Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1987. JANUÁR 5., HÉTFŐ Zárszámadás Bernecebarátiban A jostáé és a berkenyéé a jövő? Az érdekeket össze keii hangolni A Bernecebaráti Bogyós- gyümölcs-termesztési Rend­szer zárszámadásán szó esett természetesen az idei tervek­ről is. Ezek készítése során a rendszer vezetői minde- aekei ott a termelést szabályo­zó környezet hatásaira voltak figyelemmel. Mivel az időjá­rást. nem számíthatják ki, nem is teszik attól függővé szakmai munkájukat. A szervezésnél viszont már figyelembe vették az elmúlt években tapasztalt tendenciá­kat, ezek között azt, hogy a nagyüzemekben a keresetsza- bályazási rendszer és a köz­terhek nagysága a kézimun­ka-igényes gyümölcsök ter­mesztésének (a bogyósok mind ilyenek) nem kedvez. Ugyan­akkor az egyéni érdekeltségű kiskerti termesztés egyre in­kább virulni kezd. Ügy gondolják, hogy a meg­oldás nem a nagyüzemi ter­melés abbahagyása, hanem az egyéni és a nagyüzemi érde­kek összehangolása kell hogy legyen. Meg lehet és kell ta­lálni azt a szervezeti formát, amelyben az egyéni vállalko­zói érdek egybeesik a gazda­ság nyereségre törekvésével. Ezeket a lehetőségeket (bér­let, szakcsoport stb.) kell fel­használni a kiöregedő ültet­vények cseréjénél, esetleges új fejlesztésekor. Ebben az évben nem szá­molnak területcsökkenéssel, azt remélik, hogy 1987-ben a rendszeren belül egyensúlyba kerül a kivágás és a telepí­tés. Az új telepítésekre vál­Népfrontkrénika Sok teher hárul a nőkre | Az óév utolsó időszaká- í ban is tartalmas, mozgal­mi más volt a Hazafias Nép- $ íront Vác Városi Bizottsá- | gának a munkája. Munka- ^ bizottsági ülések, kluban- % kétok, tanácskozások kö- % vették egymást, több he­rn lyen mérlegre került az íf 1986-os esztendő munkája. A községi és a körzeti tit­károk tájékoztatást kaptak az iskolatanácsok létrehozásával kapcsolatos feladatokról. Ugyanazon az értekezleten is­mertették Vác város és von­záskörzete VII. ötéves terv­időszakának sportfejiesztési programját. Értékelték az el­múlt 12 hónap munkáját: mind a városi, mind a köz­ségi és a körzeti bizottságok szépen dolgoztak, sok közér­dekű feladat megoldásához adtak segítséget. Ülést tartott a HNP nőbi- tottsága, ahol szó esett arról, hogy az asszonyok vállán sok a teher (munkahely, család, különböző társadalmi szerve­zetekben végzett munka). Az elnökség tájékoztatást kapott a nemzetközi békeév helyi eseményeiről, s döntött az or­szágos békekonferencia kül­dötteinek személyéről. Évzáró értekezletet tartottak az el­nökségi, bizottsági, munkabi­zottsági tagok, községi és kör­zeti titkárok részvételével. Az ifjúságpolitikai munkabizott­ság ülésén élénk vita volt a fiatalok szórakozási igényeiről és az ezzel kapcsolatos lehe­tőségekről. A vonzáskörzethez tartozó községek közül Letkésen meg­vitatták a művelődési és a sportmunkát, a szülői mun­kaközösségek tevékenységét és a társadalmi munkavégzés eredményeit. Csőváron meg­rendezték az öregek napját, amelyen a népfrontbizottság titkára köszöntötte az időse­ket. és az iskolások kedves műsort adtak. Aláírták a he­lyi elöljáróság és a helyi nép­frontbizottság együttműködési szerződését ' közművelődési, szociális, községfejlesztési, if­júságvédelmi és társadalmi- munka-végzés témakörökben Kosdon a népfrontbizottság az iskolatanács megalakítá­sáról tárgyalt. A bizottság a. tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésén beszámolt a HNF munkájáról. A vb-tagok hang­súlyozták, hogy a jövőben is fontosnak tartják a kapcsola­tok erősítését. Pencen a KNF helyi bizottsága megvitatta az őszi környezetvédelmi és köz­lekedésbiztonsági feladatokat. Ugyanitt honismereti előadást is tartottak. Vámosmikolán a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáról, a cigánylakosság helyzetéről és a községi mű­velődési ház tevékenységéről esett sző. A lakosság köréből több közérdekű javaslat, észrevétel érkezett a népfrontbizottság­hoz. Szóvá tették az új vil­lanyrendőr hibáját A Lőwy Sándor utcai pincebejáratnál balesetveszélyes gödrök van­nak. Ugyanez a helyzet a Damjanich téren, ahol a jár­da megsüllyedt, egy-két sza­kasza járhatatlan. Javasolták, hogy tartsák be az SZTK- rendelések időpontját. P. R. lalkozők több fajta közül vá­laszthatnak. Mindenekelőtt szamócából újabb hazai és több importfajta kínál válasz­tékot. Málnából sajnos erre az idén még nem lesz lehe­tőség. Szeretnék elérni, hogy szederből a rendszer kereté­ben csak a tiszta Thornfree-t ültessék. Most úgy tűnik, nö­vekedőben van az igény a josta és a fekete berkenye te­lepítésére, amelynek értéke­sítése is biztonságosnak lát­szik. Az elmúlt években a ber­necebaráti rendszeren belül többféle termesztéstechnoló­gia alakult ki. Még azonos gyümölcsfajon belül is elté­rőek a művelésmódok. Példa­ként azt hozta fel a rendszer vezetője, hogy a közös mű­velésű málnatábla vegyszeres gyomirtása hatékony, ugyan­akkor az esetleg mellette le­vő részesművelő ültetvényben az üzemek már nem szívesen végzik ezt el, míg a háztáji­ban a kistermelő adott eset­ben tiltakozna is a vegyszer alkalmazása ellen. Ezért nehéz, mégis olyan fejlesztési stratégiát kell ki­dolgozni, amely ezekre az el­térő igényekre is tekintettel van, és a munka is eredmé­nyes lesz Mindezek érdekében a rend­szer termelési osztálya kiter­jedt megfigyeléseket végez a vegyszeres gyomirtás, növény- védelem és termésszabályozás témakörében. Céljuk az, hogy a fejlesztő munkájukban a reális és fontos problémákra keressék és találják meg a megoldásokat, hogy biztonsá­gosabban, nagyobb hozamú és jobb minőségű gyümölcsöt termesszenek, ami egyaránt jó jövedelmet biztosít az egyé­neknek és a közösségeiknek is. Bányász Hédi Tetemes károk keletkeznek Az erdők nehezen gyógyulnak í Hazánk nemzeti vagyo- á nának tekintélyes részét ? jelenti az 1,7 millió hektár $ erdő. Az élő fák jótékony ^ hatását környezetünkre ^ mindannyian ismerjük, a '/ fakitermelés gazdasági sze­li repe milliárdokkal mér- í hetö. Érthető tehát, hogy a 2 közvéleményt éppúgy ag- 2 gasztják a növényvilág j óriásairól szóló kedvezőt- ^ len hírek, mint a gazda- í sági szakembereket. Mennyire egészségesek a magyar erdők? — erről be­szélgettünk a fák orvosaival az Erdészeti Tudományos In­tézet erdővédelmi osztályán, pontosabban: dr. Pagony Hu­bert címzetes egyetemi tanár­ral, aki a közelmúltban nyug­díjazásáig volt az osztály ve­zetője és Varga Szabolccsal, aki jelenleg tölti be ezt a posztot. Egyeztetett vizsgálatok Magyarország a lomberdő­zónában helyezkedik el. Er­deink 73 százaléka úgyneve­zett kemény lombfa: tölgy, bükk, cser, akác; 14 százaléka gyorsan növő nyárfaféle, éger. Csak 13 százalék a fe­nyő, zömében erdei- és fe­ketefenyő. Mindössze 1 szá­zaléknyi a lucfenyő, bár ez a legértékesebb faj. Az európai átlaghoz képest nem rossz a magyar erdők egészségi ál­lapota. Ez részben annak kö­szönhető, hogy nálunk nem olyan magas fokú az iparo­sítás, mint nyugati és északi szomszédainknál. Jelenleg az erdészeti szak­embereknek legnagyobb gond­ja a kocsánytalan tölgyek ká­rosodása, amelyet 1978-ban észleltek először. A nemzet­közi együttműködés kereté­ben végzett vizsgálatok során hasonló megbetegedést észlel­tek Romániában és Szlová­kiában. A tényekből kárlán­colatra következtettek a szak­emberek. Ma már megállapít­ható, hogy a magyar kocsány­talan tölgyek betegsége kelet­ről nyugatra terjed, eljutott Ausztriába és Csehszlovákiá­ba, a Morva vidékére is. A terjedési irány is bizonyít­ja, hogy ez a tölgypusztulás nem függ össze az iparosodás­sal járó, úgynevezett imisz- sziós ártalmakkal, amelyekre egyébként a tölgyfa legkevés­bé érzékeny. A fákat támadta meg Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei összefog­tak a társintézményekkel a kocsánytalan tölgy pusztulá­sát okozó tényezők megisme­rése érdekében. A négy esz­tendeje tartó kísérletek és megfigyelések eredménye azt bizonyítja, hogy a Zempléni­hegység tölgyesei már túl vannak a megbetegedés kul- minációján, ami itt 31,1 szá­zalékos pusztulást jelentett. A Kemenesháton (Vas me­gyében) viszont — ahol 1984- 85-ben kezdődött ez a kóros folyamat — eddig még csak 2,4 százalékos a megbetege­dés. A tényekből, a tölgy­pusztulás arányaiból és terje­dési irányából arra következ­tetitek a szakemberek, hogy néhány év múlva nyugat felé kiér az országból ez a fabeteg­ség, megszűnik a kocsány­talan tölgyek tömeges el­halása. Tudnunk kell azt is, hogy a kórokozó gombakártevő, a kárláncolat utolsó szereplője, amely az aszálytól sújtott, hótlan hideg telektől meggyö­tört fákat támadta meg, ame­lyeket legyengítettek az elsza porodott lombrágó rovarok, szűk, a korhadéklakó gombák. A sorban a lombrágó rovarok a legjobban megfoghatók, ezért a szakemberek összefog­tak, hogy ezt a láncszemet megszakítsák. (A téli araszo lók például évente 740 millió forint veszteséget okoznak kár­tételükkel. Az ellenük valófO' Szilveszteri koncert Spanyol vendégkórussal Közel egy évtizede kezdő­dött s most már kedves ha­gyomány Vácott a szilveszteri koncert. Az év utolsó napján most is zsúfolásig megtelt a Bartók Béla Zeneiskola nagy­terme, amely év közben is sokszor látott vendégül ének­és zeneegyütteseket. Hangu­latos volt a kivilágított ka­rácsonyfa, s újdonságként el­A férfi, aki a jobb ke­zében egy diplomata- táskát tartott, bosszúsan morgott valamit maga elé. A vonatszerelvény hátsó lámpái távolodva piroslotíak a sínpáron. — A fene vigye el! — fa­kadt ki most már han­gosan, érthetően. Pár per­cig még tanácstalanul áll­dogált a Nyugati pálya­udvar hatos vágánya előtt, aztán a mozgólépcsőn le­ment az alagútba, azon át fel a csarnok melletti váróterembe. Itt pár per­cig tétovázott. Nehezen tudta eldönteni, hogy le- t.elepedjen-e. A gyér vi­lágításnál minden ember kopottnak, megviseltnek látszott. Egy óra van még hátra a másik vonat indulásáig — dühöngött magában ar­ra gondolva, hogy ez az idő elveszett. Mert ha előbb tolat is be a szerel­vény, a kocsikban sötét lesz, olvasni nem lehet. Újabban már menet köz­ben sem, mert kevés a fény, legtöbbször az is vibrál. Kedvetlenül huppant le végül a széksorok egyik ülésére, s elővette a note­szát, megpróbált dolgozni. Ám ez sem ment, a be­tűk is elmosódó apró bo­garaknak tűntek előtte. Így hát az embereket kezdte figyelni. Torzonborz külsejű, alig 20 éves fiatalember lépett oda hol az egyik, hol a másik várakozóhoz, de egy Incidens a váróteremben Szégyelld magad, fiam! fél mondattal mindenki továbbliüldte. Pénzt akart tarhálni azon a címen, hogy vonatjegyre kell ne­ki. Már majdnem feladta, a kijárat felé irányította lépteit, amikor egy öreg cigányember megszólalt. Különös hangjától kongott a váróterem. — Gyere csak ide, ecsém! ötven forint elég lesz neked? — kérdezte, amikor a fiú megállt előt­te, majd vigyorogva vála­szolta, hogy az is pénz. — Nem szígyenled magad? — kongott ismét az öreg hangja, amikor a pénzt odaadta. — Kódulsz itten ahelyt, hogy dógoznál? — fakadt ki indulatosan, a csé betűt cigányosan hang­súlyozva. — Csöves vagy. Csövezel, ahelyt. hogy dó­goznál? A csöves kényszeredet­ten vigyorgott. Nem tu­dott ellépni az öreg szú­rós tekintete elől. — Má mé lennék csö­ves? — kérdezte rezignál­tam — A cigány nem kol­dul, te meg magyar vagy. oszt kódulsz? — Nana! A magyart ma­ga ne vegye a szájára. Maga aztán végképp ne! Hatvanon túli, csontos arcú asszony állt fel a középső széksorból, mu­tatóujját fenyegetően be­görbítve. — Maga ne bánt­sa a magyart! — ismétel­gette. A diplomatatáska meg­billent a férfi térdén. Is­mét az az érzés kerítette hatalmába, amely az ilyen helyzetekben rendszerint legyőzi az önfegyelmét. — Fogja be a száját! — kiáltotta az asszony felé, aki a meglepetéstől szo­borként meredt rá. — An­nak a bácsinak igaza van! — A teremben levők pasz- szívan figyelték a vitát, az öreg is hallgatott. A férfi mérge egyre fokozódott. — Abbahagyhatnák már ezt a fajmagyarkodást, amivel annyi bajt csináltak vala­ha — kiáltotta, majd hir­telen felugrott a helyéről és a meglepett utasok előtt kisietett a teremből. H azáig foglalkoztatta a gondolat, hogy talán valami bajt csinált. Nem lepte volna meg, ha utána jön a csavargó vagy iga­zoltatja a rendőr. Próbál­ta megérteni saját visel­kedését. Nem az asszony a hibás — gondolta. Igaz lenne a régi közhely: még mindig nincs rend a fejek­ben? Még? Már? Vagy most? K. T. I. hatottak a színpad szélén helyezett virágdíszítések. Maklán József, a Vox Hu­mana karnagya bevezetőjé­ben elmondta, hogy kezdet­ben orgonaszóíista estje jelen­tette a december harminc- egyediki hangversenyt, ké­sőbb kórus csatlakozott a programhoz, tavaly szívesen fogadta a közönség az ütő­hangszeresek játékának beik­tatását. idén pedig mindeze­ken túl külföldi, Spanyol­országból érkezett énekesek is emelik az évzáró hangu­latát. Ella István orgonaművész J. S. Bach C-dúr prelúdium és fúga című művének remek előadásáért kapta az első tap­sot. A barcelonai Coral Sant Jordi együttest Oriol Marto- rell vezényelte; három kata­lán népdal elhangzása után ráadást kért a közönség. Is­mét orgonamuzsika követ­kezett — egy hangulatos Pas­torale —, majd a Vox Hu­mana vonult be a közönség ütemes tapsára. Rossini Újévi köszöntője vidám hangulatot keltett, amit fokozott egy bor­dicsérő kórusmű. Péter Pál a sörről mondott el egy ver­set, melynek szövegét a váci kórus is megismételte, Lend- vai Kamilló muzsikájával. A Vox Humana és a Váci Ütőhangszeres Együttes lát­hatóan jó hangulatban adott elő részleteket a Jézus Krisz­tus; szupersztár című rock­operából. Ismét . Ella István ült az ; orgonához, s előadta Pi- kéthy Tibor: Improvizációk a Himnusz dallamára című művét. A 15 éve elhunyt váci zeneszerző dallamait követte Erkel Ferenc előjátéka, majd a szereplők és a közönség együtt énekelte nemzeti imán­kat. Most is sikeres és meg- kapóan szép volt az óévet búcsúztató szilveszteri kon­cert. Egyetlen rész hiányzott: az ugyancsak hagyományos, rövid beszéd a távozó eszten­dő értékeléséről és — a közön­ség sorain túl, a város lakos­ságának szóló — jókíván­ságok. Páni) Rezső lyamatos védekezés e nagy összeg töredékébe kerülne.) Jobban ismert a kocsányos tölgyek pusztulását okozó kár- láncolat. Már az elmúlt szá­zadban is szó volt ennek az ér­tékes fafajtának pusztulásáról. Itt a kárláncolat fontos tagja a tölgylisztharmat, de a hely­telen vízgazdálkodás is árt a kocsányos tölgyeknek. Ha a ta­laj vízháztartása ingadozó, ehhez a gyökérzet nem tud igazodni, így legyengül a fa,és könnyebben prédájává válik a kórokozóknak, károsítóknak. A rovarkártevők ellen ma már hatékonyan védekeznek az er­dőgazdaságok. Beszélnünk kell még á feny­vesek ellenségeiről is, ame­lyek főként a laza szerkezetű homokos talajon támadnak. A gyökérrontó tapló a homokban vízszintesen terjeszkedő gyöke­reken jut egyik fától a má­sikig, 20, 30, 40 éves koruk­ban károsítja a fenyőket—el­sősorban az erdei-, és fekete­fenyőket —, hatalmas foltok­ban pusztítja e szép tűleve­lűeket. A gyógyító gomba A hatásos biológiai véde­kezés kidolgozása dr. Pagony Hubert nevéhez fűződik: 1983- ban jelentette be az ÉRTI és a Phylaxia Vállalat szabada­lomként az Angliából adaptált módszert, amely az óriás te­rülő gombában találta meg a kórokozó méltó ellenfelét. Hek­táronként ezer forint a véde­kezés költsége, ezt is megté­ríti az állam a gazdaságoknak. A gyógyító gomba spóráját a Phylaxia Vállalat szaporítja. Ám a körülmények ilyen ked­vező alakulása mellett is kell tíz esztendő az országos győ­zelemhez. Hiába, az erdők ne­hezen gyógyulnak. A védekezés az egyik leg­nagyobb és legfontosabb ku­tatási témája az Erdészeti Tu­dományos Intézetnek. Jelsza­vuk a biológiai és integrált védelem. Minél kisebb méreg- hatást gyakorolni a természet­re, és nem kémiai szereket al­kalmazni, hanem a melegvérű állatokra és az emberre ár­talmatlan . szereket, amelyek megkímélik a környezetet. Pél­dául kitinszintézist gátló ha­tású szerrel gyakorlatilag éh­halálra ítélik a hernyókat. A hatékony és szelektív vé­dekezés időbeni alkalmazásá­hoz azonban nem kisebb tech­nikai segítőtárs kell, mint a helikopter. Ám ezek a nö­vényvédelmi helikopterek ki­szolgálták már idejüket, újak beszerzése pedig igen nagy gondot jelent a költségvetés­nek. Nem mindegy, mikor Azt mondják, a fák állva halnak meg. De nem mind­egy, hogy mikor. Hogy fiata­lon letarolja-e az őzcsapat, vagy harmincéves korukban kivágják? Netán megéri a száz esztendőt is a bükk, hasz­nos madárnemzedékek egész sorának otthont adva? Csak­hogy ha 50—60 évvel még to­vább élhetne, ötször annyi fa­anyagot adna. Évente több százmillió forint kiesést okoz, hogy erdeink biológiai képes­ségeit nem teljesen használ­juk ki. Hogy beteg erdeink nehezen gyógyulnak, de egész­séges fáink életét is megrövi­dítjük. I. E. Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): január 5-től 7-ig, csak délután fél 4 órakor a Kis­lány a városból című szovjet filmet vetítik. — Este fél S és fél 8 órakor az 1936-ban készült Nászút féláron című magyar filmvígjáték a mű­sor. Rendezte: Székely István. Főszereplői: Ágai Irén, Jávor Pál, Kabos Gyula és Erdélyi Mici. Elfújta a szél... ... a váciak nagy közös ka­rácsonyfáját a főtéren. Az el­múlt heti nagy viharok ereje kidöntötte a sudár fenyőt, . s minthogy az ünnepek már amúgy is elmúltak, leszedték a fáról a díszeket. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) *

Next

/
Thumbnails
Contents