Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-24 / 20. szám
1987. JANUAR 24., SZOMBAT Településfejlesztés a tanácsi új irányítási- és gazdálkodási rendszerben Racionálisabb feltételeket teremt Pest megye földrajzi és egyéb adottságai az utóbbi évtizedekben sajátos fejlődési tendenciákat alakítottak ki. Ezek közül a legjellemzőbb, hogy a fővárds környéki településeken rendkívüli mértékben felgyorsult a népesség gyarapodása. A főváros nyújtotta kedvező munkalehetőségek miatt és a jobb életkörülmények reményében megindult a nagyarányú betelepülés más megyékből. Az ingázó életforma még jellemzőbbé vált; az aktív keresők több mint egyharmada budapesti munkahelyekre jár be naponta dolgozni. Mindezek hatására a lakossági infrastruktúra iránti Igények jóval meghaladták a megye anyagi lehetőségeit. I A hetvenes években d>----------—-----------------nam ikus terület- és település- fejlesztés valósult meg a megyében. A gazdálkodó szervek és a lakosság jövedelme a korábbinál nagyobb mértékben nőtt, s ezáltal a tanácsok anyagi erőforrásai is jelentősen bővültek. Lehetővé vált a területi aránytal&nsá- gok mérséklése, a termelő ágazatok és infrastruktúra differenciált, gyorsabb ütemű fejlesztése. A VI. ötéves tervidőszakban — a népgazdaság helyzetétől függően — a fejlődés üteme ^ mérsékeltebb volt, a lakosság életkörülményei csak szerény mértékben javultak. A tanácsok pénzforrásai a tervezettet ugyan meghaladták, azonban a számítottnál jóval nagyobb költségnövekedések felemésztették a többletbevételek jelentős hányadát. A településfejlesztésre pozitív hatással volt a termelőüzemek döntő többségének eredményes munkája és a lakosság fokozódó áldozatvállalása saját környezetének alakításában. Ellátási gondjainkat némileg csökkentette, hogy a népesség gyarapodása mérséklődött. azonban országos viszonylatban az egyszázalékos növekedés így is figyelemre méltó. A nehezedő gazdasági helyzetben sikerült megőrizni az intézmények működési színvonalát. Néhány területen javultak az alapellátás feltételei, a tervezettnél több jutott értékeink állagvédelmére és korszerűsítésére. A lakásépítési program — az állami támogatás csökkentése és a lakosság mérséklődő jövedelme miatt — nem teljesült. Az általános iskolák és egészségügyi intézmények, továbbá vízművek és szennyvíztisztítók fejlesztésére a tervezettnél többet fordítottunk, azonban az egyre dráguló kivitelezés miatt kevesebb létesítményt tudtunk befejezni, nőtt az áthúzódó beruházások száma. A lakosság anyagi hozzájárulásával a tervezettnél jóval több villany- és gázvezeték, valamint szilárd burkolatú út és járda épült. A megye településhálózatának alakulására nagy hátassá! volt az iparosítás, a mezőgazdasági üzemek dinamikus fejlődése és a lakosság életkörülményeinek javulása. A városokban felgyorsult az urbanizációs folyamat, növekedett gazdasági bázisuk és ennek nyomán javultak a foglalkoztatási lehetőségek. Kedvező irányban változott a városkép, korszerű városrészek alakultak ki, melyek a legtöbb helyen harmonikusan illeszkednek az egységes településszerkezetbe. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk eredményeként jutott el Budaörs és Szigetszentmiklós tavaly január 1-jével a városi ranghoz és ezzel tíz városa lett megyénknek. I Erősödött a váT^ .j°fú L _________nagyközségek v onzásközponti szerepköre, bár a középfokú ellátás feltételei még hiányosak, a közművesítés üteme nem kielégítő. A felgyülemlett infrastrukturális feszültségeket — a korlátozott fejlesztési lehetőségek miatt — csak differenciáltan és viszonylag kis mértékben sikerült megszüntetni. A községek közül elsősorban azok fejlődtek gyorsabban. ahol bővültek a munkahelyek vagy javultak az ingázás. utazás feltételei és nem utolsósorban ott, ahol az üzemek és a lakosság társadalmi összefogása is segítette az életkörülmények javítását. A fejlődés tehát eléggé differenciáltan alakult. A vonzásközpontoktól távoli több, mint 40 kis községben — ahol majdnem 40 ezer ember él — hiányos az alapellátás, számos helyen nincs egészséges ivóvíz, kevés a helyi, illetve közeli munkahely, általában kedvezőtlenek a közlekedési feltételek, nehezen elérhetők a középfokú ellátó intézmények. A megváltozott társadalmi, gazdasági feltételek, az irányítási rendszer továbbfejlesztése. a tanácsok gazdasági önállóságának növekedése és a szocialista demokrácia ki- szélesítése, szükségessé tették a korábbi településfejlesztési' elgondolás felülvizsgálatát és a célok pontosítását. Ebben foglalt állást a múlt év elején a megyei pártbizottság és a társadalmi fórumokon megvitatott hosszú távra szóló terület- és településfejlesztési koncepciót a megyei tanács a további tervező és gazdaságszervező munka alapjául elfogadta. A koncepció legfontosabb stratégiai célkitűzése, hogy fokozatosan és differenciáltan megszűnjenek az utóbbi évtizedekben kialakult feszültségek, az egyes térségek eltartóképességében rejlő aránytalanságok. A megye tervszerű és arányos fejlődése érdekében alapvető követelmény a lakosság életfeltételeiben — mindenekelőtt az alapfokú ellátásban — meglévő indokolatlan területi különbségek mérséklése, a kedvezőtlen adottságú kistelepülések felzárkóztatása, az életkörülmények javítása. A kiegyensúlyozott fejlődés szempontjából elengedhetetlen a súlypontképzés; hiszen valamennyi társadalmi gond egyidejű megoldására nem vállalkozhatunk. Ebből kiindulva, a megye tanácsainak VII. ötéves terve kiemelt feladatként jelölte meg a meny- nyiségi lakáshiány erőteljes csökkentését, a lakáshoz jutás anyagi támogatását, különös tekintettel a kisjövedelmű családokra. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kap az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, az egészségügyi ellátás javítása és az idős korúakról való szociális gondoskodás. A korábbinál gyorsabb ütemben folytatódik a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, a csatornázás fejlesztése. A településeket adottságaik figyelembevételével, a társadalmi munkamegosztásban és a lakosság ellátásában betöltött szerepük alapján kell fejleszteni. A falvak és városok között meglévő indokolatlan alapfokú ellátási különbségeket mérsékelni kell és javítani szükséges a középfokú ellátás igénybevételi lehetőségét. | A múlt évben bevezetett '---------------------tanácsi uj g azdálkodási rendszer — az adott gazdasági viszonyok mellett — a korábbinál racionálisabb feltételeket teremt a települések arányos és tervszerű fejlesztéséhez. Mindez kifejeződik abban, hogy a pénzügyi forrásokat döntően a lakosság számának arányában osztjuk el. Valamennyi település számára garantálja a terv az úgynevezett biztonságos gazdálkodás pénzügyi feltételeit, az intézmények működéséhez és a fejlesztésekhez normatív alapon szükséges eszközöket A települések infrastrukturális fejlesztéséhez az új szabályozórendszer bevezette a normatív (fejkvóta szerinti) támogatást. A központi előírások alapján a megyei tanácsok öt csoportba sorolhatták be tanácsonként a településeket. Megyénkben a besorolás alapját az adott település szerepköré, funkciója és az infrastrukturális ellátottság kialakult színvonala határozta meg. Ennek megfelelően öt évre egy állandó lakosra a városok és városi jogú nagyközségek 9044, a felzárkóztatásra javasolt nagyközségek 5000, más nagyközségek 3700, -a felzárkóztatásra javasolt községek 3500, az egyéb községek pedig 3000 forint fejlesztési fejkvótában részesülnek. _ Az új gazdálkodási rendszer azonos pályázati feltételeket teremtett valamennyi település számára a céltámogatások elnyeréséhez. A megyei tanács az alapvető társadalom- politikai célokra, a lakáshoz jutás elősegítésére, a vízellátás és szennyvízelvezetés fejlesztésére, az oktatási és egészségügyi szakellátás feltételeinek javítására állapított meg normatív alapon céltámogatást. Ehhez azok a.tanácsok juthatnak hozzá, amelyek a kiírt pályázati feltételeknek megfelelnek. A szabályozórendszer helyt hatáskörbe utalta az úgynevezett érdekeltségi bevételek kezelését (pl. az ár- és díjbevételek, településfejlesztési hozzájárulás, telekhasználati díj, bankhitel stb.), ezek a helyi adottságoktól és a tanácsok gazdaságszervező munkájától függően illetik meg a településeket. Gyorsítja az iparilag fejlett térségek fejlesztését, hogy 1986-tól a gazdálkodó szervek által befizetett jelentős összegű telekhasználati és -igénybevételi díjjal a telephely szerinti tanácsok rendelkeznek. A nagyobb gazdasági önállóság tehát szélesebb kereteket nyújt a területi és településfejlesz-' tési^. .célok összehangolásához, ösztönöz a helyi tartalékok feltárására, a kezdeméijyezö- és vállalkozókészség kibontakoztatására. I Arra lehet következtetni L------- az elmúlt évi eredm ényekből és az idei tervek megismert lehetőségeiből, hogy a tanácsok az új gazdálkodási feltételek között a korábbinál jobban érvényt tudnak szerezni a helyi szükségletek és lehetőségeké összehangol ásónak. Az általánosítható tapasztalatok kedvezőek, s ahol a helyi vezetés bevon minden érdekeltet a település- fejlesztési célok kialakításába, sorolásába és a különböző érdekek egyeztetésébe, ott a megvalósítás is eredménye*. A városokban több olyan fejlesztés valósult meg vagy van folyamatban, amelyek nemcsak a helyi hanem a környék lakosságának is jobb ellátását szolgálják. Csak példaként említem meg a nagykőrösi és a dunakeszi szakorvosi rendelőket, a váci, százhalombattai, szentendrei középiskolákat, a ceglédi szakmunkásképzőt, a gödöllői és ceglédi új autóbusz-pályaudvart, az érdi vízműfejlesztést. A városi jogú nagyközségekben mindenekelőtt a közműhálózat-fejlesztés van napirenden. Monor, Dabas és Ráckeve a közelmúltban kapcsolódott be a gázszolgáltatásba. Nagykátán középiskolai beruházás van folyamatban, a dabasi és monori szakorvosi rendelők számottevően hozzájárultak a térség egészségügyi szakellátásának fejlesztéséhez. Folytatódik a lakásépítés és több kommunális fejlesztés, amelyek nyomán érlelődnek a feltételek a várossá nyilvánításhoz. A községek fejlesztésében kiemelt fontosságú továbbra is az általános iskolai hálózat bővítése, több településen folyamatban van a vezetékes vízhálózat építése. Számos új körzeti orvosi rendelővel javul az egészségügyi ellátás, folyamatos a magánlakásépítés. A kistelepüléseken megvalósult kereskedelmi rekonstrukciós program keretében a szövetkezetek megközelítőleg száz új boltot újítottak fel, illetve korszerűsítettek, javult a napicikkválaszték és -ellátás. A fejlődés azonban eléggé differenciált és sok még a tennivaló ahhoz, hogy á kis lélekszámú településekben is megfelelő életkörülmények alakuljanak ki az alapvető ellátás minden területen. Ehhez az új feltételek között készült VII. ötéves tervek biztató programokat tartalmaznak és a helyi öntevékenységen nagyon sok múlik, hogy a megvalósításban milyen ütemben tudunk előre haladni. A korszerű településfejlesztés alapfeltétele a közművesítés, mely megyénkben rendkívül hiányos. Különösen alacsony a csatorna- és vízhálózat kiépítettsége, melyek hiányai egyre fokozódó környezeti ártalmakat idéznek elő. Erre való figyelemmel kaptunk felhatalmazást a kormánytól, hogy kimunkáljuk — a Fővárosi Tanács és az Országos Vízügyi Hivatal közreműködésével — a megye vezetékes vízellátásának és szennyvíz-elvezetésének gyorsítását szolgáló fejlesztési koncepciót. Az 1995-ig szóló programon most dolgozunk. I Az eddigi tapasztalatok ’-------------tehát azt mutatják, hogy a településfejlesztésben a helyi önállóság növelése, az eszközök korábbinál racionálisabb elosztása olyan új hajtóerő, amely nehezebb gazdasági helyzetben is meggyorsíthatja a fejlődést. Természetesen ehhez a lakosság széles körét átfogó cselekvő egységre, a tanácsok gazdaságszervező munkájának további fejlesztésére, az új viszonyokhoz való rugalmas és gyors alkalmazkodásra van szükség. vAgvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese A HÉT HiREBBH ELGURULUNK 0 Az Országos Idegenforgalmi Tanács a kiemelt fejlesztési célokról tárgyalt. £ Megnyílt Keszthelyen a vadászati téli egyetem. Q A Hazafias Népfront Országos Tanácsa környezetvédelmi bizottsága áttekintette a kistelepülések szennyvizei kezelésének helyzetét. Q Negyvenöt ország alkotóinak munkáit tárják a nagyközönség elé Miskolcon, Művészet ma címmel. ® A hét híre az is, hogy vitaülésen elemezte a Közlekedéstudományi Egyesület a személy- és áruszállítás, a mezőgazdaság gumiabroncs-ellátását. Pneumatik volt kezdetben a neve, később azután, némi magyarítás árán gumiabroncs lett belőle. Ma meg már annyira fontos valami lett ebből a légfelfújtból, hogy különbséget kell tenni az abroncstömlő és az abroncsköpeny között, amint abban szintén, mire — személykocsira. teherjárműre, különleges eszközre, munkagépre, mezőgazdasági technikacselédre — kerül fel kerékként, melyen elgurulhatunk célunkhoz, illetve amelynek segítségével teljesíthetjük a munkafeladatot. A megyében csupán a helyi autóbuszközlekedés — azaz ebben nincsen benne a települések közötti forgalom — évi 4,2 millió kilométert teljesít járműveivel, s ehhez kell személyzet, alkatrész, üzemanyag, s természetesen abroncs is. Meg kell(ene) út, amely nem eszi. hanem csak koptatja a gumikat, azaz teljesíthető lenne ma is az a réges-régi előírás — pedig akkor még hol voltak a mai ra- diálok! —, amely szerint az ún. nagy nyomású abroncsoknak százezer kilométer futásteljesítményt illett elérniük A személykocsiknál ez a mennyiség — óvatoskodva írjuk le, ismerve a mai, radírként kopó kerekeket — ötvenezer kilométert tett ki, Irodából a termelésbe (Folytatás az 1. oldalról.) nekünk'! Visszatérve az igazgató gondolataihoz, dr. Lenyó László kérte a jelenlevőket, hogy tekintsék kiemelt feladatuknak az idén a minőség javítását és a vállalat jó hírnevének a megőrzését. Döntés született arról is, hogy az Ofotérttel folytatott viták — a termékek árai körül vannak nézeteltérések — nem akadályozhatják a hazai piacra kerülő áru útját; ezek a cikkek a Forte mintaboltjában vagy közvetlenül a gyárban megvásárolhatók. Az igazgató bírálta a műszaki értelmiségnek azt a részét, amely jól adminisztrálja magát és a munkaidejének csak egy részében végez értékelhető munkát. Ilyenek a gyárban is akadnak, ezeket az embereket azonban rövidesen áthelyezik a termelésbe. Az igazgató — aki egyébként az idén immár 31. éve irányítja a Forte kollektívájának munkáját — elmondta azt is, hogy nemrég az egy.k mérnök megkérdezte tőle: „De főnök! Maga is azt akarja, hogy feltaláljuk a Forte-gyári Rubik-kockat?” A válasz nem lehetett kétséges, hiszen, aki lemond a megújulásról, aki eleve feladja, hogy felkészültségét teljesen kihasználja, az nem alkalmas arra sem. hogy e?j válla at fejlesztési elképzeléseit kidolgozza. S akad m'ndjárt egy jó példa: sikerűit megoldani az ezüst visz- szanyerésének egy új módszerét, ami többmilliós bevételhez juttatja a váciakat. A két előadás után Ketler László személyzeti osztályvezető, a vállalati tanács elnöke kért szót és megerősítette. hogy a vt is egyetért az idei tervvel, amely, ha nem is látványos, de szerény mértékű keresetnövelést is lehetővé tesz — amennyiben természetesen sikerül a célokat erémi! F. Z. Gömbcsapóriás. Víz-, gáz- és gőzvezetékekhez készítenek különféle méretű szerelvényeket, elzárócsapokat Budaörsön, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Az óriás méretű NA lö^-es gömbcsapból az idén mintegy 500 darabot gyártanak. Képünkön Zártrok János minőségellenőr az óriási alkatrészeket, a zárógömbök méreteit ellenőrzi. (Hancsovszki János felvétele) ennyi kellett az ún. alapminősítéshez. Bizonyára nem gondolták a levegőt rugóként munkára lógó feltalálók — az elv kidolgozója és a kezdetleges abroncsok szabadalmaztatója, Thompson, valamint az első igazi ballonok előállítója, Dunlop —, a tökéletesítők, a továbbfejlesztők, milyen hatalmas iparágat teremt teremtményük, a gumikerék. A hazai Cordatic, majd a Rug- gyantaárugyár örökségének folytatója, a Taurus évi 800 ezer darab felett gyárt teher- és társasgépkocsi-abroncskö- penyt, abroncstömlőt pedig 600 ezer darab közelében. S ezzel sem tartozik a világnagyság termelők közé! Napjainkban a megyében meghaladja a 130 ezret a személygépkocsik állománya, s számítások szerint esztendőnként abroncsra es tömlőre a tulajdonosok hetvenmillió forintot adnak ki. Nem csekély összeg! Ennek fejében elvárhatná a vevő... de a vevő semmit sem vár. Tudja, az abroncs importcikk, hazai gyártás nincsen, azaz azt kell vennie, amit a külföldi partnerek eladnak, s olykor nem akarnak semmit sem eladni... így azután ismétlődik olykor a hiány, s vele a veszély, a műszaki vizsgán való fennakadás — a kölcsöngumik trükkjét sem mostanában találták ki —, s ez még a kisebb baj. A nagyobb a baleset lehetősége a tükrös gumikkal. Nagy értékek porladnak el az utakon, a földeken, hiszen pusztán nyers- és műgumit kétmilliárd forint értékben vásárolunk külföldön, ezenkívül ott szerepel a behoza-' taiban évek óta 330—360 ezer teher- és társasgépkocsi-ab- roncsköpeny. Tömlő hasonló darabszámban. Egy évtized alatt a személygépkocsik abroncsainál megkétszereződött — 628 ezerről 1 398 000-re nőtt — az importált mennyiség, csupán a lakosság 700 millió forintot költött egy év alatt a kiskereskedelmi hálózatban arra, hogy (el)gurulhasson valahová. Igaz, a teher- és társasgépkocsik abroncsköpenyeinél a Taurus márka külföldön is ismert; egy évtized alatt majdnem megháromszorozódott a cég kivitele ebből az árucikkből, az évi 400 ezer darab körüli mennyiség értéke 1,8 milliárd forint volt legutóbb a bevételi főkönyvekben. A téli utakon, tavasztól őszig pedig esőben, nyálkás, síkos úton mutatkozik meg igazán, mi van a keréktárcsákon, amint a mezőgazdasági gepek abroncsai is — sajnos csak akkor kapnak figyelmet, amikor kritikus körülmények között kell dolgozni. A megyében a legutóbbi években 7—8 ezer új személygépkocsit vettek ót esztendőnként a tulajdonosok, ezer autóbusz, 13 ezernél több teher- és más célú jármű, a 130 ezres személygépkocsi-állomány követeli az utánpótlást. A gépjármű nem gépjármű — ahogy a traktor, az arató-cséplő gép, a vontató úgyszintén nem — abroncs híján. Gép is, mii Is, csak éppen járni nem tud. S ha nem. akkor hogyan gurulunk el ide és oda, munkába, érdekes tájakat látni, rokonokat felkeresni, miként jut el az áru rendeltetési helyére, s mi lenne a földeken? A kevés figyelmet és még kevesebb gondozást kapó árucikken, melyen elgurulunk, ha van és kellő mennyiségben van, elcsúszhatunk, ha nincsen, ha ... és sok bizony a ha. Mészáros Ottó f
