Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

1987. JANUÁR. 8.. CSÜTÖRTÖK

dm

3

Dunavarsányban lépést tartanak a követelményekkel

Nyulak, konténerházak exportra

2 A dunavarsányl Petőfi Termelőszövetkezet sok évig ^ fogalom volt az országban. Sokan pártfogolták, mások ^ meg a kudarcnak örültek volna leginkább. A hivata- í los szervek látogatásait még magasabb rangúak kö- f vették. Valóságos divat, sőt kötelesség lett a fővárostól ^ alig fél óra járásra levő mezőgazdasági nagyüzemet ^ felkeresni és egy-két biztató mondatot beírni vendég- ^ könyvébe. Igaz, nem maradt el az állam támogatása ^ sem. Többször elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet, í sőt évekig az elsők között emlegették a dunavarsányia- í kát, Aztán 1984-ben padlóra került a szövetkezet. Lej- í jebb csúsztak a ranglétrán. A korábban kimagasló jö- ^ védelmet fiadzó melléküzemágak is megtorpantak az ^ átrendeződések során. Mindemellett a fejlesztésekre 4 felvett hitelek kamatai is megduplázódtak.

Milyen vírus a kórokozó?

Az Országos Közegészségügyi Intézet virológiái osztályának influenzalaboratóriumában kutatják az influenzajárvány kórokozóját. A megfelelő eredmény eléréséhez tíznapos elő keltetett tyúktojásba oltják a vizsgálati anyagot. A továbbiakban 72 órás továbbkeltetés után leszívják az amnion (magzatburokból származó) folyadékot és vér segítségével kimutatják, hogy milyen típusú vírustörzsek okozzák a járványt.

Országos program - gyermekekért

Levelek a szülőkhöz

A védőnők kézbesítik a címzettekhez

A mezőgazdaságnak

Olcsó szélkerék

A mezőgazdasági nagyüzemekben új módszerekkel igyekeznek csökkenteni az energiafelhasználást. Az egyik ilyen lehetőség a szélmotor, illetve a szélkerék alkalmazása. A MÉM Műszaki Intézetének, segítésével több helyütt az országban folytattak kísérleteket a szélenergia kihasználására.

A lakott területektől nagyobb távolságra levő állattelepekre szánják a szélmo- torokat, mindenekelőtt a juhászaikban kerül szóba az energianyerésnek ez a formája. Kétféle szélmotort fejlesztettek ki, az egyik 0,5, a másik 3 kilowatt teljesítményű. A tapasztalatok általában kedvezők, ám nem minden esetben működik megfelelően az újonnan vásárolt berendezés, mert — mint megállapították — a gazdaságok gyakran rosszul mérik fel a lehetőségeket. Nincsenek tisztában a helyi szélsebességgel és a széliránnyal — csakis az általános meteorológiai adatokkal rendelkeznek — márpedig' enélkül hiábavaló a fáradozás. A kutatók ezért különleges mérőszerkezetet fejlesztettek ki; ezzel több hónapon keresztül

15—30 méteres magasságban mérik a széljárás jellemzőit.

Terjed a szélkerék felhasználása is. Ezt a szerkezetet szintén a levegő áramlása hajtja, ám nem áramot fejleszt, hanem a mechanikai erőt viszik át valamilyen szerkezetre. Szennyvíztárolókban, illetve halastavakban a szélkerékkel tartják állandó mozgásban a vizet, növelve annak oxigéntartalmát.

Nem estek pánikba

— Most már megint más a helyzet — mondja dr. Tisza András elnök. — Ilyen gazdaság, mint a miénk, sókéig nem topoghat egy helyben. A veszteséges tevékenységeket felszámoltuk és több mint ezer dolgozóval csökkentettük a létszámot. A szarvassmarha- telepen is áttekintettük a korábban alkalmazott technológiát és módosítottuk azt. Igaz, a nyereségben nem lehetett nyomban kimutatni a sikert, mert hiába növekedett az általunk előállított termékek mennyisége, a termelési költségek emelkedése és a szabályozók elvitték az eredményt. Mi tíz esztendő alatt csaknem 2 milliárd forintot fizettünk be a költségvetésnek, aminek, ha csak a fele itt marad, óriási erdményeket produkálhattunk volna.

A d un a varsányiak szemszögéből nézve szerencsésnek mondható, hogy a tsz jelenlegi elnöke 1969 óta dolgozik a

közösben. A néhány hónapja lezajlott elnökválasztás sem okozott törést, zökkenőt.

— Most már nem azon gondolkodunk, mit tegyünk az eredmények növelésének érdekében — folytatja dr. Tisza András. — A fejlesztésekre továbbra is nagy figyelmet fordítunk. A fejlesztési főosztályunkat, amely korábban egyik főmérnökségünkhöz tartozott, önállósítottuk. Nincs a gazdaságban olyan terület, amely, ha eredményt hoz, ne kapna prioritást.

Jut pénz fejlesztésre

Hogy helyes úton járnak, bizonyítja az is: amíg az 1984- es kritikus állapot után tavaly 64 millió forint eredményt produkáltak, az idén valószínű, már 70 millió forint nyereségre tesznek szert. Ez nem sok, de egyértelműen a fejlődést mutatja és bizonyítja, hogy javul a hatékonyság.

— Jelentős a kereskedelmi tevékenységünk, valamint a háztáji gazdálkodás, ami alig 1-2 százalék nyereséget hoz — tájékoztat Molnár Sándor, a munkaerő- és anyaggazdálkodási főosztály vezetője. — Mindkettő olyan tevékenység, amiről nem mondhatunk le, de tudomásul kell venni, hogy itt kisebb a nyereség. Ezt egy ekkora üzemnek, mint a miénk, el kell viselnie és ebből nincs is gond nálunk. Vannak úgynevezett húzó ágazatok, ahol többletnyereségre teszünk szert, ezért jut pénz fejlesztésekre is. Több év kedvező tapasztalata alapján továbbfejlesztjük a belső érdekeltségi viszonyokat is. A munka eredményét, a termékek minőségét, az elért nyereséget kívánjuk elsősorban elismerni és kellőképpen díjazni. Ezen elképzeléseinket a tagság is támogatja. A kisebb közösségek közvetlen nyereségérdekeltségének megteremtésében látjuk a jövő útját.

NyuEak Egyiptomba

— És ez sem utolsó szempont — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Popovics László állattenyésztési ágazatvezető. — Még akkor is így van, ha kollégámnak, Szerletics Antal mezőgazdasági főmérnöknek az alacsonyabb hozamok miatt fáj a feje. Hiszen tudomásom szerint Pest megye több mezőgazdasági nagyüzemében gondok vannak az állatok takarmányozásával. Márpedig ha nekünk is ilyen problémákkal kellene szembenéznünk, könnyen veszélybe kerülhetnének az ágazat hozamai, ahol az egy tehénre jutó éves tejtermelés már eléri a 6 ezer litert. Ráadásul az idén még többet is kapunk a tejért, de-a húsért is. A kedvezőbb szabályozók plusz 2,1 millió forinthoz juttatják a szövetkezetét. Ezért - építettünk nemrégiben egy új fejőházat. Örvendetes az is, hogy a korábban veszteséges nyúl- agazat is pénzt hoz a konyhára. Az idén mintegy 5 millió forint nyereségre számítunk a tapsifülesek után. ezért ezt az ágazatot is továbbfejlesztjük. Annál inkább, mert Egyiptomba Is szállítottunk tsnyészanyagot a hozzá tartozó technológiával, a ketrecekkel együtt. Korábban már építettünk ugyanott egy 2500-as anyanyúltelepet, az idén létesítünk egy hozzá hasonlót és tárgyalások folynak egy 10 ezer férőhelyes nyúltelepről is. Mindemellett túrajáratokkal szállítjuk a pecsenyenyulat Olaszországba.

— A finomítások korát éljük — tájékoztat Szerletics Antal. — A növénytermesztésben áttérünk a korszerű, úgynevezett művelőutas technológiára. A Bábolnai Iparszerű {Cukoriaatermelési Rendszertől 35-40 millió forint értékű gépet bérelünk lízing formájában. Az eszközök 5 év után a mi tulajdonunkba kerülnek. Rövidesen átadásra kerül saját takarmánykeverő üzemünk, a hozzá kapcsolódó hűtőtárolóval együtt, ami 30 millió forintba kerül és évi 25 ezer tonna keveréktakarmány előállítására' képes. Előbbre lépünk a műtrágyázásban is, jobban odafigyelünk, hogy a foszfor-ikálium- nitrogén mellett kellő rneny- nyiségű mikroelem, például cink is legyen a talajban. Ipari ágazatunkban tovább bővítjük az élelmiszer-feldolgozást, az ecetes torma mellett ismert termékeink közé tartoznak már a különféle savanyúságok. A majosházi telepünkön gyártott fürdő-, öltözőkonté- nerekből a Szovjetunióba is exportálunk, ami jó üzletnek bizonyul, nyereséget hoz a közösnek.

★

A dunavairsányi Petőfi Termelőszövetkezetben szerencsére nem vált 'tartóssá az 1984-es megtorpanás. A gazdaság vezetői feltárva a nehézségek okait, gyorsan intézkedtek és ezek eredményeket hoztak. A tett, az akarat, ami mindig is jellemezte a dunavarsányiaikat, kisegítette a bajból a gazdaságot és ismét rálépték a felfelé vivő útra. Példájukat érdemes követni, annál is inkább, mert, ha csak a termőföldjeik minőségét vesszük alapul, kiderül, nem a legjobb területekkel rendelkezik a közös. Sok a homoktalaj, mégis a múlt év kivételével 5—5 és fél tonna búzát.

6-7 tonna kukoricát termeinek hektáronként. Állattenyésztésük is nyereséges, ami .szintén nem kis dolog, ismerve az ágazat megyei eredményeit.

Bóna Zoltán

Mire felnő az ember, könynyen elfelejti, milyen is volt gyermeknek lenni. Nem minden családban nézik él, ha a csemete nyafog, ha túl élénken nyüzsög, vagy ha éppen az ujját szopja, Pedig gondoljunk csak utána: mi felnőttek sem panaszkodunk keveset, vigadni is tudunk, olykor a kelleténél hangosabban, s

bizony nem könnyen válunk meg az ujjúnkat pótló cigarettától. {

Köztudott, hogy tízezrekre rúg a nankomán vagy a családi gondok miatt állami gondozásba kerülő gyermekek száma, s nem ritkák (egyre kevésbé nem) a különféle társadalmi beilleszkedési j zavarok. E felismerések nyomán kezdődött még 1979-ben, a .nemzetközi gyermekévben a fejtörés: miként lehetne közelebb kerülni a családhoz, szólni a szülőkhöz? Az is érlelte a megoldást, melynek kezdeményezője az egykori Állami Ifjúsági Bizottság volt: leveleket kell írni.

Levél a szülőkhöz. Ez ál azon az irattartón, mely immár négy levelet is tartalmazhat tavaly tavasz óta, s melyből eddig 140 ezer példányt juttattak el a védőnői hálózat' révén az ország gyermeket váró anyáihoz, az újszülöttek, a három hónapos és a féléves apróságok szüleihez.

Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, valamint az Országos Egészségnevelési Intézet országos programját tegnap ismertették meg sajtótájékoztatón az OENI központjában. ,

Mint dr. Bottá Ádám, az Egészségnevelési Intézet igazgató főorvosa bevezetőjében elmondotta, a kezdeményezés része a nemzeti egészségmegőrzési programot szogjáló cselekvésnek, hiszen ezt csak úgy válthatják valóra, ha a születés pillanatában, vagy már azelőtt megkezdik a szemléletformálást — ez esetben & szülőkét.

A családokhoz rendszeresen érkező, egyszerűen, közérthetően fogalmazott, személyre — az édesanyának, édesapának, nagyszülőknek — címzett tanácsokat, hasznos tudnivalókat tartalmazó levelekből a terv szerint a gyermekek hatéves koráig nyolc darabból álló sorozatot állítanak össze. A munkában gyermekorvosok, pszichológusok, pedagógusok, védőnők, népművelők vesznek részt.

Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a más országokban már alkalmazott, de nálunk új szemléletalakító módszertől elsősorban azt várják, hogy « gyermekekkel helyesen bánni tudás váljon az egészségkultúra részévé, s alapozza meg a későbbi egészségnevelést

y. g. p.

Leltárok idején

DISZKRÉT TÄBLA fogadja a vásárlókat január elején sok üzlet bejáratán: Leltár miatt zárva. Mi tagadás, bosszantó felirat, pedig nem a bürokratikus szabályok, hanem a gyakorlat készteti arra a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatokat, hogy a kisebb egységeknél évente kétszer, a nagyobbaknál évente egyszer leltárt tartsanak. Sőt, az is előfordul időnként, hogy mindenki, az üzlet dolgozói és a vásárlók számára egyaránt váratlanul kell elszámoltatni egyes boltokat.

•Nem mindegy ugyanis, hogy az üzletek dolgozói hogyan gazdálkodnak a vállalatok, azaz a köz vagyonával, mennyire érzik szakmai és erkölcsi felelősségüket. Néhány éve, amikor az új üzemeltetési formák, a szerződéses és jövedelemérdekeltségű rendszer kialakulóban volt, a vállalatok többsége figyelmet fordított arra, hogy a licitáláskor régi, megbízható dolgozóik előnyt élvezzenek.

Ennek ellenére, gyakran előfordul, hogy a vállalattal szemben egyre növekvő tartozásra, az éves elszámoláskor több százezres leltárhiányra kell bukkanniuk. S a törvény szavai szerint ugyan a leltárhiány okát ismeretlennek kell tekinteni — hacsak konkrét bűncselekmény vagy sikkasztás nem bizonyosodik be — nagyjából mégis feltérképezhető, mi okozhatja az anyagi veszteséget. Előfordul, hogy a rossz raktározási körülmények felelősek a hiányért, ám, ilyenkor is, alapjában véve az üzlet dolgozóin kívül kell keresni a vétkeseket. Mint ahogy a sok apró, az egy—két személyes boltok dolgozóitól szinte lehetetlenség elvárni, hogy a kereskedő munka közben állandóan szemmel tartsa a rossz szándékú — magyarán: lopni készülő — vevőket, s a raktárak mellé sem állíthatnak mindenütt éjjeliőröket.

Az elszomorító példák természetesen nem jelentik , azt, hogy maguk a kereskedelmi dolgozók valamennyien fedhetetlenek. Éppen ezért, az elmúlt év januárjától szigorúbb leltározási törvény lépett életbe, amely növelte az üzletvezetők és a beosztottak anyagi felelősségét, különösen a szabadkasszás boltok esetében. Bizonyítja, hogy a szigorítás jogos volt, például a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat esete, ahol ma már a tartozások és leltárhiányok behajtása állandóan napirenden van.

Kérdezhetnénk persze, hogy miért kell a szakmai hozzá nem értés, vagy a fegyelmezetlenségek, bűn- cselekmények következményeinek levét a vásárlónak meginnia? Miért nem lehet az elszámoltatásra munkaszüneti napokon, vagy zárás után sort keríteni? A kereskedelmi ágazat azonban köztudottan, évek óta munkaerőhiánynyal küszködik, s az amúgy is túlterhelt, fáradt dolgozókat csak igen indokolt esetben tehet a túlmunkára rávenni. Ilyen volt például, éppen az elmúlt héten Érden, az autóbusz-pályaudvarnál lévő élelmiszerbolt esete, ahol a munkatársak vállalták a zárás utáni leltárt, mert tudták, hogy a szomszédos bevásárlóközpont, a Skála áruház az év első hetében fog leltározni

MÁS PÉLDÁK IS vannak arra megyeszerte, hogy a kereskedelmi dolgozók szabadidejüket feláldozva vállalják az ünnepnapi, zárás utáni leltárt, ha az a környék lakóinak szempontjából valóban fontos. Mint ahogy azt is el kell mondani, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek többségében — szerencsére — az éves, vagy féléves elszámoltatást sem fegyelmi felelős- ségrevonás, sem végrehajtás nem követi. Addig azonban, amíg szép számmal akadnak ellenpéldák is, addig a kis figyelmeztető tábla kiakasztása, s az árukészlet számbavétele sajnos elkerülhetetlen.

Mr. Ä.

A mezőgazdaság nehéziparában, a szarvasmarha-tenyésztésben is kiemelkedő eredményeket produkálnak a szövetkezetben. Mindez az állatállomány gondos ápolásának köszönhető

Szovjet exportra készül a fürdő-, öltöző-, lakókonténer a duna- varsányi Petőfi Termelőszövetkezet majosházi telepén

(Vimola Károly felvételei)

/