tományaira. Aquino asszony nehezen engedhet. Részben azért, mert az önkormányzat saját elképzelése szerinti vál­tozatát belefoglalta a febru­árban népszavazásra kerülő alkotmánytervezetbe, részben pedig azért, mert az MNLF Francia bombázás megbeszélései \ A Szovjetunió és Finnor­szág kapcsolatai az eddigiek­hez hasonlóan a jövőben is a teljes egyenlőségen, a kölcsö­nös előnyökön, a hátrányos megkülönböztetés és a mes­terséges korlátok elutasításán alapulnak. Ezt hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és Kalevi Sorsa finn kormányfő szerdán Helsinki­ben tartott megbeszélésükön. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok, mindenekelőtt a kereskedelmi-gazdasági együtt­működés helyzetéről és kilá­tásairól esett szó. A protekciózás, a személyi összefonódások kazahsztáni példáiról közöl cikket szerdai számában a moszkvai Pravda. Az írás bírálta a Kazah Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának volt első titkárát is. A lap egy októberi, Ka­zahsztánnal foglalkozó cikké­re tér vissza, ismertetve az olvasók leveleit, véleményét, s az újabb fejleményeket. Az októberi írás egy volt járási pártbizottsági első tit­kár, A. Abakanov pártból történő kizárásáról, majd a kizárás törléséről, s e máso­dik döntés megalapozatlansá­gáról szólt. A cikkre érkezett hivatalos válaszban O. Miro- sin, a Kazah Kommunista Párt KB másodtitkára közöl­te, hogy az írásban foglalta­kat a KB irodája megvizsgál­ta, és megái’apította, hogy a Pravda által leírt tények megfelelnek a valóságnak. Az iroda visszavonta az Abaka­nov párttagságát helyreállító döntését, annak megalapozat­lansága miatt. A Pravda felteszi a kér­dést: miért hallgatták el egyes, azóta felmentett veze­tők tetteit, milyen erők véd­ték őket? Válaszul a lap ar­ról számol be, hogyan kap­ta vissza Abakanov a párt­tagkönyvét. Amanzson Kali­kón, a helyi KB mellett mű­ködő pártellenőrzési bizottság elnöke a Pravdának elmond­ta: Abakanov, miután megír­ta fellebbezését, beiutott a KB volt első titkárához, és ő utasítást adott a bizottságnak, hogy készítse elő a kizárást törlő határozatot. A Pravda további magas beosztású személyeket is meg­nevez, ismerteti esetüket, bi­zonyítva, hogy a protekció nagy szerepet játszott a köz­társaság életében. elképzeléseinek megvalósulá­sa a Mindanaón is kisebbség­ben lévő muzulmánok uralmát jelentené a többségi kereszté­nyek fölött. (A szigeten 12 millió keresztény él. A mórók számát saját maguk három­négy millióban, kormányforrá­sok kétmillióban adják meg.) Pedig a sikerre külpolitikai szempontból is szükség van. A morók miatt a Fülöp-szigetek- nek eddig sok kellemetlensége volt az is7.1ám világgal, azon belül is Indonéziával és Ma­laysiával, melyek nemcsak szomszédai, de szövetséges tár­sai is a Délkelet-ázsiai Or­szágok Szövetségében (ASE­AN). A helyzet még bizonytalan, hasonló a tíz évvel ezelőtti ál­lapothoz, de azért van egy je­lentős különbség. Manilában immár nem önkényúr, hanem a polgári demokratikus elvek­re felesküdött elnökasszony vi­szi az ügyeket. Tere nyílt a politikai cselekvésnek, ami nemcsak a móró, de a baloldali gerillák körében is a mérsé­kelteknek kedvez. A KORMÁNY TÁMOGA­TÁSÁVAL Misauri is vissza­térhet tíz évvel ezelőtti „mér­sékelt önmagához”, megszaba­dulhat az iszlám szélsősége­sektől. Ez a különbség leg­alábbis reményt ad arra, hogy Manila és a mórók viszonya a továbbiakban már nem a tíz évvel ezelőtti forgatókönyv szerint alakul. K. F. Párizsban szerdán bejelen­tették, hogy a francia légierő bombázta a Csád északi felé­ben levő Vádi Dum repülőtér radarberendezéseit. Felhatal­mazott katonai helyen a hiír- hez csak annyit fűztek hozzá, hogy a bombázás elérte célját. Minden valószínűség szerint ez volt a hivatalosan kilátás­ba helyezett francia megtor­lás azért, hogy Líbia vasárnap bombázta Arada csádi várost. Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter köz­ben a korábbi francia hivata­Kazahsztánban, a központ­ban és vidéken, ma sokat tesznek azért, hogy az egész köztársaságban meghonosod­jon az SZKP XXVII. kong­resszusának tárgyszerű, kri­tikus szelleme — szögezi le az SZKP KB központi lapja A pártbizottságok, a tanácsi végrehajtó bizottságok, a gaz­dasági szervezetek vezetésé­be tiszta, kezdeményező, bá­tor emberek kerülnek. Arra törekednek, hogy megváltoz­tassák a káderek gondolko­dásmódját, legyőzzék a kö­zönyt, felszámolják az el­avult, sablonos módszereket. Mindazonáltal, mint a Prav­da helyi tudósítói irodájába érkezett sok levél bizonyítja, az átalakítás lassan halad, ellenállásba ütközik azok ré­széről. akik lejáratták magu­kat. de régi barátaik segítsé­gével továbbra is a felszínen tudtak maradni. A lap végezetül rámutat, hogy az ilyen és ehhez ha­sonló jelenségeket, eseteket határozottan elítélték a párt­tagok. a komszomolisták és a dolgozók gyűlésein, amelye­ket az alma-atai nacionalista megnyilvánulások kapcsán hívtak össze. A NYUGATNÉMET fővá­rosban szerdán megkezdte munkáját a szociáldemokra­ták kezdeményezésére kará-i csony előtt megalakult parla­menti bizottság, amely arra hivatott, hogy kivizsgálja a dél-afrikai rendszernek tör­vénytelen úton eladott tenger- alattjáró-terVek ügyét. KEDVEZŐEN értékelte a Mihail Gorbacsovval folyta­tott moszkvai megbeszéléseit Achille Occhetto, az Olasz Kommunista Párt titkársá­gának a „koordinátora”, aki szerdán érkezett vissza Rómá­ba szovjetunióbeli útjáról, s aki a hazatérés után újság­írók kérdéseire válaszolt. los nyilatkozatokhoz képest érdesebb formában fejhette ki a párizsi álláspontot a csádi fejleményekről. Raimond szerint Gukuni Veddeinek, az ideiglenes nem­zeti egységkormány egykori elnökének csapatai átálltak a Hisszén Habré vezette n'dzsa- menai erők oldalára, s ezzel „immár nincs többé polgár­háború Csádban, csak Líbia külső beavatkozása”. Az Ára- da városa ellen végrehajtott líbiai katonai akciót „szándé­kosnak”, de „korlátozottnak” nevezte, ami „francia választ kíván, de számításba véve a mai helyzet minden elemét, vagyis azt. hogy a helyzet Hisszén Habré elnök javára fordult”. A francia külügyminiszter hangoztatta, hogy Franciaor­szág továbbra is segíti Hisz- szén Habrét a 16. szélességi körnél levő „védelmi vonai” tartásában. Erre szolgál az egy éve kezdett Karvaly fe­dőnevű hadművelet, amelynek keretében Franciaország mint­egy 1400 katonát és harci re­pülőgépeket á lomásoztat Csádban. A 16. szélességi kör Raimond szerint nem képez demarkációs vonalat, mert at­tól északra is Csád van, csu­pán „védelmi vonal” — a „lí­biai támadásokkal” szemben. Iráni tüzérségi támadás Teheráni közlés szerint sz iráni tüzérség egy iraki ve- gyifegyver-raktárat ágyúzott szerdán a Satt-El-Arab határ­folyó nyugati partján. A rob­banáskor felszabaduló mér­gesgázok több száz irakit megöltek vagy megsebesítet­tek. A teheráni rádió híradá­sa szerint húsz iráni is meg­sebesült. A fegyverrakta r Umm-Er-Raszász-sziget . kö­zeiében van. ahol december­ben súlyos harcok dúltak az iraki és az iráni fél között. PERINGBEN a Kínai Or­szágos Diákszövetség szerdán közzétett nyilatkozatában fel­háborodással határolta el ma­gát egy körlevéltől, amelynek szerzői kísérletet tesznek ar­ra. hogy a Kínában tanuló afrikai diákok ellen hangolják a kínai egyetemistákat. AZ OLAJÁRAK nagyfokú bizonytalanságára lehet szá­mítani — jelentette ki Helga Steeg, a Nemzetközi Energia- ügynökség (IEA) végrehajtó igazgatója. Szerinte az elkö­vetkező hetekben tovább e. lelkedik a kőolaj és benzin ára. Kérdéses azonban, hogy a tavasszal várható szezonális keresletcsökkenés miatt tart­hatók lesznek-e az árak. A Pravda a személyi összefonódások kérdéseiről Lassan halad az át alakit ás I MEGHAMISÍTOTT EREDMÉNYEK K amenszk-Uralszkij szovjet iparváros helyi lapjának ro­vatvezetője cikket közölt a tekintélyes országos napilap, a Szovjeiszkaja ltosszija első oldalán. A vidéki újságíró azért kapta ezt a lehetőséget a központi laptól, mert a helyi vezetők megtiltották, hogy lapjában számoljon be egy határ­időre el nem készült műhely „átadásáról”, vagyis az eredmé­nyek meghamisításáról. Sarafijev leírja, hogy december 25-én kellett volna átadni a helyi csőgyár í-es számú üzemét, ám a határidő közeledté­vel teljesen világossá vált, hogy erre semmi esély. Nem sze­relték fel a gépek egy részét, hiányzott a létszámból mint­egy négyszáz munkás, nem voltak meg a termékkibocsátás feltételei. Az esztergálórészlegek félben álltak, az ipari vizet elvezető és tisztító berendezések nem működtek. Erről a szerkesztő december 24-én cikket közölt a helyi lapban. Utána Sz. A. Zsdanov, a városi pártbizottság első titkára megtiltotta, hogy a késedelemről a továbbiakban a lapban szó essék, öt nappal a kitűzött határidő után összeült az állami átvevő bizottság, majd december 31-én megszüle­tett az eredményeket felnagyító, az éves beruházási terv tel­jesítését igazoló átvételi jegyzőkönyv, amelyet el is küldtek a vaskohászati minisztériumba. A jegyzőkönyvet nem irta alá a terület közegészségügyi és járványügyi főorvosának helyet­tese, a szakszervezetek központi bizottságának műszaki ellen­őre és az építési bank helyi kirendeltségének vezetője. A té­nyek közlésére vonatkozó első titkári tiltás a helyi lapra mindmáig étvényben maradt. Mint az utóbbi időben hivatalos állásfoglalásokból és a sajtó cikkeiből kiderült, nem elszigetelt jelenségről van szó. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára többször szólt a sajtó sze­repéről, s rámutatott, hogy miközben a központi lapokra jel­lemző az átalakítás megkövetelte „gl^sznoszty”, az ügyek nyilvános kezelése, alsóbb szinten helyenként még akadá­lyokat gördítenek a valóságot bemutató publikációk elé. Elő­fordult, hogy az SZKP Központi Bizottsága határozatban vé­dett meg lapokat az azokat felügyelő szervek tiltó rendelke­zéseivel szemben. A központi pártlap» a Pravda pedig a na­pokban foglalkozott újra szokatlanul nagy terjedelemben a szovjet bányászlap újságírója, a donyecki Viktor Berhin ese­tével, akit — miután írásaiban bírálta a helyi vezetőket — „garázdaságért” letartóztattak. Két héten át fogva tartották s csak az ügyészség közbelépésére bocsátották szabadon — később hivatalosan bocsánatot kértek tőle. A felelősöket meg­büntették. Csak röviden...

Next

/
Thumbnails
Contents