Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1987. JANUÁR 31., SZOMBAT Kínosét terem a körösi homok ÍJ utat kereső kertmesterség ként írjuk le: a Kőrösön ter­mett zöldség- és gyümöics’.ö­Generáciák példaképei Náluk örökség a gyermeknevelés A másfél évszázad alatt fo­galommá vált nagykőrösi kertkultúráról alkotott kép­zetek örökösen nosztalgiát ébresztenek a tősgyökeres körösiek lelkében, s ezt az érzést alighanem sokáig örö­kölni fogja az egymást köve­tő nemzedék. Nehéz elfogad­ni a valóságot, beletörődni a tényékbe, hogy eme hajdanán oly nagyra tartott tevékeny­ség híre ország-világ előtt megkopott, s vidékünk a bel­terjes mezőgazdaság átlag- övezetévé alacsonyodoít. Alapmodell Nem azért, mintha a kert­mesterség napja leáldozni ké­szülne, épp ellenkezőleg, a kertet alapvetően kenyérke­reső foglalkozásként műve­lők mellett lassanként a mun­kásnak, a hivatalnoknak, :s jövedelemkiegészítő forrása, 6őt bizonyos fokig testet-lelket építő szórakozása lett a ker­tészkedés. Ám, az alig húsz év alatt végbement szerkezeti változások alaposan átfor­málták a kertművelés arcu­latát, s eleinte úgy tűnt, funkcióját is. A kezdeti önellátó tevé­kenységből hamarosan áru­termelés, méghozzá igen aktív árutermelés lett, de ennek objektív gazdasági okairól alighanem fölösleges most új­ra beszélnünk. A lényeg, hogy az egykori bolgárkerté­szetek helyén, a nagyüzemi művelésre alkalmatlan terü­letekről ma közel négyezer kiskert ontja az árut évente közel 8—10 ezer tonna zöld­séget, gyümölcsöt. De kik dolgoznak ezeken a földeken? Sajnos, az az igazság, hogy a kertművelők között igen ke­vesen vannak már, akik év­tizedek tapasztalataival fel­vértezve felsőfokon értenek e munkához, összehasonlítás­Az idei teho-útépítési dosz- szié újabb ülés anyagával gazdagodott. Mint beszámol­tunk róla, a közelmúltban két tanácsi bizottság, a városfej­lesztési, valamint a számvizs­gáló és pénzügyi már javasla­tot tett — a beérkezett pá­lyázatok alapján — az idei építésre. A téma -iránt érdek­lődőknek ajánljuk, vegyék elő lapunk január 20-1, keddi számát, s egy tollat is: ugyan­is maris javítani kell a vál­lalásokon, s az egy családra jutó, azaz felajánlott össze­geken. Az együttes bizottsági ülést követően a tanács vég­rehajtó bizottsága is ülést tartott. A városi terv tágu­lásával kapcsolatban a testü­let úgy foglalt állást, minél több út épüljön, ne szakadjon meg a soha nem tapasztalt lendület. Am az is nyilvánva­ló, minden méter úthoz pénz kell, méghozzá nem is kevés. Ebből pedig következik, hogy minden fillér szárúit, s egye­lőre ezek közül is a lakossá­gi felajánlások növelése a járhatóbb út. Ügy tűnik, ér­demes számítani erre a for­rásra. Mint már említettük, több utcában újabb felaján­lások születtek, s ezek máris módosítják a rangsort, eme­lik a százalékokat. Arról is szólni kell, hogy bár a Kini­zsi utca viszonylag jól áll, ott mégsem építenek utat, ott építik meg a Kossuth Lajos Általános Iskola leendő alsó tagozatos főépületét. Addig, megnek alig egyharmada származik csak az erejükben, tudásukban igazán bízók kertjeiből. A többség tehát most tanulja a kertművelést! Nyilvánvaló, hogy ezen a szakmai sainvonaion csak ál­modni lehet a hajdanán volt hírnévről. De szerencsére voltak és vannak, akik nerncsak ál­modoztak róla. Kereken 15 éve, hogy 23 kertbarát meg­tette az első lépéseket egy olyan szervezet létrehozására, amely nemcsak formailag, ha­nem a szakmai színtéren is összefogja, segíti a várost övező zártkertek tulajdono­sait. Ma 108 tagja van e B. Tóth Ferenc nevét viselő, és az Afész kebelén működő kerté­szeti szakcsoportnak, vagy ha jobban tetszik az elnevezés. kertbarát körnek. Tevékeny­sége, eredményei szerint alapmodellje lehet a modern kertgazdálkodásnak. Termény­bemutatók, sikeres kiállítások hosszú sora fémjelzi, hogy kincset terem a körösi homok, jóllehet, nem mindenki képes feltárni értékeit. Közgazdászszemmel Az volt tehát elsősorban a kertbarátkor célja, hogy a gyakorlatban is megmutassák, mire képes a szaktudás, a szorgalom és az akarat. _ E j obbító szándékú kisugárzás nem maradt hatástalan a kör­nyezetre. Ám mégis az a vé­lemény, hogy az elmúlt más­fél évtized nem hozta meg azt a sikert, amire kezdettől fogva vágytak, arra, hogy a formálni szánt közeg velük azonosuljon. Meg kell mon­dani a mintakertek gazdái ma is csak egy parányi ki­sebbséget alkotnak a kertész- kedők nagy táborában. amíg tart az építkezés — elő­reláthatóan 1988-ig —, nyilván nincs értelme kis teherbírású utat építeni, amit a nagy, ne­héz építőipari gépek, teher­autók tönkretennének. A minapi összejövetelre az érintett pályázók, a körzetek tanácstagjai jöttek el. Détári Endre emelte elsőként a té­tet: a Pozsonyi utcaiak csa­ládonként 10 ezerről 15-re módosították felajánlásukat. Emellett tudni kell, az utca teljesen közművesített, tehát csak az aszfaltkígyó hiányzik róla. S az eddigi bekötések — még ha most nem is számí­tanak — jelentős anyagi ter­het jelentettek, hiszen a gáz tízezer, a csatorna tizenöt— húsz ezer forintot jelentett eddig is családonként. Felkerült a listára a Zrínyi utca bevezető szakasza. A PVCSV ugyanis 150 ezer fo­rintot rakott a kalapba, az­után a lakók is kinyitották a bukszákat, így a legmaga­sabb százalékot mutatták fel. A Május 1. utca tanácstagja, dr. Lengyel Ádám is bejelen­tette. újabb négy családnál járt, akik 10-10 ezer forint­tal támogatják az akciót. A Biczó Géza utcaiak közül is négy család jelezte ugyanezt. A végleges döntés a tanács­ülésen születik, február 5-én. Addig is.' a tanácstagok szer­veznek tovább, mert lényeges, hogy minél több pénz jöjjön össze, az ugyanis növeli az esélyeket. B. O. Igaz, nem olyan könnyű do­log felzárkózni. Manapság fő­leg nem, amikor még maga a kiub is olyan sajnálatos gondokkal küzd, mint a meg­felelő szaporítóanyagok hiá­nya, az emelkedő költségek, a piaci kiszolgáltatottság, a minőségi áru el nem- ismert volta. Olyan problémák ezek, amiket nemigen lehet egyik napról a másikra felszámol­ni, orvoslásukhoz már nem elégségesek — bár kétségte­lenül hasznosak — a felszí­nes tapasztalatcserék, a ha­gyományos témák boncolgatá­sa. A kertművelést is egyre in­kább a földművelés tudomá­nyának legfrissebb eredmé­nyeire lehet és kell építeni. De tulajdonképpen már ez is ke­vés. A kertésznek, de különö­sen annak a csoportnak, amely keresi a kiutat, és koordinál, közgazdászszem­mel is látnia kell a világot, e képesség nélkül nincs rugal­masság, nincs fejlődés. Szemléletben, módszerekben egyaránt a megújulásra van tehát szükség, s ha szabad így fogalmazni, a fiatalítás is csak előnyére válik a klub­nak, hiszen az új szisztémá­kat, az ésszerű kockázatot jobbára a friss erő képes vál- laira venni. Korántsem szán­dékunk ezzel az idősebbek tetteit lebecsülni. Olyan em­bereket találunk ma is a klubban, és városszerte, akik­nek szervező ereje, szaktudá­sa nélkül nemhogy színvona­las klubélet nem létezne, de talán maga a szakcsoport sem. Molnár László az egykori áfész-elnök, alapító, Csikai Pál, Szabó Dénes, dr. Szarvas László, dr. Balanyi Béla és sorolhatnánk sokáig a tevé­keny emberek neveit, és azo- két is, akik sajnos már nem vehetnek részt e nemes mun­kában, mint a közelmúltban elhunyt dr. Szegedi Sándor, Rovó István, és Kopa László. Természetesen nem is első­sorban a szakcsoport tagjai­nak hánytorgattuk fel, ők kezdik már érezni, hol szo­rít a cipő, inkább azokhoz a kívülállókhoz szóltunk, akik tenni szeretnének a körösi kertkultúra jövőjéért. Nem véletlenül 'kerültek szóba a gondok — mi tagadás eléggé élesen — a legutóbbi évzáró­nyitó taggyűlésen, amit pedig inkább amolyan ünnepi han­gulatúnak szántak. Persze volt miért ünnepelni is. Somogyi Imre-plakett Csípő Balázs a HNF városi bizottságának titkára adta át a szakcsoport kollektívájának a Kertbarátok és Kistenyész- tők Országos Szövetsége elis­merését, a Somogyi Imre-pla- kettet. Ugyanezt a kitüntetést kapta most Csikai Pál elnök, nyugalmazott biológiatanár, 80. születésnapja alkalmából a kertkultúra fejlesztésében szerzett érdemeiért. My. J. SZOMBATON A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor; Marica grófnő. Bér­letszünet. A Kamaraszínház­ban este 7 órakor: A vágy villamosa. Jacobi Viktor bér­let. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor és este 7 órakor: Csárdáskirálynő. ★ SZOMBATON A nagyteremben: Balfácán. Előadás 5 és 7 órakor. Jó dolog, ha az ember tud­ja, hol a helye, mi a feladata abban a környezetben, amely­ben él és dolgozik. Akire ez a megállapítás vonatkozik, az rendszerint szereti a munká­ját, ez pedig általában úgy lehetséges, ha ért is ahhoz, amit csinál. Az ilyen ember megkapja azokat a hétközna­pi kisebb-nagyobb sikerél­ményeket, amelyek segítenek túljutni az emberi és szakmai problémákon. A sikeres em­ber pedig nagy hatással le­het a közvetlen közelségében élőkre, az általa vezetettekre, neveltekre, a munkatársakra, barátokra, családtagokra. S talán nem is veszi észre, hogy példaképpé vált, hogy tisztelik őt magát és a hiva­tást, amelyet gyakorol. Fodor Ferencné, a nyárs­apáti napközi otthonos óvoda vezetője is ismert olyan nagy­szerű embereket, akik idővel példaképeivé váltak. A hiva­tásban a példamutató elődök s a családban a követésre méltó szülők — az ő esetében azonosak. A ma ötvenhét éves édes­apja 1955-től 1971-ig volt Nyársapáton iskolaigazgató — ő és az akkori tanácselnök, Farkas Lajos kezdeményezték az intézmény felépítését. A Kinizsi labdarúgó-szak­osztálya összevont vezetőségi és játékosértekezletet tartott, melyen megtárgyalták a tava­szi bajnoki idényre való fel­készülés teendőit, problémáit. A múlt évben, a bajnoki rajt előtt csak nehezen állt össze a csapat, a cél megfontolt volt: középmezőny, kiesési gondok nélkül. A szakosztály­vezetőség jó szervezése, a já­tékosok' megfelelő akarása, a jó csapatszellem kialakulása eredményeként a Kinizsi lab­darúgócsapata az őszi szezont rosszabb különbséggel, a má­sodik helyen zárta. 1. Sülysáp 13 7 3 3 27-11 17 2. Nagykőrös 13 7 3 3 25-21 11 3. BugVl 13 7 2 4 22-14 lt 4. Tápiöszecső 13 7 1 5 18-17 13 A számok, önmagukért be­szélnek, nagy küzdelmek, jó mérkőzések várhatók tavasz­A stúdióteremben: A ba­romfiudvar réme. Színes ma­gyar mesefiim, fél 4-kor. Első kétszáz évem. Színes magyar film, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyieremben: Balfácán. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A ba­romfiudvar réme. Színes ma­gyar mesefilm, fél 4-kor. Első kétszáz évem. Színes ma­gyar fi! í, fél 6-kor. Az óvónő férje házasságuk előtt tanító volt. Délelőtt technikát tanít, egyébként al­sós napközis gyerekekkel fog­lalkozik. Tizenkét éves Feri fiuk még nem választott vég­legesen szakmát. Tizenhat éves Zsuzsanna lányuk..közép­iskolai tanár szeretne' lenni matematika—fizika szakon, most harmadikos gimnazista Nagykőrösön. rmri 3SUS Tehát megvoltak s megvan­nak az egymást követő gene­rációk életútját meghatározó példaképek a famílián be­lül, azok az emberek, akik a gyermeknevelés szeretetét át­örökítették. De ugyahígy volt is, van is, és lesz is, aki át­vegye s továbbvigye a szép és nemes örökséget, a pedagógu­si hivatást. Érdekes és párját ritkító a vezető óvónő pályafutása is. Hatvannyolcban államvizsgá­zott a kecskeméti óvónőkép­zőben. S mert Nyársapáton akkor még nem volt óvoda, először Ceglédbercelen állt munkába. Hetvenben megszü­letett a kislánya, otthon ma­radt vele gyesen. A követke­ző évben megnyílt a nyárs­apáti óvoda egy gyermekcso­porttal. Akkor két technikai dolgozót is kapott segítségül. Tehát hárman gondozták, r.e­Marosfi György szakosztály- elnök elismeréssel értékelte a csapat őszi teljesítményét; do­bogós helyet vár, de bízik ab­ban, hogy a játékosok is lát­ják, érzik a nagy lehetőségei, a,szurkol ók is a csapat mellé állnak és a bajnoki cím is megszerezhető. Ezzel a lendü­lettel kell megekezdeni a fel­készülést a játékosoknak ön­maguk tekintélyéért, megbe­csüléséért, a város hírnevéért és a sikeres szereplés érdeké­ben. A konzervgyár vezetősé­ge a megfelelő feltételeket biztosítja. Bodroghalmi János ügyve­zető elnök ismertette a Nk. Kgy. Kinizsi Sportkör helyze­tet, a megyében 250 sportkör közül a negyedik. NB I-es kosárlabdacsapat van. a kézi­labdacsapata előrelépett 'a megyei első osztályba, van or­szágos válogatott atléta, b'ir- kózóbajnokok, tizenegy szák­osztályban ezer versenyző. A sportélet fejlesztésével, támo­gatásával a város vezetősége a legmesszebbmenően foglal­kozik. A labdarúgás a legnép­szerűbb sportág, a megyei el­ső osztályba való feljutás még inkább növelte a város, a konzervgyár és a sportkör te­kintélyét. Zátony László edző röviden, értékelte az őszi teljesítmé­nyeket, a 2. hely a jó álló­képesség, a technikai és lak tikai fejlődésnek köszönhető, de ehhez jött a játékosok ré­széről a helyes magánétel;, a mérkőzésekre való készülés. Bevált a heti két — de na­gyon intenzív — edzés, plusz vélték az emberpalántákat 1977-ig, amikor a pedagógus házaspár másik szolgálati la­kást kapott, a régi lakás át­alakítása után pedig a máso- .dik csoportot is elhelyezhet­ték. Akkoriban készültek el a mellékhelyiségek s egy falat- nyi iroda, s a nagyobb gyer­meklétszámot már három óvónő és két dajka (látta el. De még mindig kicsinek bizonyult a gyermekintéz­mény. Volt közben 2—3 olyan évük, amikor 156 százalékos­ra nőtt a feltöltött^g. S mert a helyiek ebbe nemtörődhet- tek bele, a lelkes lakossági összefogás révén helyet ka­pott ugyanabban az épület­ben a harmadik csoport is. Azt tehát láthatjuk, hogy milyen hatások terelgették Fodornét az óvónői pályára, s hogyan lett Nyársapáton az első óvoda első dolgozója s vezetője. Ha egy kicsit visz- szakanyarodunk az időben, s őt magát is megszólaltatjuk, meggyőződhetünk arról, hogy nem véletlenül lett annyi em­bernek — többek között a sa­ját lányának — példaképe. — Mindig Is óvodában sze­rettem volna dolgozni. Mert imádom a. gyerekeket, külö­nösen a három-hat éveseket. Nagy türelmem van a kicsik­hez, mindig megtalálom ve­lük a közös hangot. . Tizennyolc éves voltam, amikor felvételiztem az óvó­nőképzőbe. Akkor megkérdez­ték, hogy mi lesz velem, ha mégsem vesznek fel. Erre én visszakérdeztem, hogy hány éves korig lehet jelentkeznem. Kiderült, hogy harminchat év a korhatár a pályakezdésben. Erre én azt mondtam, hogy akkor minden évben jelent­kezem, egészen harminchat éves koromig! De fölvettek!... Ügy látszik, megértették az iskolában, hogy én erre a hivatásra tettem föl az élete­met — mondta Fodor Ferenc­né, egészen átszellemülve az egykori emlékek hatásától. Otthonában ismerkedtem meg a pedagóguscsaláddal. Nagylányuk, Zsuzsanna is otthon volt akkor, s megfi­gyeltem, mennyire tetszenek neki édesanyja gyermek- és pályaszeretettől átfűtött sza­vai. Azt hiszem, az a beszélge­tés az édesanyjával Zsuzsan­nában is mély nyomokat ha­gyott, amiket, majd ha eljön az ideje, talán ő is átörö­kít ... Aszódi László Antal az edzőmérkőzések. A bajno­ki rajtig, március 15-ig 24 ed­zés lesz, ebből 10 kétkapus mérkőzés, 6 már le van köt­ve, öt hazai pályán lesz. Az ifjúsági pálya már a város­gazdálkodási vállalat és a konzervgyár dolgozói által jól szervezett munkával nagyon jól le van takarítva. Február 1-jén, vasárnap 12 órakor Kinizsi ifi—Abonyi ifi, délután 2 órakor Kinizsi— Abony felnőttmérkőzés lesz. P. S. Szombaton: Kézilabda: Pe­tőfi iskolai tornacsarnok, 8.30: általános iskolás fiú Petőfi Kupa villámtorna. Vasárnap: Asztalitenisz. Sportotthon tornacsarnok. 8.30: Kinizsi II.—Szentendrei Pető­fi II. és Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Szentendrei Petőfi ifi, megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Kézilabda. Toldi-tornacsarnok, 14 órától: a férfi Toldi terem­torna második játéknapja. Labdarúgás. Petőfi-tornacsar- nok, F.30: Törteli Tsz—Toldi, 9.20: Konzervgyár—Arany Tsz, ‘10.10: Ceglédi Tangazdaság— Vízmű. 11 óra: Volán TBF— Városgazdálkodás. 11.50: Pe­dagógusok—Kocsér, 12.40: Ka- > • ratetétlen—Iparcikk-keres­kedők, városi körzeti kispá­lyás .öregfiúk teremtorna­mérkőzés. Ifjúsági sportteloD, 12.30: Nk. Kgy.' Kinizsi ifi— Abonyi Tsz SK ifi, 14 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Abonyi Tsz SK, előkészületi mérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap; Teho-út: módosítás! Csütörtökön dönt a tanáss szál. Színház- és moziműsor Marad a diák, ha farag A Kossuth Lajos Általános Iskolában is szeretik a gyerekek a technika tantárgy óráit. Nincs ezen mit csodálkozni: ebben a karban fogékonyak a tanulók, s itt kiélhetik fúró-faragó szenvedélyüket. Képünk a 7/a osztály foglalkozásán készült, ahol Öller Jánosáé vezetésével a gyakorlókért részére gyár­tanak munkadarabokat. (Varga Irén felvétele) Kéglinek a bajnoki idényre

Next

/
Thumbnails
Contents