Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
\ W AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE« TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ára: 2.20 forint 1987. JANUÁR 31., SZOMBAT Az atomfegyver ellen Az MSZBT állásfoglalása Pénteken ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksége. Apró Antal, az MSZBT elnöke szólt az SZKP KB legutóbbi tanácskozásáról, majd a testület megtárgyalta a társaság VIII. országos értekezletének határozatából adódó feladatok végrehajtásának intézkedési tervét, és a mozgalom előtt álló idei legfontosabb tennivalókat. Ezt követően az ügyvezető elnökség állást foglalt a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének 1986. december 22-ei nyilatkozata mellett,' amelyben az SZBTSZ támogatásáról biztosítja a szovjet kormánynak a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezésének, és az atomfegyverek teljes megsemmisítésének tárgyalások útján történő rendezése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Az MSZBT állásfoglalása a béke megőrzéséért folyó küzdelemre mozgósítja a baráti mozgalom minden aktivistáját. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület, megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a szabály- sértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új jogi szabályozás az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, valamint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munka- védelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabály- sértések feltárása és szankcionálása. Egyes munkaügyi szabálysértések tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Minisztertanács rendelettel külön szabályozza. Az Elnöki Tanács áttekintette és megtárgyalta az 1986- ban elintézett állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar állampolgárság megszerzésére, megszüntetésére irányuló, megnövekedett számú kérelmekben a döntéseket az állampolgárságról szóló törvény érvényre juttatása és a nemzetközi BÉKEVÁGY A napocska a kép bal felső sarkából sütött, akkora sugarakkal, hogy szinte csiklandozta a szőke, csillagszemű, pálcikalábú, mosolygós szájú kislányt, aki piros tulipánt szorongatott a kezében. Egy formás, lombos fa alatt állt, amelyen egyszerre virítottak rózsaszín virágok és kék szilvák. Gir- be-gurba betűkkel rótt szó állt a rajzlap tetején: BÉKE. Hatéves Jutka lányom hozta az óvodában készült művet. A kép őt ábrázolta. Mi a béke? — kérdezte és leült velem szemben. Zavarban voltam. Az esti fürdetési, fogmosási, öltözési ceremónia közepette gyakorta a képernyő elé szögezi őket a látvány. Döbbent arccal figyelik a túszdrámákat rögzítő képsorokat a híradóban, a lebombázott házakból menekülő családokat, az emberi szenvedés megannyi, másodpercekbe sűrített tragédiáit. Tudják, hogy ez a háború, amely nem válogat; gyermeket, felnőttet, anyagi értéket elpusztít. Ám a békét — amiben élnek — csupán mindennek ellentéteként tudják felfogni. így van ez jól, magyaráztam lányomnak, a béke az a boldog nap, a te jókedved, a kék ég, a virág a kezedben. Rajzát lobogtaiva szaladt a szobába, engem viszont nem hagyott nyugodni a gondolat. Eszembe jutott, hogy vajon mikor válik a gyermekeinkben élő egészséges békevágy — amely csodálatosan derűs rajzokban is kifejezésre jut — panelek, sztereotípiák sorává Békegalamb, plakátszerű. földgömbön álló, egymás kezét fogó színes bőrű gyermekek az iskolások alkotásain. Az utóbbi években érezhetően átértékelődött a békéhez, a békemozgal- makboz való viszony. A passzív békevágy helyébe olyan tettek léptek, amelyek kis közösségektől, sőt egyes emberektől indultak el, jelezve, hogy nemcsak poiitikusok tehetnek valamit a megbékélésért, de mindannyian. Ezeket a spontán törekvéseket karolta fel az 1981 végén megrendezett X. országos békekonferencia, amely mérföldkő a hazai békemozgalom útján. Sok fiatal került a tanács tagjainak sorába, rendre alakultak a legkülönfélébb békeközösségek, amelyek egyéni színt adtak a mozgalomnak. Az utóbbi időben a nagy, olykor túlszervezett rendezvények helyett, a legfogékonyabb réteg — az ifjúság — számára különösen emlékezetes, érzelmileg és értelmileg egyaránt sokat adó összejöveteleken nyilvánult meg a békeakarat. Elég a sokkoló hatású árnyékfestésre — a hircsi- mai atomtámadás áldozatainak emlékére — gondolni, de ilyen volt az érdi békenap vagy a sziget- szentmiklósi fáklyás felvonulás is. A XI. országos békekonferencia — amely ma tartja ülését — előkészítése már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A béketanácstagokat kollektívák, üzemek, szövetkezetek, társadalmi és kulturális intézmények, békeklubok küldték a szervezetbe. Munkások, parasztok, értei miségiek, művészek, írók, popsztárok, papok, állami gondozott fiatalok éppúgy megtalálhatók a tagok között, mint. a magas tisztségeket viselő állami vezetők. k, csaknem négyszázan, péntek délután tartották alakuló ülésüket, ahol megválasztották az Országos Béketanács tisztségviselőit, s ahol megalakult az új elnökség. Mindezt azért, hogy a január 31-én reggel kezdődő konferencián, a délelőtti plenáris, illetve a délutáni hét szekcióülésen érdemi munka kezdődhessen, hogy minél több információt, ötletet, érzelmi töltetet kaphassanak a küldöttek egymástól a mozgalom gazdagításához. Móra Katalin (Az Országos Béketanács üléséről szóló tudósításunk a 3. oldalon.) egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szempontok indokolták. A határozatok meghozatalát a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek gondos előkészítő munkájukkal segítették. A kegyelem gyakorlására az. Elnöki Tanács részéről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes méltánylást érdemlő körülmény miatt — súlyos betegség, nehéz családi helyzet esetében — vagy más rendkívüli okból került sor. A kegyelmi eljárásban a döntések előkészítését az igazságügyi szervek a törvényességnek és jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezésről döntött, bírákat mentett fel. és választott meg az Elnöki Tanács. A Szovjetunióból Pártmunkásküídüttség Az MSZMP: Központi Bizottságának meghívására Viktor Rjabovval, az SZKP KB tudományos és oktatási osztálya helyettes vezetőjével az élen január 26—30. között szovjet pártmunkásküldöttség tett látogatást hazánkban, és tanulmányozta az MSZMP tapasztalatait a társadalomtudományi képzés és kutatás, terén. A vendégekkel — akiket fogadott Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Radios Katalin, a KB osztály- vezetője — Stark Antal, a KB osztályvezető-helyettese folytatott megbeszélést. A delegáció tagjai ellátogattak a budapesti pártbizottságra, a Művelődési Minisztériumba. New York i főpolgármester Tárgyalások Budapesten Edward Kochot, New Yorl város főpolgármesterét — ak rövid magánlátógatást tesz Budapesten — pénteken fogadd Várkonyi Péter külügyminiszter és Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A vendéggel megbeszélést folytatott Iványi Pál a Fővárosi Tanács vb-elnöke Edward Kochhal találkozót Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, i KB titkára és Szűrös Mátyá: a KB titkára. Magyarországi szlovákok Országunkban a szlovc nemzetiség példamutatóan ve te ki részét a szocialista ép tőmunkából az utóbbi évb; is. Szövetségüknek van CS' lekvési tere, tevékenységük nagy mértékben segítették Hazafias Népfront országos területi szervei, aktivistái - hangsúlyozták a Magyarorsz gi Szlovákok Demokratik Szövetsége országos válasz mányának pénteken, ; MSZMP KB Politikai Főisk Iáján tartott ülésén. A nemzetiség fenntart nélküli vállalása lassú fóly mat. Kibontakozásához a j gok deklarálása mellett, szü séges a nemzetiségi önbecs lés fokozása — hangsúlyoz Jakab Róbertné, a szövets főtitkára' a beszámolóhoz f zött szóbeli kiegészítőjében. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának ülése Fegyelmezett, magas színvonalú munkát ismert el a testület Tegnap ülésezett az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjain kívül részt vettek a tanácskozáson a fegyelmi bizottság tagjai, a városi, valamint a városi jogú nagyközségi pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesei, több nagyüzem vezetője, aki érdekelt volt a tárgyalt napirendek témájában. Az ülés első két napirendjénél Nagy Sande :r\ a megyei pártbizottság titkára, a többi napirendnél Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára elnökölt. A pártbizottság tagjai először Krasznai Lajos tájékoztatóját hallgatták meg az MSZMP Központi Bizottságának 1986. december 28-ai üléséről. Második napirenden Rágyánszki Pál, a Munkásőrség Pest megyei parancsnoka szóbeli beszámolót terjesztett elő a Munkásőrség országos parancsnoka Pest megyei szemléjének tapasztalatairól, a következő időszak feladatairól. A napirend tárgyalásán részt vett és felszólalt Nagy György, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese. Ugyancsak felszólalt Bállá János, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az MSZMP Cegléd Városi Bizottságának első titkára. Ezt követően a testület tagjai részletes^ mély elemzést hallhattak az 1986. évi munkatervi feladatok végrehajtásáról, a pártbizottság tagjainak munkastílusáról, munkamódszeréről dr. Balogh Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli előterjesztésében. A pártbizottság egyhangúlag tudomásul vette, elfogadta a beszámolót. Ugyancsak elfogadta a fegyelmi bizottság 1987-rc előterjesztett munkatervét, amelynek előadója Lányi Pál, a megyei fegyelmi bizottság elnöke volt. Dr. Balogh Pál szóbelileg tájékoztatta a testületet az 1986. november 27-ei pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. Krasznai Lajos személyi ügyeket terjesztett a pártbizottság elé. Csapó Sándort, aki az MSZMP Központi Bizottsága instruktora lett, egyhangúlag felmentette a testület a pártbizottsági és munkabizottsági tagsága alól és eddigi munkája elismerése mellett tudomásul ve'tte, hogy megválik az MSZMP Budaörs Városi Bizottságának első titkári tisztétől. Mint korábban tudósítottuk, a budaörsi pártbizottság a megüresedett tisztségre Sze- methy Lászlónét választotta első titkárnak. A tegnapi párt bizottsági ülésen a testület tagjai a megyei pártbizottság soraiba kooptálta Szemethy Lászlónét. Munkában, közéletben — mindenütt Pest megyében megszokott, hogy az irányító pártbizottságok, pártszervek időről időre értékelik a munkásőrök áldozatkész tevékenységét. 1988- ban azonban az értékelés eltért a megszokott módszertől. A Munkásőrség országos parancsnoka felügyeleti szemlét rendelt el tavaly Pest megyében, amely kiterjedt a megyei parancsnokság valamennyi alárendelt egységére, szakterületére. A tapasztaltakat elismerőleg értékelte az országos parancsnokság és véleményét 1986. november 4-én a megyei párt-végrehajtóbizottság előtt ismertette. A részletes, mindenre kiterjedő elemzés — mint Rá- gyánszki Pál mondotta — elsősorban azt nyugtázta, hogy a Pest megyei munkásőrök az MSZMP XIII. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság határozatai alapján dolgoznak. Mind a gazdasági, mind a politikai nevelőmunkában, kiképzésben példamutatóan helytállnak. Ebben segít az a kiváló kapcsolat, melyet a pártbizottságokkal, tömegszervezetekkel, más fegyveres testületekkel, intézményekkel kialakítottak. Megnyugtató, állapította meg a tegnapi tanácskozás is, hogy munkásőreink hadra foghatók, megfelelő harckészültséggel rendelkeznek, s nincs olyan feladat, amelyben ne lehetne számolni fegyelmezett magatartásukra. Csupán példaként említették az elmúlt időszakot, a nehéz időjárást, amikor az ipari, a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói, a magyar és a szovjet katonák, a lakosság mellett mindenütt ott voltak és segítettek a munkásőrök is. A munkásáröknek tekintélyük van a megyében. Mi másnak lenne köszönhető, ha nem e tekintélynek, hogy nincs hiányzó ember az állományban, s azok nagy része sem válik meg a testülettől, akik koruknál fogva már pihenhetnének. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra: az új gazdasági körzetek, egységek, esetleg települések bekapcsolása segítené a cserélődés folyamatosságát. Követni kell a társadalmi, a gazdasági élet és a környezet változásait. Mind a Munkásőrség Országos Parancsnoksága, mind a megyei párt-végrehajtóbizottság, s tegnap a pártbizottság is kifejezte a szemle, valamint az idei egységgyűlések értékelése alapján, hogy a munkásőrök nemcsak a gazdasági munkában, hanem a közéletben, a szolgálati feladatok teljesítése közepette is kiválóan töltik be szerepüket. Az állomány 76 százaléka tagja a pártnak, 66 százaléka szocialista brigádtag, 149 munkásőr szocialista bri- gadvezető, sok az újító közöttük és az állománynak több mint fele kiváló dolgozó. Sokan vállalnak tanácstagságot, szakszervezeti vagy KISZ- megbízatást, pedig önmagában munkásőri tisztük is eléggé leköti szabadidejüket. A gyakorlat bizonyítja annak igazságát, hogy a Munkásőrség politikai intézmény, harminc év előtti megalakulása óta folyamatosan a haza, a párt ügyét szolgálja. Közvetlen, őszinte emberi kapcsolatokat Dr. Balogh Pál, a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében jelenthette a pártbizottság tagjainak: az 1986-ra ütemezett, s az év közben jelentkező feladatokat végrehajtottuk. Ez az egyetlen örömteli mondat azonban sok küszködést, számos nehéz órát takar, hiszen feszített feladattervet tűzött a testület maga elé. A törekvés, a szándék, hogy a pártbizottság döntéseivel, állásfoglalásaival szolgálja a párt politikájának megvalósulását, érvényesítse vezető szerepét, erősítse a tömegbefolyását — Pest megye fejlődését. dolgozói élet- és munkakörülményeinek javítását —. nem volt hiábavaló. önmagában az, hogy a párt- bizottság hat alkalommal ülésezett, érvényesítve a demokráciát, s tizenöt napirendet tárgyalt, nem sokat árul el. De az már igen. hogy a tárgyalt témák hosszabb távra határozták meg egy-egy terület teendőjét, elvi és gyakorlati jelentőségű döntések születtek. A pártbizottság tagjai nemcsak a döntések meghozatalában, de azok végrehajtásában is elismerésre érdemesen vették ki részüket. A testület nagyobb része aktív, kezdeményező, kevesen vannak olyanok, akik passzívan visszahúzódnak. Az utóbbiaknál is fontos azonban, hogy változás következzen be — egyetlen felelős testületi tag aktivitása sem nélkülözhető ma a pártmunkában. Az aktivitásról szólva dr. Balogh Pál azt is hangsúlyozta, hogy az ülések vitái konstruktívabbá váltak, mind ritkábban fordul elő: valaki ne a napirend témájához szólna, hanem a fórumot csupán saját munkahelyi beszámolójára használja lel. A területi igényeknek megfelelően a pártbizottság tagjai rendszeresen részt vettek a városi jogú párttestületek ülésein, politikai rendezvényein. Tapasztalataikat természetesen a megyei testület hasznosíthatta munkájában. A megyei párt-végrehajtóbizottság tayaly 27 alkalommal ülésezett, 59 témát megtárgyalva napirendjein. SikerA testület természetesen az időközben adódó feladatokat is megtárgyalta, így májusban soron kívül foglalkozott a megye gazdasági helyzetével, orientálta az üzemeket és pártszervezeteket a cselekvésben, az alkalmazandó módszerek tekintetében. A zsámboki önállósodási törekvésekről is tárgyalnia kellett, állást foglalva, miként szolgálhatjuk leginkább a közösség érdekét. A konkrét helyzet konkrét elemzése alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a társközségeknek az eddiginél több segítségre van szükségük. Hasonlóan foglal-* kozott a párt-végrehajtóbizottság a KKMV csődbe jutásával, a megoldás módjával. Két alkalommal kihelyezett ülést tartott: Herceghalmon, majd Visegrádon, amikor is a területet érintő témát vitatott. A pártbizottság tagjainak munkáját segítette a rendszeres, mindenre kiterjedő információ, hiszen csak a beavatott, alapos információkkal rendelkező emberek tudnak hatásosan érvelni, cselekvésre mozgósítani. nek könyvelhető el, s a munkában sokat segít az, hogy időről időre visszatér a testület a korábbi határozat végrehajtásának ellenőrzésére, s ha szükséges, egy-egy téma újbóli megvitatására. A témáknak — jelenlegi helyzetünkből következik — egy- harmada gazdaságpolitikai, csaknem egynegyede ideológiai problémákkal összefüggő napirend. Eredményesen szolgálta a munkát az az új rendszer, amelyet tavaly év eleje óta alkalmaznak; a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjai egy- egy terület segítéséért felelősek, s behatóbban ismerkedhettek ezáltal az ottani munkával. A gyakorlatot idén is folytatják, azzal a változtatással, hogy mindenkit új területre irányítottak. A pártbizottság mindenkor tág teret biztosított az őszinte, nyílt vitának —, ez a stílus, a demokrácia érvényesülése az alapja annak a pártegységnek, kiegyensúlyozott munkának, ami jellemzi a testületeket. Jó lenne azonban, állapították meg a tegnapi tanácskozáson, ha a pártbizottság tagjainak több ideje jutna az emberekkel való közvetlenebb és gyakoribb találkozásra, eszmecserére, gondjaik megosztására. Dicsérettel illették a pártapparátus tevékenységét is, hiszen a tartalmas előterjesztésekben, a határozatok megva(Folytatás a 3. oldalon.) A beavatottak tudásával
