Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

1987. JANUÄR 31., SZOMBAT 3 JMK« Iff] Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának ülése Fegyelmezett, magas színvonalú munkát ismert el a testület A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaság és a társadalom 19S6. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) lósításában rájuk is sok fel­adat hárult, mindenkor szá­mítani lehetett színvonalas helytállásukra. Ugyanez mondható el a tö­megszervezetekkel, az intéz­ményekkel való kapcsolatok­ra, kiemelve azt, hogy mind ritkább a különböző szerveit munkájában a párhuzamos­ság, a felesleges kettősség, bár még tovább javítható az ön­állóság, a kezdeményezőkész­ség. A pártmunka középpont­jában a gazdasági munka állt az értékelt időszakban is. An­nál is inkább — hangsúlyoz­ta dr. Balogh Pál —, mert a kedvezőtlen külpiaci hatáso­kat fokozták a vállalati és a központi irányítás fogyatékos­ságai, azok az ellentmondások, amelyek a gazdasági irányítás céljai és a szabályozás napi hatásai között feszültek. Ilyen volt például az egységek hosz- szú és rövid távú érdekeinek nem kielégítő egyeztetése, a differenciált ösztönzés hiánya. Mindennek szerepe volt ab­ban, hogy a fejlődés ellenére is elmaradt az ipar és a me­zőgazdaság teljesítménye a tervezettől. Mindig ami szükséges volt Megállapította a pártbizott­ság, hogy az 1986. évi gazda­ságpolitikai cél megvalósítása a korábbinál aktívabb politi­kai munkát követelt a párt­tagságtól, így a testületektől is. Az ev indulási tapasztala­tait értékelték, s ahol a terv teljesítése veszélyben forgott, gazdasági cselekvési progra­mokat dolgoztak ki a területi pártbizottságok támogatásá­val. Megbízható a gazdaság- politikai információs rendszer, alkalmas a gyors elemzésre, így a cselekvésre is. Sokat tett a megyei testület azért is, hogy az emberek véleményé­vel ne a döntések után, ha­nem már a döntéselőkészítés stádiumában megismerkedjen, és felhasználja a kollektív bölcsességet a határozatok meghozatalánál. Ez a munkamódszer segített például a munkaerőhelyzet javításában, vagy a munka- időalap jobb kihasználásának megszervezésében. Folyamatos figyelmet igényelt az új válla­latirányítási formák bevezeté­se, majd a tapasztalatok hasz­nosítása. A szövetkezeti ér­dekképviseleti szervek kong­resszusait is sikerült politikai­lag jól előkészíteni. Megfelelően kellett foglal­kozni az alacsony hatékony­ságú, illetve veszteséges ter­melőszövetkezetek gazdálko­dásával, a gondokból kivezető út egyengetésével. Az állatte­nyésztés sikeres fejlesztése ér­dekében közép-, illetve hosz- szú távú fejlesztési elképzelé­seket fogalmaztak meg. A nagyberuházások — így a Semmelweis Kórház re­konstrukciója, a bős—nagy­marosi vízlépcső építése, a Ferihegyi repülőtér zajártal­mával kapcsolatos gondok, problémák — sokirányú fel­adatot róttak a pártbizott­ságra, illetve a megyei párt­végrehajtóbizottságra. Látszólag csendes napjainkon i Javítani kell azonban a munkát — hangsúlyozta az előadó — a meglévő tartalé­kok gyorsabb,' következetesebb feltárásával, céljaink szolgála­tába állításával. Kapjon tág teret, ösztönzést minden konstruktív vita, kritika, s kapjon támogatást a kezde­ményezés, ne szegjék sehol szárnyát az újításra, fejlesz­tésre képes egyéneknek, kol­lektíváknak. A céltudatos, következetes tevékenység hatására is si­került — még a legnehezebb gondok közepette is — egy­séges, cselekvésre késztetni a lakosságot, a munkahelyi kol­lektívákat. Érvényesült és erő­södött a párt vezető szerepe, jó a kapcsolata a tömegekkel. A jó szándékú törekvéseket si­ker koronázta. Ugyanakkor tovább kell élénkíteni a párt­munkát, emelni a színvonalát, hogy az minden területen vonzó és hatásos legyen. A nehezebb gazdasági helyzet­ben jobban megmutatkoznak a fogyatékosságok, a mai vi­szonyok között csak képzett, felkészült, magát állandóan művelő ember tud helytállni, világos, követhető feladatokat meghatározni. Felhívta a pártbizottság ar­ra is a figyelmet, hogy ma többször kell egyéni vagy csoportos beszélgetéseket kez­deményezni, hogy minél több ember véleményével ismer­kedhessünk meg, minél több emberrel legyen eredményes a párbeszédünk. A pártbizottság teljes rész­letességgel, minden fontos munkaterületre — így a töb­bi között a tanács, a KISZ-, a szakszervezet, a Hazafias Népfront, a bűnüldözési szer­vek, a sport — kiterjedően értékelte az elmúlt időszak tapasztalatait, s általános ér­vényűnek mondotta ki: fele­lős, elkötelezett munkáról ad­hat önmagának számot a tes­tület, a párthatározatok meg­ismertetéséért, végrehajtá­sáért, majd következetes el­Ö#énies8k indulnak Dél-Amerikába Küzdelem a haladásért A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség a világ haladó fiataljaihoz fordul Manuel Hernandez chilei ifjúsági ve­zető kiszabadítása érdekében — jelentették be pénteken a DÍVSZ budapesti székházában tartott . sajtótájékoztatón. Manuel Hernández 1982. és 1984. között a DÍVSZ alelnö- ke volt, majd 1985-ben a XII. VlT-ejt előkészítő nemzetközi bizottság állandó tagjának választották. Hazatérését kö­vetően, ez év január 22-én vette őrizetbe a chilei titkos- rendőrség. Joachim Vranken, a DIVSZ- iroda tagja a napokban tért vissza Nicaraguából és Chilé­ből. A dél-amerikai országban tíz napot töltött, s ezalatt módja volt kapcsolatba lépni a demokráciáért, a Pinochet­junta ellen küzdő haladó erőkkel, valamint tájékozódni Manuel Hernández sorsáról. Joachim Vranken az újság­írók kérésére röviden beszá­molt nicaraguai tapasztalatai­ról is. A közép-amerikai or­szágba immár harmadszor mennek fiatal önkéntesek dolgozni — a DÍVSZ és an­nak önkéntes építőtábori, kö­zösségi munkákat szervező tagszervezete, a Sivsaj vál­lalásának keretében. A har­minc országból érkezett két­száz fiatalember a veszélyes övezetektől távol, de nagyon nehéz körülmények között segít a nicaraguaiaknak a januárban kezdődött kávé­szüret munkáiban. lenőrzéséért a kívánalmaknak megfelelően cselekedett. Elis­merés jár mindazoknak — mondották —, akik vállalják a párt politikájának magas szintű megvalósítását, kiáll­nak a politika érvényesülé­séért, képesek és készek har­colni érte, annak biztos tu­datában, hogy rajtuk is múlik a megyében élő párttag . és párton kívüli dolgozók sorsá­nak kedvező alakítása. Jegyzőkönyvben rögzítették azt a pártbizottsági elisme­rést, amellyel azokat illették, akik a rendkívüli helyzetet előidéző télben példamutató magatartásukkal, veszélyt is vállalva nemcsak igyekeztek, de sikerrel szembe is szálltak a természettel és bizonyos esetekben néhány intézmény télre való felkészülése során elmulasztott intézkedése nyo­mán kialakult vészhely­zettel. Kollektívák és egyének tanúsították azt az erőt, ami­re bizton lehet számítani ne­héz körülmények között, s ak­kor is, amikor látszólag csen­des napjainkat éljük. S. A. 1986-ban a termelés a szá­mítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a terve­zettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét ki­fejező bruttó hazai termék vo­lumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig 0,5 százalékkal nőtt, értéke meg­közelítette a 880 milliárd fo­rintot. A fő termelőágazatok — ipar, építőipar, mezőgazda­ság — egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az export kissé elma­radt az 1985. évitől, ugyan­akkor a behozatal nőtt, a cse­rearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearány­romlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereskede­lemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások aktívuma va­lamelyest mérsékelte. A kon­vertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszámolású, a Az Országos Béketanács ülésén Új tisztségviselők választása Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székházában ülést tartott az Országos Béketa­nács. A harmadrészt új ta­gokból álló testület Nemes Péternek, az OBT tagjának elnökletével megválasztotta az Országos Béketanács tiszt­ségviselőit és 36 tagú elnök­ségét. A delegálási elv szerint az OBT tagjáit a békemozga­lomban együttműködő társa­dalmi és tömegszervezetek, intézmények, békeközösségek, békebizottságok és más moz­galmi csoportok küldték a ma­gyar békemozgalom vezető testületébe. A választási gya­korlat új elemeként a testü­let már a szombaton kezdődő XT. országos békekonferencia előtt megválasztotta vezetősé­gét. Az ülésen Sebestyén Nán- dorné felmentését kérte az Országos Béketanács elnöki tisztségéből. A mozgalom ve­zető testületé — megköszönve több évtizedes békemozgalmi tevékenységét — helyt adott kérésének. Az Országos Bé­ketanács az ülésen tisztelet­beli elnöki címet adományo­zott Sebestyén Nándornénak, akit ebből az alkalomból me­leg szavakkal köszöntöttek. Az Országos Béketanács új elnöke dr. Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóinté­zet főigazgató-főorvosa, egye­temi tanár lett. Elnökhelyet­tessé Balogh Andrást, az MSZMP Politikai Főiskolájá­nak tanszékvezető egyetemi tanárát, a történelemtudo­mány kandidátusát, az OBT fejlődési bizottságának elnö­két választották, és elnökhe­lyettesi tisztségében megerő­sítették Bárd Andrást, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának osztályvezetőjét, va­lamint Boldizsár Iván írót, főszerkesztőt. Az Országos Béketanács főtitkára továbbra is Barabás Miklós, titkára Fodor István és Horváth Éva. Kun Bála-emlékbizottság Reális képet adott Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesé­nek elnökletével a Kun Béla- emlékbizottság pénteken meg­tartotta záróülését.. A bizott­ság megállapította, hogy a Kun Béla születésének cen­tenáriuma alkalmából megje­lent nagyszámú kiadvány reá­lis képet adott történelmünk e nagy alakjáról és a kor­szakról, amelyben élt és dol­gozott. Rámutatott a bel- és a külföldi rendezvények, a különböző műalkotások, fil­mek jelentőségére és foglalko­zott a további feladatokkal. Hangsúlyozta, hogy a cente­nárium előrelendítette a ku­tatást, amelynek kapcsán a párt, a magyar nemzet, illet­ve a nemzetközi munkás- mozgalom története kereté­ben folytatni kell a Kun Bé­la életművével összefüggő feltáró és ismeretterjesztő munkát. A főváros IX. kerületében Pál Lésiárd látogatása Pénteken a főváros IX. ke­rületébe látogatott Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A ke­rületi pártbizottság épületében Csányi Klára első titkár és Nagy Ernő, a kerületi tanács elnöke tájékoztatta a város­rész helyzetéről, a feladatok­ról, a fejlesztési elképzelések­ről. A Központi Bizottság titká­ra ellátogatott a Posta Kísér­leti Intézetébe, ahol megtekin­tette az intézet távközlési la­boratóriumait, s tájékoztatást kapott a távközlőhálózat kor­szerűsítésének feladatairól. Pál Lénárd programja a Fegyver- és Gázkészülékgyár­ban folytatódott. Az üzem- látogatás, valamint a vállalat gazdasági, politikai vezetőivel folytatott eszmecsere után a Központi Bizottság titkára részt vett az üzem munkás­gyűlésén. Végh József vezér- igazgató vázolta a gyár idei feladatait, majd Pál Lénárd mondott beszédet. nemzetközi megállapodásokkal összhangban, csökkent. A kül­gazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföl­di felhasználásának volumene körülbelül 3 százalékkal emel­kedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a felhasználás meghaladta az 1985. évit és a tervben elő­irányzottat. A felhalmozást alakító té­nyezők közül a népgazdasági beruházások összege 258 mil­liárd forintot tett ki, ez fo­lyó áron 7 százalékos növeke­dést jelent és összehasonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítot­tak, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett ösz- szeg kevesebb, a tanácsi beru­házásoké több volt, mint 1985-ben. A lakosság és a ma­gánszektor beruházása szá­mottevően emelkedett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruházásain belül jelentő­sebben a nem rubelelszámolá­sú importgépek, valamint a hazai gyártású gépek beszer­zése emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a be­ruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások ál­lománya az előző évihez ha­sonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapo­dott, az anyagi ágakban vala­mivel nagyobb mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 szá­zalékkal csökkent és az év vé­gén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal keve­sebben, a nem anyagi ágak­ban körülbelül 2 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A termelékeny­ség emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy kéthar­mada volt az anyaghányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafelhasználása mind az anyagi ágakban, mind a la­kossági és kommunális szférá­ban csökkent, összesen 0,4 százalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó ener­giafelhasználás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szén- és föld- gázimport következtében — az import aránya kissé nőtt és meghaladta az összes ener­giaforrás felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere. A vál­lalatok majdnem háromne­gyed részénél az év végéig megtörtént az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés, 51 szá­zalékát vállalati tanács irá­nyítja, egyötöde államigazga­tási irányítás alatt működik. Megtörtént a bankrendszer fejlesztésének előkészítése. A gazdaságirányító szervek áttekintették a nehéz helyzet­ben lévő ágazatok, a szénbá­nyászat, a vaskohászat, a ma­gasépítő-ipar és a húsipar gaz­dálkodását, és intézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rende­letet adtak ki a tartósan fi­zetésképtelen gazdálkodó szer­vezetek felszámolásának rend­jéről. Minisztertanácsi rende­let szabályozza a struktúra változása miatt átmenetileg el­helyezkedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás fo­lyósítását. 1986-ban folytatódott a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoportok számának . növeke­dése.; A részükre kifizetett összeg emelkedett, de az elő­ző évinél jóval kisebb mér­tékben. Az év folyamán , gyarapo­dott a belföldi székhelyű, kül­földi tőkével közösen működő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói Terv Tény az 1985. évi százalékában Bruttó hazai termék 102,7 Nemzeti jövedelem termelése 102,3—102,7 belföldi felhasználása 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás kb. 101 Egy lakosra jutó reáljövedelemlOl—101,5 Szocialista szervek beruházása (folyó áron) 103,5—105,1 Lakásépítés 86,2— 89,6 Ipar Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mér­sékeltebben, 1,8 százalékkal emelkedett. Az állami ipar- vállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezetek 3,6 száza­lékkal növelték termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek telje­sítménye az átlagosnál gyor­sabban emelkedett. Az ipari termékek értékesí­tésében az export aránya az előző évihez képest mérséklő­dött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 2,1 szá­zalékkal, a termelőfelhaszná­lást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak szá­ma mintegy 10 ezer fővel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 2,1 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya a termelést meghaladóan bő­vült, az eszközhatékonyság romlott. Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépipar­ban, az építőanyag-iparban és a villamosenergia-iparban kb. 101 100.5 kb. 103 101,8 99 101 kb. 103 kb. 103 105,1 95,6 csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy változatlan maradt. A vállalati jövedel­mezőség valamelyest megha­ladta az egy évvel korábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó-források között a szénhidrogének ará­nya az 1985. évi 59,9 száza­lékról 60,8 százalékra nőtt oly módon, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás ré­szesedése emelkedett. A villa- mosenergia-termelés 28 milli­árd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985- ben. A paksi atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésé­vel, a villamosenergia-terme- lés 27 százalékát szolgáltatta. A nettó villamosenergia-im- port 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamos- energia-felhasználáson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majdnem 1 millió tonná­val, 3.8 százalékkal kevesebb az előző évinél. A 2 millió tonna kőolajtermelés meg­közelítette az előző évi meny- nyiséget. Földgázból 7,1 mil­liárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. (Folytatás a i. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents