Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
Qajkal Andris és R0bí Szádári liemcsak síbotot, Mnem könyve- Nedvig Zsuzsa pedagógus játékos figurák készítésére tanította két is vettek a kezükbe a szünetben a gyerekeket a zsámbéki művelődési házban Ismét becsöngettek. Véget ért a rövid, de változatos téli szünidő. Változatos volt, főként az időjárást illetően, hiszen mínusz 10 foktól plusz 10-ig többféle hőmérsékletet is megéltünk. Bőséges volt és változatos a megyében a művelődési házak kínálata, íme, néhány a választékból: Dunakeszin rendszeresen vetítettek videofilmeket. Érden rajz-, kalandos természetvédelmi filmek várták a betérőket. Vácott folyamatosan működött a meseszolgálat, és asztalitenisz-versenyen is részt vehetett, aki akart. Ügyes gyertyaöntők Az új év első napja a művelődési házakban is az ösz- szegzéseké. Gödöllőn sincs nyoma már a szilveszteri mulatságoknak, a megszokott mederben folyik á munka. Pedig nagy élet volt itt a szünetben, hiszen a karácsonyi játszóháztól kezdve mindenfélével csalogatták a gyerekeket. — Volt szövés, táncház, ajándékteészítésjo: 'gyertyaöntés, bábozás >— sorolta dr.Pel- lényi Lajosné gazdasági vezető. — Legsikeresebb azonban a Csúcs című délutánunk volt, amelyen Joshi Barett bábművész - játszott a gyerekeknek. Az agrártudományi egyetem és a művelődési központ közös fenntartásában működő amatőr művészcsoport, a GT is fellépett. Berendeztünk egy indiai teaházat is. Zuhogott a hó, amikor Szadin jártunk. Nemigen volt ember az utcán. Az egyik ház előtt azonban két szorgos fiatalember lapátolta a .havat. — Segítünk itthon — mondta Bajkai András —, ez is a szünidőhöz tartozik. Foton, a szakközépiskolában tanul közlekedésgépészetet. első osztályos. öccse, Robi, hetedikes. — Azért örülünk a hónak — szólalt meg ő is —, hiszen szeretünk síelni. A közeli Margita-dombOn és környékén nagyon szép túrát lehet tenni. Amikor csak lehet, elmegyünk szüléinkkel. Szoktunk szalonnát is sütni. Karácsonyra sok könyvet kaptak, s olvastak is a szüOrgonadélután és szalonnasütés Még több időt a szabadban netben. Azóta már bizonyára kipróbálhatták a közös ajándékot: egy igazi bőrfocit. Jégre vártak Veresegyházon eddig még aligha korcsolyázhattak a gyerekek a jégen, pedig nagyon készültek erre is. A sporttelep mögött, a mintegy háromezer négyzetméteres területen — egy majdani teniszpályán — éppen a jeget hizlalták, amikor ott jártunk. — Minden esztendőben elkészítjük itt a korcsolyapályát — magyarázta Prokopecz János, a sporttelep vezetője. — Egyik célunk az, hogy a gyerekek télidében is kijárjanak. Az edzések karácsonyig befejeződtek, s mintegy háromszáz fiatalnak — általában ennyien szoktak lenni nálunk — sportolási lehetőséget szeretnénk biztosítani. A másik célunk pedig, hogy ele saljuk a tanulókat a tavak jegéről.'' ' >rts&»v3i a v-i - i' — Nagyon szeretünk idejárni — ’ bizonygatta1 Paszin- ger Gábor hatodikos fiú —, mert a büfében meg lehet melegedni. Kaphatunk teát és zsíros kenyeret is. — És ha valami érdekel, megnézhetjük a tévét is — tette hozzá a hetedikes Gerhardt Feri, aki fiatalabb testvérét, Gyurit is magával hozta. Az időjárás akkor mégsem kedvezett e jeges sportnak, de jön még kutyára dér — azaz: tart még a tél. A sportvezetőség pedig nem mond le arról, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek szabad levegőn — ismét elkészítik a pályát. Zenés szünet Akadtak tanulók Veresegyházon, akiknek zenés szünetük volt. December 23-án például a helybeli Cantenus- kórus lépett föl a művelődési házban, a veresegyházi zeneiskolások közreműködésével. December 28-án pedig Ella Istvánnál tartottak orgonadélutánt. A hatodikos Gál Béla mindkét helyen szerepelt. Felnőttkezek irányították a bizonytalan gyermekkezeket a gyertyakészítés alkalmával Gödöllőn (Vimola Károly felvételei) — Hat éve tanulok csellózni és négy éve zongorázni — mesélte. -— Életemben először léptem föl zenekarral, nagyon izgultam... A Gál család otthonában beszélgettünk, amely még őrizte a karácsonyi hangulatot, s ahol a szünidő sok zenével, kamaramuzsikálással telt. Béla öccse, Benedek, három éve hegedül. Legkisebb testvérük még csak hallgatóként vett részt a hirtelen- hamarjában megrendezett kis koncerten. A véletlen hozta úgy, hogy éppen egy foglalkozáskor toppantunk be a zsámbéki művelődési házba. Negyvennél is több gyerek hangjától zsongott a színházterem. AQuali- plastic Kft dolgozói hozták el g> ermekeiket, színes műsor várta őket: forgószínpad, játszóház, gyertyaóntés, rajzolás, kivágott figurákból képragasztás. Tolnai Katalin népművelő, az ELTE közművelődési titkársága Animátor Stúdiójának munkatársa fogta össze a sokféle programot. Aki keresett, talált — Otthon érezzük itt magunkat — állította —, hiszen Zsámbékon rendezik meg nyaranta például a művelődéselméleti egyetemet is. Otthon érezhették magukat azonban a helybeli gyerekek is, hiszen mint Mátyás Iréntől, a ház igazgatójától megtudtuk, sokan megfordultak itt, és vidáman töltötték a téli szünet napjait. Ezt bizonyára sokan elmondhatják most az iskolában társaiknak, hiszen aki keresett, az talált is hasznos elfoglaltságot és szórakoztató kikapcsolódást, nem csak a művelődési házakban, hanem odahaza is. Vennes Aranka A legkisebb és a legnagyobb Gál gyerek SZIVÁRVÁNY. Az év első napján, mint az óév utolsó napjain oly sok más műsor, ez az adás is a játékkal, a humorral foglalkozott. A játék prizmáján keresztül kereste a mindennapok néha szürkének és egyhangúnak tűnő munkájában a színt, a szépséget, a változatosságot. Így került mikrofonközeibe a kalákában szüretelő társaság, egy többgyermekes családanya, aki egész életét háztartásbeliként élte le, és többek között Rajhona Ádám színművész is. A játék mesterségéről és szépségéről vallott, a szorongásokat feloldó, jótékony hatásáról. Átengedtem magamat a műsor jó hangulatának, de a végén valami rossz érzés maradt bennem. Ez valóban a sokadik volt a műsorok között, amely arra tereli a figyelmemet, hogy ne feledkezzem el a következő évben a humorról, legyek derűs, próbáljam könnyedén, mosolyogva fogadni az élet megpróbáltatásait. Netán bennem van a hiba, hogy mostanában gyanakodva fogadok mindent? Lehet-e könnyedén átsiklani bizonyos problémák felett? Ha,nem lesznek gyakoriak és súlyosak a konfliktusaim, és csak mérsékelten romlik az életminőségem, akikor lehet, hogy én humorral tudok arra reagálni, ami mások számára esetleg húsba vágó problémaként jelentkezik. . Azt nyilván nem várja el tőlem senki, hogy rosszindulatúan, vagy egyszerűen csak együttérzés nélkül nevessek más gondjain. Képzeljük csak el, ha egy-egy munkahelyi értekezleten a résztvevők a kellemetlen híreik hallatán hangos kacajra fakadnának vagy .szájuk szegletében megjelenne a mosoly. A humor, a könnyed játékosság alapvetően az egyéni vérmérséklet által meghatározott. Ennek előcsalogatása, életre keltése a környezet ingereitől függ, meg attól, hogy e^ek.az;iagerek.xnennyice köz-, vétlenül érintenek berniünket. Az idén - lehet,., hogy érnek ■majd bennünket olyan hátasok, amelyek sokkszerűek lesznek, amikor majd nem is tudjuk, sírjunk-e vagy- nevessünk. Ezeknek testközel isége nyilvánvaló lesz és lehet, hogy kínunkban és a tömegkommunikációs eszközök biztatására inkább nevetni fogunk. Az azonban nem lenne üdvözítő, ha olyan esetekben is ezt tennénk, amikor komoly gondokkal járó, felelősségteljes beavatkozásra lenne szükség, s mi cselekvés helyett mosolyogva legyint énén k. KI MINT VETI ÁGYÁT..; A műsor címét meglátva többféle gondolat fordult meg a fejemben. Miről is lesz szó? A műsor első mondataiból azonban megtudtam, hogy megyéink vezetői fognak beszelni, az életünket jobbító tervek hangzanak majd el. Csalódásomra, a tizenkilenc megyei vezető közül csak öt nyilatkozott. Más vonatkozásban rife bizonytalan voltam, mert el- _ fcépzelésem szerint a közmon- :< dás első, címet adó tagmondata azt sugallta, hogy_ már befejezett cselekvésekről, ered-- menyekről lesz szó, amelyek" megalapozzák jövőnk biztonságát. Ehelyett tervekről hál- > lottóm, óvatos többes számú’ megfogalmazásban. Csak el- ‘ vétve szerepelt egy-két konkrétum. Reménykedünk, megteszünk minden' tőlünk telhetőt, igyekezni fogunk, várhatóan nem romlik lényegesen a helyzet, á lehetőségek keretein belül gondolkodunk.... hogy ' ne soroljam -tovább. A lassú, színtelen beszéd Is hozzájárult ahhoz, hogy az." amúgy közérdekű problémák : nem kötötték’ le figyelmemet.1 Hiányérzettel kapcsoltam ki a készüléket. Űjj írisz Érden nyílt meg Cholnoky-kiállítás Cholnoky Jenőnek, a geográfia kiemelkedő hazai tudó-., sának festményeiből, grafikáiból és hagyatékából nyílt ki- ^ állítás az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban. Az 1870-től 1950-ig élt Cholnoky nemcsak, neves tudós, hanem művész- is. v,olt. Ezt tanúsítják természet- , ábrázoló, varázslatos színek- ,kel megkomponált festményei. .Főként a Balaton-felvidéket,. Erdély tájait örökítette meg, Kolozsvárt ugyanis évtize- cjekig tanított az egyetemén. A budai hegyéKről'Aészült-V festményei bemutatják e táj természetes állapotát, az épületekkel túlzsúfolt mai arculata előtt. A tárgyi emlékek között bemutatják az 1896-ban Kínában tett tanülmányútjának emlékeit, korabeli fényképező- " gépét s a, maga gyűjtötte régi kínai hangszereket. Ä kiállítás április 30-ig tekinthető meg. Hatékonyabb politikai munkával A párt szerepe a gazdaságban Sokat hangoztatjuk, hogy bonyolultabb körülmények között élünk, összetettebb a munkánk, hogy a gazdaságban csak eredményesebb, hatékonyabb tevékenység vezethet sikerhez. Ugyanis, mint pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésének anyagából kitetszik, a feltételek változásából pártunk levonta a szükséges következtetéseket: tovább fejlesztjük a gazdaság- irányítás rendszerét, s a kormány meghozza a szükséges intézkedéseket. Mint ismeretes, már eddig is új formákat, módszereket alkalmaztunk a gazdaságban. Növekedett a vállalatok önállósága, megalakultak a vállalati tanácsok, nagyobb szerepet kapott az érdekeltség. Mindez kihatott a politikai intézményrendszerünkre is. Űj, demokratikus formákkal gazdagodott választási rendszerünk. A pártmunkában is keresik az új módszereket. formákat. Erről szól A párt szerepe a gazdaságban című könyv, amelyet a Kossuth Kiadó jelentetett meg. A szerzők és a kerekasztal-beszélgetők olyan kérdéseket boncolgatnak, mint o politikánk következetes továbbvitele, a gazdaság lehetőségei és a politika, a vállalati pártszervezetek helye, szerepe, a vállalati önállóság, a pártdemokrácia. a pártmunka, hatékonysága és a vállalati tanács és pártmunka kérdései. Vagyis izgalmas, a politikai élet fontos, nélkülözhetetlen problémái, amelyek százezreket foglalkoztatnak. A jobb munkára való buzdítás és meggyőzés számottevő eredményt hozott, de mégsem kielégítő ezen a területen a helyzet. Bár a gazdaságirányítási rendszer bevált, életképes, de ma mások a viszonyok, mint 1968-ban volt, amikor a gazdasági reformot bevezették. Mások a nemzetközi viszonyok, a gazdasági körülmények, kiélezettebb a világ- gazdasági verseny. Ebben a helyzetben a gazdaság hatékonyabb működtetése újabb és nagyobb erőforrások, tartalékok feltárását és kiaknázását igényli. Arra van szükség, hogy az irányítás eszközei jobban ösztönözzenek a nagyobb teljesítményre, még inkább kikényszerítsék a piaci igényekhez való alkalmazkodást, visszaszorítsák a szabályozás bürokratikus elemeit és meggyorsítsák az emberi képességek kibontakoztatását. Éppen ezért változnia kell a pártmunkának, a politikai irányítás módszereinek. Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mi a párt szerepe a gazdaságban. Erre keresik a választ a kötetben a szerzők és a beszélgető vezető párt- és gazdaságvezetők. Legtisztázottab- bak a központi pártszervek tennivalói. Egyértelmű, hogy feladatuk a gazdaságpolitika meghatározása, kidolgozása. A közbenső irányító szerveknek pedig az a feladatuk, hogy a gazdaságpolitikát a gazdálkodó egységhez közvetítsék, segítsék annak megértését. Mindezt többé-kevésbé megértik az emberek. Annál nagyobb a bizonytalanság a pártszervezetek, vállalati párt- bizottságok szerepének a megítélésében. Egyesek még azt is felvetették, hogy nincs is szükség a termelésben a pártszervezetekre. Ez merőben téves felfogás. A kötetben a szerzők bizonyítják, hogy nemcsak a párt vezető szerepére van szükség a további munkában, hanem a pártszervezetek gyakorlati munkájára is. S hogy ez milyen formában történjen, arról már lehet vitatkozni. A szerzők leszögezik, hogy a vállalati pártszervek és alapszervezetek elsődleges feladata a jövőben is az, hogy politika eszközeivel segítsék a fő gazdasági teendők megvalósítását, érvényt szerezzenek a párt gazdaságpolitikájának, ellenőrizzék a végrehajtás folyamatát. Megítélésünk szerint a pártszervezetek akkor járnak el helyesen, ha elsődlegesen az átfogó és távlati kérdésekkel, azok politikai vonatkozásaival foglalkoznak. S természetesen az ellenőrzéssel. A pártszervezet a vezető tes- sületek elnökét és kommunista tagjait, valamint az igazgatót számoltathatja be. • A szerzők nagy teret szentelnek a vállalati önállóság- növelése következtében beállt helyzetnek. Azt vizsgálják, hogy miként folyhat bele a pártszervezet a gazdasági érdek megíelélő kialakításába, miként szolgálhatja a politikai munka a műszaki-gazdásági fejlődést. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági és a mozgalmi vezetés csak együtt csinálhatja a termelőmunkát; a pártszervezeteknek támogatniuk kell az újat, a kezdeményező embereket, a helyes ösztönzőket. Nagyon fontos a kiállás, áz egyöntetűség. Ennék a témának elég nagy teret szentelnék a szerzők. A Pártélet szerkesztőségi cikkét közli a könyv. Ebben találhatjuk a következő mondatot: ...a párt tagjai a fő kérdésekben egy nyelven beszéljenek, összehangoltan lépjenek fel, környezetükben erősítsék a párt eszmei befolyását. Mindezt ne fejbólogatással érjék el, hanem önálló véleményalkotással, gondolkodással és vitában alakítsák ki az egységes álláspontot, de azt aztán egységesen képviseljék. Több WláS kérdésre is kitér a gyűjteményes kötet, amelyet ajánlunk azoknak, akik sokat foglalkoznak a napi politikával, a vállalati pártmunkával, s azoknak is, akik érdeklődnek a gazdasági életünk új kérdé-. sei iránt. Sok új gondolat, megfogalmazás található a könyvbey, amelyet érdemes elmélyülten tanulmányozni. Egyben a kötet értékes információval szolgál mindazoknak, akik tájékozottabban, • felkészültebben kívánnak hozzájárulni napjaink feladatainak megoldásához. Gall Sándor R~Á diófigyblő