Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

A PEST MEGYEI ——-------—~—--- .............. H ÍRLAP KÜ LÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1987. JANUÁR 31., SZOMBAT Konzervnyitó balta Ritkán száguld jón át a városon Manapság sajnos a tűz és egyéb káresetek statisztikája egyre ijesztőbb emelkedést mutat. A szomorú események­hez gyakran riasztják a tűzol­tóságot. Eddig egy-egy komoly karambolnál többször Buda­pestről, Szolnokról. Kecske­métről várhattak segítséget — megfelelő helybéli berendezés híján — az arra rászorulók. Az emberi figyelmetlenséget, gondatlanságot, felelőtlenséget képtelenség máról holnapra megszüntetni. Szemre is tetszetős Ezért adhat némi megnyug­vást a Csepel 744-es műszaki mentőszer — tulajdonképpen egy csaknem minden mentő­eszközzel felszerelt autó — amellyel a ceglédi tűzoltópa­rancsnokság gazdagodott. Ezzel a masinával lényegesen javul a beavatkozás gyorsasága. Az egyáltalán nem mindegy, hogy a súlyos sérültet percek alatt vagy vontatott, idegtépő órák múlva mentik ki. Szinte nem létezik akadály — persze lakó­házi mértékkel mérve —; ma­gasság, mélység, a beton és vas sem tarthatja fel mentés köz­ben ezt a csodagépet. A szemre is tetszetős kolosz- szus közel 6 millió forint ér­tékű. A Csepel Autógyár sa­ját konstrukciója, amelyben több NSZK, svéd gép és fel­szerelés található. így például egy' speciális balta, amelyről a gyanútlan szemlélő el sem tud­ja képzelni, hogy nem keve­sebb, mint 100 művelet elvég­A múlt évben állt üzembe a ceglédi lűzoltóparancsnokság új műszaki mentője. Az univerzális, speciális felszerelésekkel el­látott mentőszer a gyakorlatban is jói vizsgázott. Mózes Ist­ván tűzoltó törzsőrmester — képünkön — a használat utáni karbantartást végzi. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) zésére alkalmas. Még konzerv- nyitóként is lehet használni. Egy személygépkocsi tetejét két perc alatt könnyűszerrel felnyithatja veié a kezelője. Ez a gyorsaság a bentrekedt sérült életét jelentheti. Rend­kívül fontos az a generátor, amelyről számos gép működ­tethető, s az sem okozhat prob­lémát, hogy 380 vagy 220 vol­ton üzemeljen. Vasat harap Nappali fényességet áraszt az a 4 ezer, wattos berende­zés, amely a tűzesetek helyszí­nét világítja meg, s ideálissá teszi a látási viszonyokat. A Levelesládánkból Az olvasó „veszi” a lapot Aki hivatásul választotta a közvélemény tájékoztatását, mindig figyel írásai vissz­hangjára. Noha sokszor ugyanarról a témáról hom­lokegyenest ellenkező véle­ményt alakítanak ki az olva­sók, mégis az ő meghallgatá­suk, gondolatmenetük meg­ismerése lehet a publicista iránytűje. A közgondolkodást csak úgy lehet formálni, fej­leszteni, ha tudjuk; ki mire gondol, amikor ugyanarról be­szélünk. Olvasóink levelei fontosak számunkra. A névvel, lak­címmel ellátottak persze be­csesebbek, mint a névtelenek, de az utóbbiakat sem dobjuk olvasatlanul a papírkosárba. Már csak azért sem, mert elő­fordul, hogy azoknak is van valóságmagjuk, és bízunk benne, hogy legközelebb is­meretlen olvasónk, sem bur­kolózik majd a személyét el­fedő homályba. Tarnóczy Jánosné ceglédi olvasónk az Óvodák, iskolák, figyelem című íráshoz fűzött véleményt mint járókelő. Észrevételeit érdemes meg­szívlelni. Arról ír, hogy a gyerekek és — főleg '— az idősebb kerékpárosok sza­bálytalanul és figyelmetlenül közlekednek, A havas, jeges, csúszós utak sok balesetve­szélyt. rejtenek, egy sereg gye­rek mégis biciklivel kerekezik reggelenként. Általános hiba, hogy a biciklisták figyelmet­lenek, nem jelzik irányváltoz­KÖSZÖNETNYILVANITAS. Há­lás szívvel mondok köszönetét mindazoknak a kedves rokonok­nak, jó szomszédoknak és isme­rősöknek, akik felejthetetlen, drá­ga, jó férjem, temetésén megje­lentek, utolsó útjára elkísérték. Megköszönünk minden koszorút, minden szál virágot, valamint azt, hogy mély gyászomban együttér­zésüket fejezték ki. ÖZV, SZABÓ FEKENCNÉ. tatási szándékukat. Nem ár­tana, ha a gyerekek és a fel­nőttek körében hatékonyab­ban terjednének az alapvető közlekedési ismeretek. Magát megnevezni nem kí­vánó olvasónk állítása sze­rint „sok száz városlakó ne­vében és érdekében” fűzött észrevételeket a Ceglédi Hír­lap január 7-i számában megjelent Az együttélés sza­bályai című cikkhez. Tapasz­talata szerint a tanácsrende­letről szóló ismertetést csak azok nem olvasták, akik ed­dig sem tartották be és az­után sem fogják. Bizony szép számmal vannak, akik az er­kélyekről mindenfélét leráz­nak, de vannak olyanok is, akik az ott összegyűlt szemét eltávolításáról feledkeznek meg. „Véleményem szerint a töb­bi lakó életét sokszor megke­serítő rongyrázókat is rá le­het szoktatni vagy rá lehet kényszeríteni a társadalmi együttélés szabályainak be­tartására ... Mert mire hasz­nálják sokan az erkélyt? Az idős, nehezen mozgó emberek ott levegőznek, mások kötö- getnek, olvasnak, családi ösz- szejövetelekre készülődve a háziasszony az éléskamrát vagy a hűtőszekrényt az er­kéllyel kénytelen kibővíteni” — írja olvasónk, aki ú.sy gon­dolja, hogy túl elnézőek va­gyunk a környezetszennye­zőkkel szemben. Rossz mun­kamegosztás az, hogy amíg a népfront szervezi a tisztasá­gi akciókat, addig mások há­borítatlanul szennyezik a vá­rost. „Kérjük, a sajtó is tegyen többet városunk tisztaságáért, környezetünk védelméért” — óhajtja olvasónk, és ebben egyetértünk, mert eddigi írá­sainkban is ez a szándék ve­zérelt bennünket. T. T. Kozma Sándor utcai 10 eme­letes lakóház tűzeseténél — a napokban történt — mutathat­ta meg a füstelszívó, hogy va­lójában mire képes (percen­ként 400 köbméter levegő cse­réjét oldja meg. Ha már a le­gekről beszélünk, a Wetter- párna sem akármilyen telje- ítményű, 11 centiméter magas­ságba egy harckocsit fel lehet vele emelni. Ahogy a beépített búvárszivattyú is többszörösét produkálja, mint a hagyomá­nyos masinák. Akár 30 méte­res mélységből el lehet távo­lítani vele a vizet. Különösen autó- és vasúti baleseteknél nélkülözhetetlen a motoros, illetve hidraulikus gyorsvágó — utóbbinak a 10 centiméter vastag vas áthara- pása sem gond —, valamint a lángvágó apparátus. Természe­tesen számos kézi szerszám vár bevezetésre a mentőszer fel­szerelései között, a csörlőktől kezdve, a kisebb teljesítményű darukon keresztül, olyan apró­ságig, mint a fadugó. Indulásra kész Fél éve már indulásra kész a csodagép. Szerencsére eddig igazi nagy produkcióra nem volt lehetősége. Egyébként uni­verzális személyzet vállalkoz­hat az irányítására — ezért nem működhet napjainkban még folyamatosan. A ceglédi tűzoltók reménykednek, hogy 1987-ben megvalósul az — amikor szükség van a segít­ségre —, hogy az év minden órájában bevethetik. Főképp rajtunk múlik, hogy minél ritkábban száguldjon át a vá­roson. F. F. Klubfórum Világosodik a Mizsei út A ceglédi tanácstagok nem­régiben megalakult klubjának legutóbbi foglalkozását fórum töltötte ki. A tanácsi tisztség- viselők részvételével zajló összejövetelen a testületi és az apparátusi munkát érintő, s így csupán szűkebb körök ér­deklődésére számot tartó kér­dések és válaszok mellett ter­mészetesen a város ügyei is szóba kerültek. Az 51-es számú (öregszőlő­beli) körzet tanácstagjának Írásban benyújtott megállapí­tása szerint közlekedési szem­pontok és a gázvezetési ter­vek miatt föltétlenül szüksé­ges lenne véglegesen kinyitni az Öreghegyi utat. Sós János tanácselnök-helyettes válaszá­ban elmondta, hogy a város­ban jó néhány hasonló szi­tuáció vár megoldásra. Ami az öreghegyi utat illeti, hát­ráltatja a cselekvést, hogy előbb két ingatlant ki kell sa­játítani. Ehhez milliós nagy­ságrendű összegek szüksége­sek, ám ilyesféle feladatokra csupán 10 ezer forintot irá­nyoz elő az idei pénzügyi terv. Ettől függetlenül az igény jogosságát nem lehet kétség­be vonni. A kisajátításra, va­lamint a munkálatokra 1988- ban sor kerül. A Pesti út külső részén lakók járdát és közvilágítást kérnek. Kérnek mások is, de kevesen kapnak. A közvilágí­tás egy csomó helyről hiány­zik, látványos változás idén mégsem lesz. Sürgetőbb a zebrák ügye. Pillanatnyilag éppen kilenc darab szabályta­lanul felszerelt gyalogátkelő­hely található Cegléden. Sza­bálytalanok, mert nem lóg fölöttük sárga fényű lámpa. A megyei tanács már ki is adta a határozatot a lámpát- lan gyalogátkelőhelyek meg­szüntetéséről, úgyhogy itt a cselekvés ideje, erre kell a pénz. Ami marad (400 ezer forint), azt a Mizsei út kon­zervgyári szakaszának kivilá­gítására szánják, a Pesti út pedig 1988-ban kerül sorra. A tanács addig is arra ösz­tönzi az ott lakókat, hogy lás­sanak neki társadalmi mun­kában a járda elkészítésének, megkapják a szükséges anya­got. V. S. Több sertést a háztájiból A zökkenőmentes hazai el­látás és az exporttervek tel­jesítése érdekében a háztáji gazdálkodás továbbra is támtK, gatást élvez, amely elsősor-' ban a nagyüzemek segítség- nyújtása keretében valósul meg. A Ceglédi Állami Tangaz­daság működési területén a háztájiban folyó sertéste­nyésztést integrálja, és gon­doskodik a megfelelő táp- és takarmányellátásról is. A ko­rábbiakban évente tízezer hí­zott sertést vásárolt fel a gazdáktól. 1986-ban a sertés­hizlalási kedv jelentősen csökkent, ezért csak 7500-at tudtak átvenni. 1 1987-ben új megoldásokkal próbálkoznak. Szerződéses partnereiknek szavatolják, hogy saját takarmánykeve­rőikből folyamatosan egyen­letes minőségű tápokhoz jut­hatnak. A 90—120 kilogramm súlyú sertésekért az átvételi áron és az időszaki feláron kívül kilónként további egy forintot fizetnek.^ A gazda ké­résére malacait megvásárol­ják, és kihelyezik bérhizlalás­ra, ezzel is anyagi segítséget nyújtva a vállalkozónak. Ahol a környezet, az állat­tartásra szolgáló hely megfe­lelő, oda bérhizlalásra mala­cokat helyeznek ki, és a tá­pot is megelőlegezik. Bevált az ömlesztett táp forgalmazá­sa, mert ezzel a gazdák ser­tésenként 80—100 forintot ta­karíthatnak meg a göngyöle­gen. Ha lesz vállalkozó, a CÁT szívesen nyit további tápböltokat, amelyeket ugyan­csak ömlesztett eleséggel lát­nának el. Az átvevő hálózatot kiterjesztik Jászkarajenőre is, és a tápboltok vezetői — a CÁT megbízása alapján — szerződést köthetnek a gaz­dákkal. Az előzetes számítások sze­rint az ömlesztett táp etetésé­vel, a garantált minőségi fel­árral sertésenként körülbelül 200 forinttal nő a jövedelme­zőség, a Penomah által Petőfi a presszóban A kis presszóban telt ház volt. Jobbára fiatal párok hú­zódtak meg a bokszok rejtel­mes félhomályában. Tudom, tapintatlanság volt az egyik asztalhoz odakéredzkednem, de a maró hidegben tanácso­sabb meleg helyen várakozni. Igyekeztem jegyzeteimbe mé­lyülni, s azt a látszatot kelte­ni, hogy a munkámon kívül se nem látok, se nem hallok semmit. A fiú nem zavartat­ta magát, szenvedélyes hangú verseket szavalt partnerének. 4 lány kellő áhítattal hallgat­ta, csillogó szeme a fiú arcán pihent. — Minden versemet neked írom — súgta a fiú hévvel, s közelebb húzta magához a lányt. — írtál olyat, amit még nem hallottam? — írtam — válaszolt pi­rulva a fiú, s ismét verselés­be kezdett: — Szerelmes va­gyok én, vagy tán tűzbe es­tem? Kern tudom, de igaz, hogy ég a testem, lelkem. Megvallom: nem első bennem a szerelem, de hogy utolsó, arra esküdhetem ... — Eddig ez a legszebb — lehelte a lány ellágyulva, s egy hosszú csókkal jutalmazta a versbe szedett vallomást. Elhült bennem a vér, de nem moccantam. A boksz fe­letti sárga lámpa egy diszkrét pulckanó hang után megszűnt világítani — bár eleget lát­hatott és hallhatott már, de ez neki is sok volt. Lehet, hogy tudta, ezt a verset Pe­tőfi Sándor írta? Az idegen toliakkal ékeske­dő fiú azért mégis rokonszen­ves' volt nekem, mert ha köl- csöngondolatokkal tette is a szépet, legalább igényes for­rásból merített, s ez a „jő vagy nálam’’-nál mégis több.. Szendrődi Judit meghirdetett áremelésen fe­lül. Ha beválik ez a módszer, akkor a vemheskoca-kihelye- zést is integrálják. A maia­kat garantált áron visszavá­sárolják. A következő évek­ben szeretnének legalább 15 ezer hízott sertéshez jutni a háztáji gazdaságokból. Hétfőn tanácsülés A városi tanács február 2-án, hétfőn délután 2 órakor a városháza nagytermében ülést tart. Ekkor hagyják jó­vá Cegléd 1987. évi pénzügyi tervét. Megtárgyalják a város általános rendezési tervének felülvizsgálását és javaslat hangzik el az 1/1980. számú tanácsrendelet módosítására. Vitát folytatnak a házadóról szóló tanácsrendelet megalko­tásával kapcsolatban. A tes­tület ez alkalommal foglalko­zik a város környéki pénzalap létrehozásával, továbbá a NEB idei ellenőrzési tervének jó­váhagyásával. Folytatódó útépítés A városi tanács műszaki és termelés-ellátás felügyeleti osztálya tájékoztatja a lakos­ságot, hogy január 26-án meg­kezdődött a Széchenyi üt át­építésének folytatása, a széle­sített útburkolat kialakítása. Ennek nyomvonalában jelen­leg 23 darab platánfa és 14 akácfa áll. Az úttest temető felőli részén kerékpárutat ké­szítenek a már meglévw sza­kasz folytatásaként. Az útépí­tési munkákkal együtt jár ezeknek a fáknak a kivágása. Az építkezés befejezése után a tanács a kitermelt fák pót­lásáról gondoskodik, és kéri a lakosság megértését. Színház Február 2-án 19 órakor: Bárdi György önálló estje. Február 4-én 18 órakor: Fi­scher Annie zongoraműsora, Beethoven-, Schubert- és Schumann-darabokkal. Cegléd a hazai lapokban A Veszprém Megyei Napló december 6-i számában jelent meg Tódor János Jóska har­minchárom éve című riportja az 53 éves K. Józseffel, aki ed­dig 33 évet töltött különböző börtönökben, s 1952-ben, majd 1953-ban a Cegléden le­vő ifjúsági börtönnek is lakó­ja volt. Az Elegant december 12-1 száma Csökkent a tanulási kedv címmel riportot közöl Rátkai Károlynéval, a Május 1. Ruhagyár oktatási csoport- vezetőjével. Többek között Cegléden is lehetőség van a felnőtt szakmunkásképzés ke­retében az egyéni szakmun­kásvizsgára felkészítő tanfo­lyam elvégzésére. A Magyar Hírek december 12-i számában közölte Zika Klára Az új templomot kere­si? című írását az 1945 után épült templomokról. Az egyik felvételen a Cegléden, á Szé­chenyi úton az elmúlt évbon felépült Magyarok Nagyasz- szonya római katolikus kápol­na részlete látható. A Népszabadság december 18-i számában jelent meg Ig- riczi Zsigmond Ahol a fenyő­fák teremnek című riportja böhönyei és nagybajomi fe­nyőfa-termelőkről, akik 1986- ban elsősorban Ceglédre szál­lították a fát. A Magyar Nemzet december 20- i számában jelent meg az Örömhír barkácsolóknak: bő­vül a választék című írás, mely az ÉVIG ceglédi Kisgép­gyár Leányvállalata új bar- kácseszközeinek forgalomba kerüléséről számol be. Az új eszközöket a Vídia Kereske­delmi Vállalat egyik, a teljes áruválasztékot fölvonultató kiállításán mutatták be. A Dél-Magyarország decem­ber 22-i számában jelent, meg Csongor Győző Irodalmi bak­lövésért — irodalmi fülest! cí­mű- írása, mely érdekes, ada­tokat közöl Tömörkény István író, régész és etnográfus élet­rajzához. Köztudomású. Tö­mörkény családi neve, Stein- gassner volt, s 1866. december 21- én Cegléden látta meg a napvilágot, de a jó hangzású Tömörkény nevet barátai és újságíró kollégái unszolására vette fel úgy száz esztendeje. A Szegedi Híradó akkor meg­jelenő száma rövid kommüni­kében tudatta olvasóival, hogy új munkatársat szerződtetett: „Lapunk szerkesztőségi sze­mélyzetében változás állott be ... Tőrös Tivadar úr he­lyébe a lapnak belső munka­társául Steingassner István urat, fiatal földinket nyertük meg, akinek ügyes, eleven tol­lát Tömörkény név alatt la­punkban megjelent tárcaköz­leményekből ismerik olva­sóink ... ”, A Népszabadság december 28-1 számában látott napvilá­got Rege Sándor Vágyak az Öregszőlőben című riportösz- szeállítása arról, hogy vajon épül-e szolgálati lakás hiva­tásos nevelőszülők számára Cegléden. Az eredeti tervek szerint az öregszőlőben kiala­kulóban levő lakótelepen fel­épülő mintegy kétszáz lakás közül nyolcat-tizet a Művelő­dési Minisztérium terveinek megvalósítására ajánlott fel a városi tanács. Ezekben a két­szintes házakban — az immár polgárjogot nyert hivatásos nevelőszülői hálózat fejleszté­sére — olyan hivatásos neve­lőszülők kapnának elhelyezést, akik legalább öt állami gon­dozott gyerek istápolását vál­lalják, s ezért fizetést kapnak. Sajnos a terv megvalósítására nincs pénz. A Pest Megyei Szövetkezeti Élet decemberi számában je­lent meg a Fenyeget az alap­hiány című írás, mely részle­tesen ismerteti Zalai György­nek, a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet elnöké­nek nyilatkozatát a szövetke­zet gazdálkodásáról, a bértúl­lépések okairól és következ­ményeiről, az új termékek tő­kés exportpiacainak felkuta­tásáról, valamint a bedolgo­zókat foglalkoztató bedolgozói hálózat továbbfejlesztéséről. Az Űj Ember január 4-i számában megjelent A ceglédi Szent Kereszt templom című képes tudósítás beszámol ar­ról, hogy múlt év decemberé­ben befejeződött az 1822—25 között klasszicista stílusban épült katolikus templom külső felújítása. összeállította: Kósik Lajos Agrármúltunkról A magyar agrártörténelem neves alakjainak életét, mun­kásságát mutatja be a Ma­gyar Mezőgazdasági Múzeum háromkötetesre tervezett ki­adványa. Az Agrártörténetünk nagyjai című kiadvány az el­ső alkotás, amely átfogó elem­zést ad híres magyar gazdá- szok, növénynemesítők, tudó­sok, kutatók tevékenységéről, utalva munkásságuk nemzet­közi jelentőségére is. A mú­zeum kiadásában, a munka­társak szerkesztésében készülő műben mintegy hétszáz neves szakemberrel foglalkoznak. A kiadvány első kötete az idén kerül ki a kecskeméti Petőfi Nyomdából. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents