Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 25. szám
\ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 25. SZA.M 1987. JANUÁR 31., SZOMBAT A nehéz napok után derűlátással Pótiiiiszak nélkül is teljesítik Az előkészítő műhelyek nagyobb feladatokra is képesek Az új esztendő első napjaiban a megszokott módon indult a termelés a Ganz Danubius váci Konténergyárában. A műhelyekben zúgtak a gépek motorjai, szorgos munkáskezek rakták a vaslemezeket a szerszámok alá. Egymás után készültek az alkatrészek. A konténergyártó soron kalapácsütések csattantak, a csarnok levegőjében áttetsző füst gamolygott és viliódzó kékes ívfény táncolt a falakon, amint a hegesztőpálca szikrázva olvasztotta a vasat. Ekkor még senki sem gondolt arra. hogy néhány nap múlva az időjárással, a hóval .kell csatát Vívni. A tél egyik napról a másikra „vas- marokkal’' szorította a gyárat, akadályozta, sőt lehetetlenné tette a termelést. ■ Az utakat vastag hótakaró borította, sok helyen méter magas torlaszokat épített a viharos erejű szél. Hiábavalónak bizonyult a, lapátolás, a hótúrás, rövid időn belül újabb hótorlaszok képződtek. Már az is eredménynek számított, hogy keskeny gyalog- utat vágtak a hóban, amin keresztül meg lehetett közelíteni a ívűhelyeket, az öltözőket. A helyzetet nehezítette a rendkívüli hideg, a jeges szél, ami itt, a Duna mellett iszonyú ' erővel tombolt. Még a legöregebb szaktársak is csóválták fejüket. Ők már megéltek néhány hideg telet, de ilyen. ítéletidőre alig emlékeznek. Szerencsére hamarosan emelkedni kezdett a hőmérő higanyszála, a tél engedett fagyos szorításából. Amikor Mohary , Károlyt, a konténergyár igazgatóját felkerestük, csöpögött a jégcsap az eresz alatt és az elmúlt napok megpróbáltatásaira csupán az út szélére tolt hókupacok emlékeztettek. Készenlét — Milyen gondokat okozott a szokatlan időjárás? Mekkora volt a termeléskiesés? — kérdeztük Mohary Károly igazgatót. Jaijuár 12-e és az ezt követő napok sokáig emlékezetesek lesznek a _ konténergyár dolgozóinak — kezdte a beszélgetést az igazgató. — A hirtelen lezúduló nagy tömegű hó váratlan feladat elé állította ia gyár kollektíváját. Járhatatlanná váltak az utak, megbénult a belső anyagmozgatás. A targoncák kerekei megpörögtek, s a torlaszokkal még a teherautók sem boldogulták.' Sok dolgozónk nem tudott bejönni munkahelyére. jAkik bejöttek, azok sem tudtak rendesen dolgozni. Egyrészt a hiányos létszám, másrészt az alkatrész-szállítás miatt. A hegesztőknél elfogyott a gáz, nem tudtak hegeszteni. Kocsit — az útviszonyok miatt — nem tudtunk gázért küldeni. összeült a válságbizottság és úgy döntött, amíg a helyzet nem normalizálódik, addig a műhelyek csak készenléti létszámmal dolgoznak. Ez azzal járt, hogy sok dolgozót kénytelenek voltunk szabadságra küldeni. Ezen a héten ötezer óra szabadságot adtunk ki. A teljesítménybéres fizikai dolgozók — hegesztők, lakatosok — szabadították ki a hó fogságából a raktárakat, a műhelyeket, járhatóvá tették az utakat. Mindez — az egyéb költségeken kívül, amiről még nincs adat — hatvan- hetven darab konténer kiesését jelenti. Behozzák — Milyen intézkedésekkel kívánják a termelésben történt' lemaradást megszűntetni? — Különösebb intézkedésekre, pótműszakokra nem lesz szükség. Amennyiben a kereskedelmi igazgatóság biztosítja az éves rendelést, úgy a gyár kollektívája képes megszüntetni a lemaradást rendes műszakokkal. Ugyanakkor ebben az évben továbbra is — jól bevált, változatlan formában — alkalmazzuk az ösztönző bérezést, ami tavaly figyelemre méltó többlettermelést eredményezett. — Az év első hónapja máris komoly gondokat okozott a termelésben. Hogyan tovább? — Szeretnénk több jó minőségű konténert gyártani, gazdaságosabban, mint tavaly. Az első negyedév rendelésállománya biztató, s reméljük, a későbbiekben javulni fog. Fontos feladat a termékválaszték bővítése, olyan áru kidolgozása, amely versenyképes a világpiacon. Javítanunk kell a pénzgazdálkodásom, elérni azt, hogy az árbevételünk egyenletes legyen. Sokat várunk az új.' beruházásiéi — folytatta az igazgató —, ami a tavaszi hónapokban befejeződik. A csarnok átadása komoly feladatot ró a gyár egész kollektívájáPala kerül a tetőkre A tél ellenére jónak mondható a Tüzcp építőanyag-telepének ellátása, legalábbis ami a hullámpalát illeti (Országh István felvétele) ra. A gépek, értékes berendezések üzemeltetését belső átcsoportosítással -kívánjuk megoldani. Az új létesítmény eredményessége döntően attól függ, mennyire tudjuk az exporttermelésünket növelni, a gépek kapacitását kihasználni. 9 Bizonyítottak — Ez a beruházás elsősorban a végtermék kibocsátását növeli. Vajon az előkészítő műhelyek képesek lesznek a megnövekedett feladatok ellátására? — Az előkészítő műhelyek — a daraboló* sajtoló — ké pesek nagyobb feladatokra. Többször bizonyították már, hogy éves szinten négyezer konténer alkatrészeinek legyártása nem okoz különösebb problémát számukra. Volt olyan év, amikor többet is gyártottak. Jobb szervezéssel, az anyagellátás javításával, szükség szerint a létszámemeléssel s a második műszak intenzívebb kihasználásával növelhető a táljesítmény. — Persze, nem lehet mindent csupán szervezéssel megoldani, a feltételeken is javítani kell. Kissé elöregedett a géppark, gyakoriak a hibák, és egyre több időt vesz igénybe a berendezések javítása. Ezen a ponton szeretnénk előbbre lépni. Üj gépek vásárlásával, a régiek felújításával. A gyár kollektívája képes nagyobb feladatok ellátására, amennyiben meglesznek a feltételek. Dénes János Eiii'ákségl munkaüléseh A TIT idei terveiről Az elmúlt napokban tartotta meg első munkaülését, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat újjáválasztott városi elnöksége. Dr: Alt Gyula elnök köszöntötte az elnökség tagjait, majd tájékoztatót adott a IX. küldött- és közgyűlésen elhangzottakról Mint ahogy erről korábban lapunkban is tájékoztatást adtunk, a közgyűlés alkotó módon elemezte az eltelt öt év eredményeit, s a megváltozott gazdasági, politikai követelményekhez igazodva meghatározta a következő idős.zakra szóló feladatokat. Jól tükrözte mindezt, a második napirendként előterjesztett munkatervi javaslat. A TIT Vác Városi Szervezete legfontosabb feladatának tekinti a dolgozók politikai, világnézeti nevelését, a termeléssel összefüggő szakismeretek bővítését és az általános műveltség színvonalának emelését. Kiemelten helyet' kaplak munkatervükben azok a társadalmi, politikai események, melyek alapvetően meghatározzák a politikai nevelőmunkát 1987-ben így tevékenységük szerves részeként foglalkoznak a KISZ megalakulásának 30. évfordulójával, a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70 évfordulójával és nagy jelentőséggel bír ismeretterjesztő tevékenyséfíiadót, nyomdát keres Ä váci labdarúgás krónikája Ahogy belépünk Takács Józseféit Eácji úti otthonának előszobájába, érezzük, hogy egy lelkes sportember lakásán vagyunk. A talon egyesületi zászlók, a belső szobában nagy alakú csoportképek — mind a labdarúgás dokumentumai, emlékei. Hétvégi házában több száz egyesületi jelvényt őriz. Élete a sport, a labdarúgás volt évtizedeken át s az még ma is. Gyúró volt, először váci csapafoknál, majd a Ferencvárosi Sportklubban. Értő, figyelő szemmel kíséri fiatal kora óta az eseményeket, s amikor kezébe kerültek más városbeli kiadványok, elhatározta: ő i§ megörökíti a váci labdarúgás történetét. Négy év kellett a gondolat megvalósításához. Nemcsak saját élményanyagát rendezte, felkereste Vácott mindazokat, akik kapcsolatban álltak ezzel a népszerű sportággal. Mindenki szívesen segített. Előkerültek a féltve őrzött fénykép- felvételek, egykori újságcikkek. Megszólaltak régi játékosok, csapatvezetők, bírók, s a szurkolók is. Hatalmas anyag jött össze Most már csak az volt hátra, hogy időrendi sorba állítsa azt, s formába öntse. Ö gépelte a kéziratot hosszú hónapokon át. Hétszáz oldal lett belőle, időben 1899-től nyolc évtizedet foglal magában. Lehőcz János nagyon szép borítót rajzolt hozzá, bemutatva a váci sportegyesület címereit. A váci pokol-szigeti, Kosdi úti, ligeti s más pályákon e 80 év alatt 3793 mérkőzést játszottak. Pontos adat azokról, akik legtöbb labdát küldték a hálóba: idősebb Zenjei Róbert, a helyi gólkirály. Fénykép, életrajz Haraszti Ernőről, aki az első világháború előtt patronálta a helyi sportot s 1919- ben a Tanácsköztársaság egyik váci mártírja lett. Játékosok százainak neve, adatai s mindazok, akiknek valami közük volt a helyi labdarúgás fejlődésének előmozdításához. Lábai liászló, a városi párt- bizottság titkára is megtekintette a napokban Takács József munkáját. Kifejezte elismerését és egyetértett azzal, hogy gazdát, kiadót és nyomdát kellene biztosítani a váci labdarúgás történetének. Szóba került a Váci Izzó, a Váci Múzeumi Egyesület neve is. Lelkes Sándor, aki Vácott lakik, s a Lapkiadó Vállalat munkatársa, korábban javasolta. hogy hirdetések közlésével is biztosítsák a kiadvány anyagi alapját. Ezt ő is segíti sok évtizedes tapasztalatával. A helytörténeti kiadványokat mindig szívesen fogadja a város közönsége. Biztosan sir- kere lenne Takács József nyomtatásban napvilágot látó munkájának is. Papp Rezső gükben a 25 évvel ézelőtt megkezdett nemzetközi leszerelési tárgyalások eredményeinek feldolgozása is. A . vitában dr. Afra Tamás — a szervezet alelnöke — az egészséges életmódra nevelés fontosságáról, az alkoholizmus elleni küzdelem jelentőségéről, a fiatalok és a felnőttek körében végzendő felvilágosító és megelőző munka szükségességéről beszélt. D. L. Körzeti cintő A falusi dolgozók sparta- kiádjának asztalitenisz-versenyét, a férfiak között Varga Imre nyerte, Molnár JózSef, Vigh Álbei’t előtt. A páros győztese a Vigh—Molnár kettős. A nők versenyében Faragó Dezsőné győzedelmeskedett Gálik Miklósné és Wetzlő Annamária előtt. A párost a Faragóné— Ballainé kettős nyerte meg. Ma 9 órakor a mezőgazdasági szakközépiskolában tartják a körzeti döntőt. Orvosi ügyelet Hétfőtől (2-ától) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hét végi szolgálatot a városban : hétfőn dr. Csupor Éva, kedden dr. Mehringer László, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Karádi Katalin, pénteken dr. Afra Tamás, szombatón és vasárnap dr. Füredi Gyula. A körzetben 6-án dA Je- nitsek Tibor, 7-én és 8-án dr. Halász Ede. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton , és vasárnap dr. Stuhl Aranka. Az ügyelet _ a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9., telefon: 11-525) található. Mozié«* Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): február 2-től 4-ig nincsen délután ifjúsági előadás. — Mindhárom napon este fél 6 és fél 8 órai kezdettel a Montreali bankrablás című, 1985-ben készült francia filmet játsszák. Rendezte: Alexandre Arcady. Főszereplők: Jegn-Paul Belmondo, Kim Cattrall, Guy Marchand és Tax König. Darvas József emlékezete A magyar társadalmi szervek és az irodalmi világ februárban emlékezik a legnagyobb magyar falu, Orosháza szülöttére, Darvas József íróra, kinek szociográfiai művei a falukutató mozgalom idején helyzetfeltáró bátorsággal bírálták a hazai feudalizmust. Erre emlékeznek történészek, tanulmányírók, kritikusok. Mi, váciak két vele kapcsolatos eseményre vagyunk büszkék — születésének a 60. évfordulóján rendezett köszöntésére s arra, hogy felvette a nevét egy váci üzem könyvtára —, és a könyvekben, hírlapokban, a rádióadásokban való tallózásokra emlékezünk. ★ Czine Mihály: Nép és irodalom. Szépirodalmi Kiadó. 1981. I. köt. 364—365 p.: „Ünnepelték az írószövetségben, a Kossuth Klubban, szülővárosában, ünnepelték Szegeden és Vácott is. Az utóbbi talán leginkább az iránta való szeretet. Semmi, de semmi protokoll íze nem volt, teljesen hivatalon kívül, önkéntesen, szívből rendezték a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. P. Gy. szervezte, egy technikus-könyvtáros. Igaz, ebben a gyárban nagy hagyománya van az irodalmi esteknek. Az estek voltaképpen munkás-paraszt-értelmi- ségi találkozók is voltak mindig: a gyár igazgatója és szakmunkásai a Váci Tanács és pártbizottság .dolgozói, meg a környékbeli parasztok együttesen vettek részt rajta, gyakran országos nevű politikusokkal, írókkal. Kicsit otthonnak számít ez a hely. A sok szép rendezvény között is a Darvasest bizonyult az egyik legemlékezetesebbnek. — Mindjárt újjá lehet alakítani a parasztpártot — mondta Illyés tréfásan. Ha erre nem is gohdolt senki, de a Darvas József Társaságot csakugyan meg lehetett volna ott helyben azonnal alakítani. A könyvtár később valóban az ő nevét vette fel.” Lőkös Zoltán, Pest Megyei Hírlap. 1972. május 3. >,Nem egyszerű irodalmi est zajlott le a májusi ünnep előestjén Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyára művelődési termében. Sokkal több, jelentősebb volt annál. Nemcsak azért, mert irodalmunk egy kiemelkedő alakját. Darvas Józsefet köszöntötték, aki maga is részt vett az esten költő barátjának, Illyés Gyulának a társaságában, hanem inkább azért volt több. mert ritka szép esemény, amikor irodalom és közönsége olyan bensőségesen találkozik, mint ezúttal. A váci irodalombarátok érdeklődésén túl mindenekelőtt a kitűnő üzemi irodalomszervező és népszerűsítő munka eredménye ez, akárcsak a korábbi Veres Péter, Sarkadi Imre és Nagy László estek, amelyek mindegyikén — akárcsak ezúttal — zsúfolásig .megtelt a gyár nagyterme." Papp Rezső, Békés Megyei Népújság. 1972. május 7. „— Népművelési csodaművelet, ami a Híradástechnikában történik mondta (D. J.) — s a szünetben fáradhatatlanul dedikálta a Darvas-művek sokaságát. Utána rögtönzött irodalmi vita színhelye lett a könyvté", amelynek 320 állandó munkásQlvasója van. Az éjjel kettőig tartó szellemi eszmecserébe bekapcsolódott Illyés Gyula, Sarkadi Imréné, Kónya Lajos is.” / ★ „S egyébként is roppant hajszolt életet élek. Nem ‘ jó ez: — de nehezen tudok (Vagy már nem tudok?) változtatni rajta." Darvas József levele Nagy Istvánhoz. Részlet. Kortárs 1973/12. 1975. február 28. Ünnepi emlékkiállítás Vácott. Az üzemi könyvtár felveszi az író nevét, Simon István a Magyar írók Szövetsége főtitkárhelyet-' tese, Rádics József, a Kiadói Főigazgatóság képviselete jelenlétében Jelen volt Nyilassy Judit, az író özvegye. ★ 1975. II. 28. 19 óra. Esti Krónika. Steffka István, a riporter két kiállításról számol be. Egy pestiről és egy váciról. „S most egy másik kiállításról, amely Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának kultúrtermében nyílt: Ahol a tízéves üzemi könyvtár ünnepélyesen felveszi a volt patronáló, Darvas József író nevét. Az emlékkiállításon fotódftkumentumok, hetilapok, irodalmi értékelések emlékeznek meg az üzemi könyvtár-' ban járt írókról, többek között Veres Péterről, Darvas Józsefről, Németh Lászlóról. Darvas József 1972-ben ezeket írta az üzemi könyvtár emlékkönyvébe. „Őszinte csodálattal — és fz nem udvariasság, mert itt a szakszervezet és a könyvtáros varázslatával valami remek dolog történik. Az igazi magyar irodalomnak neveltek,' nevelnek értő, nagyszerű közönséget." Varga Sándor: Könyvjelző 1974 6. y Két esztendővel ezelőtt történt, néhány héttel azt követően, hogy Darvas Józsefet 50. születésnapja alkalmából az írószövetségben .hivatalosah’ köszöntötték. Meghívót kaptam Vácra, a Híradástechnikai Gyár művelődési otthonába, amolyan elkésett születésnapi köszöntőre, méghozzá azzal a megbízással, hogy a vidéki könyvterjesztők nevében én üdvözöljem a jubiláns írót, az Olvasó Népért mozgalom megteremtőjét — és .vezérkari főnökét". Czine Mihály és Féja Géza üdvözlő szavai után reám került a sor. Bevezetőül idéztem Darvas Józsefnek, a Szabad Szó 1942. június 21-i számában közzétett, a könyvnapok tanulságát elemző írásából ezeket: „...Üj közönséget nevelni a parasztság és a munkásságból: ez az egyetlen megoldás még az irodalom számára is!... Új közönséget kell nevelni sürgősen: olyan életszínvonalra kell emelni az igazi kultúrától elzárt tömegeket, hogy vásárló, s új, nemesebb ízlést formáló közönség lehessen belőlük." E$ 1972 kora tavaszán történt. És 1973. december 7 -én temettük. ★ Esti Hírlap. 1975. február 28. Darvas József nevét veszi fel egy váci munkáskönyvtár. „ ... Darvas József is szívesen járt Vácra. 1.972 áprilisában az író születésének 60. évfordulóján a váci szocialista brigádok között köszöntötték a2 Olvasó Népért mozgalom kezdeményezőjét. A gyár üzemi könyvtára ma délután, ünnepség keretében felveszi Darvas József nevét.” Pető vári Gyula ISSN 0133—2759 (Váci: Hírlap)
