Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

■ Abonyi krónikám Út, járda Ellenszolgáltatás nélkül Járdaépítés a Táborhegy-dűlőben (Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc) Abonyban az 1986. évre tervezett településfejlesztési társadalmi munka értéke 19,9 millió forint volt, a teljesítés meghaladta a 28,6 milliót. Az utóbbiból több mint 11,8 ju­tott a lakosságra, 16,8 pedig az üzemekre és intézmények­re. Az egy lakosra eső ellen­szolgáltatás nélküli munka értéke az 1985. évihez viszo­nyítva 1292 forintról 1778 fo­rintra növekedett. A tervezetthez mért 44 szá­zalékos túlteljesítés közös ér­dem, mind a lakosság, mind az üzemek, intézmények pél­damutató munkát végeztek. Az utóbbi csoportba tartozók közül kiemelkedő teljesít­ményt produkált a három ter­melőszövetkezet, a kisipa­rosok helyi csoportja, a tégla­gyár és a Mechanikai Művek gyáregységének kollektívája. A mezőgazdasági nagyüze­mek például jelentős meny- nyiségű sódert szállítottak az épülő, új iskolaszárnyhoz, szakipari munkát végeztek gyermekintéményeknél, kör­nyezetvédelmi célok teljesíté­séhez nyújtottak segítséget. A kisiparosok közreműködésé­vel sikerült korszerűsíteni az idősek napközi otthonát. A téglagyár az iskolabőví­tés mellett a labdarúgópálya korszerűsítését karolta fel, a Mechanikai Művek gyáregy­sége az úgynevezett Kis-Vi- gyázó kúria felújítását és a napközi otthon konyhájának bővítését végezte el. Az esz­tendő során elkészült 3980 méter gázvezeték, valamint 7119 méter hosszú járda, ezek értéke megközelíti az 5,5 mil­liót. E két jelentős munka elsősorban a lakosság össze­fogásának eredménye, önerős gázvezeték épült a 12-es, 33- as számú tanácstagi körzetek­ben, járdaépítés terén pedig a 19-es, 21-es és 40-es körzet jeleskedett. Több helyen vé­geztek úgynevezett útstabili- zációt, amelyhez a helyi tég­lagyártó és a MÁV pálya- fenntartási főnökségtől kap­tak téglatörmeléket, illetve zúzott követ. Az 1986. évben végzett tár­sadalmi munkákról szóló je­lentést ma tárgyalja az Abo­nyi Tanács. Diákok a hegyen Tankönyv és síléc Az elmúlt hét végén az abo­nyi Somogyi Imre Általános Iskola tanáraiból, szülői mun­kaközösségének tagjaiból és főleg diákjaiból álló csoport­ja Salgóbányára utazott, hogy a Nógrád megye egyik leg­szebb vidékén szervezett sítá­borban a tél örömeit kóstol­gassák. Lassan hagyományai lesznek a nagyközségbeli kis­diákok ilyenfajta téli üdülte­tésének, népszerűsége egyre növekszik, noha * ölelés, a ko­moly testedzés mellett sem szünetel az oktatás. — A kollégákra természete­sen egyéb feladat is vár — hallottuk az elutazás előtt Tö- röcsik Mária tanárnőtől, az egyik szervezőtől. — Például a környezeti hatásokat, ta­pasztalatokat a kapcsolódó tantárgyakból szerzett isme­retek közé segítik beépíteni, szempontokat adnak a tábo­ri élmények összegyűjtéséhez, és mivel délutáni, valamint esti játékos összejövetelek is szerepelnek az előre össze­állított programban, ezt szin­tén a nevelők közreműködé­sével bonyolítjuk le. Ök őr­ködnek a gyerekek egészségi állapota felett. — Csak sporttagozatos diá­kok utazhatnak? — Bárki jelentkezhet, de a korábbi gyakorlathoz hason­lóan a jelentkezők 80—90 szá­zaléka ezúttal is testnevelés A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1987. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Ritkák a nagyobb galibák Az áramszolgáltatás lehetőségei tagozatos, többnyire 7—8. osz­tályos tanulók, olyanok, akik kedvelik a sízést. Tapasztalat szerint, kiegészítő sportágként nagyon jól jön mindenkinek ez a lehetőség. A nemrégen véget ért téli szünidőben két alkalommal szerveztünk sport- délutánt, ahol a mostani tábo­rozok úgynevezett szárazgya­korlatokat végeztek, hogy el­sősorban a kezdők elsajátít­sák az alapvető ismereteket. — Kikből áll majd a tábor technikai személyzete? — Lelkes, alkalmas szülők­ből, akik egyebek között főz­nek és gondoskodnak, hogy valamennyi használatba vett helyiségben folyamatosan jó meleg legyen. Mivel egy-egy ilyen téli tá­borozás költsége nem ala­csony, az iskola több helyi in­tézménytől kapott támogatást. Például a termelőszövetkeze­tek elszállították a felszere­léseket, a csomagokat, más helyekről élelmiszert kaptak. Ettől függetlenül a hegyekben töltött időszakra szükséges élelem döntő részét rendsze­rint itthon szerzik be, csak na­gyon kevés vagy sokáig nem tárolható ennivalót vásárolnak meg Salgóbányán, vagy kör­nyékén. Ott bizony ilyenkora beszerzés meglehetősen körül­ményes. Gy. F. Petróleumlámpa jószerével már csak a néprajzi gyűjtemé­nyek polcain lelhető. Mécses helyett legfeljebb díszgyertyát találunk a lakásban, ha vala­mi rejtélyes oknál fogva kial­szik a villanyfény. Szerencsére ez ritkán fordul elő; például ha olyan rendkívüli időjárás miatt következik be a galiba, mint a közelmúlt hetek gya­kori vezetékszakadása volt. Távkezelés Ahhoz, hogy napról napra észrevétlen maradjon az áramszolgáltatás, seregnyi em­ber összehangolt munkája kell. A Dél-ma(jyarországi Áram- szolgáltató Vállalat ceglédi kirendeltségén 42 tagú gárda áll e feladat szolgálatában, to­vábbá 17-en a hálózatszerelési művezetőséghez tartoznak, ök a rekonstrukción és az új há­lózatokon dolgoznak. A Jászberényi út mentén egy nagyteljesítményű transz­formátorállomás áll, amely a várost és vidékét ellátja elekt­romos energiával. Ez decem­ber óta automatizált, azaz te­lemechanikai távkezeléssel is működtethető. Ezek körülbelül 2000-ig megfelelnek az igé­nyeknek, ám akkor gondos­kodni kell újabb transzformá­tor építéséről. Hasonló ideig elegendő a Szövetség utcai trafóállomás. Cegléd kisfeszültségű háló­zatának egyharmada megfele­lő műszaki állapotú. Ugyanek­kora szakasz még jó minősé­gű, de a kelleténél kisebb ke­resztmetszetű. A harmadik harmad viszont mielőbbi re­konstrukcióra szorulna. Hábo­rú előtti emlékként még öt­száz vasoszlop posztói az utak mentén, amelyeket ideje len­ne már korszerűekkel felcse­rélni. Főleg a határban húzód­nak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tulajdoná­ban levő kisfeszültségű háló­zatok, amelyek erősen lerom­lott állapotúak. A fenntartók, az arra lakók és a tanács kö­zös anyagi erejével lehetne változtatni a helyzeten. '’A fogyasztók bekapcsolását a hálózatba, a hibaelhárítást és a karbantartást a kirendelt­ség jó színvonalon oldja meg. A kisfogyasztók által bejelen­tett egyedi hibákat hétfőtől péntekig a fogyasztói szolgá­lat szünteti meg. Munkaidőn túl a nagyfeszültségű hálózat üzemzavarainak elhárítására szervezett ügyeletes szerelőpár dolga a közbelépés. Erre azon­ban csak akkor kerülhet sor, ha a nagyfeszültségű vezeté­ken nem kell javítást végezni. Az egyedi bejelentések esetén huszonnégy órán belül a hely­színen vannak, a községekben 72 óra alatt kellene megszün­tetni a bajt, de ennél jóval gyorsabban intézkednek. Al- bertirsán kihelyezett szerelő- csoportot foglalkoztatnak. 1986-ban a város 10 kilovol­tos kábelhálózatát a Tigáz, a PVCSV, a Dutép és a Parképítő Kisvállalat rongálta meg. A légvezetékeknél előfor­duló üzemzavarok fele az anyaghibából eredő szigetelő sérülések következménye. Lámpacsere Cegléden körülbelül 3400 közvilágítást szolgáló lámpa van. A főutak mentén kéthe­tenként, a többi utcákban ha­vonta ellenőrzik őket. Az izzó­lámpákat higanygőzlámpák váltották fel, és ezeknek nem­csak a fogyasztásuk takaréko­sabb, de az élettartamuk öt- ször-hatszor hosszabb. Az égő­csere egyébként egy szerelőpár számára állandó feladat. Ha a lakosság jelzi a hibát, a Dé- másznak nyolc napon belül kell kijavítani, de ha ez több utcát vagy egy egész város­részt érint, akkor természete­sen gyorsan munkához látnak. Úrrá Eenni Az áramszolgáltató vállalat saját rekonstrukciós keretéből Cegléd és Monor között 20 ki­lovoltos gerincvezetéket épít, amely Ceglédbercel, Albertirsa és Pilis lakóinak üzembizto- sabb villamosenergia-ellátását szolgálja. A ceglédi kisfeszült­ségű hálózaton viszont — pénz hiányában — csak a legszük­ségesebb felújításokat tudják elvégezni. Az anyagellátás nehézkessé­ge tavaly minden eddigi gon dot felülmúlt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a túlterhelt transzformátorokat nem tud­ják lecserélni, mert nem kap­nak az ipartól újakat. A háló­zat szerelési munkáihoz szűk séges anyagokat ütemtelenül szállítják, ezért a kivitelezés rapszodikussá vált. E miatt nem tudtak eleget tenni vál lalkozási szereződéseiknek. A kedvezőtlen bérhelyzet miatt szerelőik elkívánkoznak tőlük. Mindezek ellenére a vállalat — és a kirendeltség — igyek­szik úrrá lenni a súlyosbodó helyzeten. T. T. Békekonferencia A XI. országos békekonfe­rencia előtt városunkban is tartottak összejöveteleket az intézményekben, üzemekben. A Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézetben Ke- menczés L ászióné nevelési igazgatóhelyettest választot­ták meg a békekonferencia küldöttének. A Május 1. Ruhagyárban Kisgyörgy Csillát, a gyáregy­ség igazgatóját az Országos Béketanács tagjává delegál­ták. Személyükre — a Haza­fias Népfront városi elnöksé­ge nevében — Kovácsné Sza­bó Veronika városi népfront­titkár tett javaslatot. Mindkét küldött rövid be­szédben ismertette azt a mun­kát, amely a béke megőrzése érdekében végbement hazánk­ban a legutóbbi békekonferen­cia óta. A népfrontbizottság felkéré­se alapján a békekonferenciá­val egy időben folyó nyolc szekcióülésen húszán vesznek részt Ceglédről. Propagandistáknak Más időpontban Változik a propagandisták 5. elméleti konferenciájának időpontja. 