Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

Építkezők figyelmébe Téglák, forintok, tervek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 23. SZÄM 1987. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Ülést tartott a városi pártbizottság Magatartás, szaktudás, példa A városi tanács építésügyi hatóságát felkereső fiatalem­ber illendően köszön. Hideg­től fázós kezeivel határozatla­nul nyújtja át a csomagnak is minősíthető, leendő családi lakóházának tervdokumentá­cióját. Műszaki tévék, rajzok, telektulajdoni lap, építési jo­gosultságot bizonyító záradé­kolt határozat, tervezői nyi­latkozatok és sok-sok olyan okmány sorakozik a dosszié­ban, amelyek ma szükségesek a magánjellegű építkezések­hez. — Nagy fába vágtam a fejszémet — mondja szinte önmagának, de már megköny- nyebbülten, hiszen az építke­zéshez szükséges dokumentá­ciók megfelelnek a jogszabá­lyi előírásoknak. Tél van. Hó borítja a már elkészült új családi házakat, vagy a még csak csupaszon álló falak peremeit. Pihennek a kőműveskanalak, fólia alatt bújnak meg a falazóblokkok, téglák', hogy majd a tavasz beköszöntével épületekké for­málódjanak. Nagy az ügyfél- forgalom építésügyben ilyen­kor is. A tervek felülvizsgála­ta, engedélyek kiadása, az úgynevezett bürokratikus ei- járás folyamatosan megy. Az elmúlt évben Gödöllőn 124 új családi házra és 32 egyéb jellegű építésre adtak ki en­gedélyt, 115 család, építtető költözhetett be megépült la­kóházába, míg 62 egyéb (mel­léképület, műhely, garázs, zártkerti vagy üdülő) épít­ményre kaptak használatba­vételi engedélyt a kérelme­zők. Egy település, község, város sajátos fejlődését sok minden mellett az épületek, építmé­nyek is meghatározzák. Bizo­nyíték erre fiatal városunk építészetileg is változó éá ál­landóan szépülő arculata. Egy-egy rosszul elhelyezett, alakjában, formájában, netán színeiben nem tetszetősen ki­vitelezett épület, építmény sokat ronthat nemcsak az adott utca, de a város képén is. Ezért általános törvények, határozatok, de helyi rende­letek is előírják, szabályozzák akár az új, akár a régi épü­letek építését, toldását, át­alakítását. Az építésügyi jog­szabályok meg- és betartása mindenkire egyformán vonat­kozik. Mégis vannak — saj­nos —, akik nem ismerik elég­gé vagy bár igen, de olykor még tudatosan is\ megszegik az előírásokat. Előfordul, hogy engedély nélkül kezde­nek építkezni, többségében vi­szont jelentősen eltérnek a már felülvizsgált és jóváha­gyott tervektől. ■ Bizonyíték erre, hogy az el­múlt évben az engedély nél-. küli és az engedélytől eltérő építkezések miatt több eset­ben kellett építésrendészeti bírságot kiszabni a szabályta­lankodókra, melynek összege meghaladja a 100 ezer forin­tot. Szabálysértési eljárást is kezdeményezni kellett, nem­csak az építtető, hanem a ter­vező, illetve a kivitelezővel szemben is. A pénzbírságok vagy az1 új tervek készítésére vagy módosítására kötelezett műszaki tervek és egyéb ille­tékek összegei olykor 3—6 forinttal növelik egy-egy tég­la beszerzésének árát. Könnyen kiszámítható, ha alapul vesszük, hogy egy épít­tetőnél a legmagasabb bírság összege 14 790, míg az enge­délytől eltérő építkezés miatt 12 480 forint volt. Különösen elszaporodtak az üdülői és zártkerti övezetekben az épí­tésügyi szabálytalanságok. Előfordult, hogy egy építtető­nek 21 000 forint bírságot kel­lett kiszabni. Igaza van az engedélyért folyamodó fiatalembernek, nagy fába vágja a fejszéjét az, aki építkezésbe kezd, mert nemcsak sok utánajárást, időt, energiát, türelmet igényel. De az egyébként sem olcsó épít­kezést nem feltétlenül kell a fentiekkel drágítani. A terve­zői jogosultsággal rendelkező szakember által gondosan elő­készített és a hatóság által jóváhagyott tervek alapján történő kivitelezés lehet a biztosítéka annak, hogy ne dráguljon 3—6 forinttal egy- egy tégla. Ez elsősorban az építtetőn múlik, de valamennyiünk ér­deke. A veresegyházi Váci Mi­hály Művelődési Házban le­zajlott három óvoda dolgozói és szülői munkaközössége ál­tal szervezett, lassan már ha­gyományosnak mondható, is­mételten megrendezett móka­bál a saját farsangolásukra, melynek tiszta bevételét az óvoda gyerekjátékainak pót­lására fordítják. A Fox-zene- kar ismét kitűnően bevált. Lelkesen, jókedvűen zenéltek háromig, majd közkívánatra négyig, mérsékelt fellépti dí­jért. Tombolát rendeztek, ennek bevétele több ezer forint volt. A szülői munkaközösség tag­jai adták össze a díjakat. Megemlítem Bujdosó Tamás értékes kerámiáit, azon kívül makramék, filcképek, köny­vek, de beugratós ajándékok is voltak: literes díszdoboz­ban, sok papír közt féldecis üvegecske, meg kitöltött lot­tószelvény — és ez tiszta jö­vedelem már! Voltak vidám társasjátékok, vetélkedők, nagy kacagás mel­Ulést tartott tegnap délután a városháza nagytermében a gö­döllői pártbizottság. Az ülésen két jelentést és egy tájékoz­tatót tárgyaltak meg és fo­gadtak el. Az első az MSZMP KB 1973-as káderpolitikai ha­tározatának helyi végrehajtá­sáról. a további feladatokról, a második a gyermek- és if­júságvédelem gödöllői körzet­beli helyzetéről, és ugyan­csak a további teendőkről szólt. A tájékoztató a tava­lyi munkatervi feladatok végrehajtását ismertette. Az ülésen megjelent dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára. Későn, utólag A kádermunkáról elfoga­dott jelentés megállapítja, hogy a határozat megjelené­lett ügyetlenkedtek papák- mamák. A fénypont volt a fér- filábszépség-verseny. Apukák cipőt', harisnyát levetve egy nagy lepel alá kerültek, és csak a lábuk látszott. Az asz- szonyoknak pedig meg kellett keresniök a saját férjüket. A legnagyobb sikere az egyik óvodavezetőnő férjének, Mol­nár Eriknek volt: Julikán kí­vül még két asszony vélte fér­jének. Ennél nagyobb sikere csak az ókori Homérosznak volt: őt hét görög falu vallot­ta magáénak. _______ —kas Áfész-áruház Mosott farmer Rockwells márkájú kanadai mosott farmert vásárolhatnak az érdeklődők január 26-ától a gödöllői áfész-áruházban. A nadrágokat 750 helyett 415 fo­rintért árusítják a ruházati osztályon, ameddig a készlet se óta jelentős előrelépés tör­tént. Emelkedett a vezetők szakmai, politikai végzettsé­ge, növekedett közéleti akti­vitásuk, szélesedett a káder­munka demokratizmusa, terv­szerűbb az utánpótlás kivá­lasztása,, képzése, továbbkép­zése. A fejlődés ellenére azon­ban hiányosságok, követke­zetlenségek is tapasztalhatók. Ezek az elvek helytelen ér­telmezéséből, határozottabb és következetesebb érvényesíté­sének hiányából, az újszerű követelményekhez való lassú alkalmazkodásból adódnak. Kedvezőnek mondja a je­lentés, hogy a hatásköröket döntően a választott párttes- tiilletek gyakorolják, kevesebb az utólagos tájékoztatás. Szo­rosabb az együttműködés a KISZ és a szakszervezet kép­viselőivel. Mind ritkább, hogy az alapszervezetekhez a véleményezési jogkör csak a funkcióba állításra és a fel­mentésre terjed ki. Az vi­szont még mindig előfordul, hogy későn vagy utólag kérik ki a pártszervezet véleményét. Néhol a politikai munka ala­csony színvonala miatt a vé­lemény nyilvánítása formális­sá válik. A városi pártbizottság ha­táskörébe tartozók átlagélet- kora valamelyest alacsonyabb a korábbinál. Többen vannak irányító posztokon a har­minc éven aluliak. A nők ará­nya a gazdasági vezetői he­lyeken nem javult. Annál je­lentősebben a felsőfokú ké­pesítéssel rendelkezők ará­nya. A politikai végzettség te­kintetéiben hasonló irányzat­nak lehetünk tanúi. A vezetők többsége megfe­lel a velük szemben támasz­tott követelményeknek. A rendszeres képzésnek, önkép­zésnek köszönhetően szakmai­lag és politikailag is fölké- szültebbek. Az utóbbi időben előtérbe került az úgyneve­zett vállalkozói típusú veze­tő. A pártbizottság a vezetők váltásakor igyekszik érvénye­síteni ezt a követelményt. Egy- egy helyen tapasztalták en­nek a képességnek a hiányát, ilyenkor figyelmeztették a ve­zetőt, ha szüksége mutatko­zott, támogatva a váltást. Er­re azonban többnyire az idő­sebb, a nyugdíjkorhatárhoz közeledők esetében került sor. Jobb előkészítés Kritikusabban ítéli meg a közvélemény a vezetők ma­gatartását, erkölcsi állapotát. A jelentés készítői szerint a pártbizottság hatáskörébe tartozó vezetők általában jó példával járnak elöl. Figye­lemre méltó ugyanakkor, hogy a kisebb hibákat sziborúbban ítélik meg, mint a társadalmi tulajdont jelentősen károsító vétségeket. Ilyenkor gyak­ran nehézkes, lassú a felelős­ségre vonás. Foglalkozik a testület által elfogadott jelentés a minősí­téssel is. összeállítói úgy ta­lálták, a minősítések reálisan tükrözik a vezetők munkáját és magatartását. Arra is al­kalmasak, hogy formálják a személyiséget. Jobb az előké­szítés, ezáltal szélesedett a minősítések demokratizmusa. Több helyen, például az IMI- ben, a Ganz Árammérőgyár­ban és a Gödöllői Gépgyár­ban. a két minősítés között is értékelik a vezetők munkáját. Megfigyelték azt is, hogy a minősítésekben a politikai, szakmai alkalmasságot részle­tesebben elemzik a vezetői rátermettségnél. Az emberi magatartás milyenségét te­kintve szintén fukarabbul bánnak a szóval. A vezetők munkájának ér­tékelését némelykor az irá­nyításával működő egység adatainak ismertetésével he­lyettesítik, Elmarad a köve­telmények és a teljesítmény összevetése. Az utánpótlás ne­velését is ritkán adjak felada­tul. A minősítésekben kevés a kritikai észrevétel. Az in­dokoltnál több az elismerés, óvatos a bírálat, illetve azt csak a feladatoknál jelölik meg. Szervezeti keretek A következő rész a káder- utánpótlásról szól. A városi pártbizottság öt évre szóló utánpótlási és képzési tervet hagyott jóvá, amelynek meg­valósulását a végrehajtó bi­zottság folyamatosan ellenőr­zi. Az értékelés szerint a ter­vezett kádercseréknek csak az ötven százaléka válik valóra, amiben objektív és szubjek­tív okok egyaránt közreját­szanak. Néhány ok: nem kel­lően körültekintően készítik a tervet, nem mindig tudatos a számba jöhető személy ne­velése, fölkészítése, előfordul, hogy a kiszemelt elképzelése nem esik egybe a terv készí­tőiével, nem valósul meg a káderek egészséges áramlása a gazdasági, politikai, társa­dalmi szervezetek között. A befejező oldalakon a je­lentés kiemeli, hogy a káder­munka szervezeti keretei, végrehajtásának feltételei a határozat megjelenése óta ki­bővültek. Az új vállalatveze­tési formákra való áttérés körzetünkben megvalósult. A városi pártbizottság teg­napi ülésén végezetül feladat­tervet fogadott el a káder- munka további fejlesztésére. K. P. Másodszor rendezték meg a városban a Ka/rikás Kupa el­nevezésű általános iskolás lány röplabdatornát. A ver­senyre az Erkel, a Karikás és a Petőfi iskolából összesen hat csapat nevezett. A négy­fős csapatok a mini röplabda szabályai szerint, csökkentett méretű, hatszor hatméteres pályán játszottak. A játék színvonala már magasabb volt a tavalyi mérkőzésekénél.. Izgalmas találkozókat vívtak a csapatok és hangos szurko­lásban sem volt hiány. A körmérkőzéses rendszerű tornán a következő sorrend alakult ki. 1. Petőfi I. (Robotka, Raj­nák, Tamási, Zsigri. Edző: A január 12-re kisorsolt Tatabánya—GSC mérkőzést a mostoha időjárás és útviszo­nyok miatt elhalasztotta az öregfiúk torna versenybizott­sága, az akkori teljes fordulót márciusban iktatták a műsor­ba. A BHG SE ellen végre si­ker koronázta csapatunk sze­replését. Végig vezetve maga­biztos győzelmet értünk el. Az előzmények pedig nem sok jóval kecsegtettek, Csitári kapusról tudtuk, hogy mun­kája miatt ezúttal nem szá­míthatunk remek teljesítmé­nyére. Koza kapust és a vész- tartalékként számon tartott Tóth Józsefet is mozgósítot­tuk. Az előbbi sajnos nem, Tóth szerencsére velünk tar­tott. Kulcsjátékosunk, Urbán, is­Aszod Első alkalommal A KRESZ szabályai szerint újabban az eisősegélynyújtási alapismeretek megszerzéséről is igazolást kell adniuk a ré­gebben vezetőknek, valamint a gépjárművezetői jogosít­ványt most szerzőknek. Az igazolás megszerzéséhez kíván segítséget nyújtani Aszódon a Magyar Vöröskereszt és a Kisiparosok Országos Szövet­sége helyi szerkezete, karölt­ve a Petőfi Sándor Művelő­dési Házzal. Első alkalommal indítanak ilyen irányú tanfo­lyamot a KIOSZ helyiségé­ben (Aszód, Kossuth Lajos utca 40.). Az intézmények, vállalatok gépkocsivezetői és a magánszemélyek február 15-ig jelentkezhetnek a hely­színen vagy a községek ' mű­velődési házaiban. Az ingye­nes tanfolyam előadásai há­rom részből állnak. Február 23-án, március 2-án és már­cius 9-én — mindig 15 óra­kor — Juhász János gödöllői mentőápoló ismerteti meg a jelentkezőkkel az elsősegély- nyújtás alapvető tudnivalóit. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Széchenyi Zsigmond-emlék­kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A gödöllői művész­telep 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Morzsa-Morhardt Gyula: Portré, . megtekinthető 10—18 óráig. Bagi labdarúgók Alföldi tábor Hajdúszoboszlói edzőtáboro­zásra utazott a megyei első osztályban szereplő Bag lab­darúgó-együttese. A már ha­gyományosnak tekinthető téli felkészülésen a környező csa­patokkal mérkőzéseket is ter­veznek játszani. Lencsés Csaba.) 2. Petőfi 11. (Lipták, Mezei, Tihanyi, Tö­rök. Edző: Lencsés Csaba.) 3. Erkel (Benke, Farkas, Hajdú, Hódorog, Pintér. Edző: Somogyiné Szántó Zsuzsa. A kupát és a díjakat Len­csés Rezső, a röplabdasport gödöllői megalapítója adta át a csapatoknak. A torna jól szolgálta a sportág népszerű­sítését és a legifjabb után­pótlás versenyeztetési lehető­ségét. A legközelebb január 31-én, szombaton délelőtt if­júsági korú lányok megyei tornája lesz az Erkel iskola tornatermében. Másnap, va­sárnap délelőtt NB Il-es női csapatok részére rendezi a Gödöllő Kupát a városi ta­nács sportosztálya ugyanitt. meretlen ok miatt még ottho­nában sem volt megtalálható. Béres visszalépett a további szerepléstől. Ilyen tartaléko­sán viszont volt szíve játszani a csapatnak. Eddig alig ta­pasztalható szép támadásokat vezettünk és kapusunk is leg­szebb napjaira emlékeztetőén hárította az ellenfél akcióit. Végig a GSC volt a kezdemé­nyező és biztosan sikerült megszereznünk a régen áhí­tott győzelmet 15-U-re. Ki­sebb üröm az örömben, Tóth és lyiarkó megsérült. A góldobók: Szabados (5), Sima és Szlifka (3-3), Mar­kó (2), Dudás és. Gulyás (1-1). ISSN 0133 -1957 (Gödöllői Hírlap) tart. Egyedül, saját lábunkon Változó arcvonásaink Ülünk az egyetemi elő­adóterem padsoraiban és már beszámolási vagy vizsgakényszer nélkül hall­gatjuk az előadást, amely szakembertől szakember­nek szól. Okosak lettünk, gazdagabbak egy diplomá­val, néhányunk többel is. Szegényebbek viszont egy életszakasszal, egy szép és végül is kellemes szereppel. Elterelődött a figyelmem, elvesztettem az előadás ve­zérfonalát és most játszom egy gondolattal. Társaim a húszas éveik végén jár­nak, vagy harmincasok, negyvenesek, ötvenesek. Egykor mind itt nevelked­tünk az Agrártudományi Egyetemen, vagy más isko­lákban. Visszapillantok a múltba. Mindenki oda ült, ahová akart, de ahogy teltek a tanulmányi időszak -hetei, s az előadóteremben fentről kialakultak a törzshelyek, belépve a tarkókról is fel­ismertük egymást. Nem igaz, hogy valaha valaki is gondolt volna arra, hogy egyszer legjobb cimboráját majd gyérülő hajzattal, fénylő kobakkal látja né­hány paddal magasabbról. Ez most mégis bekövetke­zett. Évfolyamom még nem idős ennyire, de kicsit mi is idegennek érezzük ma­gunkat a mai hallgatók kö­zött. Másképp öltözködnek, más a hajviseletük, nem mellesleg a gondolkodá­sunk is különbözik. Egy­szóval mások. Ugyanígy vélekedtek rólunk diákko­runkban azok is, akkori itt jártuk' alkalmával, akik most magasodó homlokkal ülnek közöttünk. Egészen biztos és természetes, hogy öt, tíz, húsz év múlva is különbözni fognak egy­mástól a korosztályok. Átalakult, átalakul ar­cunk is. Mókás képünk az ifjú- és a felnőttkor hatá-. rából középkorúvá válik. Űj szokásokat veszünk fel, melyekért akkor talán nem is lelkesedtünk. Akivel együtt álltunk sorban a menzán mindennap, most alig ismer meg. Rokon- szenvünk elkopik. Névje­gyet cserélünk, ha nem fe­lejtettük elhozni magunk­kal azt és ha érdemesnek tartjuk arra a volt társat, barátot. Nem köt össze bennün­ket más már, csak a közös emlékek. Egyikünk kutató lett, a másukunk felhasz­náló, termelő vagy keres­kedő. A százakat összetar­tó erő, a közösséggé ková­csoló közös tanterem, a küzdelem a kidolgozott vizsgatételekért, a jobb ételért, a hasznosabb tan­anyagért megszűnt szá­munkra. Mindig jönnek azonban újak, akiket szin­tén összeköt három, négy, öt évre mindez. Értetlenül fogadnák át­adni kívánt tapasztalatun­kat arról, hogy mennyi rés ékelődik majd a diploma­védés után közéjük. A kol­légiumban természetes volt, hogy télen mindig fűtött szobák várták a bentlakókat. Nappal mele­gebben sugároztak a radiá­torok, éjjel langyosabban. (Ez így is volt egészséges.) Amikor a maga lábára áll az ember, az élete megvál­tozik. Lehet, hogy nappal lesz hideg a dolgozószobá­ban, éjjel pedig gőzfürdő a hálóban. S míg azon se­rénykednek majd, hogy a fűtést és a további min­dennapos teendőket össze­hangolják, harmonikussá tegyék, elmarad a levélírás, a telefonálás, megszakad a kapcsolat a kibocsátott kö­zösség többi tagjával. Balázs Gusztáv R. O. Mulattak az óvodásokért Lepel alatt férfiláb Röplabda Kupa kicsinek, nagynak Kézilabda Az öregünk első sikere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents