Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-26 / 21. szám

1987. JANUÁR 26., HÉTFŐ A szovjet mezőgazdaság feladatait vitatták ,neg Moszkvában Megérettek az előrelépés feltételei Még az eddigieknél is kö­vetkezetesebben, szilárdabban és állhatatosabban kell foly­tatni az átalakítás politikáját — hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov azon a tanácskozáson, amelyet pénteken az SZKP KB-ban tartottak a párt-, ta­nácsi és gazdálkodó szerveze­tek képviselőinek részvételé­vel a mezőgazdasági munka termelékenységének növelésé­re vonatkozó, néhány hónapja hozott KB-határozat megvaló­sításáról. Az SZKP KB fő­titkára . megnyitó beszédében — amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra a szovjet fő­városban — bejelentette, hogy as SZKP Központi Bizottsága január 27-én összeül, s az át­alakítási folyamatról, illetve káderpolitikái kérdésekről ta­nácskozik majd. Az átalakítás valamennyi szférát átfogja — a gazdasá­git, a szociálist, a szellemit, kiterjed a pártra és a politi­kai rendszerre is. Az átala­kítás folyamán vannak el­sőbbséget élvező problémák. Javítanunk kell népünk élet- körülményeit, elsősorban a legégetőbb problémákat meg­oldva. Ezek között van az élelmiszer kérdés, a lakáskér­dés, a szociális-egészségügyi hálózat, az áruellátás és a szolgáltatások fejlesztése — mondotta Mihail Gorbacsov Az élelmiszer-gazdaságot alaposan meg kell mozgat­nunk — fejtette ki ezután a szónok. — Igen hosszú ideig topogtunk egy helyben, való­sággal megrekedtünk. A XI. ötéves tervidőszak egésze helybenjárás volt. Ez 1972- ben kezdődött, de főképp 1975-től — amikor nagymér­tékben csökkent az állatállo­mány — és egészen az 1982- es, májusi KB-ü!ésig tartott. Csak ezután indult ismét fej­lődésnek az állattenyésztés. Köbben nőtt a lakosság száma és emelkedett vásárlóereje is. Az emberek el akarják költe­ni azt a pénzt, amelyre fize­tésük növekedése révén tet­tek szert. E kérdés megoldá­sát tehát semmiképpen sem lehet elhalasztani, sok évre széthúzni. Viktor Nyikonov, a KB tit­kára beszámolójában a négy éve elindított élelmiszer­program mérlegét megvonva ismertette az elmúlt időszak eredményeit, tapasztalatait és kitért a gondokra is. A tanácskozás vitájában felszólalt Jegpr Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, KB-titkár is. A vita végén Mihail Gor­bacsov mondott zárszót. Mint megállapította, e tanácskozás is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió élelmiszer-gazda^ ságában megérettek a továb­bi előrelépés feltételei, elő­Az uniópártok szavazatvesztése (Folytatás az t. oldalról.) Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter pártja, az FDP sikerében — az első hírma­gyarázatokkal összhangban — az általa és pártja által kép­viselt politikai irányvonal, a nemzetközi béke megszilárdí­tását célzó törekvés megerő­sítését látja a választók ré­széről. Johannes Rau, az SPD kan­cellárjelöltje elismerte, hogy nem érte el célját, az önálló SPD-többség kivívását, de hangsúlyozta: a párt jól ve­rekedett. Az eredmény — mondotta — így is el kell hogy gondolkoztassa a CDU/CSU-t. A Zöldek képviselői követ­kezetes környezetvédelmi te­vékenységüket, béke- és nő­védelmi politikájukat említet­ték további előretörésük oka­ként. Irán döntő fontosságúnak minősítette az idei évet A háború legvéresebb szakasza Az immár hetedik éve tartó iraki—iráni háború az elmúlt napokban — úgy tűnik — leg- elkeseredettebb, legvéresebb szakaszába lépett —' írja va­sárnapi nemzetközi szemléjé­ben a moszkvai Pravda. Irán az idei esztendőt döntő fontosságúnak minősítette: egyes teheráni vezetők szerint már márciusban győzelemmel fejezik be a háborút. A Prav­da felhívja a figyelmet, hogy ez a megközelítés változást je­lez az eddigi iráni álláspont­ban. A pálfordulás magyará­zata megfigyelők szerint min­denekelőtt az iráni belső hely­zet