Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

4 1887. JANUÁR 5., HÉTFŐ Mikor alakul víztársuiat Szigetszentmiklóson? Ha kell, bankhitelt kérnek Szigefszentmiklős mér akkor is az ellentétek települése volt, amikor még csupán nagyközség volt a státusa. Á lakótelep megépítése után a település két része közötti különbség még élesebbé vált. Míg a József Attila éts a Munkásor úti lakótelep környéke városiasodott — en­nek minden infrastrukturális kellékével, járdával, csa­tornával —, az ófalui részen még a legalapvetőbb köz­művek kiépítése volt a cél. Az egyik oldalon széles, por­mentes utcák, a másikon vendégmarasztaló sár- vagy homoktenger. Nem fedezetlen i beruházás Nincs ez másképp. nap­jainkban sem, igaz, rendkívül sokat fejlődött a város, ám ma is vannak olyan részei, ahol hiányzik a vízvezeték. A település VII. ötéves tervé- nek egyik legfontosabb célki­tűzése ennek megvalósítása, ám az előzetes elképzelések­hez képest nehezebben. Ez szinte már bizonyos. — Mindenképpen abban bíz­tunk, hogy még 1986-ban meg­alakíthatjuk a társulatot — mondja Szadai Erzsébet, a vá­rosi tanács pénzügyi osztályé* ínak vezetője. — Ám ősszel kiderült, az Országos Vízügyi Hivatal nem támogatja ezt. Véleményük szerint nincs meg • beruházás anyagi fedezete. — És valójában? — A városi tanácsnak ren­delkezésére áll a beruházás­hoz szükséges pénz, csupán a megyei támogatás húzódna át a következő tervidőszakra. — Milyen vízbázisra tervez­ték a rendszert? — Nem fúratnánk kutakat, hanem a Fővárosi Vízművek­től kapnánk a vizet. Termé­szetesen a vízkontingens megváltásáért fizetnénk a fő­városnak. S mivel ilyen mó­don oldjuk meg a vízbázis gondját, ez nem igényel olyan nagy összegeket a beruházás­nál, mint egy vízmű építése. Csupán a hálózatot kell ki­építeni. Kétezer család várja a belépést — És az úgynevezett mű­tárgyak? Például a víztor­nyok, -tárolók? — Már korábban húszmil­lió forintért beszereztünk olyan szivattyúkat, amelyek szükségtelenné teszik a nyo­más egyenletességét biztosító víztornyok építését. így kö­rülbelül harmadából oldottuk meg ezt a kérdést. — Hány fogyasztó várja, hogy beléphessen az ivóvíztár­sulatba Szigetszentmiklóson? — Több mint kétezer csa­lád és csaknem ötszáz közü­leti fogyasztó. Mikor alakulhat víztár­sulat Szigetszentmiklóson? — tettük fel a kérdést a Pest Megyei Tanács vízügyi osztá­lya munkatársának, Szvák Mi­hályé,ak. Megváltást fizetnek a fővárosnak — A megyei tanács minden segítséget megad annak érde­kében, hogy az idén megkez­dődjön a beruházás, amelynek feltétele a társulat megala­kulása. A beruházási költ­ség nyolcvanmillió forint, a fővárosi hálózatból kapott • vízért tizennégy és fél millió forint megváltást kell fizetni A fogyasztók lakásonkénti huszonötezer forintos hozzá­járulásából csaknem ötven­négymillió jön össze. A me­gye ebben & tervidőszakban tizenhét-, a VIII. ötéves terv ben tízmillióval támogatja a beruházást. A vízügyi igazga­tósággal egyeztetett terv sze rint a munkálatoknak már most, 1987-ben meg kell kez­dődniük, a befejezési határidő 1989 lesz. — Itt érezhető némi ellent­mondás. Hiszen ezek szerint a beruházás még ebben a terv­időszakban megvalósul. A tízmilliós megyei céltámoga­tás azonban csak a követke­zőben várható. Mi a megol­dás? — Szigetszentmiklósnak na­gyon fontos, hogy ez a ter­vezett beruházás minél ha­marabb megvalósuljon, hi­szen az időhúzás egyben évről évre magasabb költségeket is jelent. Ezért a városi tanács vállalta, hogy ha szükséges,, a hiányzó összeg előteremtésére bankhitelt vesz fel. Móza, Katalin Baromfi-külkereskedelmi vállalat alakult Az exportőr a Hungavis Január elsejével megkezdte tevékenységét a Baromfi-kül­kereskedelmi Közös Vállalat, a Hungavis, amely januárban 20 ezer tonna baromfihúst ex­portál. Arra számítanak, hogy már a gazdálkodás első évé­ben 5—6 százalékkal több ba­romfiipari terméket juttatnak el a külpiacra, mint amennyi a baromfiágazat 1986. évi ex­portja volt. A közös vállalat, amelyet 18 baromfi- és egy tojásfel­dolgozó üzem alapított, éven­te 220—240 ezer tonna ba­romfiterméket értékesít kül­földön. A Hungavis tervei közt sze­repel, hogy a termelő vállala­tokat nagyobb mértékben be­vonja a külkereskedelmi üzle­tek előkészítésébe. Az üzemek képviselői is részt vesznek majd az üzleti tárgyalásokon, ami természetesen a termelő vállalatok szakembereitől is bizonyos kereskedelmi felké­szültséget követel meg. Ennek megszervezésében a külkeres­kedelmi vállalat szükség sze­rint támogatja őket. A vállalat az eddigieknél is jobb minőségű, versenyképe­sebb áruk előállítására ösz­tönzi a baromfifeldolgozó üze­meket; ebben maga is segíti partnereit. A feldolgozóüzemi gépek jelenleg nehezen be­szerezhető alkatrészeit és ki­sebb részegységeit például im­portálja, illetve lízingügylet keretébe» biztosítja . számuk­ra. A baromfívágóhidak se- ron kővetkező rekonstrukció­jához gépek, gépsorok behoza­talát tervezik. A tartósabb piaci kapcsolatok kiépítése ér­dekében kooperációs szerződé­sek kötését szorgalmazza a Hungavis. A közös vállalat igazgató tanácsának elnökévé Sztupa Lajost, a Sárvári Ba­romfi-feldolgozó Vállalat igaz­gatóját, vezérigazgatóvá Jásdi Istvánt választották. Öt üstökös felfedezője Újabb érdekes fe­jezettel bővült az MTA Csillagászati Kutatóintézetben folyó munka. Az intézet tudomá­nyos munkatársa, Lovas Miklós a piszkéstetői ob­szervatóriumban mint ismeretes, november 28-án a Halak csillagképé­ben mozgó új üs­tököst fedezett fel, 1974 óta immár ez az ötödik saját gyűjteményében. A képen: Lovas Miklós az össze­hasonlító berende­zéssel a felfede­zett üstökösről ké­szült felvételeket értékeli. Szakmát tanulhatnak Még szokatlan az új lehetőség Az Egészségügyi és a Pénzügyminisztérium együt­tes rendelete 1983-ban jelent meg a megváltozott mun­kaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális el­látásáról. Eszerint ezen dolgozók foglalkoztatása annak a munkáltatónak a feladata, akinél a dolgozó a meg­változott munkaképességének megállapítása idején munkaviszonyban állt. Amennyiben a munkáltató a dolgozót foglalkoztatni nem tudja, úgy a tanács segíti elhelyezkedésében. Munkahelyi bizottságok A tanácsoknál a munkaügyi osztályok foglalkoznak a re­habilitációval. így van ez Budaörsön is, ahol — a ren­deletre való hivatkozással — szúrópróbaszerűen vizsgálták a Budaörs körzetében műkö­dő vállalatok rehabilitációs tevékenységét, a kedvezőtlen munkavállalási pozícióban le­vők foglalkoztatási helyzetét. Ennek tapasztalatairól Fried­rich Antalnéval, a réhabililá­éi ós bizottság. egyik tágjával beszélgettünk. — öt olyan vállalatot ke­restünk fel, ahol nagyobb lét­számú dolgozót foglalkoztat­nak. Ezek közül háromnál működik rehabilitációs bizott­ság. A PVCSV-nél a bi­zottság megalakulása óta el­telt időben 11 esetben tudtak segíteni, a rehabilitációt —az érintett dolgozó egyetértésé-, vél — áthelyezéssel oldották meg. Az ISG-ben magas szín­Gombó Pált (lilehelj a magzatnak! E z a felkiáltójeles egyszerű kijelen­tő mondat egyik lapunk múlt évi utolsó számában ütötte meg a szeme­imet. Az alatta olvasható cikkből kide­rült, hogy nem kisebb ember tanácsa ®z, mint Yehudi Menuhiné, és nemcsak azzal indokolja, hogy ő maga zenei te­hetségét szülei magzat korában hallott éneklésének tulajdonítja, hanem azon általános meggondolásból kifolyólag is, javasolja, hogy „a mama énekhang­ja harmóniát, érzelmi szilárdságot nyújt a születendő gyereknek, harmó­niát teremt a magzat és a külvilág kö­zött." Hát ez volna a hír, amely fölött szo­kásos negatív, kételkedő énem elkez­dett töprenkedni. Először is: jó, jó, a világnagyság tekintély, még azt is tud­hatja, mit jelentett neki magzati ko­ra. De hát, úgy tudjuk, általában falun «z asszonyok folyvást énekelnek, még­se lesz minden falusi gyerek Menuhin, de még Kodály sem. Ezzel szemben ugyancsak tudni véljük, hogy a szár­mazásnak igenis van köze a zenei te­hetséghez, tanúnk rá Strauss és Mozart és Bach. Ve hát nem ez itt a nagy kérdés, ha­nem ama harmónia a külvilággal, mely netán egyszerűen magzati korban meg­teremthető. Jó, mondjuk, hogy igaz. Ám akkor az emberiség eleve áldottak- ra és elfuseráltakra osztható — az anyja hangja szerint. Mert bizony, mondom én néktek, sokaságban van­nak azon nők, akiknek énekében csu­pán diszharmónia lelhető fel, az ének­karból kid. .hálják őket, legföljebb va­lamely beategyüttesben mutogathatják magukat és ordítanak hozzá. Mire azt mondhatná Menuhin — de nem mond­ja —, hogy a gépi zene korát éljük, kapcsolja be a kedves marna például Mozart hegedűversenyét, amit éppen ő játszik. Hát igen, de nem olyan egy­szerű egy mai mama dolga, mert be­kapcsolja a rádiót, amint éppen szim­fonikus zene a műsor — és hall aztán moderneket sípolva, dörömbölve, eset­leg elektronikusan. Micsoda harmóniát szív magába a méhben lapuló magzat, micsoda képzetei és élményei támadnak a külvilágról! Ám vegyük azt az esetet, hogy min­den kedvező, a mama remekül énekel, ha nem, Bach-misét játszik. A magzat harmóniát szív magába még a köldök- zsinóron át. De aztán megszületik! És itt kezdődik minden baj. Nem én mon­dom, minden filozófus mondja, hogy a lét és a tudat, a kívánságok és meg­valósulások ellentmondásai minden ba­jok, különösen lelki bajok gyökerei. A gyerek várja a harmóniát és a másik gyerek ököllel szájba veri, a tanárúr­nő vigyorogva elégtelent ír be neki. Ez a valóság harmóniája, de emelje fel a kezét az a gyerek, aki örömdalnak érzi. És így megy ez tovább. Fiúk és lá­nyok közt könnyen létrejön a harmó­nia, de még könnyebben vége a dal­nak és kezdődik egy modern szakítás, vagy válási eljárás — mintha fület ha­sogató zene lenne, ám inkább szívet, ideget hasogat. Diszharmónia, mint az élet rádióban hallott eseményei. Itt robbantanak, holott a plasztikbomba nem hagyományos eszköze a szimfoni­kus zenekarnak, ott gyilkolnak, lopnak, például repülőgépet és jön a túszda­locska: vagy túléled, vagy nem. To­vábbá, nem azért mondom, de ugyan­ez létrejön egyszerű betegségek útján is. Itt az influenza, hol az influenza, mely külvilágilag harmonikus, nem cseppfertőzéses ? De van még betegség derűlátó tudósok szerint X, borúlátók szerint X a négyzeten. Volt egyszer egy köldökzsinórban énekharmónia, lesz aztán a külvilág­ból kórházi szolgáltatás infúzióval. És a kedves anya, aki szépen énekelt, ma­ga is mindenféle harmóniát veszít. Iz­gul, idegeit a valóság zilálja, nemkü­lönben férjét, feleségét, gyermekét, szülőét. Istenem, be szép lenne, ha szép len- rif, ha az a bizonyos harmónia egyén ék külvilág között folyvást zengene. De nem zeng, még ha egy egyszerű hiva­talt nézünk is. Kovács Szabónak, Sza­bó Kovácsnak külvilág, de egymást eszik, tönkreteszik. És nem a harmó­nia feszül, ha mindnyájan hallgatták is a mamát magzatkorukban, két had­sereg katonái között, melyek kiképzést nyertek géppuskára és atomrakétára. Pszt, senkinek meg ne mondják, de még a legharmonikusabban kiszabott népgazdasági terv is tele van diszhar- harmóniával, mert ugyebár külgazda­sági viszonyok, cserearányromlás, fize- tésiharmónia-megbomlás. Ezért van az, högy a legszebb anyai dal is erejét veszti, ha az ember meghallgat egy ugyancsak egyébként, nagyon szép elő­adói beszédet. Én kérem, nagyon szeretem, élve­zem, sőt tisztelem Yehudi Menuhint, de tapasztalati alapon merem állítani, hogy a harmónia egyén és külvilág között nem származhat magzati kor­ból, de még csak gyerekkorból sem, amíg a külvilág olyan, amilyen. Már­pedig olyan. N em szívesen teszem, de rögtön ép­pen egy másik illúzió rombolásá­val érzékeltetek: ilyentájt kíván min­denki mindenkinek boldog új évet. Ami­től azonban az új év nem lesz az. Sta­tisztikusok és biztosítóvállalatok ele­ve meg tudják mondani, körülbelül hány baleset lesz, hány haláleset, hány kórházi beteg, mennyi válás és meny­nyi ... eh, túl hosszú a sor. Egy biztos: ez mind nem boldogság, de még meny­nyi minden nem az, amit mi okozunk egymásnak, holott kívántunk boldog új évet vonalon működik a bizottság, a csökkent munkaképességű dolgozóik által betölthető munkahelyekről jegyzéket ké­szítettek. Ilyen fenntartott he­lyek; a portás, az öltözőőr, a kézbesítő, a telefonkezelő, a meó-átvevő, a raktári kiadó, a tmk-olajozó, illetve a leltá­rozó. Évente Vizsgálják és ke­resik az új lehetőségeket. A vállalat, összesen 37 csökkent munkaképességű dolgozót fog­lalkoztat. A Vízgépészeti Vál­lalatnál ez a létszám egy fő. A helyi, tanácsi rehabilitá­ciós -bizottsághoz-'■■ .-tavaly . ti­zenhármán fordultak elhelye­zési . kér elemmel. Közülük nyolc főnek találtak munka­helyet, ötöt pedig — amíg megfelelő munkalehetőséget találnak számúikra — átmene­ti járadékban részesítenek. Oktatási fonnák Egyébként a budaörsi ta­nács hirdetőtábláján fedez­tünk fel egy mindenképpen szót érdemlő kezdeményezés­ről hírt adó tájékoztatót. Az Egészségügyi Minisztérium megbízása alapján a Szociális Intézetek Központja a Csepel Művek oktatási vállalatával közösen ez év októberében rehabilitációs átképzést indí­tott — egyelőre kísérleti jel­leggel. Mint az oktatási vál­lalatnál Ladányi Lőrinctől megtudtuk; az átképzésre or­szágosan 86-an, jelentkeztek. Az előzetes munkaalkalmas­sági vizsgálat után 61 főt tud­tak beiskolázni, megyénkből hetet. Az intenzív képzés egyelőre két szakmában: elektronikai műszerész és háztartási gépszerelő, illetve egy — szakképesítést biztosí­tó — tanfolyam keretében fo­lyik. A rehabilitációs átképzésről dr. Raszénszki Máriát, a Szo­ciális Intézetek Központja rehabilitációs osztályának ve­zetőjét is megkérdeztük. — A tájékoztató szerint több szakmában is meghirdet­ték az átképzést. A fentieken kívül még műszergyártó, kar­bantartó, anyagvizsgáló és gép-, gyorsíró szakon, s mégis csak két szakmai képzés, illet­ve egy szakképesítést adó tan- lyam indult. Elegendőnek, tartja a>z előzetes tájékozta­tást? — A rádió, a televízió és a napilapok útján is tájékoztat­tuk az érdekelteket, még új­szerű ez a forma, ezért nem volt teljes létszámú az indu­lás. Egyébként a lehetséges szakmáikra a jelentkezés fo­lyamatos, ha a minimális IS fős osztálylétszám összejön, ■februárban a többi szakmák­ban is megkezdjük az okta­tást. Ellátási költségek — Kik viselik a költsége­ket? — A tanfolyamok szervezé­sével, lebonyolításával, a vi­déki hallgatók kollégiumi el­helyezésével a Csepel Művek oktatási vállalata foglalkozik, mi pedig központi költségve­tésből biztosítjuk az anyagia­kat. Egyébként a munkavi­szonyban állók átképzési költ­ségeit a munkáltatók átvállal­hatják, ha ezt valamilyen ok­nál fogva nem teszik, úgy a jelentkező jövedelmi viszo­nyainak megfelelően a hall­gatóktól ossk étkezési hozzá­járulást kérünk. Ha viszont, a tanulni szándékozó egyál­talán nem rendelkezik saját jövedelemmel, akkor a képzé­se, ellátta teljesen ingyenes. Az átképzésre az országból bárfci jelentkezhet, aki betöl­tötte 18 életévét, s akinek egészségromlás, üzemi bal­eset vagy foglalkozási beteg­ség, mozgás sérülte ég követ­keztében munikaképesség­, csökkenése legalább 36 szá­zalékos és az általános isko­la 8 osztályát elvégezte. Antal Piroska Az Agrotek idei tervei Bővítik a gépkölcsönzést Oj kezdeményezésekkel se­gíti a mezőgazdasági üzemek biztonságosabb gép- és alkat­részellátását idén az Agrotek, a mezőgazdasági termelőesz­közök kereskedelmi vállalata. A szocialista országok gép­gyártó vállalataival tovább erősítette kapcsolatait. Tovább javul a Szovjetunió­ból vásárolt gépek, traktorok műszaki kiszolgálása;, ehhez külön műhelyt létesítenek a Szovjetunió budapesti műsza­ki központjának telepén. Itt a szovjet gyártmányú gépek­hez kellő mennyiségű alkat­rész áll rendelkezésre, s diag­nosztikai vizsgálatokra is fel­készültek. Mindez jelentősen lerövidíti a gépek állásidejét, s a nyári mezőgazdasági mun­kák idején műszaki akadályok kevésbé lassítják majd a be­takarítást. Az Agrotek szeretné foly­tatni a jól bevált gépkölcsön­zést is. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeknek nincs anyagi lehetőségük drága, új gépek vásárlására, bérbe ve­hetnek kombájnokat, egyes betakarító gépeket a vállalat­tól. Sző van arról, hogy trak­torokra, burgonyakombájnok­ra, cukorrépa-betakarító gé­pekre is kiterjesztik ezt a fajta kedvezményes kölcsönzé­si lehetőséget

Next

/
Thumbnails
Contents