Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

1937. JANUAR 19., HÉTFŐ Választás Zsámbokon Ha tettekkel is támogatják... — Ki ez az Ilona? — kérdezi a nagykendős néni a szavazólapot forgatva. — Tudja, a Manci néni, aki a „feketéiket” csinálja, annak a lánya — magya­rázza a szavazatszedő bi­zottság tagja —, a másik jelölt pedig a Marika, aki a takarékban dolgozik. Amelyiket tanácstagnak akarja a maga körzetében, annak a nevét hagyja meg, a másikat húzza át! Szombaton tartották Zsámbokon a tanácstagi választásokat, miután a népszavazást követően az Elnöki Tanács jóváhagyta a település különválási kérel­mét a valkói nagyközségi közös tanácstól. A decem­berben megrendezett jelö­lőgyűléseken 21 tanácstagi körzetben döntöttek a vá­lasztópolgárok, hogy kik kerüljenek föl a jelölőlistá­ra. Most pedig közülük kel­lett kiválasztani a tanács­testület tagjait. Hétköznapok jönnek Nyolc óra múlt, az utcákon mindenfelől érkeznek az em­berek. Ki az iskolába, ki az óvodába, ki pedig a művelő­dési házba tart. Balogh Jó­zseffel, a községi pártalapszer- vezet titkárával járjuk végig a három szavazókört, s érdek­lődünk, hogyan állnak. A szavazóhelyiségeket reggel hatkor nyitották, a havgs, sí­kos utak ellenére sokan vá­lasztották a korai órákat. Igaz, most a szokásosnál több helyre mennek ki gépkocsival a szavazatokért, nemcsak a betegekhez, de azokhoz az idősebbekhez is, akik nehezen közlekednének a csúszós ut­cákon. — A mai nappal lezárult egy szákasz — mondja útköz­ben Balogh József —, hétköz­napok jönnek. A most megvá­lasztandó testület nagy fele­lősséget vállal, hisz az embe­rek tele vannak várakozással. Csodákat viszont nem lehet tenni, az adott lehetőségeket kell maximálisan kihasználni. Ha ezt megérti a lakosság és tettekkel is támogatja az ál­tala megválasztott testületet, akkor nincs mitől tartanunk. Lévai Sándor és felesége együtt érkezik a szavazóhe­lyiségbe, azon kevés fiatal kö­zé tartoznak, akik helyben te­lepszenek le. Szeptemberben házasodtak össze, s itt a fele­ség szüleinél lakhatnak. Mind­ketten azt várják a község új vezetésétől, hogy olyan körül­ményeket teremtsenek, ami itthon tartja a fiatalokat is. Helybéliek lesznek Talán ez Zsámbok legna­gyobb gondja: kevés a fiatal. A több mint; 2500 lelket szám­láló településen a nyugdíjasok száma meghaladja a nyolcszá­A legtöbben reggel mentek szavazni nak, mintha petárdák robban­nának —, a megfagyott nyár­fagallyak töredeznek le. Re­cseg a jég, ahogy a kis terep­járó újra elindul, már dózer­nyom sincsen, a járatlan szán­tóföldön, méteres hóban kell utat törni. Üjra és újra neki­rugaszkodunk, zúzmarás bok­rokon gázolunk keresztül, bőg a motor, helyben pörög a ke­rék, azután egy facsoportnál oldalra billenve végleg elaka­dunk. ELŐKERÜLNEK a lapátqfc, hókotrók, míg a szerelők vé­geznek az oszlopon, ki kell ás­ni az autót. A fotós jobb be­állítást keresve hátrál, veszté­re, mert majdnem derékig süpped a hóba. Kimászva ő is inkább nekiveselkedik a kocsi­tolásnak. — Nem maga a munka tart sokáig — hagyja abba egy pil­lanatra a lapátolást Ágpatha- ky Tibor —, hanem a terep le­küzdése, tíz órából legalább ha- tot-hetet. ez vesz el. Ma Nyárs­apádon kezdtünk, utána Ceg­léden kötöttük vissza a 35 ezer voltos vezetéket, úgy küldtek minket erre Törtei felé földel­ni. A nagy nehezen kiszabadított gépkocsiban felcsipog az URH. A vonal végén Ferenczy Jó­zsef művezető a ceglédi köz­pontból : — Menjetek a lőtérre, a 171-es oszlopkapcsolóhoz! Ha ott leszerelitek a rövidrezárót, megkezdhetjük Törtei vissza­kapcsolását ! A KIS UAZ négyfőinyi le­génységével újra útra kel, 'a sötétben messzire világít a fényszóró. Nemsokára a törte­ti lakásokban is felgyulladnak majd a villanyok. A dél-pest megyei munkála­tokat a Démász ceglédi kiren­deltségének ügyeletesszobájá­ból Ferenczy József irányítja. Kollégái elárulják: szabadsá­gon lenne. Mialatt az URH- ba beszél, két telefonvonalon is várnak rá, így a péntek esti hat órai helyzetet Anka György művezető foglalja ösz- sze. — Ebben a pillanatban nin­csen még áram Törteién, Pusz- tavacson, Mikebudán, Csemőn és Dánszentmiklóson, de már mindenütt folyamatosan kap­csoljuk vissza a feszültséget. Az üzemzavarokat egyébként az esetek nyolcvan százaléká­ban a letört, kidőlt fák okoz­ták. A távvezetékek mellett ugyanis erdészeti védősávot kellene telepíteni, ez megaka­dályozná, hogy a fák rádől­jenek a vezetékekre. Ezt az előírást azonban nem tartják be, sőt van, ahol új celluloid- nyárfa-erdőt is ültetnek a nagyfeszültség alá. Ritka pillanat: éppen egyik telefon sem csöng, így Feren­czy József ráér egy szusszanás- nyi időre. — Utoljára 1964-ben volt ilyen katasztrofális a hely­zet — mondja. MOST 72 ORÄJA talpon van az itteni kirendeltség egész ál­lománya, körülbelül huszon­nyolcán dolgoznak . folyamato­san. És addig nem is pihenünk meg, amíg az utolsó hibát is ki nem javítjuk. Mörk Leonóra zat. Nem véletlen Németh Ti­bor válasza, amikor azt kér­dezem, — miután leadta sza­vazatát —, mit tartana ő a legsürgősebb feladatnak? — Valami munkahely kelle­ne, olyan, ami a környékből is vonzana dolgozókat. Ez minden bizonnyal elősegítené- a falu fejlődését. Kicsit meg­pezsdülne itt az élet, talán bő­vülnének a szórakozási lehető­ségek is, ha lenne kire ala­pozni. Az igények persze sok­rétűek, mindenkiét nehéz ki­elégíteni. Mert kellene ugye a vezetékes gáz, de szolgálati lakás is, az öregek meg nap­közi otthont szeretnének Hogy aztán a tervekből, el­képzelésekből mi valósul meg, nem tudom, de rajtunk is mú­lik. az is biztos, hogy ember- közplíbb lesz a kapcsolat a vezetés és a lakosság között. Kora délután nagy a jövés­menés a tanácsházán, a vá­lasztási elnökség főhadiszállá­sán. Folyamatosan érkeznek a hírek a. szavazókörzetekből, az már biztos, hogy nem kell este hatig várni az urnák le­zárásával. Az időt elütendő az elkövetkezendő hetek ten­nivalóiról beszélgetünk Ba­logh Józseffel, aki szintén ta­nácstag jelölt. — A legfontosabb, hogy minél hamarabb összeálljon a tanács ötfős apparátusa. Mindannyian helybéliek lesz- nelf, s van köztük, aki már rendelkezik államigazgatási gyakorlattal is. Nagyon szá­mítunk a megyei tanács segít­ségére és nem kevésbé a val- kóiakéra, kaptunk Is erre ígé­retet. Üjra az iskolában. Több szavazóra .már nem lehet szá­mítani. Strausz István, a sza­vazatszedő bizottság elnöke feltépi a pecséteket, kinyitja az urnát. A bizottság tagjai hozzákezdenek a számoláshoz. A hét választókörzet jegyzé­kein összesen 622 név szere­pelt, csak kevesen maradtak távol. Hasonló a helyzet az óvodában és a művelődési házban is. Kilencvenöt százalék Végleges számokat azonban csak később, néhány óra múl­va tudunk, hiszen a szavaza­tokat szigorúan meghatáro­zott rend szerint kell össze­számolni, s a jegyzőkönyveket kitölteni. Hat órára már ezek is elkészülnek, a választási elnökség tagjai aláírásukkal hitelesítik az okmányokat. Zsámbok 1833 választójog­gal rendelkező polgára közül 1745-en járultak az Urnákhoz. Ez 95 százalékos részvételi arányt jelent. Érvénytelen szavazatot mindössze negy­venkettőt találtak a számlálók, az érvényes voksok aránya 97 százalék. A zsámbokiak tehát megválasztották a tanácstestü­let 21 tagját, tízen póttanács­tagként kaptak bizalmat. A megválasztott testület ja­nuár 26-qn, hétfőn tartja ala­kuló ülését. M. Nagy Péter Őket köszöntötte a taps Munkásőrök ünnepi számvetései Cegléden a sportcsarnokban a Mészáros János mun- kásőregység ünnepi gyűlésén — mint az 1. oldalon je­lentjük — Bcrla Ferenc, a ceglédi városi pártbizottság titkára levezető elnökként külön is köszöntötte Krasz- nai Lajost, ar Központi Ellenőrző Bizottság titkárságá­nak tagját, a Pest megyei pártbizottság első titkáráí, Kovács Imrét, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettesét, Bállá Jánost, a Pest megyei párt-végrehajtóbi- zottság tagját, a ceglédi városi pártbizottság első titká­rát, Pásztor Istvánt, a nagykőrösi városi pártbizottság első titkárát, Barta Gyulát, a Munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettesét. Évin Sándor vezérőrnagyot, hadtestparancsnokot, Fekete Antalt, a Ceglédi Városi Ta­nács elnökét, Kágyánszki Pált, a Munkásőrség Pest megyei parancsnokát, V. I. Vasziljev alezredest, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancs­nokát. Kása Sándor egységparancs­nok ünnepi beszámolójában megemlékezett arról, hogy 1957 márciusában Kóczian Antal járási, Babinkzki Ká­roly Cegléd városi, Ribacz Jó­zsef figykőrös városi és Mó­di Béla abonyi községi párt­titkárok irányításával, Szűcs János parancsnokságával ala­kultak meg az első munkásőr- aiegységek: Nagykőrösön 32, Abonyban 24, Cegléden 19 munkásőr kapott először fegy­vert. Mi azt valljuk —<■ hangsú­lyózta a parancsnok —, hogy nem lehet jó munkásőr, és ne is legyen munkásőr az,, aki a termelőmunkában az utolsók között kullog, aki nem szocia­lista módon él és dolgozik. Szólt arról is, hogy Cegléd, Nagykőrös és Abony térségé­ben a munkásőr-utánpótlás nevelése olyan eredményes, hogy a jelentkezőkből akár egy új századot is felállíthat­nának. Bállá János, a ceglédi váro­si pártbizottság első titkára- ünnepi beszédében többek kö­zött ezeket mondotta: — Munkáspreink, ha szol­gálatukat ellátták, egyenruhá'- jukat levetették, visszatérnek munkapadjaikhoz, betegeik­hez, tanítványaikhoz, dolgo­zótársaikhoz. A munkában is megnyilvánul fegyelmük, pél­damutatásuk, s ez erkölcsileg és politikailag roppant nagy erőt jelent mindnyájunk szá­mára. Az alapítók közül még ma is tagjai a testületnek har­minckilencen. huszonegyen tényleges állományban, tizen­nyolcán tartalékállományban szolgálnak. Elsők közíött lé­pett a testületbe és még ma is aktív tagja a munkásőr­ségnek Gyarmati Mihály, Dienes József, Zakar János, aki harminc évig volt sza- kaszparancsncuk, Verbó Zol­tán, B. Szűcs István, Székely Gyula, Gyigor Sándor, Do- gossy Ferenc, Forgács István, Földi Sgndor, aki harminc évig szakasz-, majd századpa­rancsnokként teljesített szol­gálatot. Köszöntötte az egységgyű­lést Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese is. Je­lentős kölcsönhatásra hívta fel a figyelmet A munkásőrök azért tudják megoldani felada­tukat, mert hivatásuk teljesí­téséhez megkapják a társada­lom támogatását. Ugyanakkor társadalmunk azért tudja eredményesen építeni népgaz­daságunkat, mert vívmá­nyaink megvédésének biztosí­tékát látja a munkásőrségben. Az egységgyűlésen sokan kaptak kitüntetést, elismerést. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát vet­te át Détári Sándor egység­parancsnok-helyettes, Suba Tibor, a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet rendésze, idős Habony István nyugdíjas,. Székely Gyula, a 21. Számú Volán Vállalat anyaggazdálkodója, Danka László, az előbbi vállalat rak­tárosa, Farkas Béla, a Nagy­kőrösi Konzervgyár technoló­gusa, B. Szűcs István, Dogossy Ferenc és Forgács István nyugdíjasok. Ugyanennek a kitüntetésnek 'ezüst fokozatát kapta_ meg Nagy Imre>, a ceglédi Közgép esztergályosa, Vincze Lajos, a Trakis marósa, Rádai Mihály, a Pest Megyei Volán normá­sa, Dienes József nyugdíjas és Kristó Mihály,, a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság magtárosa. A kitüntetések átadása so­rán Évin Sándor vezérőrnagy vette át a Munkásőrség or­szágos parancsnokának dísz- plakettjét és díszoklevelét, amelyet az általa vezetett ma- gasabbegységnek a fegyver­táréi együttműködésért ado­mányoztak. Harmincegy munkásőrjelölt tett esküt, majd Vincze Jó­zsef, a Közgép Vállalat igaz­gatója a* leszerelők nevében jelképesen átadta fegyverét a fiatal Szabó Jánosnak, akinek édesapja is, édesanyja is munkásőr. Az úttörők és Ifjúgárdis­ták is köszöntötték az egység­gyűlést. Kiválóan zárták az évet a váciak Vácott a Madách Imre Mű­velődési Központ színházter­mében tartatta a Math ej ka Ja­nos munkásőregység évzáró- évnyitó ünnepségét A vendégek között vojtak Kiss Sándor altábornagy hon­védelmi miniszterhelyettes, Balogh László, a Pest megyei párt-végreha-j-tóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Ko­vács János a Munkásőrség Pest megyei parancsnokának helyettese és a két város,. Vác és Dunakeszi, valamint von­záskörzetének párt- és állami vezetői, a társ fegyveres tes­tületek parancsnokai és a bá­zisüzemek képviselői. Pálmai László, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságá­nak első titkára köszöntötte az egység tagjait, a hozzátartozó­kat és a vendégeket, majd Mlatilik György parancsnok beszámolójában az alapi tokra emlékezett, közöttük arra a 22 munkásom:, s őket külön kö­szöntötte, akik ma is tagjai a testületnek. Üdvözölte az el­nökségben helyet foglaló 3 ko­rábbi parancsnokot, Haseneg- ger Edét, Hunya Imrét és Csu­haj Lászlót. — Jelentem pártunknak, elöljáróinknak, hogy 1986. évi feladatunkat a Pest megyei pa­rancsnokság értékelése alapján egységünk kiválóan hajtotta végre — mondotta egyebek kö­zött, majd elbúcsúzott azon- tóJ, akik ezsrt a napon taria- lékállományba vonultak, illet­ve leszereltek, s köszöntötte azt a 20 előképzőst, akik né­hány perccel később tették la esküjüket. Köszöntötte a jubiláló mun- kásőregységet Kiss Sándor al­tábornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes és dr. Olajos Mi­hály, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára is. Megható pillanat .követke­zett: Farkas János, a perőcsé- nyi Vörös Csillag Termelőszö-1 vetkezet elnökhelyettese, az egység egyik alapító tagja, aki most tartalékállományba vo­nult, jelképesen átadta fegy­verét a most munkásőrré lett Rigó Tibornak. A váci munkásőregység a megyei munka verseny-mozga­lomban elnyerte az Élenjáró Egység címet. Ezt és a többi kitüntetést Kovács János me­gyei parancsnokhelyettes nyúj­totta át, majd egy rangos vá­rosi kitüntetés következett. Ri­te ez György, a városi tanács elnökhelyettese, megbízott ta­nácselnök a Pro Űrbe első fo­kozatát jelképező díszes vázát adott át az egység parancsno­kának. Munkában a szavazatszedő bizottság Tudósítottak: Bányász Hédi, Cseri Sándor és Vicsotka Mihály. Fotó: Vi- mola Károly. Szentendrén Reketye Ká­roly levezető elnök, a Buda- flax vezérigazgató-helyettese köszöntötte Nagy Sándornét, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának titkárát, Horváth Rezsőt,, a Munkásőrség Pest megyei parancsnokhelyette­sét, dr. Juhár Jánost, Szent­endre és Pomáz országgyűlési képviselőjét, valamint a város párt- és állami vezetőit, a fegyveres erők képviselőit. Győrffy Balázs, a Biksza Miklós egység parancsnoka bejelentette, hogy László Jó­zsef nyugalomba vonult pa­rancsnok az országos ünnep­ségen átvette a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozatát. A készenléti tartalék- állományban lévő alapítók kö­zül Fábiánfi Sándor, Friedrich Ferenc és Tóth Gyula a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapták. Ti­zenhármán a 30 éves szolgála­tért adományozható .Szolgálati Érdemérmet tűzhették zubbo­nyukra. Negyedszázados helyt­állásért két, 20 éves hűségért kilenc munkásőrt jutalmaztak Szolgálati Érdeméremmel. Kiváló Szakasz címet nyert el a pomázi 4. szakasz, Kiváló Raj lett a 3. szakasz első raja (a dunabogdányi kőbánya munkásőrei) és a 2. szakasz első raja (az Óbuda Tsz mun­kásőrei). Kiváló Parancsnok jelvényt kapott Fejes János, a 3. szakasz rajparancsnoka és Gábriel László, a géppuskás szakasz rajparancsnoka. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár színház- termében 12 előképzős mun­kásőr tett esküt az egység zászlaja előtt. A központi ál­talános iskola úttörői a részt­vevőket kedves műsorral, az újoncokat virággal köszöntöt­ték. A szünet után a pilisvörös- vári nemzetiségi együttes adott műsort, este pedig Du- nabogdányban, Szentendrén és Pomázon az alegységgyűlé­sek után reggelig tartó viga­lom volt a program.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents