Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
A gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről (Folytatás a 3. oldalról) A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubelelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acélgyártás minősége és a termékszerkezet javult: a nemesacélok és az abból'készült termékek aránya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszoló blokkjában az év végén megindult a termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelését. Növekedett az alumínium-félgyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgozottsági fokú ötvözött termékek, valamint a tőkésimport- megtakarítást biztosító termékek aránya. A kivitel mindkét viszonylatban emelkedett. A gépipar termelése 2,0 százalékkal nőtt. A villamosgépipart kivéve valamennyi gépipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasználás több területen romlott. Rubelviszonylatban majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százalékkal növelte az ágazat eladásait, ezen belül különösen a fogyasztási cikkek szállítása bővült jelentős mértékben, 14,6 százalékkal, de emelkedett a beruházási célú értékesítés is. Üzembe helyezték a hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszekrény és mélyhűtőláda gyártókapacitását. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kőolaj-feldolgozó ipar termelése meghaladta az előző évit, a szerves- és szervetlen vegyiparé ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédőszer- gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevően növelte termelését a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari termékek exportja rubelviszonylatban kissé csökkent, nem rubelviszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökkenésből adódó bevételkiesés pótlására. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1,7 százalékkal több árut szállított, ezen belül fogyasztási célra 6,2 százalékkal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Átadták többek között a Tiszai Vegyi Kombinát lineáris polietilén-gyárát, bővítették az Egis Gyógyszer- gyárban a generikus gyógyszerek gyártását. Az építőanyag-ipar 1,9 százalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton falazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösre emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. Ehhez hozzájárult többek között, hogy a Csepeli Papírgyár bővítette hullámlemez-, illetve hullámdoboz- gyártó kapacitását. A ruházati ágazatok termelése ösz- szességében csökkent. Az élelmiszeripar 1,5 százalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növényolaj- ipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termelt az előző évinél. Az élelmiszer- ipar a lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csaknem egyötödét exportálta. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megközelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csökkent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű volt. Az exportra végzett építési munkák volumene nem érte el az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményében 5—6 százalék körül alakult. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A tervezettet meghaladó lakásépítésben szerepe volt az építkezések támogatására adott újabb kedvezményeknek. A fővárosban mind az állami, mind a magánlakás-építés elmaradt az előző évitől. A lakásátadások ütemessége romlott. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állattenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hektáronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől, a 7,2 millió tonna kukoricatermés 6 százalékkal haladta meg az előző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület növekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetés- terület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. A terméstöbbletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A zöldségtermelés lényegében azonos az előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből, vöröshagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanak - kor jó, illetve több volt a termés egyebek között zöldpaprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt, a termés kétharmadát adó alma mennyiségé megközelítette az 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek. 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalékkal kevesebbet az 1981—1985. évek átlagos termésénél. Az 1987. januári állatszám- íálás előzetes adatai szerint az ország sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A szarvasmarhái; száma ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-terme- iés meghaladta a 2.2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többel, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal kevesebbet termeltek. mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal . meghaladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az erdő- gazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. A létszám- csökkenés nagyobb része az alaptevékenységet végzők körében következett be. de mérséklődött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók száma Is. A mezőgazdaság műtrágyafelhasználása az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986-ban a mezőgazdaságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyósítottak. Az év folyamán üzembe állítottak 4000 új traktort. 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést, elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és szemester- mény-tároló. Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számítógépvezérlésű folyékonyműtrágya- keverő telepe, amely 120— 150 ezer hektár folyékony műtrágyát tud előállítani. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A nettó fa- kitermelés megközelítette a 6.9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzifatermelés bővült, az ipari fa mennyisége lényegében nem változott. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, áru- tonnakilométer-teljesítményük — a szállítási távolság rövidülése folytán — lényegében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csővezetékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tengerhajózásban bekövetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985-ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött, az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A Helyiérdekű Vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt. A közforgalmú vasúti hálózat fejlesztése során — többek között — 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilométernyi pályaszakaszt villamosítottak, 73 kilométernyi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások rekonstrukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamos mozdony, 10 motorvonat és -kocsi, továbbá 238 teherkocsi forgalomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az Ml-es autópálya Herceghalom—Biator- bágy közötti, valamint az M5-ÖS autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát, a közúti és városi tömegközlekedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több, ösz- szesen 118 ezer új személy- gépkocsit értékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1.5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során összesen 57 ezer fő- és mellékállomást kapcsoltak be, és számuk ezzel meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró hálózata 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átjátszóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátót!e- lye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátó- helyek számának csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alapterületének növekedése. A magán-kiskereskedők és vendéglátók száma 1986-ban is számottevően emelkedett. Az üzletek nyitva tartási rendje valamelyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szocialista szektor mintegy 16 ezer hálózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része végzett 1986-ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nypmán a közüzemi vízművek napi átlagos termelőkapacitása 3,1 százalékkal bővült, és megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasztás 8 százalékkal emelkedett és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezeték-hálózat 1986-ban is nagyobb ütemben bővült, mint a közcsatornahálózat. Közüzemi vízzel a népesség 86 százaléka, míg közcsatornával 47 százaléka ellátott. A vízkárelhárító rendszer tovább épült, az év folyamán sem árvíz, sem belvíz nem okozott számottevő kárt. Külkereskedelem 1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalom 58 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban tovább bővült a KGST-orszá- gokkal folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyanannyi volt, mint az előző évben. A behozatal energia- és anyagjellegű termékekből, fogyasztási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből fokozódott jelentősen, a gépimport elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági-élelmiszeripari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi szintet. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal volumene 1 százalékkal nőtt, a kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal elsősorban ipari késztermékekből, a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését szolgáló gépekből, valamint fogyasztási iparcikkekből fokozódott. Mezőgazdasági-élelmiszeripari, valamint anyagjellegű termékekből valamivel több. energiahordozókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági-élelmiszeripari export nagyarányú visszaeséséből adódott. A feldolgozott ipari termékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele bővült, a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olajexportáló országok fizetőképességének romlása. A népgazdaság 1986. évi összes behozatalának értéke jelentősen meghaladta a kivitelét. A behozatali többlet a nem rubelelszámolású forgalomból származott. A meny- nyiségi változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tetemes veszteséget okozott a népgazdaságnak. A cserearány — a behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkenése folytán — 1986-ban 7,5 százalékkal romlott. idegenforgalom 1936-ban 16.6 millió külföldi látogatott. Magyarországra, 1,5 millió főve!, 10 százalékkal több az .előző évinél, és több. mint az 1980-as évek bármelyikében. A küllőid iek háromnegyed része szocialista országból érkezett. A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb időt töltött az országban. Számuk 900 ezer fővel, 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év. alatt 8 ezerrel, ezen belül a szállodai férőhelyeké 3400-zal bővült. Elkészült a budapesti Taverna, a büki Thermál Szálló, a Club Tihany üdülőfalu és befejeződött a Hungária nagyszálló bővítése, rekonstrukciója. Fokozódott a nemzetközi kongresszusokhoz és különféle rendezvényekhez kapcsolódó idegenforgalom jelentősége. Ezt szolgálta a Forma— 1-es autópálya és a kapcsolódó létesítmények elkészítése és átadása is. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évihez képest 800 ezres, 14 százalékos emelkedést jelent. A kiutazások 86 százalékában szocialista ország volt az úticél. A nemzetközi idegenforgalom devizabevételeinek és kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zárult rubel- és nem rubelelszámolásokban egyaránt. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1986-ban a tervezett 1—1,5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelkedett. A növekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jövedelmek hasonló ütemű bővülése állt. A tervezettet meghaladó reáljövedelem-növekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatározó szerepet, a fogyasztói árak színvonala a tervezetthez közel álló mértékben, 5,3 százalékkal nőtt. 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlag- keresete 6540 forint, a mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,6 százalékkal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkereseté — a tervben előirányzott szintentartással szemben — egyaránt 2 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 1986-ban körülbelül 143,5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjakra 99,2 milliárd forintot fizettek ki, ez az összeg 8 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A njaigdíjasok száma egv év alatt mintegy 38 ezer fővel nőtt és 1986. év végén elérte a 2 337 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1986-ban 3565 forint volt, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1986-ban 21,5 milliárd forintot fizettek kk 1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő családok száma csekély mértékben csökkent. A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986- ban kifizetett együttes összege 5.0 milliárd forint volt, ez 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedésben elsődleges szerepe annak volt, hogy a gyermek- gondozási díj igénybevételének lehetőségét 1936-ban kiterjesztették a gyermek másfél éves koráig. A gyermek- gondozási segélyben és a gyermekgondozási díjban részesülők együttes száma egy év alatt 4 ezer fővel, 2 százalékkal nőtt és az év végén 224 ezer volt. A természetbeni társadalmi jövedelmek — egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások — vo-lumene mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fogyasztása a tervezettet meghaladóan, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyorsabban, a szolgáltatásoké valamivel mérsékeltebben nőtt. A kiskereskedelem összehasonlító áron 3,5 százalékkal több árut értékesített, mint az elő2ő évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása 5,2 százalékkal, a' vegyes iparcikkeké 5,9 százalékkal nőtt. A ru- házaticikk-forgalom volumene 2,9 százalékkal, a vendéglátásé 2,4 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében kielégítő volt, a ruházati cikkek kínálatának javulása szinte minden cikket érintett. A vegyes iparcikkek előző évinél jobb árukínálata mellett néhány tartós fogyasztási cikkből nem volt folyamatos az ellátás. A szilárd tüzelőanyagok kínálata fokozatosan kiegyensúlyozottá vált, a választéki hiányosságok is mérséklődtek. Az építőanyagok többségéből a kínálat jó, egyes építőanyagokból kielégítő volt, néhány cikkből azonban nem volt folyamatos az ellátás. A takarékbetét-állomány az év folyamán kamatokkal együtt 30 milliárd forinttal emelkedett és december 31-én 274 milliárd forintot tett ki. A kötvényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege 1886-ban több mint 3 milliárd forinttal emelkedett. Népesedés, egészségügy, oktatás 1987. január 1-jén az ország népessége 10 622 000 fő volt, 18 ezerre], 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1986-ban 123 000 gyermek született, mintegy 1700- zal kevesebb, mint 1985-ben, de valamivel több, mint 1933- ban és 1984-ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 12,1 volt. Tavaly 146 ezren haltak meg, közei 1200-zal kevesebben, mint 1985-ben. Az ezer lakosra jutó 13,8 halálozás némileg kisebb, mint az előző évben volt. A csecsemőhalandóság ugyancsak csökkent. Ezer élveszülött közül egyéves kora előtt 19 halt meg, eggyel kevesebb, mint 1985- ben. 1986-ban javult az egészségügyi ellátottság színvonala. A tízezer lakosra jutó orvosok száma 32,9-re emelkedett. Az év folyamán az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek száma 72-vel, a községi fogorvosok száma 6-tal emelkedett. Az egy körzeti, gyermekgyógyászra jutó lakosok száma 24 fővel, 1913-ra csökkent. A fejlesztések és megszűnések egyenlegeként a működő kórházi ágyak száma az év folyamán 1500-zal, 103 900-ra bővült. 1988-ban tízezer lakosra 97,8 kórházi ágy jutott. A szociális otthoni helyek száma 1986. év végén 38 600 volt, 700-zal több, mint egy évvel korábban. A bölcsődei helyek száma az elmúlt évben 1100-zal csökkent és az év végén 67 200 volt, 100 bölcsődés korúra 17,8 hely jutott. 1936-ban az óvodai helyek száma 2700-zal csökkent, de kevesebb volt az óvodás korú gyermek is. így az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az óvodás korúak 92 százaléka jár óvodába. Az 1986—1987-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1342 ezren tanulnak, csaknem ugyanannyiart, mint égj’- évvel korábban. Az osztálytermek száma 1986-ban 744-gyel bővült, a tanulók 41.9 százaléka napközis. A 8. osztályt befejezők 94 százaléka tovább tanul: a korábbiakhoz hasonlóan feie középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali tagozatain mintegy 800 fővel többen, a szakmunkás- képző iskolákban ezerrel kevesebben tanulnak, mint az előző tanévben. A középiskolákban tanulók egyötöde lakik diákotthonban. 1986-ban 52 390 lő érettségizett nappali tagozaton. 3600 fővél több, mint az előző évben. A felsőoktatási intézményekben közel 100 ezren tanulnak. ebből 64 900-an nappali tagozaton. A 18—22 éves népességből a felsőoktatásban részesülők aránya 9.6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 47 százaléka lakik diákotthonban. 1906-ban 24 700-an szereztek, diplomát.
