Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-07 / 5. szám
Emberek és mércék Télen néha esik a hó TÉLEN NÉHA esik a hő, és mindent eltakar. Egyforma fehérré válnak az utak, a házak, a fák. A hó betakar árkot, gödröt, kátyút. Olyan simává és egyenletessé válik minden, amilyennek az életünket szeretnénk látni. A jó gazda azonban megjegyzi magának a sebhelyet, elkerülendő a megbotlást, emlékeztetőül, hogy hol, mit kell kijavítani. Javítanivaló akad bőven. Az utakon, a házakon, ia földeken, a gyárakban. Más teendőknek sém vagyunk híján. Zsámbokon rövidesen időszaki választásokat tartanak. Döntenek az ismét önállóvá Vált tanács személyi összetételéről. Megválasztják az elnököt, életre hívják az apparátust, amely a napi ügyeket intézi. Milyen jő lesz, gondolhatja a zsámboki lakos, ezentúl nem kell Valkóra mennie. Vajon más tekintetben is jobb lesz-e? A legfőbb ember nem szaladgál naponta a tanácsra, nincs ott semmi dolga. Neki mit jelent majd az önállóság? Most még tart a föibuzdulás, jelezte ezt a je- lölőgyűléseken való részvétel. Az újdonság varázsa hamar megkopik. Mi marad? A község sorsáért felelősök for- málgatják terveiket. S minduntalan hangoztatják, nincsenek könnyű helyzetben. Valószínűtlen, hogy a tanács megalakulása után egymás után kopogtatnak vállalati emberek, hogy üzemet szeretnének létesíteni a faluban. A termelőszövetkezet, az áfész központja sem akar idetelepülni. A gáz behozatala szintén nem látszik köny- ryűnek. De ha mégis eljutnak odáig, figyelmükbe ajánljuk a gödöllői tapasztalatokat. A bekötések a múlt évben sem voltak zavartalanok. Még egyetlen esztendőben sem voltak azok. A nyári napsütésben mindenki bizakodik. Ősszel aztán, amikor derese- dik a határ, a lakás hűvösö- dik, kezdődik a kapkodás. Nincs ’ nyomáscsökkentő, nem készült el ez, nem készült el az. A kályhát kidobták, tüzelőt nem vettek. A zsámboki eset kapcsán más társközségek helyzete is a figyelem előterébe került. Náluk nem fenyeget a szakadás veszélye? Ott milyen az együttműködés, az összhang, a kölcsönös megértés? Az utóbbira volna szükség leginkább. Nem kevésbé arra, hogy a tanácstagok mindenütt határozottan képviseljék választóik, lakóhelyük érdekeit. A Valkói Községi Tanács vezetői többször érveltek azzal, a zsámbokiak is megszavazták, ők sem emeltek kifogást, ez vagy az ellen. Bizonyára így volt. Más területeken is tapasztalhatni, számos tanácstag mintha csak a létszámot növelné. Ellenkező esetben mindig mindenki azonos mértékben részesedne a javakból? Ez az állapot sosem jön létre. Nem csupán társközségek között, településen belül is kialakulhatnak feszültségek. Az alvég és a felvég, a központ és a külső területek között. Valamennyi utcát aligha lehet egyszerre kövezni, hol kezdjék? Régebben előfordult, hogy ott kezdték, ahol a tanács- vagy a téesz-elnök lakott. Manapság ilyesmi nem fordulhat elő, de akadhatnak más ellentétek, sorolási galibák. Néha a legjobb szándékok ellenére. Gödöllőn minden vezető elismeri, a külső területek fejlesztése sürgető feladat. Ám jelentkezett egy vállalat kecsegtető ajánlattal. Java részt saját erőforrásaiból építene egy szép nagy élelmiszerboltot. De csak a központban. A lehetőséget nem akarták elszalasztani, elfogadták az ajánlatot. Itt mindenki vásárolhat majd, de nem mindegy, a Kossuth Lajos utcában, vagy Besnyőn lakik. A társközségi viszonyban élők árgus szemekkel figyelnek Zsámbokra. A zsámboki eset mindegyikükre hatással van. Egyetlen szó sem esett róla a műit évi hévízgyörki falugyűlésen, szellemét mégis jeleznivalónak éreztem. Azt is megfigyelhetjük, a székhely kedvezni igyekszik a társnak. Hogy ne vádolhassák őket részrehajlással, többet juttatnak neki. Holott ez is részrehajlás. Mintha némely vezető azt az elvet vallaná, csak legyen békesség, ne legyen zajongás, csak csöndesség. Én nem félnék az érde- sebb hangtól, például a testületi ülésekem Mondják el, kinek mi fáj. El lehetne meditálni azon, valóban olyan fontos az embereknek, hogy hol a tanács? Azt hiszem, akkor válik ez fontossá, ha hibádzik a mü-. ködés. Jó kirendeltséggel, elöljárósággal aligha merülhetne föl ilyesmi. No és megfelelő üzlethálózattal, munkalehetőséggel, meg mindazzal, ami egy közösség gyarapodásához, öntudatának erősödéséhez nélkülözhetetlen. AMIKOR EZEK a sorok íródnak, ismét havat jósol a meteorológia. Mire megjelennek, talán újból mindent elborít a fehérség, egyszínűvé, egyenletesen simává változtatva a hepehupát, a gödröt, kátyút. Majd ismét jön az olvadás. S ne feledjük, hamarosan kifelé tartunk a télből. Tartsunk emlékezetünkben mindent. Kör Pál A logika Kerepestarcsa-alsón három kislány szállt föl a HÉV- re. Jön a kalauz (hivatalosan személyvonat-kísérő), a lányok egyike közli, hol szálltak föl, meddig mennek, s azt, ,hogy kedvezményes jegyet kérnek. — Diákjegyet. — Igazolvány? — kérdi a kalauz. Ketten előkotorják. — Neki? — Neki még nincs — válaszol a legkisebb szomszédja —■„ ö általános iskolás. — Hohó — mondja a kalauz —, akkor neki nem jár kedvezmény. Az általános iskolás teljes árat fizet a jegyért. — De hát ő még gyerek — próbálkozik a szomszédja. — Hogyhogy gyerek, hány éves? — Megmondják. — Az már nem gyerek. Logikus, nem? Se nem gyerek, se nem diák, noha iskolába jár, fiatalkorú, önálló keresete nincs. A vonat megáll, a kalauz leszáll, a lányok folytatják terejerejüket. En arra gondolok, meg kellene kérdezni, vajon mikor jár a diákbérlet, ha valaki nem a lakhelyén tanul, vagy egyébként is. Teljesen mindegy. Ha a vasút szerint ez a logikus, akkor ez, ha az, akkor az. Akárcsak a megállók elnevezése. Kerepestarcsán qz a felső, amelyik Budapesttől távolabb van, Mátyásföldön az, amelyik a fővároshoz közelebb. Tudják, hogy miért van ez? Mert a vasút veszélyes üzem. Veszélyes üzemben egészen mást jelexit az ésszerűség, mint közönséges helyeken. k. p. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Napközis foglalkozás: batikolás, textilfestés, 13—16 óráig. Életvezetési tanácsadás, 18— 20 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Vezetők fogadónapja A városi tanácstól kapott tájékoztatás szerint dr. Horváth Ilona vb-titkár január 12-én, Vass István elnökhelyettes január 19-én tartja fogadónapját. Fújtató bőrharmonika Csodák a kovácsmühelyben ANNA NEVŰ Msunbkám- nak legkedvesebb szórakozása ás talán legnagyobb, legizgalmasabb élménye — ha a fővárost elhagyva a nagszülők- höz látogat —, amikor házunk előtt kocsiba fogott lovakat lát elmenni. — Lovak, lócik, pacik! — kiabálja és gyorsan legörbül a sízája széle, mert csak pillanatokig láthatja Sápi Pál két szép, csillogó szerszámokkal ékesített lovát. Most, hogy befejeztük az ebédet, éppen elment az ablakunk előtt a kocsi, amiről nekem az jutott eszembe, ugyan hol patkolják napjainkban a lovakat? Milyen sok falusi kovácsmestert ismertem itt a faluban: Ecker Sámuelt, Harangozó Ferencet, Radvány Gyulát, Aranyi Lászlót, Sápi Mihályt. A község minden részébe jutott közülük, és mindnek akadt munkája. Valamennyien elhagyták az ősi mesterséget, s közülük már csak Harangozó Ferenccel taláiíkozga- tok néha, amiint több mint nyolcvan esztendővel a vállán éppen a boltba vagy a. szőlőjébe siet. Azt sem tudom, ennek a szép és ősi mesterségnek a téeszben akad-e értője, van-e a szövetkezetnek kovácsműhelye? Azt hiszem, a szó régi értelmében már nem találnám meg azt a mindent tudó, erőt. ügyességet és sok-sok leleményt egyaránt igénylő mesterembert, akinek jogosan volt nagy becsülete és tisztelete a falusi emberek szemében. De Sät «t a mester úrnak való tisztéletadás jogos volt, hiszen a paraszti munka elképzelhetetlen szerszámok vasalása, élezése nélkül A lovak lábáról iis lekopott a patkó, meg le is eshetett. Zengett a vas szava a műhely felől kora hajnaltól késő estig. Még nóta is szólt róla: Kovács pengeti a vasat, néha meg is kongatja. Aranyi László a község kovácsa volt, ami azt jelentette, hogy 9 bérelte az elöljáróság tulajdonában lévő kovácsműhelyt. Ott vo>lt ez a római katolikus templom mellett. Most virágbolt és zöldségüket van a helyén. Ifagyon titokzatosnak és félelmetesnek láttam én Aranyi László birodalmát, amely messziről' pajtának tűnt. Előtte fészerféle, oszlopokkal, keresztben is gerenda, amelyhez a patkolásra váró lovakat kötötte a gazdája. Ha a lónak várni kellett, az ajtóval szemközti faoszlophoz kötötték. Nam volt a patkolás veszélytelen munka, különösen ha rúgott a ló, és nehezen tűrte, hogy idegenek is mozgolódjanak a közelében. Környékünk messze földön híres patkolókovácsa volt. a gal'gahévízl Farkas Péter. Jóságos, halk szavú óriás. Sietség nélkül tette a dolgát, jó, biztonságos érzés sugárzott belőle. Nem hiszem, hogy valakinek is ártott voilna, pedig olyan volt, akár a vas, amivel dolgozott. És a műhelye is úgy áll előttem, mint egy nagyon erős, fenséges vastemplom, közepében az oltár, a rettentő nagy üllő, amelyen tüzes csiilogású vasrudat vertek a legények: csillagok szálltak karácsonyi csililagszóróként sziporkázva, csengett-bongott a vas, vagy talán a vasha- rangszó. csitt-csatt. csitt, csitt, csatt. Mindig izgatott, félelemmel teli kíváncsisággal vonzott a kovácsműhely, ezért aztán amikor édesapámnak dolga akadt ott, kikönyörögtem, hogy magával vigyen. Hihetetlen, de kezes báránnyá változott a lovunk, amikor Aranyi László mester úr a farára ütött, és megszólalt: — No emeld, fel a lábad, Bandi! És Baindi egy szóra tette, amit a mester kért. Nem tudom, a hangjában volt-e valami lovakat szelídítő vagy a kezében levő hatalmas reszelő — amivel a patáját igazította meg a lónak — bírta engedelmességre a jószágot Néztem a patkó ha jutását, a pata levágását, aztán reszelését, a szögek XIV. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM 1987. JANUÁR 7., SZERDA Tiärai takarékszövetkezet Kirendeltség nyílt a fővárosban Barátokat szereznek a mozgalomnak Kirendeltséget nyitott a fővárosban a Túra és Vidéke Takarékszövetkezet. Ez a tizennegyedik, vidéki szövetkezet által nyitott budapesti ki- rendeltség. A betétek és a kölcsönök intézésén kívül további 20—25 féle szolgáltatást nyújtanak a belépő tagoknak és az ügyfeleknek. Szegények bankja Fölkerestük Balogh Jó- zsefnét, a Túra és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatóságának elnökét, hogy az eseményről érdeklődjünk és olvasóinkat részletesebben is tájékoztassuk a budapesti fiók megnyitásának körülményeiről. — December 30-án nyílt meg a fővárosi kirendeltségünk — kaptam kérdésemre a választ —, s a dátum miatt azt is mondhatnám, szerencsésen búcsúztattuk a távozó évet, és gazdagabban kezdjük az új esztendőt. Már az 1986 elején megtartott közgyűlésünkön jóváhagyták a küldöttek, hdgy még abban az évben kirendeltséget nyitunk Zuglóban, bár voltak, akik kételkedtek az elképzelés megvalósításának lehetőségében; rövid a határidő, nehéz lesz helyiséghez jutni, azt berendezni, mondogatták a borúlátók, de olyan megállapítás is elhangzott: ugyan, mit keresne egy kicsiny takarékszövetkezeti kirendeltség a főváros jól szervezett s minden részét behálózó OTP- fiókkal rendelkező Budapesten? Megoszlottak tehát a vélemények a tervvel kapcsolatban, ami érthető, hiszen nem olyan régen még a szegények bankjaiként emlegették a falvak takarékszövetkezeteit. Igaz, a nyitott szemmel járóknak észre kellett venniük a hatalmas fejlődést, amely ezeknél a pénzintézeteknél lebeverését és közben egyre rettegtem, megsérül a 'lovunk lába. Aranyi László megérezhette aggodalmam és hogy felvidítson, rám bízta a fújtatót, ezt a hatalmas bőrharmonikát, amit én olyan féltéssel biztattam, nógattam, mintha az élet tüzet bízták volna rám. De a legnagyobb csoda az volt, amikor a vörösen izzó vasat a segédek benyomták a vizeskádba, és a pillanatokkal előbb még puha, formálható vasrúd előttem tiszta, csillogó, kék, kemény kocsitengellyé változott. Gyermeki csodálkozással kérdeztem a mester urat, — A kovács mindenhez ért, és a kovács kezében a semmiből is valami lesz? Aranyi László sorba mutatta a falon függő szerszámait: kis fogó, nagy fogó, laposfogó, görbe fogó. Legkisebb kalapács, nagyobb, még nagyobb, legeslegnagyobb kalapács. És a reszelők: apró fogú, nagy fogú, lapos, háromszögű. Lánc, karika, harapó. A műhely sarkában javításra váró ekevasak, boronák, kapák, ráfok és sok minden, aminek a nevét sem tudom. ISMÉT ELMENT a házunk előtt , egy lovas kocsi. Ünnep van ugyan, de megkeresem Sápi Pált, hogy megtudjam: — ki patkó!ja a lovait. — Nem mondom meg — válaszol —, mert még megadóztatnák. Pedig ennek a tíz-tizenkét lótulajdonosnak szüksége van patkolókovácsra. Még jó, hogy akad rá vállalkozó. Keresik Mihály zajlott. A kirendeltségek belső rendje, külső képe a napról napra érezhető izmosodást, erősödést bizonyítja. Személyes kapcsolat Minderről részletesen szólt Balogh József né. — Szövetkezetünk 1987. február 17-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Alapító tagjaink álmodni sem mertek arról, hogy három évtized múltán működési kerületünk nemcsak 19 község 52 ezer lakosára terjed ki, hanem a főváros XIV. kerületében élő 180 ezerre is. Tagjaink száma jelenleg 14 ezer, a részjegyalap pedig 19 millió forint. A zuglói fiók megnyitása lehetővé teszi, hogy a most kezdődött esztendőben már 12 kirendeltségünkben nyújtsunk teljes körű pénzügyi szolgáltatást a hozzánk fordulóknak. Természetesen nem lehet eltitkolni a takrékszövetkeze- tiek izgalmát, amelynek az az alapja, hogy munkájukat eddig falvakban végezték, s egy-egv kirendeltség dolgozói meg tudták teremteni a területükön élőkkel a személyes, emberi kapcsolatokon alapuló bizalmat, amely nélkül élképzelhétéíiéft' 'Üz egészséges és folyamatos hitelpolitika. elképzelhetetlen a betétek növekedése vagy a hitelek folyósítása. Aki eddig ügyfélként kopogtatott, az egyben ismerős is volt. A kirendeltség vezetője vagy valamelyik dolgozója mindent tudott a kérelmezőről, gazdasági, családi körülményeiről. Nem vitatható, hogy ennek a kölcsönös ismeretségnek köze volt ahhoz, hogy a Túra és Vidéke Takarékszövetkezet fiókjaiban 8 ezer betétkönyv-tulajdonos 282 millió forintját őrzik, kezelik a kirendeltség dolgozói. Ügyfél, barát — Érzékelhetőbb volt a falvakban á kölcsönzési tevékenységünk is — mondta Ba- loghné —, hiszen a kölcsön adott forintok hasznosságát azonnal láthattuk a sorra épülő, korszerűsödő lakóházakban, a kertben felépített fóliasátrakban, az újonnan telepített gyümölcsös fáin, esetleg a háztáji állattenyésztés fejlődésén. 1986-ban 120 millió forintot kölcsönöztünk. Hogy a XIV. kerületben hogyan lesz, azt még nem tudja Balogh Józsefné, sem a kirendeltség vezetője, Pap Ignácné, de az minden munkatársnak elhatározott szándéka: a hozzájuk bizalommal fordulóknak a lehetőségek szerint segítenek, tisztességes munkájukkal ügyfeleket, szol- gálatkészségükkel pedig a szövetkezeti mozgalomnak barátokat szereznek. F. M. A műszakiak és a közélet Legutóbbi ülésén a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Pest Megyei Szervezetének gödöllői intézőbizottsága elfogadta az idei munkatervet. Bevezetőjében röviden értékelik tavalyi tevékenységüket, megállapítva, hogy a kevéssé kedvező gazdasági körülmények ebben az esztendőben is megmaradnak. A műszaki és természettudományos értelmiségre azonban nemcsak ez ró egyre nehezebb terheket, hanem a növekvő, társadalmi elvárások is. A múlt évről szólva az intézőbizottság kiemelte a Biotechnológia című szabadegyetemük jelentőségét, amelyet a sikerre való tekintettel az idén folytatnak. Ismeretes, hogy Gödöllőn lesz a mező- gazdasági biotechnológiai központ, s ennek szakemberigényei kielégítésében kívánnak részt vállalni a továbbképzéssel is. Említik az eredmények között, hogy a városi tanáccsal kötött együttműködési megállapodás keretében közreműködtek Gödöllő és körzete hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepóiójá- nak kimunkálásában. Ebben a munkában ötven szakemberük vett részt. Ez a ténykedésük egyben jó példával s'zolgál arra, hogyan kapcsolódhat be az itt élő értelmiségi réteg a helyi közéletbe. Százötvenezer forint értékű vállalási munkát végeztek. Szerettek volna ennél többet, egyebek között a városi beruházások tervfeladatainak megszervezésével. Elképzelésük útjában állt az a tény, hogy bizonyos szervezési feladatok elvégzésére az MTESZ-nek nem volt jogosítványa. A korlátozás az idén megszűnik. A vállalások bővítésére több szakmai pályázatot indítottak. Az egyiknek finanszírozását erre az évre tették át. A meny - nyiben próbálkozásuk sikeresnek bizonyul, hárommillió forintos bevételre számíthatnak. A múlt évi eredmények után az idei tervről. Szervezetük fejlesztésére az ikladi Ipari Műszergyárban működő tudományos egyesületeket is be kívánják vonni a körzeti feladatok megoldásába. Űjabb emberek megnyerésével szeretnék emelni néhány egyesület létszámát. Nyugdíjasklub létrehozásával az idősebbeket kívánják aktivizálni. Már szervezetekkel is törekednek bővíteni kapcsolataikat. Együttműködési megállapodást kötnek a KISZ és a Hazafias Népfront városi bizottságával. Felelevenítik kapcsolataikat a bázisüzemek politikai, társadalmi és gazdasági vezetőivel. Az 1986-os tapasztalatok alapján továbbra is azt tűzték ki célul, hogy elsősorban a vállalati, intézményi tevékenységgel összefüggő témakörökben gyűjtsenek és adjanak „információkat. Közreműködnek a város terület- és településfejlesztési terveinek felülvizsgálatában, azoknak a változó igényekhez való igazításában. Az együttműködés elmélyítésére több közös rendezvényt tartanak. Mozi Robinson Crusoe. Szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Visszaszámlálás. Magyar film, 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (GödöHSi Hirtap) terebélyesedő kapcsolatok