változásában keresendő. Az ország gazdaságilag kime­rült. pénzügyi lehetőségei vé­gesek. az ország szellemi veze­tője, Khomeini aiatollah pedig komoly betegségben szenved. Vannak persze Teheránban olyanok is. akik a reális lehe­tőségeket felmérve azt mond­ják: itt az ideje tárgyalásokat kezdeni. A cikk végezetül a szovjet AMERIKA Az ENSZ „A béke fenntar­tása — a tények” címmel bro­súrát adott ki pénteken, vála­szul az ABC amerikai televí­ziós hálózat már bemutatása előtt sok vitát kavart „Ame­rika” című filmsorozatára. Az „Amerika” — amelynek műsorideje összesen 14,5 óra — „sztorija”: az Egyesült Álla­mokat elfoglalják a Szovjet­unió ellenőrzése alatt álló békefenntartó erők. A filmet február 15-től játszaná az ABC. Joe Sills ENSZ-szóvivő sza­vai szerint a brosúrával az ENSZ pontos információkkal kíván szolgálni az embereknek arról, mit is tesz a világszer­vezet a békéért. A filmsorozat bemutatása még az amerikai politikusok körében is tiltakozásokat vál­tott ki. Moszkvában a szovjet külügyminisztérium szóvivőé bejelentette: szeretnék megvá­sárolni a rozatot, hogy a szovjet emberek is láthassák, milyen képet igyekeznek fes­teni róluk az amerikai nézők­nek. kormány nemrég tett nyilatko­zatát idézi, amely hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió kész közre­működni bármilyen, az iraki— iráni konfliktus békés megol­dását előmozdító becsületes és építő jellegű erőfeszítésben. térbe került a mezőgazdaság lehetőségeinek lényegesen jobb kiaknázása. Az SZKP KB főtitkára bí­rálta, hogy a szovjet élelmi­szer-gazdaság új típusú szer­vezeti egységei, a járási ag­ráripari egyesülések számos helyen parancsolgatni akar­nak a kolhoz- és szovhozve- zetőknek, noha az a felada­tuk, hogy segítsék a mező- gazdasági üzemeket teljesítő- képességük növelésében, ter­mékeik értékesítésében. A já­rási pártbizottságoknak is tel­jesen át kell alakítaniuk munkamódszereiket, hogy tel­jesíthessék a mezőgazdaság fejlesztésében rájuk háruló feladatokat — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Havasi Ferenc kioioi látogatása Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete vasárnap az ősi csá­szárváros, Kioto nevezetessé­geivel ismerkedett. A magas rangú magyar vendég tisztele­tére Konisi Sinbei, a Japán Gyógyszeripari Szövetség és a Takeda vegyipari mamutvál­lalat elnöke díszvacsorát adott, amelyen részt vett Szarka Ká­roly, hazánk tokiói nagyköve­te is. Havasi Ferenc és kísérete ezt megelőzően, szombaton Japán legnagyobb akadémiai városába, a Tokiótól 60 kilo­méterre levő Cukubába láto­gatott, ahol a 25 évvel ezelőtt alapított, ma 6000 kutatót fog­lalkoztató 46 állami kutatóin­tézetet felölelő központ mun­kájával ismerkedett. Közleményt adtak ki Varsóban (Folytatás az 1. oldalról.) A véleménycsere során megvizsgálták a szocialista államok együttműködésének eszközeit, módszereit és for­máit abból a szempontból, miként lehetne maximálisan kihasználni azokat a tartalé­kokat, amelyekkel az egyes államok rendelkeznek. Az emberiség történelmé­ben új korszakot nyitó nagy októberi szocialista forrada­lom rendkívüli jelentőségét kiemelve a tanácskozás rész­vevői tájékoztatták egymást azokról a tervekről, hogyan készítik elő és bonyolítják le országaikban és a nemzetközi porondon e történelmi ese­mény 70. évfordulójának szentelt rendezvényeket. Az ideológiai és propagan­datevékenységgel kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben a tanácskozás részvevői tájékoz­tatták egymást a felhalmozott tapasztalatokról és megvitat­ták annak útjait, miként le­hetne magasabb szintre emel­ni az ideológiai-politikai, a propaganda-nevelő munka tartalmát és formáit a haza­fiasság és az internacionaliz­mus, a szocializmus és a kommunizmus országainkban való felépítéséért vívott ak­tív küzdelem, a népek közötti kölcsönös megértés jegyében, a béke, a nemzeti független­ség, a demokrácia és a társa­dalmi haladás érdekében. A testvérpártok képviselői véleményt cseréltek a tudo­mányos módszerek társadal­mi-nevelő munkában történő széles körű alkalmazásáról, valamint a tömegtájékoztatási eszközök és a kultúra anya­gi-műszaki bázisának korsze­rűsítéséről és fejlesztéséről a szocialista országokbán. Elítélték az imperializmus reakciós erőinek tájékoztatá­si és propagandaagresszióját', á szocialista országok bel­A HALÁL ANGYALA ÉLJ Az Izraeli kormány értesülései szerint Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor egykori tömeggyilkos SS-or- vosa életben van, s Paraguayban tartózkodik — közölte az izraeli televízió. A tv-közlemény szerint Samir kormányfő az elmúlt napok­ban két, „egymástól független” forrásból is olyan információkat kapott, melyek szerint a náci háborús bűnös — a haláláról szóló korábbi hírekkel ellentétben — jelenleg is egy paraguayi farmon él. A hírforrásokat a televízió nem nevezte meg. A család — mint emlékezetes — nemrégiben bejelentette, hogy Mengele még 1979-ben vízi baleset áldozata lett, s több szakértő valószínűsítette, hogy az egyik Sao Pauló-i temető­ben exhumált sír az egykori lágerorvos földi maradványait tartalmazza. Mengele, akit annak idején a tábor foglyai csak a „halál angyalaként” emlegettek, többek között 400 ezer zsidó depor­tált kivégzésének volt közvetlen részese. Samir a hírek hallatán közölte a parlamentben, hogy a Mengele-ügyet Izrael még nem zárta le. ügyeibe való beavatkozási kí­sérleteket, egyebek között azokat, amelyekkel az embe­ri jogok, a vallási és a nem­zeti szabadságjogok védelme- zésének hazug ürügyén nacio­nalista, soviniszta hangulatot próbálnák szítani. A háborús fenyegetés elleni küzdelemhez nagymértékben hozzájárult Mihail Gorbacsov- nah, az SZKP KB főtitkárá­nak 1986. január 15-én tett nyilatkozata, amelyben java­solta a nukleáris fegyverzet szakaszos megsemmisítését az évszázad végéig. A .testvérpártól? képviselői hangsúlyozták a Szovjetunió Reykjavíkban tett javaslatai­nak rendkívüli jelentőségét. Ez bizonyítja az új politikai gondolkodásmód erejét. Ez tette lehetővé emberek milliói számára, hogy meggyőződje­nek a nukleáris fegyvertárak gyors és jelentős mértékű csökkentésének lehetőségéről — állapítja meg a dokumen­tum. A nukleáris leszerelés szov­jet programja, az európai haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének bu­dapesti programja, valamint a szocialista országok más épí­tő jellefű kezdeményezései bizonyítják a világpolitika kulcskérdéseinek valóban újí­tó szellemű megközelítését, azt, hogy a szocializmus ko­moly felelősséget érez az em­beriség sorsa iránt. — Mindazonáltal — állapí­tották meg a tanácskozáson — a világhelyzetben egyelőre nem következett be érzékel­hető fordulat. A nemzetközi helyzet változatlanul bonyo­lult és súlyos. Mindez vala­mennyi békeszerető államtól és háborúellenes erőtől még nagyobb következetességet, állhatatosságot, céltudatossá­got követel az imperializmus agresszív politikája, a nukleá­ris és a hagyományos fegy­verkezési hajsza fokozása, va­lamint annak a világűrre való kiterjesztésével kapcsolatos tervek ellen irányuló küzde­lemben. Az e célokért vívott harcban az együttműködést néni szabad gátolniuk ideoló­giái, politikai és világnézeti Különbségeknek. A tanácskozás résztvevői újból megerősítették pártjaik és országaik eltökéltségét, hogy a többi szocialista or­szággal, s társadalmi rend­szerüktől függetlenül minden állammal, minden haborúelle- nes erővel együttműködve je­lentős mértékben hozzájárul­nak a béke, a józan ész és a jó szándék potenóiáljának megsziiartíi tasához. A Közép-Amerikában, Afri­ka déli részén, Déikelet- Azsiában és a Közel-Keleten kialakult helyzettel kapcsola­tos kérdéseket megvitatva a tanácskozás résztvevői szoli­daritásukat fejezték ki az im­perializmus, a fajüldözés, a neokolonializmus ellen har­coló népekkel. A tanácskozást tárgyszerű légkörben, a szívélyesség és az elvtársi egység jegyében tartották meg. Munkájában részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak fele­lős munkatársai is. India Átszervezték a kormányt Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő váratlanul ismét át­szervezte kabinetjét. Az elnö­ki palota közleménye szerint a kormány hadügyminisztere lett Visvanath Pratap Szingh, aki áthelyezéséig a pénzügyi tárcát igazgatta. Kinevezése a jelek szerint közvetlen összefüggésben áll az indiai—pakisztáni határon kialakult feszült helyzettel. Visvanath Pratap Szinghet a kormány egyik leghatéko­nyabb* és legaktívabb tagjá­nak tartják.. Rendőröknek álcázott fegyveresek Újabb bejrúti emberrablások Négy újabb külföldi állam­polgárt hurcoltak “el ismeret­len fegyveresek szombaton Bejrútban, ezúttal az egyetem épületéből. Az elraboltak — három amerikai és egy indiai — valamennyien a bejrúti egyetem tanárai: Alan Steen, az újságíró-fakultás professzo­Kornyejev akadémikus nyilatkozata Őrizzük földünk ff N. A. Kornyejev akadémikus, állami díjas, a Mezőgaz- ^ dasági Radiológiai Kutatóintézet igazgatója nyilatkozott az APN tudósítójának, az amerikai fegyverkezési tervek veszélyeiről, valamint az egyoldalú szovjet moratórium , jelentőségéről. — A Szovjetunió több mint másfél éve tartja magát az egyoldalú atommoratóriumhoz. Az Egyesült Államok válasz- reakciója azonban egyértelmű: Névadóban egymás után ke­rült sor a kísérleti robbantá­sokra, mi több, Washington hivatalosan bejelentette, hogy a kísérleteket a jövőben is folytatják — mondotta az aka­démikus. — A kialakult helyzetben a Szovjetunió bejelentette, hogy az Egyesült Államok 1987-ben végrehajtott első atomrobban­tása után kénytelen felfüg­geszteni a moratóriumot. A nyilatkozat nagy visszhangot keltett az egész világon. Több nyugati politikus is elismeri, hogy a Szovjetunió lépése in­dokolt, és megfelelő választ jelent Washington kihívó ma­gatartására. Az Egyesült Államokban teljes erővel folytatódik az új fegyverfajták kidolgozása. A szakemberek számításai sze­rint a nukleáris indítású rönt­genlézer megteremtéséhez, amire az SDI megvalósításá­hoz van szükség, a külföldi sajtó adatait is figyelembe vé­ve, mintegy 200 nukleáris kí­sérlet kell. Nyilvánvaló, hogy az atom­fegyverkészletek tökéletesítése nagy kárt okoz a nemzetközi légkörnek. Ezt ugyanis csak az atomfegyverek teljes meg­semmisítésével lehet egészsé­gesebbé tenni. A jelenlegi nukleáris fegyverkészletek több mint egymilliószor múl­ják felül a Hirosimára ledo­bott atombomba robbanó ere­jét. Ezen eszközök egytizede is elég ahhoz, hogy az egész emberiség megsemmisüljön. Földünk néhány perc alatt élettelen pusztasággá változ­hat. Erre figyelmeztetnek a különböző országok, így az Egyesült Államok tudósai is, ahol egyébként 57 Nobel-dijas követelte az SDI program ab­bahagyását. A Fehér Ház en­nek ellenére további erőfeszí­téseket tesz a program végre­hajtása érdekében. Nyugaton nem állnak egye­dül azok az esetek, amikor a tudomány képviselői nem haj­landók részt venni katonai programokban. A fegyverek tökéletesítése ennek ellenére tovább folytatódik. Hadd em­lítsek meg egy példát: a Húg es Aircraft aerodinamikai köz­pontban 8 ezren dolgoznak. Közülük 7 ezren laboratóriumi kutatásokat végeznek és csu­pán 300-an vannak a „műhely­ben”. A militarista körök min­dent megtesznek, hogy a leg­tehetségesebb szakembereket bevonják és megtartsák a hadi­ipari komplexumon belül fo­lyó munkákban. Találkoztam nyugati kollégákkal. Magán- beszélgetéseinkben vélemé­nyünk a legtöbb külpolitikai problémát illetően közel állt egymáshoz. Ám amikor a konkrét lépésekről esik szó, kiderül, hogy a tudósok teljes mértékben függnek a hadiipari komplexumtól. Az oly nagy­hangon reklámozott szabad­ságjogok ellenére a hadiipari komplexummal szembenállók­ra nagyfokú gazdasági és poli­tikai nyomást gyakorolnak. Ennek egyik példája a Loksin család, mely kénytelen volt az Egyesült Államokból a Szov­jetunióba emigrálni — mon­dotta Kornyejev akadémikus, majd így folytatta: — Elgondolkoztató néhány nyugat-európai és óceánon túli „kolléga” gondolkodásmódja. Néhány évvel ezelőtt részt vet­tem egy tudományos konferen­cia munkájában. Az egyik be­számoló vitája során valaki olyan kifejezést használt, ami — úgy gondolom — nemcsak nekem, hanem másoknak is szokatlan volt: „Milyen bölcs döntés! Csak Brzezinsky lehet ilyen okos!” És ezt egy olyan emberről mondták, aki mint az Egyesült Államok nemzet­biztonsági tanácsadója, a kor­látozott nukleáris háború esz­méjét propagálta. Talán el sem tudjuk képzelni, milyen következményekkel járna egy ilyen elmélet gyakorlati meg­valósítása. Mi is történhet egy korláto­zott nukleáris konfliktus ese­tén? A tudósok véleménye szerint az atmoszférába kerülő több millió tonna por egész földünkön hosszantartó éjsza­kát idéz elő. A nap sugarai nem jutnak el a föld felszíné­re. A hőmérséklet mintegy 10 fokkal nulla fok alá süllyed, aminek következtében beáll a nukleáris tél. A párolgás kö­vetkeztében megszűnnek az esők, így az átlátszatlan felhő a légkörben sokáig megmarad. Hihetetlen erejű forgószelek keletkeznek. A folyókat és ta­vakat jégréteg borítja. Minden élőlény fagyhalálra lesz ítél­ve. És ez még csak nem is teljes képe egy egész földünk­re pusztító következményekkel járó nukleáris katasztrófának. A nagy honvédő háború idején hatalmas véráldozato­kat követelő harcokban vettem részt, olyanokban mint például Szevasztopol védelme. Nagyon sok ember esett el a szemem láttára. Egy termonukleáris konfliktus esetén azonban az áldozatok és a bekövetkező rombolás egyszerűen nem lát­ható. Ennek soha nem sza­bad bekövetkeznie. Az embe­riség meg tudja és meg kell, hogy őrizze a békét. Optimista vagyok, ezért meg vagyok ar­ról győződve, hogy a józan ész diadalmaskodik — fejeződik be a nyilatkozat. A. Javdoljuk (APN) ra, Jesse Turner, matematika- tanár, Robert Polhill, gazda­ságtan-professzor, az indiai Mitilesvar Szingh pedig a gaz­dasági tanszék vezetője. Szingh a washingtoni külügy­minisztérium szerint amerikai útlevéllel rendelkezik. A szemtanúk beszámolója szerint a kora esti órákban rendőröknek álcázott fegyve­resek járőrkocsival behajtot­tak az egyetem kertjébe; jöve­telüket a „külföldi tanárok biztonságának megóvásával” indokolták. Az épületbe belép­ve felszólították a külföldi ta­nárokat, hogy gyülekezzenek az egyik irodában, „mert be- szélnivalójuk van velük”. A négy professzorra az irodában fegyvert fogtak, kivezették őket a kocsihoz, majd elrobog­tak velük. A szombati akció huszonötre növelte a libanoni fővárosban eddig elrabolt vagy eltűnt kül­földiek számát. Közülük tízen amerikai állampolgárok. A Fehér Ház és a külügy­minisztérium egyelőre nem adott ismertetést arról, mit tervez az Egyesült Államok a legújabb túszügy kapcsán. VEZEKLES A szovjet külügyminiszté­rium sajtóközpontjában pén­teken este mutatták be a nem­zetközi sajtó képviselőinek Tengiz Abuladze rendező Ve- zeklés című filmjét. A gro­teszk, a szürrealizmus elemeit is bőven alkalmazó két óra húsz perces alkotás a zsarnok­ság. az egyszemélyes hatalom, a hatalommal való visszaélés témakörét tárja fel őszintén, nagy meggyőző erővel. A bemutatót követő sajtóér­tekezleten a rendező elmond­ta, hogy több mint húsz éve foglalkoztatja ez a téma. A mostani film tulajdonképpen trilógiájának része, am elvnek első darabja a Könyörgés (Mólba), a második az óhaj fája (Drevo zsclanyija) és a harmadik a Vezeklés (Poka- janvije). Mint mondotta, filmje nem szól kifejezetten Sztálinról, a tisztogatás időszakáról. Általá­nosítani akarta a témát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents