Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1987. JANUÁR 24., SZOMBAT A PiEB tapasztalata Lassan hatályosul a törvény Emberi tulajdonság, hogy a múló idő távlatában emlékeink megszépülnek. Szerencsére az arra hivatott szervekre, köztük a Népi Ellenőrzési Bizottságra nem jellemző, hogy csak a szépre emlékeznek. Ez tűnt ki abból az összefoglalóból is, amely a Ceglédi NEB 1986-ban végzett munkáját összegezte. Návtekn a kosárban Az év során a népi ell,átt­örök foglalkoztak a közérde­kű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének helyze­tével, arra lévén kíváncsiak, hogy az ebben a témáiban 1983-ban végzett vizsgálataik óta milyen változások történ­tek. A megállapítás szerint az erre vonatkozó 1977. I. tör­vény hatályosulásában /csaik nagyon lassú az előrehaladás. Nem egységes a jogszabály ér­telmezése, nem érkeztek meg mindenhová a végrehajtási irányelvek, utasítások. Szomorú észrevétel, hogy egyes helyeken o névtelen be­jelentések még akkor is a sze­métkosárba kerülnek, ha el­lenőrizhető, pontos adatokat tartalmaznak. Vannak veze­tők, akik a népi ellenőrzésre neheztelnek, ha a névtelen be­jelentéseket vizsgálja. A fórumokon elhangzott, szóban előterjesztett bejelen­téseket, javaslatokat nem jegy­zik fel minden esetben. Jólle­het többségüket a helyszínen rövid utólag megválaszolják vagy úton elintézik, ám ez nem ellenőrizhető. A lakások minőségével, sza­vatosságával kapcsolatban is sommás ítéletek fogalmazód­tak meg. Bár a vizsgált építő­ipari vállalatok megfelelő sze­mélyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek, az általuk épí­tőt házak minősége mégsem éri el a szerződésben vállalt első osztályú színvonalat. Szinte mechanikusan alkalma­zott gyakorlat, hogy a válla­lat értékcsökkentést hajt vég­re és árengedményt ad a tu­la jdonosoTcnak. A műszaki át­adáskor összeállított hibajegy­zék tételeit csak nagy sokára és többnyire felületesen javít­ják ki. Az építőipari vállala­tok a vétkes vezetőket és dol­gozóiját nem vonják felelős­ségre, nem kötelezik Őket kár­térítésre. Valójában az okozott kárt, a hanyag munkát a vá­sárlókkal fizettetik meg. Kevesebb ellenőrzés A diákéle! mezés helyzete nagy feszültségeket és gondo­Józsi huncutkodásai Hányszor ültetjük el a fa­csemetéket itt-ott, de valaki mindig gondoskodik róla, hogy véletlenül se erősödjenek meg. Ugye tudod, hogy ki szó­rakozik velünk? Igen, a Józsi, az öreg Vandál szépséges mag­zata. De vajon mért töri ketté a jobb sorsra érdemes kis fá­kat? Talán éppen összeveszett az ügyeletes szerelmével a diszkóban — na de ennyi­szer?! —, mert bugris módon viselkedett a hölggyel. Miután kirúgták, mit tehet a bánatos szerelmes, nekiugrik az útjá­ban álló első fának. Nem ám egy méretesnek, csak egy cse- nevésznek, így egyenlőek az esélyek. S az az izgalmas a dologban, hogy a fa úgysem üt vissza. ■ És ki döntögeti fel az utcai virágtartókat? Azt is „a" Jó­zsi. Persze, mert a kocsmában lezavar 6—7 felest. Elborul az agya, s mindjárt felerősödik. A néhány ezer fölösleges ka­lóriát valahol le kell adni. Mondjuk, valaki rossz szem­mel néz rá, kiutal neki két- három pofont — ha nem néz rá, akkor azért, mit játssza a fejét az illető. Az is elképzel­hető, hogy a főnöke valamiért megdorgálta. Egyébként úgy megmondta a magáét, és mért pont most? Majd megmutatja, hogy kivel dilizzenek. Méghogy fél! Itt van ez a virágtartó, milyen klasszul feldöntötte, elfektetve egész jól mutat. Kár, hogy a főnök nem lát­hatta mire számíthat, ha so­káig kekeckedik. És mért dekorálja ki lelke­sen a frissen festett ház találj? Bántja, hogy valakinek erre is telik, hát ő tesz róla, hogy az illetőnek elmenjen a ked­ve. Az sem lehetetlen, hogy merő szépérzésből alkot. Mivel Józsi kreatív alkat, s így éli ki művészi ambícióját, hogy absztrakt mintákat fest és gyönyörű sorokat ír a falra. Talán halhatatlanságról állító­dik. Mért cibálja le az autók an­tennáját? És mért. veri ki az utcai lámpákat? Mert a csa­patban még ő az egyetlen, aki semmivel sem tudott villogni. Mindenki vitte már valamire. Bebizonyítja, 1 hogy nem is olyan törpe, feléri az anten­nát, ha ésszel nem is. És az égő? Minek az a túlzott vilá­gosság. Takarékoskodni kell az. energiával. Különben is a kobakjában sötétség ül és a fény láttán neki kisebbségi komplexusa lesz. Az sem kizárt dolog, hogy mindent, amit eddig tett és ezután elkövet, apukától látta, hallotta: az ember ne hátrál­jon meg semmitől és senkitől. Végül is az a legnagyobb baj, hogy ennek az ártatlan Józsi­nak nincs sikerélménye. Ez az, ami rettenetesen hiányzik a sivár életéből. Azt cselekszi, amit a példaképe vagy az ösztöne sugall. Nem akar ő hatalmas nyilvánosságot, an­nál sokkal szerényebb. Beéri azzal, hogy másnap beszélnek a remek produkciójáról, amit bosszúból — ez a kifejezés nem illik a fennkölt leikéhez —, szóval huncutkodásból mindannyiunk „örömére” be­mutat. F. F. kát tárt fel. (A vizsgálati ta­pasztalatok közreadásában la­punk is részt vett.) Számtalan közérdekű bejelentés alapján indultak útnak az ellenőrök. Az előírásosnál kisebb ada­gokról szóló hírek valósnak bizonyultak. A vétkeseket el­marasztalták. Ugyanakkor megállapították, hogy a há­romezer adagos konyha meg­nyitásával lényegesen javult a helyzet a városban, ám az ebédlők szűkek és zsúfoltak. Csak 7-8 turnusban tudnak megebédelni a gyerekek, s ez az étkezés kulturáltságának rovására megy. A lakosság ellátásának javí­tása érdekében a tanácsoknak is vannak tennivalóik. Sze­rény anyagi lehetőségeikkel támogatják a kereskedelmi há­lózat fejlesztését, korszerűsíté­sét, ösztönzik a több sz-aklo- rú kiskereskedelmi hálózat ki­alakulását. A magánkereske­dők egyre nagyobb számban jelennek meg, főleg a népe­sebb településeken. Ezzal az örvendetes gyarapodással nem tart lépést a tanácsok keres­kedelmi szakigazgatási mun­kája. Főleg a fogyasztói ér­dekvédelem terén tapasztal­ható elmaradás. A hatósági el­lenőrzések száma az 1984. évi­hez mérten csökkent, és haté­konyságuk nem kielégítő. A NEB megállapítása szerint a tanácsoknál az erre irányuló munkát és a fogyasztói érdak- védelrpét elsősorban az ellen­őrzések tervszerűségével, szé­lesítésével, a társadalmi ellen­őrök bátrabb bevonásával Le­het eredményesebbé tenni. [Megbecsülik őket Cegléden kilenc taggal mű­ködik a népi ellenőrzési bi­zottság. A népi ellenőrök szá­ma 126. összetételük a kívá­nalmaknak megfelelő, tájékoz­tatásuk rendszeres, felkészíté­sük folyamatos. Erre különö­sen jó alkalom volt a város­ban tartott népi ellenőri ak­tívaértekezlet. Erkölcsi meg­becsülésük nem marad el; tár­sadalmi tevékenységüket rend­szeresen értékelik. Többen kaptak kitüntetést, oklevelet, tárgyjutalmat. A bizottság munkáját jó! segítette az öt szakcsoport, amelyek főleg az utóellenőrzésekben tesznek nagy szolgálatot. T. T. iffefeen szépárfeajt vívtak A zenéhez nem leszek hitien Csanád László a Kőbányai Sörgyár ceglédi kirendelt­ségének vezetője. A város könnyűzenei életének ismert, népszerű személyisége. Néhány hete tartotta nagy si­kerű „bűcsúbuliját”. Míg az új társ átveszi szerepét, addig még cgy-Isét fellépés, s' aztán elégnek a fények, az utolsó hangok széttörnek az erősödő zaj zátonyain, a tapsok elcsitulnak és... Az erősítő ott áll majd a szoba egyik sarkában hallgatásra ítélve, mellette a gitár szunnyad. Am a szavaiban ott vibrál, hogy nem lesz vége, képtelen szakítani a zenével. Nem tudja meg­tagadni az elmúlt 20 évet. — A nyolcadik után kezdő­dött a nagy láz. Kaptam egy 3oÜ forintos gitárt, amelyen csuda lelkesen és gyorsan megtanultam játszani. A kul- túrnáz zenekarát hallgattam, na és persze a rádióban az ügyeletes slágereket. Termé­szetesen az első adandó alka­lommal összehoztunk egy ban­dát. Magnó volt az erősítőnk, vagy néha semmi. Cegléden akkor egész sor együttes ala­kult. Mi is megpróbálkoztunk egy pár formációval. Kimentünk Törteire, Jászkar a jenöre a csü- hössel, azon még széntüzelésű kályhákkal fűtöttek. Hazafelé meg nemegyszer gyalog jöt­tünk, mert elakadt a vonat, meg nem volt vonat. Útköz­ben állandó szópárbajt vív­tunk, hogy a Beatles a jobb vagy a Rolling Stones; mai fejjel egyértelmű, hogy mind­kettő „szuper”. Valóságos vé­dőbeszédeket tartottunk a ked­venceinkért. A Kossuth étterem kimon­dottan elitnek számított, csak sötét ruhában lehetett bemen­ni, sőt asztalt kellett foglaltat­ni, mert minden szombaton, vasárnap teit ház volt. Remek előadók muzsikáltak, többek között Demjén Ferenc. A Dé­libáb- ban teljesen kávéházi zene ment, örökzöldek. Kezdetben Beatlest játszot­tunk, Peter és Gordont, s per­sze a többi sikeres banda nó­táit. Pesten a Rákóczi úton lehetett lemezhez jutni, állati drágán. Így hát mit tehettünk, amit meg akartunk tanulni, kétszer meghallgattuk, s dudo- rásztuk, és már ment' is a nagy kamu angol szöveg a dallamhoz. Legszebbek a bu­lik voltak. Például 67-ben Nyársapijton léptünk fel, csu­pa Rollingot énekeltünk. Er­re az egyik bácsi felkapta a széket: lökjétek a Kerek ez a zsömlét! Hát ez nincs a re­pertoárunkban. Miután a szé­ket már dobni akarta ... ám legyen, megpróbálhatjuk. És sikerült. Ez az 'eset és a ha­sonló szituációk jó leckéknek bizonyultak. Senki nem segí­tett. Csak magunkra és a hi­hetetlen lelkesedésünkre szá­míthattunk. De talán ezért ta­nultunk meg zenélni. él* 1., U0 Egyébként a nyolcadik után felvettek Miskolcra, a villa­mosipari technikumba, ám a kollégiumban nem jutott hely. Ezért elmentem autószerelő­nek, csak a szakmához nem sokat konyitottam, mivel a műszaki dolgok nem érdekel­tek. A humán tárgyakért ra­jongtam, vágtam a témát. Két­szer még feleltettem is a gye­rekeket a tanárom kérésére — diliből. Elhatároztam, hogy Tantárgyuk a hölgyek kendőzése Dél-Pest megye első- és másodéves kozmcíikusíanulóinak félévi gyakorlati vizsgáját Cegléden tartották. A lányok felkészültségükről a Rákóczi úti felújított női fodrászatban és kozmetikai üzletben adtak számot. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) nem állok meg ott, ahol tár­tok. Bár elhelyezkedtem autó­szerelőként, de nem szerettem, amit csinál iám. Kimentem 2 évre az NDK- ba. Egy sráccal polbeat dalo­kat énekelgettünk, s nem MZ-re gyűjtöttünk, hanem hangszereket vásároltunk. Ha­zajöttem. 71-ben megnyílt a Csirkebár, oda szerződtem fő­foglalkozású zenészként. Az elején klassz volt, de aztán az ottani színvonal lassan egyre lhjjebb süllyedt. Különböző városokban muzsikáltam. Köz­ben beiratkoztam a zenészek esti gimnáziumába, és 77-ben leérettségiztem. Öt és fél év után belefárad­tam a mindennapi játékba. Szerencsés alkat vagyok, mert nem sodort magával az éj­szaka, amely más világ, más emberekkel. Könnyen jött pénzek — könnyen mentek És hát a pia. Jézusom! Meny­nyit küldtek, amikor tetszett a játékunk. Először világos, hogy én is kísértésbe estem, a márkás italokat is megpróbál-- tam, de egyik sem ragadott el. Ügy gondoltam, jobban járok, ha „kamut” iszom: kávés vi­zet, kólát, vagy bármit. Aki­vel régen együtt dolgoztam, hányán kerültek a süllyesztő­be, vagy meghaltak — az al­kohol miatt! Nos. 77-ben ab­bahagytam a vendéglátóit. él* w Varga Pállal és Moriori Ti­borral megalakítottuk az al­kalmi társulásunkat, amit egy vérszerződéshez hasonlítanék. Azonos hullámhossz — felelős polgári foglalkozás — 10 év alatt.semmi balhé közöttünk. Ez szerencsés találkozás volt. Sok ilyen adatott meg nekem, akár a barátokra, akár a kol­legákra gondolok. Igyekeztünk komolyan venni ezt a munkát, ahogy a polgári beosztásunkat is. Azt hiszem, 40 embert irá­nyítani nem kis felelősség: Ez az állás szintén az élet szeren­csés húzása volt. 1932-ig veze- tőheiyettesként dolgoztam, majd átvettem a stafétabotot az elődömőt. Közben tanulás a Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetemen, áruforgalmi is­kola, s ugyanakkor olt volt a család, a társadalmi megbíza­tások. Végül is a zenélést részben anyagiakért csináltam. De ez igen nagy áldozattal járt. Ne­kem soha nem lehetett szom­batra tervezni, hogy elme­gyünk moziba, színházba, bár­hová. A buli előtt mindig aludtam, vasárnap meg pihen­tem a szombatot. Hétfőn in­dult a verkli a cégnél, ráadás­ként a különböző kötelezettsé­gek. 02* Nem vagyok öreg, de lassan benyújtja a számlát az elmúlt 20 év, A 70-es évek elején aludtam naponta 2—3 órát és az elég volt. Ma már nem. Ugyanakkor naprakésznek kell lenni a zenének.. Precízen játszani a legújabb számokat, a legmodernebb cuccokkal — ez nem olcsó mulatság. S még valami... a füstös helyiségek kikészítették a torkomat. Ne­hezen bírom, hajnal felé bere­kedek. A közönségnek nem mondhatom, hogy sajnálom, nem énekelek, mert a tor­kom ... Szóval, idejében kell tudni abbahagyni. A zenéhez nem leszek hűtlen, számomra az ad megnyugvást. Most újabb cé­lok érdekelnek, nem is elér­hetetlenek. Kicsit a sporttal is szeretnék foglalkozni, a szőlő- termesztéssel, s akkor az ön­művelésről még nem is be­széltem. A legfontosabbat el ne feledjem: nagy adósságaim vannak a családommal szem­ben, az elkövetkező években igyekszem őket ezért kárpó­tolni. Fehér Ferenc Levél a színésznőnek Az ezüstös hajú művésznő nem őriz színes szalaggal át­kötött, megsárgult leveleket. Régi hódolóitól mostanában is kap életjelt, olykor még hatá­rainkon túlról is. Patkós Irma házánál gyakran csenget a postás. Legutóbb Kanadából érke­zett levél, attól a Légrády Ta­mástól, aki gyermekéveiből jól emlékszik a színésznő szín­padi alakításaira. A film- és tv-szakmában foglalkoztatott zeneszerző így ír: „A Magyar Konyha című folyóiratban nagy méglepetéssel olvastam a régi karácsonyokról szóló ri­portot, és eszembe jutottak az 1930—31. évi soproni ifjúsági előadások. Rengeteget emle­getem, hogy a Cigánybáróban olyan Szaffit, mint Patkós Ir­ma volt, soha nem láttam .., Levelem célja csupán az volt, hogy a Művésznő tudja, hogy még fél évszázad elteltével sem felejtették el Patkós Ir­mát.” Gyarapítják a szaktudást A téli hónapokat is jól le­het, hasznosítani a mezőgazda- gágban. Példa erre a Ceglédi Állami Tangazdaság, ahol az oktatás és a közművelődés ősztől tavaszig mindig meg­élénkül. Főként a továbbkép­zés széles körű. A betanított munkásoktól a mérnökökig sokféle témakörben gyarapít- halók az ismeretek. A legtöbb tanfolyamot há­zilag oldják meg, s ez számos előnnyel jár. A résztvevőknek nem kell hosszabb időre el­szakadniuk a családtól, így a háztájiban esedékes munká­kat is elvégezhetik. Természe­tesen a költségek is jóval alacsonyabbak. Megfelelő fel-' készültségű szakemberek dol­goznak a gazdaságban, akik megtarthatják az előadásokat. A/ elmúlt időszakban 164- en szereztek betanított mun­kás bizonyítványt. Voltak akik a gáz- és olajégők ke­zelését sajátították el, mások a sertéstenyésztésben tettek szert nagyobb jártasságra. A rakodógép-kezelők oktatása is eredményes volt. Előfordul, hogy több környékbeli gazda­ság összefog, és együtt hir­deti meg az oktatást, hogy a szükséges létszám összejöjjön. A CÁT fontosnak tartja, hogy minél többen megszerez­zék a második szakmát, mert a sokoldalúan képzett embe­reket könnyebb szükség sze­rint rugalmasan átcsoportosí­tani mindig oda, ahol éppen szükség van a munkájukra. Szép számmal vesznek részt munkatársaik a középfokú ok­tatásban, mások üzemmérnöki és szakmérnöki diplomát sze­reztek munka mellett. Ebben a tanévben is többen folytat­ják tanulmányaikat a főisko­lákon és egyetemeken. A szervezett utánpótlás ér­dekében a tangazdaság har­mincöt szakmunkásnak adott társadalmi ösztöndíjat, továb­bá együttműködési megálla­podási kötöttek az Április 4. Közgazdasági Szakközépisko­lával. Számítanak a mezőgaz­dasági szakközépiskola nö­vendékeire is. Az abonyi Jó­zsef Attila Nevelőotthon diákjai közül szeretnének többet felkarolni, ösztöndíjat, munkát és lakást adva nekik. Ilyenkor könnyebb időt szakítani a művelődésre, szó­rakozásra. A városi könyvtár bibliobusza rendszeresen fel­keresi a bedei központot és a Cifrakertet, ahol szép szám­ban vannak olvasói. Termé­szetesen látogatottak a kerü­letekben működő letéti könyv­tárak is. A ceglédi Kossuth 1Művelődési Központtal kötött megállapodás keretében mű­sorokat szerveznek számukra. A zeneiskolával ugyancsak jó együttműködést alakítottak ki. L’iSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents