Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA #r XIV. ÉVFOLYAMOK SZÁM 1987. JANUÁR 31., SZOMBAT Vízellátás az ezredfordulóig Biztonság, kettős összeköttetés Az átlagos fogyasztásból indulnak ki Mostanában sokan méltat­lankodnak a kenyérellátás át­meneti zavarai miatt. Bár­mennyire is a mindennapi ke­nyerünkről van szó, hiánya mégsem olyan félelmetes, hisz’ a kenyér nem egyedüli táplálékunk. Súlyosabb lenne a helyzet, ha hiányozna az egészséges ivóvizünk.. Az em­ber az éhezést hetekig el­szenvedi, a szomjúságot 2-3 napon túl alig tudja elvisel­ni. A tiszta víz hiánya nem­csak önmagában véve elvi­selhetetlen, de velejáró kö­vetkezményei miatt is. Ezért a vízellátásról szólni mindig időszerű. Nincsen még egy olyan szolgáltató ágazat, amelynél a zavar vagy hiány Olyan élesen jelentkezne, mint a vízszolgáltatásnál. Ennél a türelemnek nagyon rövid a határideje, az emberi hanyag­ság megbocsáthatatlan, dé még az előrelátás hiánya is vétek. Még tűrhető A vízellátás biztonsága vá­rosunk esetében kivételes fontosságú- Ezt célozta a : vá­ros bekapcsolása a Duna men­ti regionális rendszerbe. Sokan kérdezik, honnan kapjuk a vizet. A vízszükség­let mintegy háromnegyed ré­szét — a nyári idényben na­pi tízezer köbmétert — a he­lyi létesítmények elégítik ki, ezt a regionális rendszer en­nek átlagosan egyharmad ré­szével egészíti ki. Ez a ki­segítés a nyári csúcsfogyasz­tási idényben nem fedezte a város többletigényét, ugyanis a vállalat vízmérlegét terven felül időközben megterhelte Dunakeszi város ellátásának kötelezettsége is. Városunk­nak tehát — az egyenlő elbá­nás, elvén *-r eme kritikus csúcsfogyasztási időben nem jutott, több. A vízműveket nem csúcsfo­gyasztásra méretezik. Ez gaz­daságtalan lenne, mert az év hosszabb időtartama alatt a költséges kapacitások kihasz­nálatlanok lennének. A terve­zésnél általában a napi átla­gos vízigényből indulnak ki, nyári többletigényként álta­lában 25 százalékot vesznek figyelembe. Általános követelménynek tekintik azt, hogy a víz­hiány ne érintsen nagyobb lakóterületeket, ne legyen tar- tósabb — napokra kiterjedő vízhiány — és minden tele­pülésrész bizonyos napszak­ban és órákban vételezhessen vizet. Ha ezek a feltételek megvannak. a vízszolgálta­tást rendkívülien meleg nyá­ri napokon még tűrhetőnek ítélik meg. Pontos, ellenőrzött Városunkat égy már üze­melő déli és egy most épülő északi távvezeték kapcsolja a Vác környékén lévő vízelosz­tó rendszerhez. Mindkét táv­vezetékre jelentős, 20 000— 25 000 lakosú telepü'éssor fű­ződik ■ fel, mielőtt Gödöllőn végződnének. A kettős ösz- szekötfetés biztonságot ad ab­ból a szempontból, hogy bár­melyik vezetéken fellépő za­var esetén a másik vezetéken még érkezhet víz városunk­ba. Gödöllő szempontjából el­sődlegesen fontos a távveze­tékek mindenkori töltöttsége, 'az, hogy a távvezetékekbe be­táplált vízmennyiségből / a végponton elhelyezkedő Gö­döllőre is beérkezzék a kellő vízmennyiség. Biztonságunk végponti helyzetünkből adó­dóan a rendkívül pontos és ellenőrzött vízelosztástól ' fog függeni. Bármilyen illetékte­len beavatkozás az ellátást akadályozhatja. Az ezredfordulóig, a Pest Megyei Tanács koncepciója ad eligazítást. Eszerint Gödöjlő vízellátását az ezredfordulóig lényegében helyi uízbeszer- zéssel kell megoldani. Ezt az elképzelést az elmúlt évek igazolták, a helyi víztermelés jelentette a biztonságot. A víznyerő létesítmények terme­lőképességének fenntartására az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani. Az egyszerű szinten tartás nem elégséges, mert a mély­ségi vízadó rétegeződés után- pótlódása elháríthatatlan je­lenségként folyamatosan csök­ken. A kútszerkezetek elöre­gednek, életkoruk felén túl vannak. Helyesen értelmezve a helyzetet, a víztermelés fenntartása új víznyerő lé­öanántüíi bányákból 9 tesítmények létrehozását megkívánja. A Duna bal parti sávjában, annak beépítettsége miatt, je­lentős víznyerő helyet kiala­kítani nem lehet. A térség alatti mélységi rétegvizek fel­tárása sem jelent számottevő megoldást, a Duna nyers vize költséges technológiai előke­zelés után sem ad kívánatos ivóvízminőséget. A megoldás az egész bal parti térség el­látása érdekében is a B’ővá- rosi Vízművek Szentendrei­szigeti vízbázisáról remélhető további vízátadás lehet. Mivel Gödöllő vízigénye a helyi víztermelés mindenkori le­hetőségeit messze túlha-ladóan évente mintegy ezer köbmé­terrel nő, mind nagyobb mértékben várunk kisegítést a dunai rendszerről. Már ma sem tűnik valószerűtlennek az a feltevés, hogy az új évez­redben a megye vízszükségle­tét részben a dunántúli bá­nyavizek fogják kielégíterji. Szakonyi Dezső Olvasóink fóruma Félrevezetés évek óta Azzal a kéréssel fordulok több lakótársam nevében önökhöz, hogy segítsenek a harmadik éve húzódó cirkuszt lezárni. Arról van szó ugyan­is, hogy a Gödöllő, János ut­ca 11. számú ház a Törekvés lakásszövetkezethez tartozik. Több ízben kértük a szövetke­zetét, szüntesse meg a be­ázást. Már ott tartunk, hogy/' a negyedik émeletl lakások vakolata leszakad. Hiába fű­tünk, a lakás hideg, penészes. Minden évben húszezer forint a kár családonként. Semmit nem hajlandó a szövetkezet csinálni, csak ígérget. Évről évre félrevezetnek. Kérem, se­gítsenek, mert már lassan is­tálló lesz a több százezer fo­rint értékű lakásokból. A városi tanács illetékese is megállapította, hogy a beázás szigetelési hiba miatt van. A Mészöv képviselője ezt nem, fogadta el. Azt válaszolta, fűt- sünk jobban. Jómagam ha­vonta ötezer forintot is fize­tek fűtésért, és a falamon mégis folyik a víz. Nagyon várjuk a segítségü­ket, és ha eljönnek, saját ma­guk is meggyőződhetnek min­denről. Som Lajos Gödöllő Heti kérdésünk Érdemes-e tanulni? h Szombati jegyzeti — Persze, hogy érdemes. Csak ha dolgozik az ember, sokkal nehezebb — vélekedik Lévai Andrásáé, a gödöllői OTP-fiók előadója. — Én is közgazdaságit végeztem, egy évig gyesen voltam.. Van ott­hon elég gond a két gyerek­kel, a háztartási munkát is el kell végezni. Önszántamból nem iratkoznék be újabb is­kolába, de ha a munkahelye­men kérnék, megint tanul­nék. — Rossz a kérdésfelvetés — válaszol rögtön" Farkas Árpád- né, a gödöllői 1. számú pos­tahivatal vezetőhelyettese. — Ha valaki olyan helyzetben van, hogy lemaradt valamiről, utólag kell pótolnia. Foglal­kozunk mór az Ausztriában, NSZK-ban váltott betétköny­vek kifizetésével, ha közvetve is, de a Forma—1 szintén szo­rosan kapcsolódik munkánk­hoz. Ha Gödöllőt bekapcsol­jál: a nemzetközi távhívóhá­lózatba, még nagyobb szüksé­günk lesz művelt, idegen nyelveket beszélő dolgozókra. — Mostanra már a postán is elértük, hogy a fiatalok legalább érettségivel rendel­keznek, az én beosztásomban pedig kötelező a főiskola. Ál­lamigazgatási főiskolára já­rok, hetente kétszer későn es­te érek haza. A családom tűr, és segít. Férjem és 11 éves kislányom takarít, mok, közö­sen főzünk. — Érdemes, és lehetőség is van rá. Mennél több szakkép­zett dolgozó van, én annál előnyösebb helyzetben va­gyok — Pál László, az aszódi MÁV-állomás főnöke sorolja a lehetőségeket. — Van rak­táros-, kocsirendező-1, pénztá­ros-, váltókezelő- és sok más tanfolyamunk. Februárban távírászokat iskolázunk be. Ha valaki fiatalon idejön, a legjobb oktatási forma a se­gédtiszti tanfolyam. Tisztes­séges, becsületes munkával kilenc hónap alatt el tudja sajátítani; megszerzi a forgal­mi és kereskedelmi ismerete­ket. Huszonévesen a műszak- pótlékokkal együtt 7—8000 fo­rintot iá lehet keresni. — A kérdés ilyen formában nem helyes. Attól függ, ki kapja. — Faklen Mihálynak, az áfész-áruház karbantartó villanyszerelőjének ez termé­szetes. — Ha valáki józanul és tárgyilagosan gondolkodik, nemcsak érdemes, hanem kell is. Az ember felméri,'mire képes, és ha van egy kis ön­bizalma, megpróbálja, Na­gyon kényelmes, ha van az embernek egy szakmája, ami biztosítja a megélhetést, de aztán találkozik másokkal, és rájön, tanulnia kell. Két. évig csak karbantar­tó voltam, aztán láttám, mást is meg tudok csinálni. A fő­nökeim is megbíztak másféle munkákkal. Az érettségi után tíz évvel tavaly felvételiztem a kereskedelmi és vendéglá­tó-ipari főiskolára, pár pont hiányzott csak, hogy megfe­leljek, Idén újra megpróbá­lom, több fantáziát látok ben­ne, mint a műszerészszakmá­ban. B. E. A nap programja Január 31-én: Gödöllő, művelődési ház: Purcell: Tündérkirálynő, a budapesti Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola ének- és zenekarának hang­versenye, 18 órakor. Széchenyi Zsigmond-emlék- kiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről. A gödöllői művészte­lep 1901—1920, felújított állan­dó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető ,10—18 óráig. A hónap műtárgya: Morzsa-Morhardt Gyula: Portré, megtekinthető 10—18 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Népzenés bál, .játszik a gal- gahévízi zenekar, 20 órakor. Február 1-jén: Gödöllő, művelődési ház: Magyarok a világ filmmű­vészetében: öt lépés Kairó fe­lé, amerikai film, készült 1943-ban, 18 órakor. Mesemo­zi: Robin Hood nyila, szovjet film, 15 órakor. ^ Széchenyi Zsigmcnd-emlék- kiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. A hónap műtárgya: Aszódi guzsaly, hímzett aszódi zsebkendő, hévízgyörki fejkendő', kartali jegykendő, megtekinthető az előtérben. A helytörténeti gyűjtemény és az aszódi múzeum prog­ramja megegyezik a szomba­tival. Galgahévíz, művelődési ház: Lehet nevetni, a Mikroszkóp Színpad vendégjátéka, 16.30 órakor. Pétsziíveszter A bagi Dózsa György Mű­velődési Otthonban pénteken és szombaton folytatódik a Popcentrumprogram. Az este 8 órától éjfélig tartó videó- diszkó vendége az első na­pon a Kékesi-együttes lesz. Műsorukkal a nem is olyan távol óévbúcsúztatás hangu­latát igyekeznek felidézni, Pótszüveszter címmel. Másnap az lzisz zenekar koncertje lesz a táncműsor betétje. A hó hullott. A hóesés el­állt. Ismét megeredt. Pelyhek szállingóztak. Óva­tosan baktattam a síkos úton. Felületén szép fehér poshó, alatta jég. A parkhoz vezető kereszteződésben, megálltam. A hópelyhet figyeltem. Üg látszott, messze fönn ül me; a kopasz' ágon. .Egy kis árarr lat arrébb vitte. Az oszlo felé. A lámpabura lesz végállomás. Ott sem tudó célhoz érni. Ellenkező irány ba sodródott. A bokor fel Vajon melyik vesszőben k£ pátezkodik meg? Lassan köz< iedett. A légmozgás néha mei emelte, megtáncoltatta, lassa forgatta. Hirtelen Isméimen lódította, el a bokortól, végállomás egy kupac b lett. Amint odatottyant, el tűnt. Beleolvadt társaiba, kupacban nincs többé - pe hely. Egy csomó havat lf tünk. De lehet, hogy ha sze műnk élesebb volna, a ki pacban is észrevehetnénk különálló kis testeket. Toyábbmentem.. Befordu tam a Méhész közbe, máj balra a Lovas, onnan a Ms jof utcába A Méhész közbe és a Lovas utcában szép nag házak, díszes kerítések. A Ms jor utcában éles 'váltás Égj szerű drótkerítések,, dísztele kapuk, egyforma hazak. A egyes számúba csöngetek b Homoki Gábort otthon tali lom. Feleségével együtt tai Derecskétől a késszyroiiysg Megállt a síkos úton is köztünk volt. Elég sokáig raj- parancsnokként szolgáltam. Aztán jöttek a fiatalok. A hópehely beleolvadt tár­saiba. A kupacban nincs több pehely. De lehet, ha sze­münk élesebb volna, a kupac­ban is észrevehetnénk a kü­lönálló kis testeket. — A munkatársak? Eleinte azt hitték, mi pénzt kapunk ezért. Mikor megmagyaráz­tuk, önként, fizetség nélkül vállaltuk, mégváltozott a hangulat. — Pártiskolát is végeztem, voltam alapszervezeti titkár. — Most is vállalok még szolgálatot. Havonta száz órát. — Egy nyugdíjból éjünk- Nyolcvankettőben vettük áj, a' házat. Érszűkülettel műtöt­ték. Nem, nem ültettek • be másik eret. Kitisztították Hosszú a nap, Fölmegyek a gyerekekhez, jobban telik az idő. Rádió, tévé, olvasok, pihentetem a lábam, Jövő hónapban, remélem, már me-' hetek szolgálatba. Homoki Gábor egyszer, már tartalékba ment. Most ismét tényleges. A gödöllői mun­kásőrök mai egységgyűlésén', kitüntetik. A Haza Szolgála­táért Érdemérem ezüst foko-. zatávál, a - Szolgálati Érdem­éremmel. s emlékül egy kés­szuronyt kap. Harmincévi szol­gálatért. Kör Pál Leikeink Sokan vannak tisztában a reinkarnáció fogalmával, még többen annak tudata nélkül akarnak mássá vál­ni. A gyerek felnőtté, a férfi nővé, és fordítva. Én bevallom őszintén, máso­dik' életemben macska sze­rettem volna lenni. Nincs még egy (Ilyen elkényezte­tett állat. Gazdái kiszolgál­ják étellel, itallal, simogat­ják, játszanak vele. Neki nincs más dolga, mint sa­ját külön párnáján fekve aludni, dorombolni. Egy ideje azonban meg­változott a véleményem. Ha újból szilietek,1 test nél­küli pszichológussá akarok átalakulni. Olyanná, aki láthatatlanul is belelát az emberek leikébe, meg tud­ja magyarázni cselekede­teik okát, azonnal ránézés­re különválasztja a jót a rossztól. Akkor esetleg tisztában lehetnék az elmúlt nehéz helyzetekben tapasztalt vi­selkedések miértjével. Lát­tam volna a lelkét annak a sofőrnek, aki a legnagyobb nyugalommal, körültekin­tés és a visszapillantó-tü­kör használata nélkül tola­tott, csaknem elütötte a mögötte hólapátokat cipelő munkást. Még csak bocsá­natot sem kért figyelmet­lenségéért. Kielégíthetném kíváncsiságomat a szép, új, GN rendszámú kocsi tulaj­donosának lelkivilágáról is. A katonák már megtisztí­tottak az aluljáró közepén egy csíkot, hogy biztonságo­san közlekedhessenek a gya­logosok. Emberünket ez csöppet sem zavarta, úgy érezte, jogában áll ott par­kolni. Elvégre nem ő tehet róla, hogy az a esik ponto­san olyan szélesre sikere­dett, mint az autója. Azok a nincstelenek majd tapos­nak maguknak utat, ha már nem futja nekik ilyen elegáns kocsira. Régen volt már az is, mikor vendégünk nem tu­dott mit kezdeni elszívott cigarettájával, nem vitte rá a lelke, hogy eldobja a csikket, olyarr tiszta volt a falu utcája. Második éle­temben talán eldönthetem majd, most miért nincs így. Senki nem törődik azzal, hogy az a szerencsétlen ta­karítónő éppen csak befe­jezte a váróterem söprését, felmosását, máris eldobál­ják a szemetet. Előfordult már, amikor szólni meré­szelt ezért. Felvilágosítot­ták, azért kapja a fizetését, hogy takarítson. Ha senki nem szemetelne, neki nem lenne állása. Micsoda nagyszerű, logikus követ­keztetés! Jelenleg még képtelen vagyok megfejteni annak a rettenetes közönynek az okát, melyet embertár­sainknak mutatunk. Példa lehet erre a legutóbp látott eset. Egy fiatal lány rosz- szül lett a vonaton. A ka­lauznő vizet, gyógyszert keresett, kérdésére még csak nem is válaszoltak. Ellenben nyújtogatták nya­kukat, vajon mit tesznek azok, akik a , segítségére siettek. Félúton mentőt kellett hívni. Az állomáson az orvos megvizsgálta a rosszul lévőt, majd felül­tették egyedül a következő vonatra. Nem mondom, hogy lelketlenség volt, az orvos szaktudásában sem kételkedem, de valahogy rossznak érzém a módszert. Mindenki volt vagy lesz szülő. Vajon megpróbálták elképzelni, mit érezhették a lány szülei csupán csak a késés, később betegen ha- zavánszorgó lányuk láttán? Ha egyáltalán haza tudott menni. Rendkívüli tulajdonsá­gokkal felruházva megál­lapíthatnám a reklámszaty­rot vásárló idős hölgy gon­dolatmenetét is. Belemar­kolt a papírtasakokba, a fölösleget egyenként, ösz- szegyűrve visszahelyezte tartójába. Tettének oka is­meretlen. Ezek után csupán egy kívánságom van a kö­vetkező létre. Ha láthatat­lan is lennék, tudjak írni. így figyelmeztethetném az embereket: Vigyázzatok, sók közöttetek a lélekte­len! Báskai Erzsébet ISSN 0133—1957 (Gödöllöl Hfrlapf \ nevében akkoriban a mező- gazdaságba toboroztak em- oereket. Jfiért ne? Homokiék kezdtek helyet keresni. Haj- iú-Bihar, a Dunántúl után Södöllő '-övetkezett. A tan­gazdaság Takarmúnyos Isko­lára küldik, tanfolyamokat vé­gez. Állattenyésztési brigád- vezető. Tizenkét évig.-öt évig gondnok. Nyugdíjba 1900-ban megy. Óvatosan baktattam a síkos úton. Felületén szép fehér oorhó. alatta jég. — Föibukkant itt egy gép- oisztolyos nemzetőr, ő akart dirigálni- A kommunistákat dnyírja — hangoztatta. Szom­szédom mondtá: szereltessé- ;ek le. Bementünk a központ­úkba. Nagy, derék ember jőrkabátban: — Mi baj? — Sz fenyegetőzik, géppisztoly /an nála. — Menjenek haza, • e lesz' fegyverezve. — így ;örtént. Munkásőr. Alapító. Részt /áljait az MSZMP megszerve- sésépől. — Voltak, akik meg- íátráltak. Vagy öten jöttek nn.nkásőrnek a tangazdaság­on. Megalakultunk. Volt. iki köpött utánunk. Nem tö- •ődtün': vele. Az igazgató is tózkod'ik a házban. Tél és hideg, nyugdíj. Ezekben a he­tekben szolgálat nincs. Be­húzódnak a lakásba. Űjság, rádió, televízió. A ház most már az övék. Megvették. Annak idején a tangazdaságtól kapták szol­gálati lakásként. Gödöllőiek. Itt kötöttek ki. Az ötvenes évek elején, közepén. Alakul­hatott volna másképp. Homo­ki Gábor derecskéi. Megjárta a hadifogságot. mire haza­tért, az országban nagy vál­tozások történtek. A dunán­túli kitelepítések nyomán há­zak maradtak üresen. Nagy- családosokat hívtak. Bátyja szólt, kövesse. Ment, Bi- kácsra. Ügy látszott, a hópehely a magasban, a kopasz ágon ül meg. Bikácson ismerkedik meg feleségével. Annak apja, bátyja nagy kommunista volt — mondja Homoki Gábor a gödöllői szobában. A sógor példáját követte. Saját bátyját a Salgótarjáni Tűzhelygyárba. Fémcsiszoló lett. Az orvos azt javasolta, keressen más mun­kát. A fém és a csiszolóko­rong pora ártalmas. Rákósi

Next

/
Thumbnails
Contents