1987. február 5. helyett február 12-én délután, 15 órakor lesz a városi párt- bizottságon. A propagandis­táknak Kozma Ferenc, a Po­litikai Főiskola tanára tart. előadást. Címe: A világ gaz­dasági problémái — magyar szemmel. Kerámia­kiállítás Január 30-án, pénteken 15 órakor lesz a ceglédi Kossuth Múzeumban, Kovács Éva ke­ramikusművész kiállítása, amelyet Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok igazgatója nyit meg. Az eseményt feb­ruár 22-ig látogathatják az ér­deklődők. Átmeneti kellemetlenség Egy év múlva kész lesz a rendelő Rákóczi út 7. Karcsú állvá­nyok nyújtózkodnak az ég fe­lé, közömbösen bámészkodnak be a szemérmeskedő ablako­kon. Bent malteros vödrök, néhol tégladarabok, fakókék ruhás emberek. Nem kapkod­nak, egyenletes tempóban dol­goznak. több mint egy évük van még. Egyáltalán nem szerencsés az a tény, hogy jelenleg a vá­ros négy különböző helyén működik szakorvosi rendelő, éspedig számos épületben. Ez a szétszórtság rontja a szakor­vosi ellátás lehetőségeit. Ugyanakkor orvosi szempont­ból sem előnyös, mivel a kol­légák között nincs meg az együttműködés — hiszen a te­lefon nem pótolhatja a sze­mélyes kontaktust —, de ily módon nem is lehet meg. S végül ne hagyjuk ki a legfontosabbat, a beteget. A Újdonságokkal rukkol elő öt esztendeje bérli az Évig ceglédi kisgépgyára egyik üzemcsarnokát a Sphero— Évig Korlátolt Felelősségű Társaság. A magyar—nyugat­német vegyes vállalat a csa­ládi házak központi fűtéséhez szükséges keringtető szivaty- tyúk gyártásával foglal­kozik. Ezeket a korszerű konstrukciókat Magyaror­szágon kívül E urópa-szer- te és az Amerikai Egye­sült Államokban forgalmaz­zák. Van olyan változatuk, amelyet Kaliforniában nap­elemmel működő vízmelegítő rendszerbe építenek be. Ön­töttvas és bronzházas kivitel­ben készülnek, korrózióálló anyagokból. A termék méltán megérde­melt sikerét mi sem jelzi job­ban, mint az, hogy már 1983- ban kiérdemelték a Kiváló Áruk Fóruma megkülönbözte­tő emblémát. 1984-ben a BNV-n díjat kaptak. A gyár­tók igyekeznek igazodni egy- egy ország szabványaihoz, és az alig tenyérnyi szerkezetet akár húszféle formában is forgalomba hozzák. Sikerrel alkalmazzák olyan rendszerekben, amelyek ház­tartási célokra melegítik a vizet. Ott a keringtetéssel megoldják, hogy bármelyik csapból nyomban meleg vizet kapjon a felhasználó. Egyéb­ként a gyártmánycsalád licen- cét megvásárló Évig még nem használt fel minden lehetősé­get. Most olyan változat ké­szítését is bevezetik, amelynél a fordulatszámot elektromos vezérléssel szabályozhatják. Az 1987-es újdonságok között szerepel egy másik megoldás. Az Ikarus gyár számára az autóbuszokhoz a hűtővíz me­legítőrendszeréhez készítet­tettek egy konstrukciót, amelynek prototípusát most vizsgálják a Közlekedéstudo­mányi Intézetben. Ha beválik, nagy lehetőség rejlik ebben a termékben. A vegyes vállalat ceglédi üzemében hatvan munkás 1986-ban 90 millió forint ér­tékű terméket állított elő. A minőséggel a megrendelők elé­gedettek, náluk sem több a reklamáció, mint a konkuren­ciánál. távolság a város központjá­tól elég nagy, célszerű a kór­házba busszal utazni. Előfor­dul, hogy nem csupán egy or­vos vizsgálatára van szükség. Esetleg a két réndelő távolabb helyezkedik el egymástól. Va­lamelyik éppen zsúfolt... A betegség önmagában véve tü­relmetlenné teszi az embert, ráadásul a várakozás fokozza ezt az érzést. Tehát ezért oly megnyugtató számunkra a Rá­kóczi úti épület bővítése és rekonstrukciója — mondja dr. Mohos György, a ceglédi Tol- dy Ferenc Kórház-Rendelőin­tézet járóbeteg-ellátási igazga­tóhelyettes főorvosa. — Valójában már a 70-es években tervezgettük a bőví­tést. Ugyanis a kórházi ellátás és a körzeti rendelők színvo­nalához képest a szakorvosi rendelőintézet alaposan elma­radt. Bár 1979-ben volt némi előrelépés azzal, hogy az első emelet elkészült, de az kevés­nek bizonyult. Annál is in­kább, mert 95 ezer ember tar­tozik a vonzáskörzetünkbe. Nem beszélve arról, hogy ami­kor Nagykőrösön vagy Nagy- kátán egy-egy kollégát helyet­tesítünk, e szám elérheti a 150 ezret. Bármilyen furcsán hangzik — folytatta, —, tulajdonkép­pen a véletlen, egész pontosan a járási hivatal megszűnése kínálta a lehetőséget. Itt, eb­ben az épületben eddig is mű­ködött 16 rendelő. 1985-ben kezdődött a tervezés. A kivite­lezéshez 1986 márciusában fo­gott hozzá a Détév. Másfél- szeresére növekszik az alap­területünk — 1500 négyzetmé­ter —, ami három szinten va­lósul meg. A rendelők száma 32-re duplázódik. Természetesen ekkora léte­sítmény elképzelhetetlen lift nélkül. Az egészségügyi komp­lexum építési költsége 25, míg az egyéb kiadások értéke 4 millió forint. Komoly műszer- fejlesztésre gondoltunk, amely­re 6 milliót szeretnénk fordí­tani. Ennek a nagy beruházás­nak az egyharmadát a megye adja célprémiumos támogatás­ként, a többit a tanács terem­ti elő. A traumatológia kivételével valamennyi szakrendelés itt kap helyet, így bővülhet a fekvőbeteg-ellátás. Nem lé­nyegtelen az sem, hogy szemé­lyesebbé válhat a kollégák kapcsolata. Egy betegre több idő juthat, s emelkedik a ren­delési órák száma. És persze kulturáltabb körülmények kö­zött dolgozhatunk. Szociális létesítmények épülnek, olyan szobák, ahol a nővérek, orvo­sok tartózkodhatnak. Ezenkí­vül étkezde, büfé stb. Speciális rendelőket szeret­nénk kialakítani, például gyer- mekfülészetet, ortoptikát. A majdan megüresedő fogászat, valamint a bőr- és nemibeteg- gondozó épületében — a re­konstrukció után — gyermek­körzeteket, iskolai orvosi ren­delőt és fogászatot tervezünk. A munkálatok az elképze­lések szerint haladnak. Egye­lőre nem fenyegeti veszély az 1988. március 31-i átadást. Igaz, addig még egy kis kelle­metlenséget el kell viselni. Történetesen azt, hogy a föld­szinten és az első emeleten át­alakításra kerül sor. Tehát át­menetileg romlanak a körül­ményeink. Elkerülhetetlen lesz a zsúfoltság. Ez mindenkit próbára tesz; beteget, orvost, asszisztenst. Az átlagosnál tü­relmesebbnek és megértőbb­nek kell majd lennünk egy­máshoz. Ha arra gondolok, hogy hosszú évekre megoldó­dik a szakorvosi rendelés, ak­kor talán e kényelmetlenséget is könnyebb elviselni. F. F. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há lás köszönetünket fejezzük k mindazoknak, akik drága édes anyánk, nagymamánk, testvérünk ÖZV. KISS ISTVANNÉ szül. Ko­vács Magdolna temetésén rész1 vettek, mély gyászunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö szünetünket fejezzük ki mind azoknak, akik felejthetetlen fér jem, apánk, nagyapám, ID. VÄR KONYI SÁNDOR temetésén meg jelentek vagy táviratot küldtek sírjára koszorút helyeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—26»* (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents